Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)
1937-10-14 / 235. (4381.) szám
1937 október 14, csütörtöki Az angol minisztertanács döntött a spanyol kérdésben LONDON. — Az angol kabinéit mai rendkívüli fontos tanácskozása két és fél óra hosszat tartott. Hőre Belisha hadügyminiszter félórával a tanácskozás befejezése előtt elhagyta a minisztereket és a hadügyminisztériumba ment. Chamberlain miniszterelnök szerdán délután az angol tradíciónak megfelelően fogadta az ellenzék vezéreit, elsősorban Attlee őrnagyot, a munkáspárt vezérét és megbeszélte velük a nemzetközi helyzetet. Amikor Edén külügyminiszter délelőtt 11 órakor belépett a miniszterelnökség épületébe, hogy a konferenciára menjen, a tömeg szívélyesen üdvözölte. Edén részletesen beszámolt arról a helyzetről, amely azáltal keletkezett, hogy' Olaszország a londoni benemavatkozási konferencián akarja elintézni az önkéntes-kérdést. Tájékoztatta minisztertársait a francia felfogásról is. Ezután általános eszmecsere indult meg és a miniszterek meghozták döntéseiket. Politikai körökből származó jeleníts szerint a minisztertanácson elhatározták, hogy tiltakozni fognak Tokióban a brit követség autóinak megtámadása miatt. Elhatározták továbbá, hogy a londoni benemavatkozási konferenciát összehivják. A spanyol önkéntesek kérdésének elintézését egyelőre elnapolták, mert Párissal még nem fejeződött be a diplomáciai tanácskozás. Nyilvánosságra került Hasasaknak Miinkához intézett levele, amelyben hamisítványnak nevezi a Pittsburgh! szerződést A levelet a Toka-pár ideién irta az elhunyt elnök a szlovák néppárt vezérének Szf®wti?siSc®f mimózák POZSONY. — A szlovenszkói mimózák még az igazi mimózáknál is érzékenyebbek. Azok a formájukra oly kényes virágok legalább csak akkor húzódnak össze a méltatlankodás mozdulatával, amikor valaki egyenesen őket érinti meg. A szlovenszkói mimózák, a kulturerények bizonyos esetekben hallgató, de más esetekben nagyon is hangoskodó őrei, már akkor is jajt kiáltanak, amikor senki hozzájuk nyúlni nem akart. A PMH október 3-i számában foglalkoztam azzal, hegy a szlovenszkói magyar kulturéletben meg kell a rendezettséget teremteni (aki az i egész cikket elolvasta, nem érthette félre aj megrendszabályozás szavát) és ezzel kapcsolatban a pályázatok nevelő hivatásával foglalkoztam. Csak úgy folytonosságban érintettem a Masaryk-akadémia egykori pályázatát és éppen nagyszabású indulását akartam azzal a mondattal jellemezni, hogy a „lektorok akkoriban aránylag többet kaptak, mint maguk a szerzők". A cikk nyomtatást látott alakjából kimaradt ez a szó, -hogy aránylag. Rendben van. Ha az ember matematikailag összeadja a szerzők dijait, 31.800' korona és a lektorok dijait 18.810 korona, emez kevesebb, mint az első öszeg, bár csak úgy mellesleg megjegyzem, hogy volt egy olyan lektor is, aki 11.060 koronát kapott, a szerzők pedig egyenként legfeljebb 3000 koronát kaptak és ha a tényleg kiadott müveket vesszük, akkor ezekért a szerzők csak 21.600 koronát kaptak. Azonban másról van szó. Aliért kell olyan ártatlan, mellékes, illusztratív megjegyzésen annyira felhördülni, mint egy névnélküli ur tette az egyik pozsonyi napilap multheti számában, amikor én senkinek a nevét nem kiáltottam a szlovenszkói pusztába? Amikor én, Uram bocsáss, még azt sem mondtam, hogy a lektorok érdemen felül kaptak, vagy azt meg nem érdemelték, egyszóval kisujjam hegyével sem nyúltam egy szlovenszkói mimózához sem. Nem is beszélve olyan minősíthetetlen dolgokról, amelyeket ebbe az ártatlan mondatba szóban akart az egyik mimóza belemagyarázni, hogy én ezzel azt akartam mondani, hogy a lektorok emésztették volna az akadémia pénzét (sőt még rosszabbat is mondott, amit nem is tartok illendőnek a reprodukálásra). Önkéntelenül is az az ember jut eszembe, aki mindenre haragszik. Ha valaki udvarias „Alázatos szolgája, jó napot kívánok" köszöntéssel jön feléje, akkor kicsap belőle a láng, mert ezt gúnynak veszi. Ha valaki csak egyszerűen és illendően azt mondja, hogy jónapot, akkor azon tűnődik, hogy mivel viszonozza ezt a hallatlan aroganciát. Ha pedig azt mondja neki az ember, milyen szép a télikabátja, akkor felugrik: „Úgy gondolja, hogy nekem nem lehet elég tisztességes bevételem, hogy én talán lopom a pénzt?" Pedig tényleg csak a télikabát teszett. Ennek a jelenségnek el kellene már tűnnie. Amikor folyton azt tételezik fel az emberek egymásról a mi kulturéletünk kereteiben, hogy minden megnyilatkozás mögött valami titkos sértés és gyanusitgatás van. És nemlétező vádakkal folytatnak donquijotei szélmalomharcot. Holott hát olyanok is vannak a világon, akik mellékgondolatok nélkül, becsületesen szeretnek gondolkodni és semmit sem gyűlölnek jobban, mint a személyeskedő vitákat. Csukják be ezek a szlovenszkói mimózák inkább akkor a kely- hüket, amikor valaki a magyarság létérdekeit támadja, kiáltsanak akkor anatémát. De ilyenkor éppen a leghangosabbak a legtöbször hallgatnak, mert a szlovenszkói mimózákat a személyes ügyek jobban érdeklik, mint a magyarság érdekei. DUKA ZÓLYOMI NORBERT. PRÁGA. — Tegnap röviden jelentettük, hogy a Hlinka-párt hivatalos lapjának, a Slováknak keddi számát a pozsonyi állam- ügyészség elkoboztatta. A lapban nyolc helyen talált -kifogásolni valót a cenzor. A címoldal felét törölte a cenzor s csupán a következő címet hagyta meg: „T. G. Masaryk; A pittsburghi szerződés hamisítvány. Két szomorú évforduló. 1919 október 12 és 1929 október 12." Az akim arra vonatkozik, hogy 1919 október 12-én Hlinka Andrást Párisból való hazatérése után Rózsahegyen őrizetbevették. Hlinka Parisban a békekonferencián a szlovák autonómiáért szállt síkra. Szabadságvesztése idején 1920-ban a köztársaság alkotmányát a pittsburghi szerződés mellőzésével alkották meg. A cikk a cenzor által meghagyott részében emlékeztet arra, hogy 1927-ben Hlinka pártja belépett a kormányba, 1929-ben pedig átélte a Tuka-affér válságát, amelynek során Hlinka Masaryk akkori köztársasági elnökhöz táviratot intézett és kérte az elnök pártfogását Tuka érdekében. Ezzel kapcsolatban a Slovák szószerint közli Masaryk volt köztársasági elnök egy levelét, amelyet 1929 október 12-én Hlinka táviratára válaszolva az elnök a néppárt vezérének küldött. A Slovákban közölt történelmi nevezetességű levél szószerinti fordításban igy szól: Masaryk Titkáról — Hlinka képviselő ur, táviratából látom, hogy nagyon izgatott, fölingerli önmagát és a választókat is; talán közzé akarja tenni a táviratot, ahogy azt Machácek tette? A legnagyobb szlovák párt vezérének nem szabad azonban ilyen kicsinyes dolgot tennie, mert az nagyon olcsó demagógia volna. Igen, állom á vitát és éppen ezért írok Önnek; de az ilyen sürgönyök nem jelentenek diszkussziót. És a demokrácia nem anarchia. — A Tuka-ügyhöz; Ha nála csak az autonómiáról lett volna szó, e gondolat propagálására rendelkezésére állott volna a parlament és a különböző népgyülések. Ő azonban állandóan a külföldre járt és ott olyan emberekkel érintkezett, akik ellenségesen viselkednek köztársaságunkkal szemben. Még pőrének tárgyalása idején is olyan jelentéseket kaptam Angolországból, hogy ő ott is nagyon kétes emberekkel keresett érintkezést. Bűnösségének további taglalásába nem bocsátkozom, az állam érdekeit szem előtt tartó politikusnak elég az is, amit fölhozok. Komoly megfontolás után ajánlom Önnek, hogy Tukát ne jelöljék. Hiszen maga hozta föl dr. Ivánkával szemben, hogy nem szlovák kerületben jelölteti magát s most maga is ugyanebbe a hibába esik. A fődolog azonban az, hogy békében várja meg a felső fórumok döntését; ha elismeri a felsőbb instanciákat, milyen tárgyi indoka volna el nem ismerni ugyanúgy az alsóbb fórumokat is? Pedig magyar volt ott az elnök. Ha súlyt helyez arra, hogy a köztársaságban rend legyen, a választások után tárgyalhatunk s akkor bizonyára találunk kiutat. Ha úgy határoz, ahogy azt tanácsolom, odahaza is és mindenütt a köztársaság területén csak nyerni fog megbecsülésben; demonstárcióval azonban nem szerez tiszteletet. — Figyelem Szlovenszkón a viszonyokat. Talán többet tudok róla, mint azt gondolja és sokat tudok az Önök embereiről is. Idősebb vagyok, mint ön s ép ezért jogom van Önhöz őszintén szólni: * én felszabadítottam Szlovenszkói és sorsa nem kevésbé fetkszik a szivemen, mint önnek, de az az ut, amelyen ön most halad, nem hoz sikert. írva vagyon: a szeretet türelmes, — a valóban erkölcsös és igazán keresztény politikának ugyancsak türelmesnek kell lennie. Az ingerültség nem méltó egy pártvezérhez, még kevésbé egy paphoz. „Hamisítvány nem leltet állami aktus alapja'* — Maga említette nekem nem egyszer, hogy az önkormányzatot nem mostanra követelik, hanem arra az időre, ha a szlovákok politikailag érettebbek lesznek. Ennek alapiján gondoskodnia kellene arról, hogy választói kellő politikai oktatásban és nevelésiben részesüljenek. — Nézze csak, mennyi hibát követtek el az úgynevezett pittsburghi egyezménnyel. De facto, megvan az autonómiájuk az áhaforduliat óta s ma elérték ennek az egyezménynek ( valójában megbeszélésnek) minden stipulációját. A fődolog azonban az, hogy a megbeszélésről szóló okmány hamisítvány, falzum; nemcsak azért, hogy egyesek utólag írták alá magukat rajta, hanem főleg azért, mert abban az időben, amikor az amerikai szlovákok ezt a megbeszélést óhajtották, a Liga legálisan nem létezett, az állam csak 1919-ben ismerte el. Ezért komoly politikus és államférfi ilyen papirossal nem szabad, hogy operáljon. Hamisítvány nem lehet állami aktus alapja. — Egész tárgyilagosan rámutathatnék még a néppárti politika egyéb számos apróságaira is, az idő rövidsége miatt azonban ez most nem lehetséges. Ha azonban hivatkozik a demokráciára és a diszkusszióra, mindig kész vagyok önnel az egész szlovák problémát megvitatni. — Csak még egy szót. — Az ön ingerült és mérges föllépése nagyrészt képzelt ellenlábasai ellen gyakran felébreszti bennem azt a gondolatot, hogy nincs szive, hanem helyette még egy mája van, olyan rosszakaratú és ingerült. Igazolja be, hogy szive is van és nemcsak gyűlöletet érez (ismétlem, nagyrészt képzelt) ellenfelei ellen, hanem azt a wSzlovenszkóját, in concreto tehát a szlovákokat és a cseheket is legalább egy kissé szereti. Gyűlöletre és bosszúságra, higyje el, nem lehet semmi jót és örökkétartót alapítani. Ezért állította fel Jézus a szeretet parancsát és ez a politikára is vonatkozik. ,T. G. Masaryk. Hit mond a Slovák? Ezzel a felfogással teljesen ellentétben a Slovák a következőket Írja: —Figyeljük a két dátumot: 1919 október 12-én Védjegy. IGMANDi IVÓKÚRÁK! Otthon bármely évszakban páratlanul eredményesek. Az IÉbÜÁNDI keserüviz mindenütt kapható, nemcsak nagy, de kis üvegekben is! Hlinkát bezárták, amikor ő Szlovenszkóba hazatért Párisból, ahol a pittsburghi szerződésért szállt síkra. 1929 október 12-én, tehát tiz évvel később a pittsburghi szerződés megalkotója és egyik aláírója ezt az okmányt hamisítványnak nyilvánítja. De tévedett az elnök. Itt nem holmi königinhofi kéziratról volt szó. A pittsburghi szerződésről Masaryk nem mondhatta, hogy azt J. E. Hanka irta, mert hiszen ezt Masaryk maga irta alá amerikai tollal. Ez tehát eredeti okmány és nem hamisítvány. Az a kérdés sem lehet vitás, hogy a Szlovák Liga létezett-e? A kérdés csupán az, hogy a pittsburghi szerződésen lévő aláírás T. G. Masaryktól származik-e vagy sem. T. G. Masaryk azonban ezt az aláírását sohasem titkolta. A „Világforradalom" cimü müvében maga is elismerte, hogy a pittsburghi szerződést ő irta alá. Hogy írhatott tehát így 1929 október 12-én. amikor nyolc évvel később, 1937 október 12-én sem teljesedett a pittsburghi szerződés kardinális pontja:'nem alakult meg a törvényhozó szlovák országgyűlés? És már az államfordulat óta meg lett volna az autonómiánk? Kár erről beszélni. Mi elhatároztuk, hogy a pittsburghi szerződés huszadik évfordulóját úgy fogjuk megünnepelni, hogy a parlamentben Szlovenszkó autonómiájára újabb törvényjavaslatot nyújtónk be. Ez lesiz szerintünk a legjobb ünneplése a pitífcs- burighi szerződésen levő Mais'airyk-aláirá'snalki s egyben a válaszunk is Hlinka börtönbevetésére 'és Masaryk 1929 október 12-d levelére. BeneS Ígérete A Slovák cikkért annak a reményének kifejezésével fejezi be, hogy dr. Benes mostani köztársasági elnök, aki 1935-ben még megválasztása előtt a szlovákoknak megígérte követeléseik teljesítését, meg is fogja hazini a szlovákok autonómista programjának teljesedését. Légvédelmi gyakorlat Budapesten BUDAPEST, — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar fővárosban és környékén ma éjszaka féltizenegytől tizenkét óráig nagyszabású légvédelmi gyakorlatot rendeznek. A gyakorlatra a fővárosban minden előkészületet megtettek. A kávéházak és más szórakozóhelyek uccai ablakait fekete függönyökkel fedik be, hogy semmi fény se szűrődjön ki az uccára, a jármüvek lámpáira pedig kék papirost ragasztanak. Féltizenkettőkor a fővárosban tizenöt sziréna szólal meg s ettől kezdve tizenkettőig teljes sötétség borul a városra. Erre az időre a járműforgalom is megáll Mivel a budapesti alvilágnak nagyon megfelelő lenne ez a sötétség, a rendőrigazgatóság megtette a szükséges óvintézkedéseket. Mintegy kétszáz, büntetett előéletű férfit és nőt (betörőt, zsebtolvajt és kasszafu- rót) vettek őrizetbe és beszállították őket a fogházba. Csak csütörtökön hajnalban fogják őket ismét szabadon engedni. Kilenc halottja van egy repülőgépszerencsétlenségnek BANDOENG. >— Borzalmas repülőgép- szerencsétlenség érte a holland-indiai légi haderőt. Egy nagy tengeri repülőgép Sura- baya közelében lezuhant. A szerencsétlenségnél kilenc ember, közöttük Bruyne, a holland-indiai légi haderők parancsnoka életét veszítette*
