Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-17 / 238. (4384.) szám

1937 október 17, vasárnap. T>PJWLM-MaG^AR.H1 RTjAP MIKROFON A SPORTESEMÉNYEKEN Irta: Pluhár István A sport máról holnapra a rádió állandó mii- sorszáma leit. Bátran el lehet azt dis mond ami, hogy a sportkör vetítések — általában — a ked­veltebb miüisonszámok közé tartoznak. Ez az oka, hogy a világ rádióállomásainak műsorában bőségesen találunk sport vonatkozású számokat, ez az oka, hogy alig van a világon kiemelke­dőbb sportesemény, amelynek története és iz­galma helyszíni közvetítés formájában a rádió- hallgatók seregiéhez el ne jutna. A berlini olim­piai eseményeket az egész rádiózó világ feszült érdeklődése kísérte, miért a különböző országok rádióállomásai valósággal versenyre kelve to­vábbították hallgatóiknak a világ ifjúságának lovaglias küzdelmét, az olimpiai örömök melegét. A rádió a sportközvetítésekkel is rendeltetését szolgálja, a maga lényegét fejezi ki. Azt célozza, hoigy a sport eseményeinek élmé­nyeiben azok is részesülhessenek, akik az ese­mény szimhelyétől távol vannak. Az eseményekkel való együttélést valósítja meg, ami nem más, minit a rádió csodájának legszebb ajándéka. Hiszen a rádió azt jelenti, hogy távoli zenei, művészeti, társadalmi, sport- vagy napiesamé- nyek együttélésében részesítjük a hallgatót. A hangház termeiből, felolvasó iszobáiból a legtá­volabbi zugiba is a legtisztább művészetet, lég- élvezete seib'b előadásit, az előadások és előadók ezernyi változatát, érzelmét viszi a hanghullám, amely viszont arra is képes, hogy akár az öt világrész legkülönbözőbb pontjairól vonja oda a figyelmet egy-egy esemény mellé. A hallgató jóformán odaülhet a sportesemény nézőközön­sége közé. Érzelmeinek hullámzásával kísérheti a történteket, képzelő ereje segítségével, a hely­szín esetleges ismeretével valósággal láthatja, a szóban levő sportág, ismeretében pedig teljes mér­tékben átélheti az eseményt. Részese lehet tehát az élménynek, amit a nézőtérből az esemény kivált. Együttélhet a versenyzővel, játékossal és a nézővel, aki az esemény távoli színhelyén a rá­dió müsorszámának szereplője, a történés alanya. Csak az. kell hozzá, hogy az esemény közlője, a rádió beszélője, feladata magaslatán álljon. Ezen fordul meg az élmény élivezhetősége, helye­sebben mondva ettől függ, hogy valóban él­ménnyé sürüsödtnek-e a 'szavak a hallgatóban, odavarázsolódik-e maiga is a nézők közé, azaz a hallgató együttélővé yálík-e!? A sport kifejező ereje A sport eseményei — a! kívülálló szempont­jából — első sotbain iátványoisságiok. A törté­nés kifejező módja a mozgás és a mozdulat. Ki­vételt jelentenek bizonyos fokig azok a sport­ágak, amelyekben nem az ember, hanem a se­gédeszköz — a gép, a motor — játsza a fősze­repet. Az ilyen sportágak érdekesen hangszine- zík, tehát valósággal rádiószerüen festik alá ese­ményeiket, A többi, a szó eredetibb értelmében vett sportág azonban ilyen lehetőséggel nem ren­delkezik. Csupán a mozgás és mozdulat ezer­féle formájával és alakjával, szerszámának — labda, ütő, vivószer, korcsolya, stb. —• változa­tos használásával és céljai szolgálatába állításá­val, az eredmény különböző meghatározásával és kifejezésiével adja önmaga lényegét. A futás gyorsasága, a dobás nagysága azonban éppen úgy a mozdulat és mozgás eredménye, mint- ahogy a különböző labdajátékokban az ered­mény kialakulását az egyén és a csapat mozgás­beli készsége, technikai felkészültsége és takti­kai érettsége — no meg a szerencse és balsze­rencse — határozza meg. A birkózás vagy az ökölvívás küzdelme — a versenyzők közt — szinte hangtalanul folyik, ahogy a vívás pillana­tainak feszültségét és érdekességét, a történés valóságát a fegyverek esetleges csattogása nem tudja kifejezni és a hallgatónak érzékelhetővé tenni. A látványosság fogalmának legszélső ha­tárán áll a mükorcsolyázás és a torna. Az előb­binek megszólaltatója a zene, amire a versenyző gyakorlatát végzi, a tonna azonban halálos csen­det parancsol s teljes egészében mozdulatokkal fejezi ki önmagát, mozgásban éli végiig az ese­ményt, amit a néző elé tár. A mozgás, a mozdulat az emberi kifejezésmó­dok egyik legcsodálatosabb formája. Az ember természetének lényegéhez tartozik, tehát alapjá­ban véve természetes. Ebben a természetességé­ben rejlik igazi értéke és ereje, mert valóban azt adja vagy jellemzi, aki végzi. S mivel az embert természet az ösztönös megnyilvánulásoktól kezdve a megtanult, belenevelt, elsajátított, tu­datos és ákaratois cselekvésekig a lehetőségek szinte végtelen változatát adja, a mozgás és mozdulat is valósággal végtelen változatban je­lenhetik meg előttünk. Egyszerű, természetes, de mégis sokféle és tetszetős lehet. Lágyságot, fi­nomságot, rugalmasságot, lendületet, erőt és el­lenállhatatlanságot egyaránt kifejezhet. Elmosó­dó, egybefolyó mozgássorozattá válhat, de azért * részei külön-küíön is élhetnek. Öröm, gyönyö- rüség, .megelégedettség, ellenszenv, harag, daic, félelem, restelkedés, szeretet, gyűlölködés, két­ség,, meggyőződés, töprengés, határozottság, vakmerőség, elszántság mind kifejezésre juthat benne. Az ember egész érzelemvilága 'élhet te­hát a mozgásban, mozdulatban, sőt megnyilatko­zik abban maga a jellem is teljes egészében. A gyáva, sunyi, számító, alattomos, félénk ember éppen úgy kifejezi magát mozgásával és mozdu­lataival, mmbalhogy a bátor, nyílt, egyenes, fé­lelem nélküli is önmagát tudja adni mozdulatai­ban. A vidámság és jókedv, a mosolygó derű és a kacagó boldogság', az egészséges fcedélyvilliág éppen úgy meg tudja értetni magát vele, mint­hogy a száraz savanyúságnak, a begübozó tit­kolódzásnak, mogorva kedvetlenségnek, a köny- nyező fájdalomnak vagy savanyú világi áj dalom­nak is kifejezője lehet. Mindezt a tulajdonságát, értelmiét, színét és árnyalatát pedig nemcsak akkor mutatja meg az emberi mozgás és mozdulat, ha valami költött táncban, művészettel felépített előadásban adja tudtunkra mondanivalóját Az élet legközönsége­sebb, legimilndennapibb mozgásaiban is ezer és ezer különféle emberi tulajdonságot fedezhettünk i fel. A sport pedig a különféle sportágaknak meg­felelően fejleszti, alakítja ezt a kifejezésmódot s még ezerféle változattal látja el, hogy céljait vele elérhesse. Ahány sportági, annyiféle mozgásimüködés. Mind valami egyszerűben, valami természetesben 'gyö­kerezik, ami vagy magából az emberből fakad, vagy a természet nagy végtelenségéből ragadt reá, de valamennyi különleges mozgásokat is kíván, átalakít, hozzáidomit, tehát formál, újat, elültőt teremt. A sport ilyenformán a mozgás és mozdulat Világát még jobban kiszélesíti, az ember önmaga kifejezésiét többfélévé teszi. Mi­vel pedig a sportban a mozgás nem egyedien mozdulatból, hanem a mozgáspilanatok hosz- szu-hosszu sorából áll, elmondhatjuk, hogy ez­zel a kifejező móddal az ember többi kifejezés- módja 'aligha veheti fel a versenyt. Különösen abban a tulajdonságában válik különlegessé, hogy történésének 'élményén kívül időben, tá­volságban vagy más valamiben meghatározott eredményt hoz létre, tehát emberi 'alkotásnak a szülője. Hogy ez az alkotás játékszert!, tehát bi­zonyos szempontokból nem értékálló, az nem­csak rontja, hanem emeli is az értékét, hiszen másokba is beleoltja a meggyőződést, hoigy hasonló vagy jobb eredmények elérésére képe­sek lehetnek 'és ez a körülmény biztosítja a fej­lődést. Helyszíni hangjáték * A népszerű magyar rádióbemandó érdékes cikkét a budapesti „Testnevelés" szeptemberi szá­jából vettük át. A sportágak és a sportesemények sokféle­sége jelenti, hogy a sportközvetítéseik műfajá­ban is igen sokféle változatot találhatunk. A hallgató azzal a sporteseménnyel él legtökéle­tesebben együtt, amelyet legjobban ismer, A magyar aporttársadalom és általában a rádióhallgatóság a labdarugó mérkőzéseket éli végig legtökéletesebben, mert a labdarú­gás a legáltalánosabban ismert sportág. Bi­zonyos, hogy a beszélő is azt a sporteseményt tudja legélvezhetőbben a hallgató elé vará­zsolni, amelyben legjobban otthon van. Nem jelenti azonban mindez azt, hogy a hallgató nem kaphat élvezetes hangriportot olyan ese­ményről, amely előtte ismeretlen vaigy alig is­mert sportág eseményéről hangzik el s nem je­lenti azt sem, hogy csak az tudhat valamely sporteseményről élvezetes, jó hangriportot mon­dani, aki annak a sport ágnak minden tekintet­ben tökéletes ismerője,' kifogástalan szaktudású művelője volt' vagy még riporterkedése idej'én is az. Tagadhatatlan, hogy az elméletből és gyakorlatból falcadó szaktu­dás elengedhetetlen kellék s az eseménynek a hallgató elé jelenitése annál tökéletesebb lesz, minél nagyobb szaktudás segíti, A beszélő annál könnyebben bánik az anyaggal, az előtte játszódó esemény pillánatrói-piilanat- ra változó jeleneteivel minél inkább vérében van a kérdéses sportág szabályainak minden rendelkezése, minél biztosabban árul el neki mindent a sportolói mozdulata, cselekedete. Ehhez viszont már gyakorlati szakértelem kell, aminek biztos alapja csak maga a sportolás le­het. Amint kellő spontismeretek nélkül sportközve­títést végezni lehetetlen, éppen úgy lehetetlen azonban az is, hogy valaki kellő riporteri kész­ség, gyakorlat, beszétöképesség és kifejező erő nélkül jól oldja meg feladatát. A szakértelem csak az a tárgyi alap, amely az esemény mel­lett a másik főfeÜltéltele a közvetítésnek. Az eseményt azonban nem a szakértelem szólaltatja meg, A hozzáértés, a jelenetek súlyának, értelmének felismerése csak anyagot ad, ezt az anyagot azonban formába kell önteni. A pillanat töre­dékei alatt történteket meglátni és biztosan fel­ismerni, azok értelmiét és értékét lemérni csak az tudhatja, aki érti a sportágat, tudja, hogy mi miért történik, Ezt a meglátást a szavak seregével meghatá­rozni és a hang szárnyain a mikrofonon ke­resztül azonnal a világba kiáltani azonban már nemcsak a szakértelem, hanem olyan kész­ség segít, amelyben az újságíró .és az előadó egyszerre jelentkezik. Mégpedig az újságírót az előadó úgy egészíti ki, hogy néha a szónok, néha pedig a színész képes­ségei uralkodnak az előadásában. így válhat csak a helyszíni közvetítés igazi rá- diómüfajjá. Olyan műfajjá, amelynek feltételeit és kívánalmait éppen úgy nem ismerjük még. tö­kéletesen, mint ahogy megoldási módjait sem fej­lesztettük tökéletessé. A beszélő azonban, aki sem a száraz szakszerűség lehetőségeivel, sem az egyszerű tudósítással nem elégszik meg, ha­nem a maga élményéinek érzelemh uüámtzását kellő előadókészséggel a hélyszini közvetítésbe viszi, miár ott jár azon a területen, amelyen mű­vészit alkot. A másik, aki csak beszámol, aki csak elmond vagy az eredményt kiséri figyelem­mel és közli, egyszerű tudósító marad, aki a rádiónak csupán azt a nagy lehetőségét használ­ja ki, aimit az eigyidőlben való közlés jelent az eseménytől távollévőknek. Tudósítás vagy helyszíni előadás, hideg el­mondás, felsorolás vagy lélekkel teljes riport, a lehetőségek és adottságok teljes kihasználá­sára törekvő liangjáíék legyen-e a sporthoz- vetítés, már eldőlt kérdés. Szinte a rádió születésével született ez az uj műfaj, amelynek születésiét az indokolta, hogy a sportesemények különböző fajtájában mind­azok a kellékek felfedezhetők, amelyekre a haingjátékniak nagy általánosságban szüksége van. A sportesemények élnek, életük meghatáro­zott időtartamú s bennük minden tekintetben sok a drámaiság. Különböző szereplők különböző szerepeket ját- jszanak el, vagy ugyanazt a szerepet más alakí­tásban tárják élénk. Minden szereplő, minden jelenet különféle benyomásokat kelt a nézőben s egy-egy esemény óriási tömegeket von bele I ezekbe a csodálatos, igen emberi és igen életes színjátékokba. Ha mégis előfordul, hogy a sportesemény j helyszíni közvetítése egyszerű tudósítás marad, annak az okát is a beszélő, maga az esemény és a hallgatóság, illetve e három tényező viszo­nya adja. A beszélő rátermettségén és képes­ségein túl ilyenkor az a kérdés, miről szól a közvetítés és kinek beszél a rá­dió? Ha az angol beszélői valamely teniszmérkőzés közvetítésekor egyszerűen csak ilyeneket mond: Budge leütés, Gramm forhend, Budge autra üt, stb., annak értelmét abban láthatjuk, hogy a beszélő meg van győződve hallgatóinak teljes .szakértelméről, hozzáértéséről, akiket tehát mással, mint a történések sorával nem is kell kiszolgálnia. Ha azonban a beszélő tudja, hogy hallgatóinak jórésze nem ismeri a játékot, nem ismeri a sporteseményt, amelyről szó van, ak­kor a szakszerűség mellett a riport szerűség kellékeivel is el kel látni előadását. A körülr mények elmondásával, a játék érdekességének, fordulatainak gyors élménnyé varázsolásával kiéli 'élvezhetővé tenni közvetítésiét. A hozzá­értő közönség, amely ismeri a kérdéses sportág szabályait, tudja annak szakkifejezéseit, járt már az esemény színhelyén, könnyen éli bele magát a legszárazabb helyszíni közvetítés nyo­mán is abba, ami történik, fáradság nélkül kö­veti a játékosnak, a versenyzőnek tetteit. A hozzá nem értőt azonban másként kell ki­elégíteni. Az érdekességek emlegetésével, érzelmeinek megmozgatásával lehet csak megfelelő hangulat­ba ringatni s érzelmiednek húrjain keresztül kell érdeklődését fenntartani, együttélését megőriz­ni, hogy neki valóban élményt, kellemes élveze­tet szerezzünk. Ilyen esetben tehát a szakértelem csak iránytű, a szakszerűség csak elengedhetetlen alap, az előadás lényeges részét azonban a beszélő­nek önmagából kell adnia. LABDARÚGÁS )( A bécsi Frankenstein bíró vezeti október 24-én az osztrák fővárosban a Becs—Prága vá- ros'közti mérkőzést, )( Sárosi III., dr. Sárosi öccse a budapesti Elektromosban fog a jövőben szerepelni. Sáro6Í Béla eddig a Műegyetemi AFC játékosa volt. Sá­rosi III. az Elektromosban is amatőrjátékos ma­rad. )( Az angol Rudd biró lesz a Csehszlovákia— Skócia válogatott mérkőzés játékvezetője Glas- gowban. SPORTHÍREK )( A KFC uj választmányának ülése. Komá­romi tudósítónk jelenti: Csütörtökön este tartotta első ülését a KFC uj választmánya. A rendkívüli népes gyűlés nevében Lóránd igazgató üdvözölte lelkes szavakkal az elsőizfeen megjelent dr. Ara- nyossy Endre ügyvezető elnököt és Nagy Jenő kormánybiztos társelnököt. Dr. Aranvossy elnöki megnyitójában hármas célkitűzést adott az egye­sületnek: egyetértés, baráti szellem és klubszere­tet. Ha ez a bárom tényező meglesz, úgy nem kell aggódnia a 37 éves KFC jövőjéért. — A vá­lasztmány ezután összeállította az intéző-bizott­ságot és a fegyelmi választmányt. Intéző és _esdzo lett (most már hivatalosan is) Szöllőssy László, intéző-helyettesek Balázs János és Löw inger László, csapatkapitányok László Zoltán és Vitá- los Antal, valamint Halár és Jankulár. Az egy­ség jegyében lefolyt választmányi ülést dr. Ara- nyossy elnök zárta be, jegyzőkönyvi köszönetét mondva elődjének, Gyalókay Miklós igazgató- főmérnöknek és Lovász volt edzőnek. MOSSA A FOGÁT! AKÁRCSAK A KEZÉT SZAPPANNAL! 1 H3 Mert csak szappan tisztít tökéletesen! ^ U HASZNÁLJA A KIVÁLÓ p Igibbs FOGSZAPPANT I S'KÚZGAIBASÁG A rovatért LÜKÖ GÉZA felel. Kismértékben csökkent a nagykereskedelmi árindex PRÁGA. — Az állami statisztikai hivatal je­lentése szerint október elején a nagykereskedel­mi árindex a szeptemberi 755-ről 0.8 százalékkal 749-re csökkent. Az élelmiszer index 724-ről 718-ra csökkent, ezzel szemben azonban a takarmányin- dex 365-ről 370-re emelkedett, úgyhogy az együt­tes élelmiszer és takarmányandex 699-et tesz ki a- szeptemberi 704-gyel szemben. Az ipari áruk in­dexe a szeptember elejei 810-ről 803-ra csökkent. Az állati táplálékok közül a marhahús 3.6 száza­lékkal, a birkahús 17.1 százalékkal, a belföldi zsír 3.8 százalékkal, a külföldi zsir pedig 1.5 száza­lékkal olcsóbbodott. Ezzel szemben a sertés- és borjúhús több mint 3 százalékkal, a tojás pedig 10.8 százalékkal drágult. A vaj is drágult, de csak ki6 mértékben. A nyersemkor 4.1 százalék­kal, a kávé, kakaó, komló és maláta jelentéktele­nebből olcsóbbodott. A horgany kivételével álta­lánosan gyöngültek a fémárak, igy a vasáruk és félk'észitmények 2.1 százalékkal, a réz 11.7 száza­lékkal, a cinn 6.3 százalékkal, az ólom pedig 5 százalékkal olcsóbbodott. A horgany 4.8 százalék­kal drágult. A textiláruk ára ás tovább csökkent, A gépolaj 5.7, a táblaüveg 6.4, a keményfa é3 vágott fa 7.9, a puha gömbfa pedig 12 százalék­kal drágult, Gyöngült azonban a nyersbőr 4.7, y kikészített bőr -2.6 és a leniolaj ára 1.2 száza­lékkal. (—) Csökkent a bankjegyforgalom. A Cseh­szlovák Nemzeti Bank szokásos heti kimutatásá szerint az aktív tételek közül az aranykészlet 31 ezer koronával 2,569.365 ezer koronára, a le­számítolt értékpapírok összege 152.200 ezer koro­nával 49.700 ezer koronára, az értékpapírokra adott kölcsön összege 57.271 ezer koronával 1,065.216 ezer koronára, az államadósság marad­ványa 377 ezer koronával 2,012.815 ezer koronára és az egyéh aktívák összege 34.782 ezer koroná­val 868.660 ezer koronára csökkent. Ezzel szem­ben a külföldi követelések és valuták összege 15.203 ezer koronával 428.912 ezer koronára, az egyéh készletek összege 10.464 ezer koronával 98.023 ezer koronára, a leszámítolt váltók össze­ge 2-3.240 ezer koronával 1,073.979 ezer koronára emelkedett. A passzív tételek közül a bankjegy- forgalom 186.840 ezer koronával 6.011,460.861 ko­ronára, az egyéb passzívák összege 46.282 ezer koronával 1,134.771 ezer koronára csökkent, A hitelezők zsirókövetelései és aiz azonnal esedékes más összegek tétele pedig 37.368 ezer koronával 523.682 ezer koronára emelkedett. Az aranyfede­zet 39.3 százalékot tett ki. (—) Kereskedelmi és ipari körök a körutazási jegyek visszaállítását kérik. Jelentettük, hegy a vasutügyi minisztérium az általánosain be­vált és használt körutazási jegyek kiadását be­szüntette. A vasutügyi minisztérium intézkedése megmozgatta a kereskedelmi köreiket és most a kereskedelmi utazók és képviselők Uniója tilta­kozását jelentette be a körutazás! jegyek rend­szerének megszüntetése ellen. A vasutügyi ta­nács november 17-i teljes ülésén az Unió kép­viselője sürgősségi javaslatot feg beterjeszteni a könu^azási jegyek újból való bevezetésére. Ehhez az akcióhoz hozzájárul a gyáriparosok központi szövetsége, a kereskedelmi kamarai és a csehszlovákiai szakszervezeti központ is. (-) Uj gyorsvonati személykocsik próbautja. A Ringhoffer-Tatra-müvek a napokban készültek el négy darab II. és III. osztályos gyorsvonati személy- kocsival. Ezeket a vasutügyi minisztérium géposztá­lyának főnöke, Koller mérnök, osztályfőnök és Viest mérnök pozsonyi vasutigazgató részvételével bizottság vizsgálta felül. A Brünn-pozsonyi fővonalon eszközölt próbaút alkalmával i 20 kilométeres sebesség mellett is teljesen nyugodt volt az uj kocsik fekvése. A ráz- kódtatás, amelyet vibrograffal mértek, jelentéktelen­nek bizonyult. Minthogy a gyorsvonati személyvago­nok más tekintetben is beváltak, a jövő évben na­gyobb megrendelést adnak föl az emlitett gyárnak. (—) Átlagonfelüli a paprikatermés Mátyus- földön. Tudósítónk jelenti: A paprika szedése és fűzése csaknem teljesen befejeződött. A lecsüngő kalocsai paprika nem bírta a sok esőt és igy a termés 30 százaléka már a földeken lerothadt. A szegedi felálló paprika gyengébb termést hozott, noha az esőzéseket jobban bírta. A paprikatermcs igy is átlagon felülinek mondható

Next

/
Oldalképek
Tartalom