Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-15 / 236. (4382.) szám
_______________________ El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450. félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szem ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség; Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • ® TELEFON: 303-11. © ® SÜRGÖNYÖM HIRLRP. PRAHft. A belga példa bombavető repülőgép, 25 Rata és Curtiss vadászgép társaságában átröpült Saragossa fölött. A Benigni-csoport tíz olasz gépe üldözőbe vette a kormány gépeket és a küzdelem folyamán kilenc Rata-gép és négy Curtiss-gép lezuhant, Délután 37 kormányrepülőgép megismételte a Saragossa elleni támadást. Ez alkalommal 29 olasz gép szállt fel a Biondi-csoport gépeiből és heves harc után kilenc kormányrepülőgépet lelőtt, hatot súlyosan megrongált.- A kedd esti támadási kísérletet a Cazetti-csöport olasz gépei semmisítették meg. A madridi hivatalos jelentések szerint a keddi légi ütközetek folyamán a kormányrepülőgépek hét ellenséges repülőgépet kiöltek és három olasz pilótatisztet foglyul ejtettek. Az araeoniai offenziva BILBAO. — A kormánycsapatok régóta várt offenzivája az aragoniai fronton kedden megkezdődött. Nemzeti forrásból származó jelentések szerint a katalánok és a valenciaiak ötszáz tankot és kétszáz repülőgépet összpontosítottak ezen a frontszakaszon és rengeteg tüzérséget is. A 250 kilométer hosszú fronton legalább 200 ezer kormánykatona áll. Egyelőre nehéz megmondani, hogy hol lesz a támadás központja. A rohamosztagokat csaknem mindenütt a nemzetközi brigád újonnan átszervezett katonái alkotják. A keddi főtámadás Puentes de Ebronál történt, ahol a Dembrovski és a Rakovski lengyel zászlóaljak támadtak 15 tank segítségével, de visszaverték őket. Olasz csapatszáilitások Líbiába NÁPOLY. — Az elmúlt napokban több csapatszállító hajó hagyta el a nápolyi kikötőt. A legtöbb hajó célja ismeretlen. A hivatalos olasz jelentés szerint az elmúlt napokban összesen 11 ezer olasz katona indult el Nápolyból az északafrikai Líbiába. Számos hajó hadianyagot és repülőgépet szállított el Olaszországból. Anglia meglepő tartózkodása (sp) — Néhány európai lap a német diplomácia ugyanolyan sikerének könyvelte el a német—belga megegyezést, mint amilyen az 1934-i lengyel—német szerződés volt: a harmadik birodalom kibékült „ősellenségével", Siker, vagy nem siker, most nem vizsgálhatjuk e presztízsszempontból az esemény jelentőségét, mindenesetre tény azonban, hogy a belga semlegességet biztositó német okirat nagymértékben hozzájrult a .nyugateurópai béke megerősítéséhez. Németország ellenségeinek fallanxa tovább töredezik. Amilyen érdekes volt, hogy a wei- mari köztársaság egyetlen barátot sem tudott szerezni a régi ellenségek között, sőt néhány barátot el is idegenitett, ugyanolyan váratlan és meglepő, hogy Hitler Németországa egymásután édesgeti magához a régi haragosokat. Természetesen csak azokat, amelyek hajlandók tárgyilagosan és érdekeiknek megfelelően tekinteni Németországra, nem az ideológiai ellentét gyilkos prizmáján át, nem a növekvő és egyre veszedelmesebbé váló mondhatnók — személyi gyűlölet halálos révületében. Sajnos, Németország és ideológiai ellenfelei között nincs mo- dus vivendi, sőt a harag mindkét részen nő és aggasztja azokat, akik fölül tudnak emelkedni az előítéletek és a tajtékzó düh őrületein s toleranciájukban el tudják képzelni a békét a különböző fölfogásu emberek és rendszerek között, mint sokat becsmérelt őseink megtették, amikor nem tartották föl- tétlen szükségességnek már, hogy halálra gyűlöljék egymást, mert az egyik keresztény volt s a másik keresztyén. E tolerancia ma nincs meg, hiába kívánja Anglia és a briteket mintaképnek tekintő felsőbbrendü emberek. De ott, ahol csak a háborúból származó ellentét volt s nem ideológiai gyűlölködés, a birodalom eltüntette a bizalmatlanságokat. Mindnyájunk emlékezetében van még a lengyel-német kibékülés, az első szelep a birodalmat körülvevő vasabroncson. Később Jugoszláviával békült ki föltünéstkeltő körülmények között Berlin, s a viszony csaknem intimmé vált az egyébként elütő fölfogásu országok között. Azután Olaszország, az egyik háborús főellenfél következett, s a két nagyhatalom barátsága legújabban Európa egyik legszorosabb szövetségévé változott. Ausztriát természetesen szintén visszakapcsolta Németországhoz ez a barát- kozás, pedig előbb csaknem hadiállapottá fajult a két testvérállam ellenségeskedése. A legközelebbi lépés Japán megnyerése volt, majd Portugáliáé, a délamerikai államoké. Most Belgium következett. Ha csak a fontosabbakat vesszük, megállapíthatjuk, hogy a harmadik birodalom öt év alatt háborús ellenfelei közül hattal ki tudott békülni (közöttük két nagyhatalommal) s a határaira nehezedő nyomást két ország kivételével mindenütt meglazította. Bármint gondolkozunk is Németországról, annyi bizonyos, hogy diploma iailag és a béke szempontjából ez szép eredmény, különösen, ha számításba vesszük, hogy időközben más államok, amelyek a háború után az európai népek legtöbbjének osztatlan bizalmát élvezték, egyoldalú politikájuk miatt egymásután elvesztették régi bárátaikat és pátronusaikat, még a testvérnemzetekét is, s határaikra a neheztelő nemzeteknek egyre erősödő nyomása nehezedik. Lám, Belgium a megnyugvásnak más utMADRID. — Szerdán este húsz óra 30 perckor a nemzetiek tüzérsége egy órahosszat bombázta Madrid csaknem valamennyi kerületét és az eddig védett Sala- manca-kerületet sem kímélte meg. A hivatalos jelentés szerint a gránátok számos fontos épületet találtak el és a minisztériumokat is megrongálták. Az emberáldozatok száma még nincs megállapítva, de az anyagi Rár nagy. Az államminisztérium sajtó- osztályát is telitalálat érte, úgy hogy az újságírók kénytelenek voltak a pincébe költözni. A Velasquez-utra több gránát esett. A keleti külvárosokat ez alkalommal szintén hevesen bombázták a nemzetiek. A nemzeti ütegek főleg a telefonközpont felhőkarcolóját akarták eltalálni. Az épületet több gránát érte, anélkül, hogy nagyobb károkat okozott volna benne. A Gran vián és a Calle Alacalán számos ház összeomlott. A Puerta dél Solon annyi törmelék halmozódott össze, hogy a forgalom több órahosszat szünetelt. A villamosok előtt gyakran egész cementtornyok tornyosultak. Az eddigi becslés szerint a bombázásnak legalább húsz halottja és számos sebesültje van. Körülbelül hatszáz gránát érte a főváros házait. A lakosságot teljesen váratlanul érte a támadás és az uccán levők különösen azért kerültek életveszedelembe, mert a nemzetiek a gránátok mellett srapnellekkel is lőttek. A bombázás nemcsak a város központjának szólt, hanem a külső kerületeknek is. Óriási arányú légi tevékenység MILANO. — Az olasz lapok jelentése szerint a Spanyolországban levő olasz légi haderő az elmúlt napokban nagyarányú tevékenységet folytatott. Többek között megtámadta a leridai repülőteret, számos fontos lőszerraktárt és a castagoi vasúti hidat. Ugyanakkor a Baleárokon állomásozó gépek bombázták Barcelonát, Alicantét és számos más várost. A kormányrepülőgépek megkísérelték, hogy ellenakciót fejtsenek ki s igy többek között megtámadták a Palma di Mallorca-i tábort, ahol azonban két gépjüket lelőtték. Kedden reggel hat Martinját választotta, habár az önvédelem jogos fegyveréről nem mondott le és éberen ügyel katonai fölkészültségére. Belgium is olyan ország Európában, amelyet szétzúzna a határaira nehezedő nagyhatalmi nyomás, ha nem figyelne az egyensúlyi helyzetre. A kis állam a szörnyű világháborús tapasztalat hatása alatt tizenhat évig a francia nagyhatalom gyámkodásától tette függővé biztonságát. Brüsszel előretolt posztja volt a francia PARIS. — Jelentettük, hogy az angol minisztertanács szerdán Londenban ülést tartott, de nem döntött a spanyol kérdésben. A minisztertanács elhatározta, hogy egyelőre nem mondja ki a bojkottot Japán ellen és megvárja a fejleményeket. A spanyol kérdésben a londoni sem- legességi bizottság feladata lesz a döntés. Franciaországban az angol kormány bizonytalan magatartása és az újabb halogatás, amely az önkéntesek visszahívásának kérdésében történt, illetékes körökben nagy elégedetlenséget váltott ki. A franciák ügyen elfogadták az angol terveket, de hangsúlyozták, hogy a londoni benem- avatkozási bizottság elé rövid határidőt állítanak s ha ez alatt nem sikerül elintézni az önkénteskérdést, akkor megnyitják a pirreneusi határokat és nyíltan is támogatni fogják Valenciát. Grandi vádolni fog Hir szerint a londoni benemavatkozási bizottság küszöbönálló tárgyalásai rendkívül viharosak lesznek. Franciaország azt kívánja, hogy a bizottság hat nap alatt döntsön az önkéntesek katonai hatalomnak: egy szívverés, egy fegyver, s ha Páris konfliktusba keveredik Berlinnel, a nyolcmillió belga készségesen sietett volna a franciák támogatására. Csak amikor a tulszoros francia szövetség gazdaságilag tönkretette Belgiumot és a nép észrevette, hogy a franciáknáL hazárd politika fejlődik ki Németországgal szemben, ameny- nyiben magatartásukat többé nem kizárólag az önvédelem és a biztonság elve határozza, kérdésében. Az olasz delegáció állítólag hatalmas anyagot terjeszt be a bizottságba, amely bebizonyítja, hogy Oroszország rengeteg hadianyaggal látja el Valenciát, Az olaszok többek között számos elfogott orosz pilóta vallomását közlik s a szétlőtt tankok, repülőgépek és ágyuk számait és eredetét. Grandi ezenkívül nyíltan meg akarja vádolni Franciaországot azzal, hogy megszegte a pirreneusi határok semlegességét és naponta nagyszámú önkéntest és lőszert enged át Kataloniába, Mivel a vádak élesek lesznek és az összecsapás heves, Francia- országot személyesen Delbos külügyminiszter fogja a semlegességi bizottság ülésén képviselni. Az angol kabinetülés meglepően negatív eredménye a londoni diplomáciai köröket is meglepte. Hir szerint Anglia azért tartózkodott a francia kívánságok teljesítésétől, mert nem akart Franciaorszgának olyan biankó teljhatalmat adni, amely súlyos bonyodalmakhoz vezethetne. Egyes francia lapok már azt is írják, hogy Anglia a spanyol kérdésben nem halad együtt Franciaországgal és London és Páris között súlyos ellentétek vannak a pirreneusi kérdésben. meg, hanem a népfront föllépése óta bizonyos ideológiai nézetek, amelyeknek nincs közük a nemzeti realitásokhoz és bármely pillanatban megváltozhatnak, ■— csak amikor Harmadik Lipót közeledést mutatott a flamand fölfogáshoz, akkor ingott meg a belgák bizalma a franciákban. A belga—német kibéküléshez tehát a következő négy ok vezetett: a francia gyámkodás gazdasági hátrányai, a francia politika ideológiai térAmíg a diplomaták tárgyalnak Ui erővel lemből a spanyol polgárháború Madrid legnagyobb bombázása Légi támadások mindenfe'é Olasz re;;időgépek harca a kormány Curtiss-gépeivel •• Hagy korntányoffenaiva Ar^esréöan Anglia mérsékletet javasol
