Prágai Magyar Hirlap, 1937. október (16. évfolyam, 224-249 / 4370-4395. szám)

1937-10-10 / 232. (4378.) szám

14 *^I«<aiiVVAtóARHlRLflE Halaszthatatlanul szükséges a Csilizküz ármentesitése A földművelésügyi minisztérium jóváhagyta, a pénzügy­minisztérium nem engedélyezte a csatornaépítés költségeit Fiissy Kálmán szenátor interpelláciéja PRÁGA. — Füssy Kálmán szenátor a föld­művelésügyi miniszterihez és a pénzügyminisz­terihez a Csilizköz ármentesitése, csatornázása és a megfelelő Duna-szakasz kotrása tárgyában a következő interpellációt nyújtotta be: — Az A'lsócsallóköz és csilizközi Ármentesitő és Belvizlevezető Társulat munkakörébe tartozik az úgynevezett Csilizköz is. Ez a terület nagyon mély fekvésű, s ezért nemcsak a belvizektől, ha­tnem a fakadó vizektől is óriási károkat szen­ved, mert a vizek nagyon gyakran annyira elbo­rítják, Ihogy valóságos tengernek látszik. Miután ez nemcsak ritkán, hanem nagyon rövid időkö­zökben gyakran előfordul, lakosságát a tönkre- menés veszélye fenyegeti. Ez a károsodás mind gyakorabbi lesz, mert a Dunának csilizközi sza­kaszát busz éve nem kotorták és így a Duna medre egy méterrel, sőt többel is emelkedett, ami az amugyis áteresztő talaj folytán csak növeli a 'belvizeket. — Az Ármentesitő Társulat Csilizköz vizmen­tesitésére tervezetet dolgozott ki, amelyet a föld­művelésügyi minisztérium is jóváhagyott és az állami segély engedélyezése céljából áttett a pénzügyminisztériumhoz. Az egész tervezet össz­költség-előirányzata 8,700.000 korona, amelyből 4 millió esik a csilizközi csatornákra és 4,700.000 korona az aszódi szivattyútelepre, amelyen ke­resztül Csilizköz vize lefolyást nyerne. — Értesülésünk szerint a pénzügyminiszté­rium csak a 4,700.000 koronát, vagyis az aszódi szivattyútelep költségeit 'hagyta jóvá, mig a csi­lizközi csatornák 4 millió koronás költségét nem. így tehát előáll az a helyzet, hogy a több évre felosztott munkálatok befejezésével lesz egy fő­csatorna és egy szivattyútelep, amelynek Csiliz­köz vizét kellene levezetnie, de nem lesznek meg azok a csatornák, amelyek Csilizköz 'belvizeit a főcsatornába szállítanák. Csilizköz tehát továbbra is marad eddigi állapotában: legalább minden má­sodik évben elönti a viz és lakossága lassan tel­jesen tönkre megy. — A munkálatoknak ilyen félbemaradása tel­jesen érthetetlen. Érthetetlen annál ie inkább, mert hiszen ezekkel a munkálatokkal Csilizköz vizmentesitésének kérdése nincsen száz százalék­ban megoldva, ennek eléréséhez elmaradhatatlanul szükséges az érintő Duna-szakasz medrének meg­felelő kotrása is, amelyre vonatkoaílag azonban a közel jövőben sem látunk előkészületeket. A magyarlakta területek a hasonló munkálatokra a költségvetésben felvett összegekből amugysem részesülnek a magyarság számarányának megfe­lelő mértékben, s ezért fokozottan súlyosabb el­bírálás alá esik az, hogy egy magyar-lakta te­rületen tervbevett és a földművelésügyi minisz­térium által már jóváhagyott munkánál a pénz­ügyminisztérium közel ötven százalékát törli az előirányzatnak. — Fentiek alapján tisztelettel kérdem: 1. a Földművelésügyi Miniszter Urat, hogy hajlandó-e a legerélyesebb.en odahatni, hogy az általa szükségesnek látott' munkálatokra az álta­la jóváhagyott tervek alapján a pénzügyminiszté­rium a költségeket teljes egészében jóváhagyja? 2. a Pénzügyminiszter Urat, hogy ihajlandó-e a csilizközi szabályozási munkálatok költségelő­irányzatát engedélyezni, figyelembe véve azt a 'körülményt, hogy ezrek fennmaradásáról vagy romlásáról van szó és hogy a magyar-lakta terü­letek a hasonló munkálatokra előirányzott költ­ségvetési összegekből amugysem részesülnek a magyarság számarányának megfelelően? Hek9fdiniia$$igot ért el az ipari foglalkoztatottság Olcsó kiviteli vah'aeo'250? kap a csehszlovákiai export A Nemzeti Bank százmilliós hitelt vesz igénybe a nemzetközi fizetések bázeli bankjától PRÁGA. — A Csehszlovák Nemzeti Bank hosszabb tanácskozások után megállapodást kö­tött a nemzetközi fizetések bázeli bankjával, a BIZ-el, amely alkalmas arra, hogy a csehszlo­vákiai exportnak és a belföldi gazdasági életnek jelentős előnyöket biztosítson. A tanácskozások oda irányultak, hogy módot teremtsenek, amely a belföldi exportőrnek lehetővé teszi, hogy kül­földi követeléseit lehetőleg gyorsan és elfogad­ható feltételek mellett számitolja le és ezzel egy­idejűleg a belföldi pénzpiacot hosszabb időre ne fossza meg a kivitt áru összegének ellenértékétől, másrészt pedig ne legyen kitéve annak a kocká­zatnak, amelynek a különböző külföldi valuták ingadozása következtében az utóbbi időben ki van téve. A megállapodást a napokban megkö­tötték és tegnap a Nemzeti Bank tanácsának sző­kébb bizottsága azt jóváhagyta. A tranzakció lé­nyege a következő: A bázeli nemzetközi fizetések bankja a Cseh­szlovák Nemzeti Banknak nyugati devizákban 100 millió csehszlovák korona értékű devizahitelt folyósít. Ebből a hitelből a Nemzeti Bank a cseh­szlovák exportőrök bankszövetségének a kül­földi hitelre már lebonyolított szállítás igazolása után fix háromhavi devizakölcsönt folyósít. Ezt az exportvalutát azután a bank a Nemzeti Bank­nak fizeti be, mire a Nemzeti Banktól azonnal megkapja az összeg ellenértékét csehszlovák ko­ronában, az elszámolási nap árfolyamán. Az ex­portőr ennek az exportvalutának az eladásából ahhoz az előnyhöz jut, hogy biztosítja az árfo­lyamot és egyidejűleg azonnal leszámítolja a csak három hónap múlva esedékes követelését. A té­telek aránylag alacsonyak és a bankkartell kon­díciói alatt mozognak. Ezáltal az exportőr jelen­tékeny költségelőnyöket is élvez. Előfeltétele ennek a tranzakciónak az, hogy a már lebonyolított kivitelt igazolni kell és az a körülmény, hogy a kivitel hitelre történt. Pro­longálni ezt a devizahitelt nem lehet. Az. egyes hiteleknek felső határt nem szabtak. A nemzetközi cukorbizottság csökkenteni fogta a kiviteli kvótákat LONDON. — Májusban kötötték meg Lon­donban az uj nemzetközi cukoregyezményt, amelyhez 22 cukortermelő állam csatlakozott. A megállapodást valamennyi állam ratifikálta már, illetve azok az államok, amelyekben a ratifiká­lás törvényhozási eljárást kíván, kormányaik ut­ján jelentették be, hogy a ratifikálást javasolni fogják a törvényhozásban. A londoni konferen­cián nemzetközi cukorbizottságot alakították, amelynek az a feladata, hogy állandóan ellenőriz­ze a cukorforgalom alakulását. Ezt a bizottságot most hívták először össze és tanácskozásait októ­ber 5-én kezdte meg Londonban. A bizottság most állapította meg véglegesen a cukortexmelő országok kiviteli kvótáját. Az egyezmény értel­mében ugyanis a bizottságnak joga van módosí­tani azt a megállapodást, amely májusban az egyes országoknak a kivitelben váló részesedése tekintetében létrejött. A módosítás a kiviteli ré­szesedésnek 5 százalékkal való csökkentéséig ter­jedhet. A Londonból érkezett hírek szerint való­színű, hogy a bizottság az exportkvóták leszállí­tása mellett fog dönteni, aminek az lesz a követ­kezménye, hogy a oukortermelő államoknak a cukorgyártást ismét korlátozni kell. BUDAPEST. — A magyar ipar és kereske­delem foglalkoztatottságát ez idő szerint 670.000 személyre becsülik. Ezzel a magyar ipar és ke­reskedelem foglalkoztatottsága ismét elérte leg­magasabb állományát. A munkások száma a gyáriparban már 1936-ban túllépte eddigi rekord­PRÁGA. — A pénzügyi tanácsadó testület Prágában tartott ülésén foglalkoztak a szloven- szkói pénzintézetek helyzetével. A testület enge­délyezte, hogy Szlovenszkón 50 hitelszövetkezet létesüljön, amelyeket a pozsonyi központi szö­vetkezet alá rendelnek és olyan községekben ál­lítanak föl, ahol eddig nem volt pénzintézet, vagy pedig a legközelebbi pénzintézet messzebb volt 10 kilométernél. A testület ezenkívül engedélyez­te 4 önálló takarékpénztár és 3 fiókintézet léte­sítését. önálló takarékpénztárakat állítanak föl Kassán, Eperjesen, Zólyomban és Érsekujvárott. Ezenkívül a pozsonyi városi takarékpénztár Lé­ván, a prágai városi takarékpénztár Késmárkon, (—) Csökkent a bankjegyforgalom. A Cseh­szlovák Nemzeti Bank szokásos heti kimutatása szerint az aranykészlet 1.779 ezer koronával 2,56.9396 ezer koronára, értékpapírokra nyújtott kölcsönök összege 17.649 ezer koronával 1 millió 122.487 ezer koronára, a leszámítolt értékpapi- rok összege 25.500 ezer koronával 201.900 ezer koronára, az államadósság maradványa 431 ezer koronával 2,013.192 ezer koronára csökkent. Ez­zel szemben a külföldi követelések és valuták összege 23.715 ezer koronával 413.709 ezer ko­ronára, az egyéb készletek összege 1.158 ezer koronával 87.559 ezer koronára, a leszámítolt váltók összege 34.971 ezer koronával 1,050.739 ezer koronára és végül az egyéb aktíváik összege 91.749 ezer koronával 903.442 ezer koronára emelkedett. A passizv tételek közül a bankjegy- forgalom 270.239 ezer korinával 6.198.301 ezer koronára csökkent, a hitelezők zsirókövetelései és az azonnal esedékes más összegek tételé 315.828 eezx koronával 486.314 ezer koronára fc 3? .rinviflh passzíváik ösizeae 60.645 ezer ko- rorónával 1,181.053 ezer koronára emelkedett. Az aranyfedezet 38.4 százalékot tett ki. (—) A csehszlovák állami törvények és rende­letek tárában ma jelent meg az 56. számú rész­let, amely 209. szám alatt néhány gabonanemü pótvámjára és 210. szám alatt a vaj vámtételeire vonatkozó kormányrendeleteket tartalmazza. (—) Az 1895. évi 3% -os magyar aranyköl- csön szelvényeinek kifizetése. A Zemská Banka Prágában, mint a Caisse Commune kifizetőhelye, 1937 október 11-ével megkezdi az 1895. évi 3%-os magyar aranykölcsön szelvényeinek kifi­zetését és pedig az 1935. évre szóló 71. számú szelvény pótdiját 480 koronás címlet után 5.10 svájci frank értékben és az 1936. évre szóló 72. számú szelvény részletét, amely 480 koronás cím let- után 6.44 svájci frankot tesz ki. A kifizetés csehszlovák koronaértékben történik % % in­kasszóköltség levonásával, ját. A nyolcórás munkaidő bevezetése több ipar­ágban, különösen a textiliparban, érezhető hiá­nyokhoz vezetett szakmunkásokban. Túlórázta­tás ellenére sem tudják a munkaerők hiányában az egyes gyárüzemek teljes kapacitását kihasz­nálni. A termelés és foglalkoztatottság az utóbbi évben körülbelül 8 százalékkal emelkedett. a pozsonyi városi takarékpénztár pedig a pozso­nyi Magyar-uccán fiókintézeteket állít fel. Az önálló takarékpénztárak és fiókintézetek felállí­tását azzal az feltétellel engedélyezték, ha ezek a takarékpénztárak Yk százalékkal leszállítják a betétek kamatlábát, hasonlóan a történelmi or­szágokban érvényben lévő gyakorlathoz. A bank­kamatláb leszállításához valamennyi szlovenszkói takarékpénztár beleegyezett, kivéve a turócszent- mártoni városi takarékpénztárt. A prágai városi takarékpénztár, amely Iglón és Lőcsén már ren­delkezik fiókintézetekkel, most Poprádon felállí­tandó fiókról folytat tárgyalásokat, a zsolnai vá­rosi takarékpénztár pedig Vágbesztercén szán­dékszik fiókot létesíteni. (—) Gyenge árak a tallósi őszi nagyvásáron. Hidaskürti tudósítónk jelenti: A tallósi őszi nagy- vásáron a felhajtás a szép idő ellenére igen gyön­ge volt. A ló és szarvasmairhafeIhajtás még az 500 darabot sem érte el. Igásállatokat alig lehe­tett látni Ennek ellenére az igáslovak voltak a legkapósabbak, 1500—2500 korona között fizet­ték.. A marha élősúlya 4—6 korona volt. A leg­nagyobb felhajtás a 6—7 hetes malacokban volt. A- felhajtott mennyiségből alig 40 százalékot ad­tak el, a héthetes malac párja 150 koronáért kelt el. A sertés ára 70—100 kg-ig 5.50—6, 100—200 kg-ig 6—7 korona volt. (—) A prágai magánalkalmazottak fizetés- emelést követelnek. A prágai magánalkalmazot­tak egységes szervezetének a Lucernában tartott nagygyűlésén Klein képviselő ismertette azt az akciót, amelyet a szervezet a fizetés- és munka- viszony rendezése érdekében indított. Rámuta­tott arra, hogy a magánalkalmazottak fizetés- emelését és drágasági pótlékát csak néhány vál­lalat engedélyezte eddig. Minthogy azonban a magánalkalmazottak helyzete jelenleg rosszabb, mint a legsúlyosabb gazdasági válság idején, a következőkben foglalta össze a magánalkalma­zottak sürgős követeléseit: A fizetések újból való rendezése, drágasági pótlék bevezetése, a ma- gánalkalmazott-törvény megfelelő kiépítése, a nyugdíj- és betegbiztosítási törvény reformja, a kiöregedett alkalmazottak szociális járadéka, a kereskedelmi utazók és tanoncok ügyének ren­dezése, az üzemi tanácsokra vonatkozó törvény novellizálása s végül a kollektív szerződés köte­lezővé tételére vonatkozó törvény mielőbbi el­készítése és letárgyalása. (—) Hatóságilag beszüntették a „Nupod" pöstyéni fiókját. Pöstyénből jelentik: Az 1935- ben Nagyszombatban alakult „Nupod" fogyasz­tási szövetkezet pöstyéni fiókja koncesszió nél­kül működött, ami ellen a pöstyéni kereskedők Í tiltakozásukat jelentették be. Mint most értesü­lünk, a pöstyéni járási hivatal elrendelte a fiók bezárását. A hatóság intézkedése a kereskedők körében megnyugvást keltett, ölven uj hitelszövetkezetet állítanak föl Szlovenszkón Ezenkívül négy Ónálló takarékpénztárt és három fiókot létesítenek 1937 október 10, vasárnap. Lópokrócok vízhatlan gyapjúból és szőrből, szürke alap kék csíkkal. Nagyság IM/I1S IJ6/190 188/200 em I. Minőség 62.— 76.— 92.— II. „ 54— 64.50 80.— III. „ 49.— 60.— 75.— IV. „ 36.— 45.— 54.— Szállítja: Agrár textilek mintaraktára, Bratisiava, Hvie doslávtér (Promenade) 30/P. a Carlton szálloda és városi sörgyárraj szemben. Kérjen képes Árjegyzéket Ingyen, A fizetésképtelen Nekvasil-céa hite'ezői közel 32 miiiiút követelnek PRÁGA. A PMH annakidején beszá­molt arról a feltünéstkeltő fizetésképtelen­ségről, amelyet a köztársaság legnagyobb építő vállalata, a prágai Nekvasil-cég a nyári hónapokban váratlanul bejelentett. A közben megindított kényszeregyességi eljá­rásban szombaton tartották a prágai kerü­leti bíróságon az első tárgyalást. Minthogy rengeteg hitelező jelent meg, kénytelenek vol­tak a pankráci büntető bíróság legnagyobb termét, az esküdtszéki tárgyalótermet ki­nyitni. Eddig 945 hitelező összesen 31.84 millió követelést jelentett be a Nekvasil- ellen, de ez korántsem végleges. A kény­szeregyességi gondnok bejelentette, hogy sikerült a cég va’amennyi 43 már megkez­dett építkezésén folytatni a munkát. A hi­telezők nevében dr. Polák kijelentette, hogy a hitelezők bizottsága még nem dön­tött a kiegyezési kvóta aránya fölött, mert a kiegyezési kvóta biztosítása tárgyában eddig nem történt semmi. A mérlegszakér­tők csak 4 — 6 hét múlva készülnek el mun­kájukkal és ezért a legközelebbi tárgyalást november 7-xe tűzték ki. Másfél hold szántóföld Érsekujvárott —17.000 korona ÉRSEKÚJVÁR. — Érsekujvárott igen nagy feltűnést keltett, hogy az érsekujvári határban egy földárverésn közepes szántóföldet olyan áron vettek meg, ami megközelíti a leg­magasabb földárakat, amit valaha Érsekujvá­rott elértek. Prohászka Árpád és Margit terhére 2200 négy­szögöl szántóföld elárverezésére került a sor a naszvadi dűlőben. A bírósági szakértő által meg­állapított kikiáltási ár 6931 korona volt s rövid idő alatt Prohászka Sándor és Schindler Lajos egészen 17.000 koronáig verték fel az alig más­fél magyar holdas parcella árát, melyet végül Prohászka Sándor kisgazda 17.000 koronáért vett meg. Egy másik parcella eladására is sor került, ennél szintén 6000 korona körül volt a kikiáltási ár, de ekkor Prohászka és Schindler tanácsko­zásra vonultak vissza, ami után Schindler vissza­lépett az árveréstől s azt Prohászka 7000 koro­náért vette meg. A hirék szerint erre a parcellára utóajánlat érkezett be s így a vétel nem tekint­hető véglegesnek. Az árverés eredménye arra mutat, hogy az érsekujvári határban a szántó­földnek holdja ismét 10—12.000 korona körül van. (—) Újból üzembehelyezik az évek óta álló érsekujvári Singer-malmot. Érsekujvári tudósi- tónk jelenti: A gazdasági válság következtében a valaha virágzó érsekujvári Singer-féle malom még évekkel ezelőtt beszüntette működését. A közelmúltban megújult malomkonjunktnra követ­keztében a telep felett rendelkező banknál élénk érdeklődés nyilvánult meg az üzem iránt s most a pozsonyi Rakovsky-féíe mezőgazdasági társa­ság kibérelte s a legrövidebb időn belül újra üzembe helyezi. Az átalakítási munkálatokat már meg is kezdték. (—) Klixingkifizetések és előlegek. A Cseh­szlovák Nemzeti Bank jelenti, hogy a csehszlo­vák hitelezőik követeléseit október 8-ig a bolgár kliringben elvámolt áruért 1936 március 10-ig, a görög kliringben 20.926 számig, a török kli­ringben 10.501 számig és a Németországgal való kliringviszonyban 1937 szeptember 1-ig fizette ki. (—) A líra árfolyama, A Csehszlovák Nem­zeti Bank jelentése szerint a líra árfolyamát az október 16-án végződő hétre az olasz nemzeti devizaintézetnél levő „conto speciale" utján törté­nő utalványátruházásokra a múlt héthez hason­lóan 100 líra egyenlő 151 korona arányában álla­pította meg. (—) A szabad csehszlovák korona Bukarest­ben. A Nemzeti Bank jelentése szerint Buka­restben a szabad csehszlovák koronát október 9-én a multheti 505—515 lejes jegyzéssel szem­ben 510—520 lejjel jegyezték. ' (—) Valutapiac. A mai prágai valutapiacon emelkedett a német mrálka 5, a német ezüstmárka ugyancsak 5, a pengő 1. a lej és a francia frank 0.25 és a dollár 0.10 koronával. Csupán a dinár esett 0.25 koronával. ^KÖZGAZDASÁG i A rovatért LüKÖ GÉZA felel

Next

/
Oldalképek
Tartalom