Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-12 / 233. (4379.) szám

ra«<m-MAGfeVR.-HlRL3B mm 1937 október 12, kedcU Hírek Kmitmi ]ímí, »jí miét £$tyszec mii pozs&fciféúft ketskepőe... Komikus ügyet tárgyalt szombaton a pozsonyi já­rásbíróságon dr. Kohout büntetőjárásbiró. Egy sze­gény embernek Dévényben — a név mellékes — volt egy bakkecskéje. Emberünk munkanélküli és ez a bakkecske jelentette számára a kenyérkeresetet. Ház­ról házra járt vele és amelyik házban kecskekisasz- szony akadt, néhány koronáért otthagyta, hogy a dévényi kecske-társadalmat szaporítsa. Történt egy napon, hogy az egyik kecsketulajdonos nem akart fizetni a szegény embernek azzal az indokkal, hogy a kecskebak látogatásának nem volt semmi eredmé­nye. Emiatt a két kecsketulajdonos között heves szó­váltás támadt, amikor is a kecskebak tulajdonosa fel­pof ózta a fizetni nem akaró kecsketulajdonost. A tett­leges affér az egyik dévényi ribizlibor-vendéglőben játszódott le és természetesen beidézték tanúnak a vendéglő tulajdonosát is. A bíró a kihallgatások után lelkére beszélt a haragosoknak, hogy beküljenek ki, hisz nem érdemes egy kecske miatt pereskedni^ A vendéglős azt vallotta, hogy mind a keííen alaposan be voltak csipve az ő kitűnő ribizliborától és bizony ő a legkevésbbé tudja, hogy ki volt a sértő fél. Ven­déglős uram is békét ajánlott, amit a felek azután nagy parolázés közben meg is kötöttek. - Kibékülés után azonban felmerült a kérdés, ki fizesse a tanú költségeit. A vendéglős nagylelkűen kijelentette, hogy költségre nem reflektál, a peres felek neki törzsven­dégei és majd a legközelebbi itókánál fölszámítja ne­kik a tanuzási költségeket is. Ezzel a kecskepernek ítélet nélkül vége lett. A felek békésen hazamentek. (r.—j-) — ROOSEVELT KERÜL MASARYK HE­LYÉRE A FRANCIA AKADÉMIÁBAN? Pa­risból jelentik: A francia tudományos akadémia annak idején tagjai közé választotta Masaryk köztársasági elnököt. A Masaryk halálával meg­üresedett tagságot hir szerint Roosevelt elnök­kel töltik be. A háború előtt Roosevelt Tivadar amerikai elnök szintén tagja volt az akadémiá­nak. — JESZENÁK GÁBOR ARANYMISÉJE. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Vasárnap délelőtt megható esemény színhelye volt a po­zsonyi Szent M‘ánton-székesegyház. Ekkor tar­totta aranymiséjét Jeszenák Gábor pozsonyi kanonok, címzetes prépost, a kiváló egyházi író és történetbuváx. Á nevezetes évforduló alkal­mából a dómot zsúfolásig megtöltötte a kato­likus hívek serege, hogy ezzel is őszinte ragasz­kodását és tiszteletét nyilvánítsa a 'kiváló fő­pap iránt. Az aranymisés prépost manudulktora dr. Löwensíein bécsi szentszéki tanácsos, Jesze­nák Gábor régi jóbarátja volt, míg a másik dia- konusi tisztet dr. Kőhegyi Józoef dómkáplán lát­ta el. Szentmise alatt dr. Okányik Lajos kano­nok, belvárosi plébános mondott magasszárnya- lásu szentbeszédet szlovákul, németül és miagya­rul és abban méltatta Jeszenák Gábor papi és emberi erényeit. A kóruson a férfikar Rheinber- ger József F-dur miséjét énekelte Albrecht Sán­dor karnagy vezényleté és Németh István László oxgonaikisérete mellett. — FEIGLER KÁROLY BUDAPEST UJ TISZTI FŐÜGYÉSZE. Budapestről jelentik: A magyar főváros legutóbbi közgyűlésén az el­hunyt Szemeíhy Károly tiszti főügyész helyébe Feigler Károlyt választotta meg tiszti főügyész- szé. Az uj főügyész megválasztása után azonnal letette a polgármester kezébe a hivatalos esküt. Az uj tiszti főügyész negyvennyolc esztendős. Esztergomban szVetett mint régi ottani patrícius család sarja. 1912-ben lépett a magyar főváros szolgálatába és később mint tiszti ügyész az el­hunyt Szmethy Károly legbensőbb munkatársai közé tartozott. Feigler Károly megválasztasa után kijelentette, hogy védője kíván lenni pozí­ciójában az önkormányzatnak és a polgári sza­badságjogoknak. — ELKÉSZÜL A VILÁGHÁBORÚ ÉRSEKÚJ­VÁR! HŐSEINEK EMLÉKMŰVE. Érsekújvár! tu­dóéi tónk jelenti: A világháborúban elesett hőéi ha­lottak hozzátartozóiból alakult szoborbizottság Thain János reálgimnázhvmi tanár, festőművész elnökletével ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy az összes szükséges intézkedéseket megte­szik az emlékszobor felállítására. Már a legtöbb kicsiny szlovenezkói faluban van hősi emlékszo­bor, csupán Érsekujvárott nem szervezték meg a szoborépitést. A bizottság kérvénnyel fordult a városi tanácshoz s megfelelő eegé!,-i kért a szo­bor költségeire, azonkívül a város I ?rén kértek megfelelő hely megjelölését, ahol a szobrot felál­lítják. Ezenkívül gyűjtési engedély iránti kér­vényt adtak be a járási hivatalhoz. A városi ta­nács legközelebbi ülésén fogja tárgyalni a bead­ványt. — NAJMAN MINISZTER PÖRLI A NA- RODNI OSVOBOZENIT. Najman kereskedel­mi miniszter a cseh iparospárt néhány törvény­hozójával együttesen becsületsértési port indí­tottak a Národni Osvobozeni felelős szerkesztője ellen. A nemzeti szocialista színezetű légionárius lap beszámolót közölt a cseh iporospárt egyik gyűléséről s ezt a cikket Najman magára nézve sértőnek találta. — ELKOBOZTÁK A CESKÉ SLOVOT. A cseh nemzeti szocialista párt hivatalos lapjá­nak, a Ceské Slovonak vasárnapi számát a költ­ségvetésről szóló cikkének egy része miatt elko­bozták. A lap meg£ellebbezt«(*az elkobzást. Ida: SzomfaMy. \Zilttoc Izgatottan s remegve nyújtottam át a kéziratot, íróasztala akkor a Miksa-uccai szerkesztőé égben állott, négyen dolgoztak egy szobában, tinta, nem volt, csak a főszerkesztő asztalán: Komáromi Já­nos elővett egy kis ceruzacsonkot, (hosszan el­nézte s még egyszer ráirta a novellára a szerző nevét. — Novella, — mondta nyugtázásul és dörmögő hangján, kissé gyorsult beszédmódján bizalmatla­nul folytatta: — meglátjuk. Tessék két hét múlva érdeklődni. Ne írjuk le ennek a két hétnek lelki gyötrel­meit s éjjeleken át tartó kétségeit. Többizben az volt az érzésem: most felkelek, betörök a szerkesz­tőségbe s visszalopom „Éjjel a síneken** 1 cimü no­vellámat, melyet a József-körut 89-es számú ház negyedik emeletének diáktanyáján eszkábáltam 1 l*sze. > Két hét múlva pontosan megjelentem. Néhai való jó Lambrecht Kálmán pipázott kis „szaletli**- jében angol újságjai között, Szilárd János ugratta palóc beszédével a „renitens fiatalokat** s három­I szor is nekiindultam, amíg be mertem lépni Ko­máromi szerkesztő ur szobájába. Nagy, bozontos feje áhítattal borult az asztal fölé, — hivője volt az Írásnak s oly tisztelettel forgatta a ceruzát, mint pap az áldozati kelyhet, — keze nagy gond­dal helyezte egymásután lehetetlenül, olvashatat­lanul apró, finom betűit. Vártam s krákogtam. Huszonhárom éves voltam akkor . . , Felemelte a fejét. Aki nem ismerte, az azt hi­hette, hogy haragszik. (Dicsekedve mesélte, hogy egyszer egy kékharisnya irodalmi-nő kéziratügy­ben kereste föl s mikor Komáromi János szer­kesztő ur ránézett, a nő menten elájult, annyira megijedt a hangjától. Pedig angyalian jó ember volt Komáromi János.) — Mi tetszik? Kézirat? Mi a cime? — Éjjel a sineken. Összehúzta, a szemét, hosszasan rámnézett. — A novella jó. Közöljük. Hová való vagy, fiam? Azt hittem, összedülnek a falak az Atheneum fölött s meg kellett kapaszkodnom az ajtóban. Csak az ismerheti ezt az érzést, aki tudja, mit je­lent: első kézirattal kilincselni a szerkesztősé­ségekben . . . A kérdések zúdultak most már egymásután: — Mi az apád? Hol jártál gimnáziumba? Most Len'hossékot hallgatod-e? Akarsz-e iró lenni? Ma­gyar vagy-e szivből? S vannak-e még magyarok Rimas z o mbatban ? Alig birtam megfelelni egymásután. Monoton hangon kérdezett, lelkesen feleltem. Bodor Aladár bosszankodva emelte föl a fejét, zavarta a sok beszéd. — Szervusz, — nyújtotta a kezét végre Komá­romi János, — máskor is irj. E napon kötöttünk barátságot Komáromi Já­nossal. Végzetes élménye volt a háború. Rögtön a há­ború elején bevonult, — Losoncon is katonásko­dott, mint vadászönkéntes és ezekből az időkből irt egy szép regényt, — s aztán kivitték az orosz harctérre. Nem tudott az emlékeitől szabadulni soha. Magyar lelkében azonban a háború nemzet­közisége a magyar katona s a magyar vitézség iránt való óriási lelkesedéssé alakult át. A hábo­rúban a magyar vitézséget, a magyar baka sor­sát látta: ezt kereste Esze Tamás talpasaiban, ezt a többi rongyos kurucokban s Írásain különös, opálos mélabu reszketett: ez a rnélabu a tároga- tós kuruc katona sirva-"igadó, könnyesen nevető mélabuja volt. Romantikus magyar volt Komáromi János és e romantikus látásmód határozza meg minden írását. A bozontos koponya derűs szivet, tiszta lelket, nagy rajongást és sok jóságot takart. ★ A szerkesztőség folyosóján lassú, imbolygó lé­pésekkel végigballagott, — az volt az érzésünk ■néha, hogy orosz titokzatosság lengi körül. S mi­kor megszólalt: csupa kecfély volt a beszéde. Szer­kesztőségi széke mintha trónus lett volna: távol- nézett, az embereken túl, mintha a messziségben keresett volna valamit. Szigorúan állt meg egyre gyérült találkozásaink­kor s komoran szólott: — Hogy vagy? A feleletet nem várta meg, a kérdések pe­regtek: — Mi újság tifelétek? Magyarok vagytok? Csak ez érdekelte. — Szeretnék hazamenni, a Tisza partjára, — folytatta. Mindig szülőföldjére vágyott vissza, a szegény kisemberek falujába. A sors úgy hozta, hogy nem kereshette föl gyermekkorának vidékét. Szigorúan folytatta: — Házas vagy már? Akkoriban igy feleltem: — Még nem. Hangja egészen komor lett: — Házasodj meg. Ez az egyedüli, amit megte­hetsz. Szervusz. Aztán úgy hozta a sors, hogy Komáromi János óhaja teljesedett. Jelentettem neki. Két szemét rámszögezte: — Rendiben van. Hány centiméter magas a fe­leséged? Meddig ér neked? Barna? Szőke? Meg­értitek egymást? Minden találkozásnál elkérdezte. Egyszer úgy következett, hogy a Corvin-mozi előcsarno.kábaii találkoztunk hárman. Valami harcos filmet adtak, azt jött megnézni. Szigorúan nézett az asszonyra: — Vigyázzon rá. Az ura iró. Ez szenvedést jelent. Aztán elveszítettük egymást szem elől. Úgy ma­radt meg az emlékezetemben, ahogy szigorú arc ürügye alatt meghúzódik ajka szélén egy kis mo­soly, egy huncut kis mosoly, még intett a kezével s eltűnt a jegyszedő mögött. * író volt: az álhitatosak fajtájából, aki tisztelte a betűt, nagyratartotta mesterségét s beosztott napirenddel dolgozott. Pontos ember volt, számí­tani lehetett rá 8 terminusaira. Semmiféle más foglalkozásban nem tudta volna magát elképzelni, csak az Íróiban. Áhítattal hajolt kézirata fölé s mikor apró betűit sikerült annyira összeszori- tani, hogy nagyitóüvéggel lehetett csak elolvasni, megnyugodva szólt: — Most már olyan kicsit irok, hogy a legjobb ■szedő sem tudja elolvasni. Egy iv papirra ráírt egy egész novellát. Rövid volt az élete, mint egy iv papír. De tiszta és derűs. Humora mikszátihi humor volt, — s maradt benne valami Jókai regényességéből. Rákóczi ezredesének lett volna jó, őszi síkon, tá­bortűz mellett, méla októberi este hallgatva a tárogatót. Vagy talán Íródeákéágot vállalt volna szívesebben. író volt. Magyar iró. Olyan ember, hogy a szeme könnyes lett, amikor ezt a szót mondta ki: „ma­gyar nép". Agyonverte feleségéi, levelet irt a csendőröknek, majd fölakasztotta magát Öngyilkos lett a lipióujvári hiivesgyilkos POZSONY. — (Pozsonyi szerkesztőségünk­től.) Vasárnap délután hat óraikor az egyik kis pozsonyi szállodában öngyilkosság történt: No- votny Vencel 45 éves brandysi illetőségű, liptó- ujvári állami erdészeti villanyszerelő fölakasz­totta magát. Novotny október 8-tra virradó éjjel Liptóujvá­ron baltával meggyilkolta feleségét. A gyilkos borzalmas tette után Pozsonyba szökött, ahonnan levelet irt a liptóujvári csendőrségnek Éhben megírta, hogy feleségét péntekre vir- raró éjjel álmában baltával meggyilkolta. A csendőrség a levél vétele után azonnal ki­szállt Novotny liptóujvári lakásába, ahol meg­találták a meggyilkolt asszony holttestét. A la­kás belülről gondosan zárva volt és a szomszé­dok nem is sejtették, hogy odabent mily szörnyű tragédia játszódott le, azt hitték, hogy a házas­pár elutazott. A csendőrök azonnal táviratoz­tak a pozsonyi rendőrigazgatóságra, hogy ku­tassák föl a Pozsonyban tartózkodó gyilkost. Slezák detektivfelügyelő vezetésével azonnal detektívek járták be a várost s felkutatták az összes zugkiávéházaikaf és kisebb vendéglőket, mert az értesítés szerint Novotny szívesen ivott. |A rendőrség egész vasárnap nyomozott No­vo-tny után, de közben I este hat óra tájban megszólalt a rendőrségi telefon és a Zöldszoba-ucciai városi szálló ka­pusa izgatottan jelentkezett: „Halló, jöjjenek a szállodába, öngyilkosság történt!" Vevurka rendőrtisztviselő és dr. Cerny rendőr- orvos több detektiwel azonnal a szállóba sie­tett. A szobában az áblak keresztfájára fel­akasztva megtalálták Novotny Vencelt, akiben már nem volt élet. Az orvos megállapítása sze­rint még a délelőtt folyamán öngyilkosságot (kö­vetett el. Novotny vasárnap délelőtt érkezett a kis szállodába, a szobáját előre kifizette és meg­hagyta a személyzetnek, hogy délután négy órakor keltsék föl. Konyakos feketekávét ren­delt, majd bezárkózott szobájába. A feketeká­véba, amint megállapították, két veramontab- líttát tett, mielőtt kiitta volna. A rendőri bi- 'zoétsóg. még tizennyolc veramontablettát talált a gyilkos éjjeliszekrényében. Novotny zsebében ! 163 koronát találtak. Búcsúlevelet nem hagyott hátra. A holttestet beszállítót ták a bonctani i intézetbe. doUá*iy,<zók fyyefom ! Az orvos Is rendeli! A NIKOFIX leköti a nikotint és a dohány égé­sénél keletkező, az emberi szervezetre ártalmas, kátrányos, gyantás anyagokat, anélkül, hogy a dohány kellemes zamatjából valamit is veszítene. A NIKOFIX megszünteti a torok karcolását, a nikotinmérgezéssel járó fejfájást, rosszullétet, hányingert, az erős dohányzással járó szájbüzt s a fogak sárgulását. NIKOFIX betét elegendő 15—20 cigarettára. A nikotinnal telitett (megfe- ketedettt) betét frissel cserélendő ki. NIKOFIX- szipka ára tizenegy betéttel Kcs 10.—, NIKOFIX betét ára Kcs—.50. Törvényesen védve. Gyártja: Vörös Rák * gyógyszertár Brafiislava, Mihálykapu 24. liBlllllB — HIBAIGAZÍTÁS. Dr. Duka Zólyomi Nor- bertnek lapunk október 3-i számában „A szlo- venszkói magyar kulturélet megrendszabályozá- sa‘‘ dm alatt megjelent cikkével kapcsolatban megállapítjuk, hogy e cikk egyik mellékmonda­tából sajtóhiba következtében egy szó kimaradt. E mellékmondat helyesen a következőképp ol­vasandó: „ .. . a lektorok akkoriban aránylag többet kaptak, mint maguk a szerzők". — HALÁLOZÁS. Halbsch Gusztáv eperjesi ékszerész, az őslakos kereskedőtársadalom régi érdemes tagja 70 éves korában meghalt. A szor­galmas, becsületes kereskedőt mindenki szerette és tisztelte. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Halálát özvegyén kívül fia, Halbsch Pál, valamint Éva, férjezett dr. Hajdúk Bertalanná és Elza leányai gyászolják. — HÍRES CIGÁNYPRÍMÁS HALÁLA. Bodrogközi tudósítónk jelenti: Balogh János, a nemcsak Bodrogközben, hanem egész Zemplén­ben közismert és közkedvelt dgányprimás 80 éves korában meghalt. „Jancsi bácsi" példaképe volt messze vidéken a fáradhatatlan muzsikáju cigányprímásnak. Temetésén igen sokan vet­ítek részt s koporsójára a magyar társadalom kegyelete koszorút helyezett el. — NAGY TŰZVÉSZ VEHÉC ZEMPLÉNI KÖZ­SÉGBEN. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelen- té&e.) Varannó mellett Vehéc községben a kora délutáni órákban hagy tűz pusztított. Egy csűr gyulladt ki és a lángok átterjedtek a szomszédos házakra is. Rövidesen tizenöt ház hamvadt el a hozzájuk tartozó melléképületekkel együtt. Meg­nehezítette az oltást a nagy vízhiány és az erős szélvihar. A károsultak koldusbotra jutottak, mert mindenük bennégett házukban. A kár mintegy félmillió korona. — HALÁLOZÁSOK. Pozsonyból jelentik: Po­zsonyban tegnap elhunytak: Kasztner Regina, kereskedő felesége, 66 éves korában, Höff Hugó, a városi villamostársaság mérnöke, 49 éves korá­ban és Trautner Hedvig fodrásznő 27 éves ko­rában. — KIFOSZTOTTÁK, AMÍG SZÜRETELT. I Beregszászról jelentik: Kovács Béla nagyberegi gazda családjával együtt tegnap reggel kiment a szőlőjébe, hogy leszüreteljen. Távolléte alatt ismeretlen tettes behatolt a lakásába, feltörte a ládáját és tízezer korona megtakarított kész­pénzét elvitte magával. A kárvallott gazda fel­jelentésére a csendőrség nyomozást indított — VÉRES CSALÁDI PERPATVAR A VÉGREHAJTÓ JELENLÉTÉBEN. Nyitráról jelentik: A közeli Prasice községben tegnap az esti órákban gyilkos merénylet történt. A Bru- chaty-portán megjelent a végrehajtó és a család adósságai fejében foglalást eszközölt. A végre­hajtó megjelenése érthető izgalmat váltott ki a I család tagjai körében és a családtagok, nevezete- | sen Bruchaty Verőn összeveszett a sógorával, Bruchaty Mátyással vagyoni kérdések miatt. A ■vita során az asszony előrántott egy forgópisz­tolyt és kétszer közvetlen közelről sógorára sü­tötte. A golyó Bruchaty Mátyás arcába fúródott és súlyos sérülést okozott. A megsebesült férfit orvoshoz szállították, mig a merénylőt a csend­őrség letartóztatta. A vizsgálat még folyik.- MEGKÉSELTE FELESÉGE UDVARLÓJÁT. Hidaskürtről jelentik: Kafka Jenő nemeskajali gazda felesége régóta ismeretséget tartott fönn Szlávik Dá­niel falubeli legénnyel. Vasárnap az asszony a le­génnyel együtt ment el a búcsúi mulatságra. A férj az asszony keresésére ment s a legénnyel együtt talál­ta. A feldühödött ember feleségét hazahurcolta, majd átrohant Szlávik Dániel lakására és késsel támadt Szlávikra, valamint bátyjára. Szlávikék súlyosan megsebesültek, a merénylőt letartóztatták. £_ SAKK 1 ■& Függőben maradt a harmadik világbajnoki sakkjátszma. Amszterdamból jelentik: A világ- bajnoki párharc harmadik játszmáját vasárnap kezdték meg Amszterdamban. Euwe a szláv vé­delmi játszmában végig enyhe fölényben volt, mindkét futóia szorongatta Aljechin állását. Al- jechin azonban óvatos játékkal egész a játszma félbeszakításáig meg tudta tartani a minőségi egyensúlyt. A félbeszakadt játszmát holnap feje­zik be. — Moszkvai jelentés szerint megkezdő­dött a párharc Botvinik és Löwenfisch nagymes­terek között Szovjetoroszország bajnoki' dinéért. A harmadik fordulóban Löwenfisch győzött és ezzel 2:1 arányban xezet, 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom