Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-12 / 233. (4379.) szám

XVI. évf. 233. (4379) szám • Kedd ■ 1937 október 12 átifo , ------------­El őfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON; 303-11. O O SÜRGÖNYCIM H I R L R P, P R fl H R. Mégegyszer a népszövetség {*) Más gondunk sincs — Írja egyik ol­vasónk rosszalóan —mint a népszövetség tehetetlenségén rágódni? Igazat kell adnunk neki: valóban van más gondunk is, de az sem lehet közömbös kisebbségi szempontból, hogy mi van a népszövetséggel? Kinek kel­lene, hogy jobban fájjon a feje a népszövet­ség tehetetlensége miatt, mint a minden ren­dű és rangú európai kisebbségeknek? Hiszen a kisebbségeket a békerendező hatalmak a népszövetség oltalma alá helyezték, igaz, olyankor, amikor még a népszövetség csak merész álom volt s igaz, úgy, hogy a leendő nemzetközi fórumtól eleve elvitattak min­denféle beavatkozási, sőt bíráskodási jogot, de azért mégis csak volt s van szerve a mai világrendnek, mely hivatalból is a ki­sebbségek oltalmazójának vallja magát. (Mint ez a kisebbségi szerződés 12. szaka­szában félre nem érthető módon le van fek­tetve.) Ezért nem hagyhat bennünket hide­gen, hogy a népszövetség áll, bukik vagy csak statisztál és szolgáltatja az „ideológiai kísérőzenét" a nagyhatalmak veszekedésé­hez. Miután számunkra a létezés egyik elő- föltétele a népszövetség, tehát minden okunk megvan rá, hogy aggódjunk miatta s ne szűnjünk meg szorgalmazni beváltatlanul maradt ígéreteinek beváltását. Fecsegő nép- szövetségre valóban semmi szüksége a vi­lágnak, az eddig ismert példák csak azt mu­tatják, hogy valahányszor beleszólt a világ egyik-másik eseményébe, csak kudarcot val­lott s ahol szólt, ott jobb lett volna, hogyha hallgat, ahol meg nem lehetett szólásra bír­ni, ott talán használt volna szava, ~~ de ha be tudta volna váltani, amivel megbizatott, nem is alkotói, de egyenesen a történelem által s azzá lett volna a valóságban, amivé elméletben föltolta magát: idegen nemzetek hatalmi szférájában élő népkisebbségek ol- talmazójává, olyan korban, mely telítve van nacionalista elektromossággal és türelmet­lenséggel, múlhatatlan szolgálatot tehetett volna az emberiségnek. A Nemzetek Szövet­sége, mint tudjuk, gondolatban egészen más­ként festett, mint a valóságban. Célja az volt, hogy érvényt szerezzen a nemzetek ön- rendelkezéséről szóló wilsoni elvnek s e rendeltetésben, természetesen, a kisebbségek jogainak beváltásával való törődés elsőran­gú szerepet játszott. Mihelyt megvalósult azonban, a nagyhatalmak okkupálták saját céljaikra s a kisebbségek ügyes-bajos dol­gaival való foglalkozást, mint kellemetlen ballasztot, kidobták hajójából. Nem is csoda, hogy enélkül az egyetlen reális teher nélkül, mely földközelben tartotta, csakhamar olyan sztratoszférái magasba emelkedett, hogy szinte minden kapcsolata megszakadt a va­lósággal s amikor a földön kardokat ková­csolt a gyülölség, a szegénység és a félelem, ő a csillagok járásáról beszélt. A népszövetségi eszme s a népszövetségi alkotmány ma is megállná helyét, ha gyöke­resen meg lehetne reformálni a népszövet­ségi oürokráciát. Csakhát persze ez mind­addig, amig a genfi intézmény nem egyéb, mint az 1918-as győzők hatalmi pozíciójá­nak időtlen-időkig való biztosítása, —- balga illúzió. Mit várhatnak a népkisebbségek a népszövetségtől, amikor azt a bizonyos ol­talmat, amelyhez annyi reményt fűzött vala­mikor a világ, a népszövetségi tanács gya­korolja, tehát nem egy független bírói, ha­PERPIGNAN. — Magánforrásokból szráma- zó jelentés szerint a valenciai kormány azt ter­vezi, hogy a kormányhivatalokat áthelyezi Bar­celonába, A jelenlegi spanyol fővárosban az át­helyezés nem nevezhető menekülésnek, hanem elsősorban azért történik, mert Barcelonában elég épület áll a kormány rendelkezésére, mig Valenciában nagy a hiány alkalmas házakban. Ezenkívül az átköltözködés megkönnyíti a ka­talán hatóságokkal való együttműködést. Bar­PÁRIS. — A feszülten várt francia kan­tonális választások nem hoztak döntő válto­zást a francia politikában. Az október 10-i első választási menet után egyelőre lehetet­len tiszta képet alkotni a helyzetről s a vég­leges kép csak a legközelebbi vasárnap má­sodik menete után alakulhat ki, A legtöbb helyen a döntést ugyanis csak a második menet hozza meg. A francia választási tör­vény értelmében az első menetben csak az választható meg, aki a szavazatok abszolút többségét éri el. Ha egyik jelölt sem kapja meg ezt a szavazatszámot, akkor a második menetben még egyszer jelölik azt a két je­löltet, aki az első menetben a legtöbb szava­zatot kapta s a döntés csak ezen a második választáson történik meg. Chautemps miniszterelnök hétfőn a követ­kező nyilatkozatot tette a választásról: — Az eredmény olyan, mint vártam. A közhangulat nem változott meg, ámbár a balpártok kissé megerősödtek. A döntés nem egy, az érdekelt hatalmak exponált po­litikusaiból verbuvált politikai testület. A népszövetségi tanácsban, mint tudjuk, kez­dettől fogva a francia politika vitte a szót, legújabban még hozzácsatlakozott az orosz szovjet is. Mit várhatnak ettől a szervtől különösen azok a kisebbségek, amelyek a francia—szovjet szövetség érdekhálózatához tartozó hatalmak területein élnek? Mint tud­juk, ebben a kérdésben a francia politika soha nem tudott fölülemelkedni reálpolitikai érdekeken, kevésbé szorongatott helyzetben sem, mint a mai.. Még az olyan, különben joggal ünnepelt európai államférfiu, mint Briand, a kisebbségi ellenőrzés kérdésében szűkkeblűnek és részrehajlónak bizonyult. Nem is szólva a népszövetség fizetett bü­rokratáiról, akiknek, sajnos, túlságosan nagy szerep jutott éppen a kisebbségi pana­szok körül. A bürokrácia sehol és soha nem celona élelmezése * könnyű, mig Valenciát csak­nem lehetetlen élelmiszerrel ellátni. Ezenkívül Barcelona közelebb van a francia határhoz, mint Valencia és a Pirreneusok megnyitása után könnyebben lebonyolítható a fegyver- és lőszer- szállitás, mint ma. I nemzettek Csnga: de Óimban BILBAO. — Davila tábornok csapatai vasár­nap délelőtt bevonultak Gangas de Onisba. Az csak a második menetben következik be. A tölállitotí jelöltek legnagyobb része biztos abban, hogy a jövő vasárnap megválasztják őket. Az a benyomásom, hogy az ország stabilitása bebizonyosodott s ezen az alapon most már építeni lehet. Sehol nem történt döntő változás és a helyzet körülbelül ugyanaz, mint előbb volt. A kommunisták azonban semmiesetre sem utalhatnak arra a szavazatszámemelkedésre, amit vártak, hogy megerősödött tekintélyükkel befolyásolják a kormánypolitikát. Hatalmas propagandájuk ellenére nem okozhattak lényeges változá­sokat. Chautemps nyilatkozata ellenére a kom­munisták a jövő vasárnapi választási menet­ből még nagy eredményt várnak. Szavazat- szám tekintetében bizonyos, hogy a kom­munisták semmiesetre sem kaptak több sza­vazatot, mint a népfront többi jelöltjei. A népfront szavazatai az 1936-i választással szemben kissé megnövekedtek, de a szava­zatnövekedés inkább a népfront jobbszár­tulságosan emelkedett szellemű, s tudjuk, hogy legfőbb varázsszere a papírkosár, de azért, amit e téren a genfi bürokrácia pro­dukált, valóban fölülmúl minden bürokrata teljesítményt. Mint Balogh Arthur kitűnő könyvéből (L'action de la Société des Na- tions en matiére de protection de minoritás) tudjuk, ha valaki panaszt intéz a népszövet­séghez, panasza először a főtitkár kezébe ke­rül, aki dönt az elfogadhatóságról. Jellem­zésül megemlítjük-, hogy 1929-től 1936-ig a népszövetség főtitkára 552 panasz közül 231.-et nem talált elfogadhatónak. De ha már a főtitkár el is fogadja'a panaszt... Mindenekelőtt közlik az érdekelt kormány­nyal, majd a válasszal együtt a tanács tag­jainak továbbítják, de nem közlik a panasz b'eadójával s rendesen nem is kérnek fölvi- lágositást tőle, nehogy „azt a benyomást keltse", mintha a panasztévő perképes fél asturiaiak visszavonulásuk alkalmával teljesen megsemmisítették a várost. Ezen a fronton az ellenfelek most annál a védelmi vonalnál áll­nak, amelyet az asturiaiak a Sella-folyó mentén létesítettek. A közeljövőben ezen a frontszaka­szon nagy ütközet várható és a felkelők nagy­arányú csapatösszevonásokat végeztek Riba de Sella környékén. nyán lévő pártokra, igy elsősorban a radi­kális pártra esik s nem a baloldalra. A szo­cialisták — mint mindig — most is legna­gyobb sikerüket az északi iparvidék válasz­tókerületeiben érték el. Chapsal, Jean Zay és Lebas minisztereket és államtitkárokat nem választották meg újra. Herriot sem érte el az első menetben szükséges abszolút többséget. A radikális szocialisták tizennyolc uj főtanácsosi man­dátumot szereztek. A kantonális választáso­kon először indult a küzdelembe de la Rocque ezredes szélsőjobboldali pártja, mely hét mandátumot kapott, mig Doriot pártja egyelőre nem ért el eredményt. A választások az egész országban nyu­godtan folytak le. Csak Marseilleben került a sor két választási helyiség előtt nyugta­lanságra. Az egyik választási helyiségben a választást vezető elnök revolverrel volt kénytelen megvédelmezni az urnát. A Chau- temps-kormány tizenöt tagja közül tizenket­tőt megválasztottak. lenne az érdekelt állammal szemben. A pa­naszt aztán egy hármas bizottság tárgyalja le — titkosan: S ez még mindig rendben van, de: ,,a bizottságban nem vehet részt az érdekelt állam, a vele szomszédos állam vagy annak az államnak kiküldöttje, ame­lyiknek a szóbanforgó kisebbség fajrokona, de részt vehetnek az érdekeltek politikai barátai-* Éhez aztán már talán nem is szük­séges semmit hozzáfűzni, legföljebb még je­gyezzük ide, hogy 1921 és 1936 között 471 panasz közül mindössze ötre hívta föl a ta­nács figyelméét a bizottság. A mai népszövetségtől tehát nincs mit várniok a kisebbségeknek, de mint láttuk, senkinek a világon, aki rászorulna a nép- szövetségi védelemre. Azzal, hogy félretol­ták és elbagatelizálták a kisebbségi kérdést más világpolitikai érdekekért, semmit el nem értek* * világot egyetlenegy esetben sem A spanyol kormány átköltözik Barcelonába 7 „Közelebb lesz a megnyílt francia határhoz** ■* Az aszturiai harcok A kommunisták nem érték el céljukat A középpártok megerősödtek a francia választásokon A kantonális választások első menete - Chautemps az eredményről - A döntés: lövő vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom