Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-14 / 235. (4381.) szám

1937 október 14, csütörtök.

Sándor Imre:

Ud^csúd (eteaiés

Rozsnyó az első nagyobb állomás, ahol tömegesen szállnak fel a gömöri személyvonatra a bevonuló regruták. Szokatlan sokadalom van ezen a napon a kis állomáson, hangos sirás és itt-ott jóizü kacagás tarkázza a lármát. Az asz- szonyok, az anyák, akik a vasutig kisérik fiaikat, sírnak, a fehér karszalagos katonák, akik a bevonulás rendjére ügyelnek, minduntalan elnevetik magukat. Ők már bennfentesek, legalább egy éve szolgáltaik, a maguk jókedvével és biztonságával mutogatják fölényesen, hogy gyöngyélet a katonaélet. Egy-két fiatal leány is akad a bucsuzkodók között, ezeknek még nem illik sírni, ezek kicsit pirulva nevetgélnek, tréfálkoznak, hangosan visszavágnak a zavarba- ejtő kérdésekre.

Csak a bevonuló legények csendesek, szótlanul tűrik, hogy összecsókolják őket, aztán vál- lukravetve a vadonatúj katonaládát, ünneplő ruhájukban, vadonatúj csizmájukban, felszállnak a vonatra és igyekeznek eltűnni a kocsik belsejében. Nem danáznak, nem kurjongatnak, ahogy régen szoktak a regruták, szemérmesen elbúj-, nak, mintha szégyenkeznének, hogy az események középpontjába kerültek.

Nagyobb csoport érkezik. Szlovákok. Elől szikár öregember átölelve vezeti regruta-fiát, utánuk tódul a többi újonc az ismerős kísérettel: zokogó anyák, leány- és fitestvérek, egykét mogorva öregember. Megtudom, hogy valamennyien pacsaiak, a Rozsnyó fölötti legelső szlovák községből valók, amely ott húzódik meg a krasznahorkai várhegy szögletében. Az őszbajuszos, szikár gazda, aki a menetet vezette, megölelgeti, megcsókolja fiát és ez — még tejfölösebbnek látszik, mint a többi — bebújik a fülkébe, katonaládájával. Nem is lehet onnan többet előcsalogatni. Az öreg még egypárszor megpróbálja az ablakhoz szólítani, de a szégyenlős ifjú nem mutatkozik. Pedig az apának nagy beszélni való kedve van, — talán a meghatottságát akarja leküzdeni, — odafordul minden-1 kihez, a katonákhoz, a sirdogáló anyákhoz, a fejkendős, vihogó lányokhoz, tréfálkozik, nagyokat mond, visszavág. Egyszeriben ő a főszemély, amikor ágálás közben félrecsapja a kalapját, jobbkezét felemeli a levegőbe és a reg- ruták kocsija előtt fel és alá járva elkezdi énekelni az egyik tempós bakanótát. Eddig szlovákul beszélt, most — magyarul énekel. Vontatott, mély hangon, legényesen, magyarbakásan, csak éppen rossz kiejtéssel és hibásan. Valami ilyesmit: ,,Ha elindul az a gőzös énvelem, én utánam ne búsuljon senki sem."

Ott ágál az öreg a hallgatag, rejtőzködő újoncok ablaka alatt, angolosra nyirt ősz bajusza összeráncolódik a gyűrött arcon, ahogy véges-: végig énekli a magyar bakanótát. Talán helyt akar állani a fiatalokért, akik ma énekszó nélkül vonulnak be, talán a fia bevonulása idézte fel benne a maga régi katonaéletét. Néhány lépéssel hátrább áll a felesége, kendős öregasz- szony, vörös az arca a sok sírástól, de még minduntalan a homlokára ernyőzi jobb tenyerét, az álla alá szorítja öklös balkezét és ebben a megszokott pózban pityereg egy-egy verset. Az öreg gazda pedig — nyilvánvalóan ő a legöregebb az egész társaságban — egyre jobban vidul, egyre hangosabbá válik a jókedve. Már csak a fehérkarszalagos katonákkal pajzánko- dik, akik a perron korlátjának támaszkodnak gúnyos, bámész mosollyal, — ők a legmegfelelőbb közönsége az öregnek, de ők is cáak egyet tudnak válaszolni, a vidám öregember pedig hármat felel vissza.

Végül is itt az indulás ideje, a kalauz leszedi a vonatról a még mindig bucsuzkodó fiatal pajtásokat, a pirossapkás forgalmi tiszt megadja a jelt, az öreg mozdony nagyot sikolt, a vonat gurulni kezd. Már a kalauz is felszállni készül, de előtte felugrik a lépcsőre a vidám, katonás, szikár öreg és onnan kezdi hivni a fiát. A szégyenlős ifjú nem mutatkozik, az öreg egyre hangosabban kiáltoz és ahogy a vonat futása gyorsul, úgy kiáltoznak rá is a megrémült emberek egyre hangosabban: „Öreg! öreg! Leszáll- ni“ De az öreg nem száll le. Végre is előbujik a kocsiból a vörösarcu, szégyenkező ifjú, az öreg a felső lépcsőn lógva még egyszer magához öleli, megcsókolja. Aztán legényes mozdulattal szemébe húzza a kalapját, felemeli a balkezét és vidám kurjantással leugrik a már gyorsan haladó vonatról. Még csak azt láttuk, hogy kicsit imbolygó léptekkel megyen vissza az állomás felé és azt láttuk, hogy a pirossapkás forgalmi tiszt megfogja a karját és nem engedi el. A vidám öreg igy ugrott le a vonatról, egyenesen a hivatalos eljárás labiStatusába;

Aztán még édelegtünk jó darabig a fiatalos öreg legénykedésén, a vidám napsütéses gömöri táj mintha megértőén hunyorgatott volna a kedves életkép emlékéhez, lassanként pedig a változó vidék vette át a vezető szólamot és alatta egyre elhalóbb kontrapuntként mosolygott vissza a magyar bakanótát éneklő, virtus- kodó öreg szlovák gazda figurája. A személy- vonat néha tiz percekig vesztegelt a kisebb állomásokon is, az újoncok kinéztek az ablakon, szájukon nem buggyant ének, kalapjukon nem lengett pántlika. Rimaszécsen egy unatkozó fiatalember nézegette a vonatot, mint a messzi élet változatosságát a falu egyhangúságában.

Aztán próbálkozó hangon szóba elegyedett az egyik regrutával. Mikor már kikérdezte származását, lakóhelyét, állomáshelyét, igy vitte tovább a szót:

— Hát aztán volt-e nagy mulatás, nagy ivás bucsuzásra?

— Nem volt semmi sem, — válaszolt a barátságos újonc. — Az ember sokat utazik ilyenkor, még rosszul lenne a sok borivás után. Az a pár korona jó lesz majd a katonaság idejére ...

Pántlika nélkül, énekszó nélkül, borivás nélkül. Csak az öreg tett ki magáért Rozsnyón, ő ivott, hangoskodott és énekelt a fiatalok helyett, csak éppen pántlika nem volt a kalapja mellett. Nem is lehetett, merthogy mégsem ő vonult be katonának.

Minden korban egyformán úgy véljük, hogy a mi fiatalságunk szebb volt, mint a mostani, életesebb, színesebb, könnyebb. A magunk részéről objektív képekkel van módunk megállapítani, hogy ez esetben csakugyan igy van. A magunk idejében viszont nem hittünk az öregeknek, akik ugyanezt mondogatták nekünk. Lehet, hogy a mai fiatalok sem hisznek nekünk. Ők talán helyesebbnek találják a berukkolást pántlika nélkül, énekszó nélkül, borivás nélkül, szerényen elbújva a vagonok belsejében.

Hogyan alakult ki a magyar orvosi rend?

A Budapesti Királyi Orvosegyesület száz esztendeje

II.

A magyar orvostudomány és orvosi rend történetében döntő jelentőségű Mária Terézia korszaka. 1754-ben kelt rendeletében meghagyja a helytartótanácsnak, hogy az országban működő orvosokat írassa össze,

mindenkit kötelezzen arra, hogy oklevelének hiteles másolatát mutassa be s orvosi gyakorlatot csak okleveles orvosoknak engedélyezzen. Ezzel a magyar orvosi kart megtisztította azoktól, akik minden tudományos képzettség nélkül, pusztán gyakorlatuk alapján folytatták prakszisukat. A humanisztikus abszolutizmus rendelkezése volt az is, hogy

elrendelte a városi és megyei hatósági orvosok tisztjét.

Amint láttuk, városi orvosok eddig is voltak, de törvény nem kötelezte még a városokat fizikus alkalmazására. A megyei orvosok pedig idáig a nemesi rendnek voltak az orvosai, mig Mária Terézia rendelkezése széles néprétegekre terjesztette ki a hatósági orvosok működését.

Az orvostudomány művelése szempontjából pedig döntő fontossága volt annak a rendelkezésnek, amelyben meghagyta, hogy a nagyszombati egyetemen a gyakorlati orvostan és szülészet tanítására helyet és alkalmat biztosítsanak.

Ezzel indult meg a tudományos magyar orvosképzés és az önálló magyar orvostudomány.

A szlovenszkói kezdeményező

A 19. század első felében a legfontosabb mozzanat a magyar orvostudomány fejlődésében a budapesti királyi orvosegyesület megalakítása 1837 október 14-én. Dr. Kor- buly Géza, akit az egyesület százéves történetének megírásával bízott meg, volt szives a Prágai Magyar Hírlap számára rövid ösz- szefoglalásban elmondani ennek a száz esztendőnek jelentősebb eseményeit:-— Az orvosegyesülés eszméjét már régebben is fölvetették és

az eszme egyik kezdeményezője szlovenszkói orvos volt, a 18. század első felében Késmárkott működött Fischer Dávid, aki 1732-ben kiadott „Epistola invitatoria" című iratában vette föl az ilyenfajta egyesülés megalakítására vonatkozó elgondolását.

Az ő természettudományi egyesületének harmadik osztálya lett volna a tulajdonké- peni orvosegyesület, amelynek föladata az lett volna, hogy a járványos betegségekkel foglalkozzék.

Az első alapítók

— 1837 október 2-án tizenhat pesti, budai és óbudai gyakorló orvos gyűlt össze Mo- kossányi Mihály pesti orvos lakásán s a régen fölvetett eszme értelmében kimondották az orvosegyesület megalakításának szükségét.

Az egyesület céljául az orvosok tudományos továbbképzését tűzték ki, tehát nem az orvosok gyakorlati érdekvédelme, hanem orvosakadémia megalapítása lebegett

A cukorgyárak aláírták

a kartellszerz ödést

PRÁGA. — A PMH jelentette, Hogy a; csehszlovákiai cukoripar kartellje újabb tiz évre készülőben van. Ezzel kapcsolatban jen lenleg folyik a kartellszerződések aláírása* A cukorgyárak nagyrésze már az elmúlt hét folyamán aláirta a szerződéseket és azok a kartell előkészítő választmányának kezében vannak. Hogy a cukorgyáraknak mekkora százaléka irta már alá eddig a szerződést,, az eddig nem szivárgott ki. Állítólag sikerült a néhány gyárral fönnálló differenciákat tisztázni és valószínűnek tartják, hogy csaknem valamennyi belföldi vállalat be fog lépni a cukorkartellbe. Amennyiben valamennyi aláírás befutott — s ezt csütörtökre várják — az előkészítő bizottság mindent elkövet a kartell mielőbbi megalakulására, annál is inkább, mert a cukorkampány gyors iramban fejlődik. Néhány cseh- és morvaországi cukorgyár már meg is kezdte üzemét.

Ötévi börtön

katonai árulásért

PRÁGA. — (Hivatalos.) A prágai büntetőbíróság katonai tanácsa katonai árulás büntette miatt ötévi súlyos börtönre ítélt egy 22 éves gazdasági gyakornokot.

Hollywood

legragyogóbb színháza

Hollywoodban van a világ legérdekesebb színháza. Igaz, hogy a legszebb nők is itt vannak, mert ide vonzza őket a mozi a világ minden tájékáról, telve reményekkel. (Szegények, de sok csalódáson mennek keresztül!)

Hollywood legnagyobb és legszebb színháza a Chinese Theatre. Mint a neve is elárulja, ezt a színházat kínai építménynek készítették, a legtisztább kínai stílusban.

A Chinese Theatre bejárata előtt található a világ legfurcsább és legeredetibb autogramgyüj- teménye. A feljáratnál ugyanis széles betonpadozat nyúlik el, amelybe — még hig állapotában — valamennyi hollywoodi filmsztár belenyomta a mezítelen lába és keze nyomát. Ez a roppantul bizarr és eredetei ,,autogramm“- sorozat egyedülálló az egész világon. A láb- és

az alapítók szeme előtt.

Az egyesülésnek volt azonban egy be nem vallott célja is: a gyakorló orvosok érdek- védelme az egyetemi tanárokkal szemben. Október 14-én választották meg az első tisztikart.

Az egyesület első elnöke Szubány Már- I tón, szlovák anyanyelvű orvos volt.

| Hosszú időn át kellett sürgetni az egyesület jóváhagyását, mig végre 1842-ben az is megtörtént. De az egyesület alapítási évéül 1837-et kell vennünk, mert a tudományos munka azon nyomban megkezdődik. Az első előadások érdekesebb orvosi esetek bemutatásai voltak, amiknek csak a gyakorló orvosok szempontjából volt jelentősége. A tagdíjakból, kis anyagi eszközökkel, nagy jóakarattal, könyveket és folyóiratokat szereztek be az orvosi továbbképzéshez. 1840- ben váratlanul megoldódott a könyvtár kérdése is. A magyar származású, Bécsben élő Siössl Lajos, aki később Szelényire magyarosította a nevét, 2000 kötetből álló könyvtárát az orvosegyesületnek adta. Ez a könyvtár a legpompásabb unikumoknak, inkunabulumoknak, latin és görög klasszikus szerzőknek a gyűjteménye. Szelényi Lajos 1888-ban 95 éves korában halt meg tápió- s2elei birtokán és ekkor könyvtárának másik része is az egyesületre szállt.-— Az orvosi szakirodalom is föllendült. Már az orvosegyesület alapítása előtt, 1831- ben megindította Bugát Pál és Schedel (a későbbi Toldy) Ferenc az Orvosi Tár cimü lapot, amely két év múlva ideiglenesen megszűnt, hogy 1838-tól tiz éven át Bugát Pál és Flór Ferenc szerkesztésében újból megjelenjen. 1857-ig nincs magyar szaklap, akkor indul meg az Orvosi Hetilap, amelynek tehát most szintén jubileuma van. Mint a legrégibb folyamatos magyar orvosi szakfolyóirat alapitásának nyolcvanadik évfordulóját ünnepli. 1861-ben indult meg a másik orvosi szaklap, a Gyógyászat, amely szintén megjelenik most is.— 1842-ben Schuszter János, a pesti egyetemen a kémia tanára, 1000 pengő alapítványt tett, amelynek kamataiból az egyesület hivatásuk gyakorlása közben elhalt orvosok árváit nevelte föl. Nagyon sok Szlo- venszkón működött orvos fia volt a Schusz- ter-árvák között.

— Az egyesület serény munkássága egyre növeli tekintélyét. 1843-ban nagyjelentőségű esemény történik az egyesület életében. Balassa János egyetemi tanár, akiről túlzás nélkül mondhatjuk, hogy korának legnagyobb sebésze volt, s ezért kétszer hívták meg bécsi tanszékre is, Sauer Ignác tanártársával együtt belépett az egyesület tagjai közé. Ezzel megtörték a jeget és megszűnt az ellentét az egyesület és az egyetemi tanári kar között. így válhatott az egyesület az egyetemes magyar orvostudomány legfőbb szellemi fórumává, akadémiájává.

Ismertettük az egyesület százéves történetének kezdeteit. Jövő <— egyúttal befejező — cikkünkben az egyesület száz évének dióhéjba szorított történetét adjuk dr. Korbuly Géza szives összefoglalása alapján.

(Folytatjuk:)1 DOKTOR.

tenyémyomok a megfagyott betonlapban pontosan és finoman benyomódva maradtak- meg és mellettük a lenyomat tulajdonosának névtáblája évszázadokig bizonysága lesz a filmcsillagok piskóta lábának, vagy parányi kacsójának .. még akkor is, amikor az illető már régen-régen elporladt.

A kínai színház előtt sorakoznak a Kaliforniában elmaradhatatlan gyönyörű pálmák. Kétoldalt a falakon felkuszó zöld futószőnyeg virul, amelyről folytonosan csurog le a viz a kis mühalastóba, amelyben a vízililiomok között vidáman fickándoznak a tarka kis halak.

A színházat hatalmas ajtók diszitik, amelyeknek kitárásakor elénk varázsolódik Kína csodálatos művészetének sok-sok pompája, érdekessége, egzotikuma. Hangulatosan kivilágítva, különböző színekben látjuk a folyosót, amelyet csodaszép, súlyos függönyök borítanak. Itt-ott jellegzetes kínai járásával elő-előbujik egy-egy útbaigazító szolga vagy jegyszedő. Érdekes, valódi kínai kosztümökben járnak, amelyek tekintélyes összeget képviselnek.

A jegyszedők természetesen kínai szokás szerint üdvözlik a látogatókat: - a mellükön kereszt- betett karokkal, mély meghajlással. A maszkjuk ugyancsak kínai, noha nagyon sok valódi kínai nőt alkalmaznak.

A folyosók, a lépcsők, a nézőtér és a páholyok padlója valódi kínai szőnyegekkel borított, olyan szőnyegekkel, amelyekben bokáig merül el a láb.

A falakban itt-ott ezüst vagy arany, esetleg aranyozott szobrocskák vannak kis fülkékben elhelyezve. Kínai istenségek képmásai ezek, amelyet misztikusan világítanak meg, halványlila, piros vagy zöld fénnyel, amely különös derengéssel veszi körül a csillogó érc-istent. A hatást még fokozza a láthatatlan helyről ömlő halk orgonaszó, amely a siri csendben majd hogy álomba nem ringatja a hallgatót. Ez a csodálatos finomságú zene állandóan ömlik a folyosókon és könnyeket csal a hallgató szemeibe. Mindehhez hozzájárul még a levegőt tisztitó füst bóditó illata', amely a titokzatos zenével együtt hat az idegekre.

Hasonló fényűzéssel és ötletekkel épített színház még sok van Hollywoodban. Legérdekesebb közülük az Egyiptomi Színház, amely viszont egyiptomi stílusban épült és a belseje i* az egyiptomi művészet remekeivel .van telek , t

4