Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-02 / 200. (4346.) szám
!937 szeptember 2, csGtörtök. T>M<LM-A\AGtARH 1 RLAI> ms&imsűsaaBb Hírek lisaní l r% Csütörtöl MIM k 1 J Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapunkat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy az előfizetési dijat kizárólag kiadóhivatalunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. — AZ OLASZ KIRÁLYNÉ GYÁSZA. Belgrádiból jelentik: Ele na ölasz királyné és császárné nagybátyja, Vukotics Milutin nyugalmazott montenegrói ezredes hétfőn a cetin jei kórházban meghalt. Az ezredest egy héttel ezelőtt autóbaleset érte és most belehalt a balesetnél szenvedett sérüléseibe. Az elhunyt, fir -vére volt Montenegró utolsó királynéjának, Milénának és rokonságban állott Sándor jugoszláv királlyal is. Hamvait montenegrói szülőfalujában temetik el. — MAGYAR-BOLGÁR KULTUREGYEZMÉNY. Szófiából Írják: A félhivatalos Parole Bulgare Í 'elöntése ezerint Bulgária és Magyarország között rulteregyezmény megkötéséről tárgyalnak. Az egyezmény aláírása, a lap szerint, közvetlenül küszöbön áll. A kultiuregyezmény kiterjed majd a szellemi együttműködés valamennyi térére, színházra, zenére, képzőművészetekre, azonkívül pedig az idegenforgalmi és sportkapcsolatokra is. Ilyen kulturegyezményt Bulgária eddig még csak Lengyelországgal és Csehszlovákiával kötött. A Parole Bulgare szerint a magyar-bolgár kultur- kapcsolatok kimélyitésének nagy jelentőséget kell tulajdonítani a Duna-medence államainak közeledése szempontjából. — NAGYSZOMBAT ÉJJELI TELEFON- SZOLGÁLATOT SÜRGET. Tudósitónk jelenti A nagyszombati postahivatal utján a pozsonyi postaigazgatósághoz számos panasz futott be amiatt, hogy a harmincezer főnyi lakost számláló Nagyszombatban még nem vezették be az éjszakai telefonszolgálatot. A posta- igazgatóság elvben elhatározta a kérés teljesítését, de a többletköltség egy részét az előfizetőkre akarta hárítani. A nagyszombati posta- hivatal vezetősége ez ügyben ankétot hi-vott egybe, de azon 260 előfizető közül csak 31 jelent meg, mert a túlnyomó többség nem hajlandó a kiadástöbblethez hozzájárulni. — KÉT CSEH LAP VITÁJA A HADGYAKORLATI VIRSLIK MIATT. A Lidové Novinv és a Venkov közt pazar és humoros háborúskodás folyik és ennek középpontjában szendvicsek és a hadgyakorlatok virslijei állnak. A Venkov többek között a következőket irta: „A Lidové No- viny a parlament nemzetvédelmi bizottsága ellen ostoba kirohanást tett. Azt írja a lap, hogy a bizottság tagjai állandóan virsliket ettek, mialatt a tábornokok szaladgáltak és a gépek és telefonok szakadatlan munkában állottak. A bizottság egyik tagja levelet irt nekünk, amelyben többek között a következőket irja: Kétszer tartózkodtunk az elnök úrral a megfigyelési standon, ahol Zúza tábornok magyarázatait hallgattuk. Amikor ahhoz a sátorhoz érkeztünk, ahol a hadgyakorlatok résztvevői szendvicseket kaptak, ott találtuk á Lidové Noviny szerkesztőjét, ugyanazt a szerkesztőt, aki ezt a perfid dolgot rólunk megirta. A szerkesztőnek már rendiben volt a gyomra. Minket nem érdekelt, mennyi virslit és szendvicset evett már meg addig, csak azt tudjuk, hogy tudatták velünk, miszerint a készlet elfogyott. Nekünk egv darabka sző’ő és kenyér jutott, szóval a maradék teljesen elegendő volt.” — A SLOVAK MINT A DIE ZEIT „KONKÜR- RENSE”. Az utóbbi időben többször elkobozott Die Zeit irja: A szlovák néppárt központi orgánumát, a pozsonyi Slovákot egymásután kétszer kobozták el. Vasárnap a lap teljes vezércikkét kobozták el. A vezércikk az elnöknek augusztus 22-én Ungarisch Hradischban tartott beszédével foglalkozott és a cikknek „A köztársaság elnöke és a szlovákok” volt a cime. A cikk bírálta az elnök beszédét. Kedden újra elkobozták a Slo- yák vezércikkét, amelynek cime igv hangzott: „A demokráciában már nem lehet vitatkozni?” Ez a vezércikk az előző kobzáé miatt emelt pa naszt és több helyen cenzúrázva volt. Ugyanebben a lapszámban egy másik cikk egyes részeit is elkobozta a cenzor, amely cikk cseh tanfelügyelők működésével foglalkozott. — NYILATKOZAT. — Lapunk 1937 Julius ilO.-i számában „Bányai-Munels Pál kommunista iró becsületsértési pőre Orbán Gábor ellen“ idm alatti helyreigazító nyilatkozatban leközöltük a következő mondatot: „Valótlan az, hogy ft besztercebányai államügyészség leiratot imté- Sfett az akadémia elnökségéhez, ellenben való nz, hogy az államügyészség ezt nem tehette, (mivelhogy a törvény előírásai szerint az ilyen ftdatok bizalmasan kezelendők, ezt csak akkor tette, amikor dr. Orbán Gábor az államügyészséget megtévesztve, bünlajstromom beküldésére felszólította.“ Minthogy ezen mondat leközlése elnézésből történt, a 'közölt mondatot visszavon julk, — Szerkesztőség. Az Uj Szettem szlovenszkói száma Milyen viszonylagos súlya van Európában a 750.000 csehszlovákiai magyarnak? Révay István geopolitikai tanulmánya ■ Peéry Rezső esszéja a „szlovenszkói élményről“ ■ A vihnyei diákkongresszusok mérlege ■ Vitacikkek Pozsonyról Az Uj Szellem két nyári kettős számának, az erdélyi és az utazási számnak melepő sikere után, a folyóirat szeptember elsején ismét régi, kéthetenként megjelenő formájában mutatkozik be. Az uj szám kellemes meglepetést jelent mindazok számára, akik régóta reklamálják, hogy az Uj Szellem foglalkozzék hathatósabban a szlovenszkói problémáikkal és szólaltassa meg minél nagyobb számban az itteni mauj nevet kapcsolhatott be és most már nyugodtan mondhatja, hogy a szlovenszkói fiatalok között alig van valaki, aki ne szerepelt volna hasábjain. Az uj szám díszét Peéry Rezsőnek, a kitűnő esszéirónak nagyszerű Krudy-tanulmá- nya alkotja. Nemcsak Krúdy Gyuláról ir ebben a tanulmányban Peéry Rezső, hanem 'kielemzi művészetéből azt az alapvető szlovenszkói élményt, már nem ijesztő rém! Mert a bútorok sarkait, széleit, valamint ékítményeit, melyeknek lemosásától azelőtt annyira félt az ember, most már könnyen meg lehet tisztítani: egy nedves rohgyra szórt kevés VIMMEL! VIM beburkolja a piszkot, amit azután már csak le kell öblíteni. így sohasem karco- lódhatik össze a bútor! Annak ellenére, hogy VIMNEK nagy a tisztító ereje, mégis kíméletesen hat, úgyhogy bátran használható mindenféle fémnek vagy fénymázas felületnek tisztításához. gyarság fiatal értelmiségének tagjait Az uj szám teljesen szlovenszkói számnak nevezhető és méltóképpen sorakozik az előbbi erdélyi és utazási szám mellé. A lap szerkesztősége hosz- szu és szívós munkával kinevelte azt a szlovén szikói gárdát, amelynek kulturális érdeme nemcsak abban áll, hogy szlovenszkói, hanem abban is, hogy színvonalas és méltóképpen tudja képviselni azokat az uj benyomásokat, ame-, lyeket a szlovenszkóiasság a magyarságban az elmúlt két évtized alatt kifejlesztett. Ilyen szempontból valóban örvendetes re- veláció ez a szám, mert bebizonyítja, hogy annak ellenére, hogy tisztán szlovenszkói kérdéseikkel foglalkozik és szlovenszkói írókat vonultat fel, mégis ugyanolyan érdekes és nívós anyagot tud adni, mint azokban a számokban, amelyket a budapesti elit cikkei töltöttek meg, Peéry Rezső Krúdy szlovenszkói élményeiről A hosszú munkával és szívós szervezéssel megközelített cél mindenekelőtt azt követelte, hogy az Uj Szellem maga köré egyesítse a szlo- vensrkóiak legjobbjait. A szerkesztőség számos amely Krúdy Gyulát közelebb hozza a mi életünkhöz. Anniikor ezt teszi, egyúttal érdekes általános megállapításokat végez a szlovenszkói élmény lényegéről, az északi Kárpátok városi emberének gondolkodásáról úgy, ahogy ez a puha, romantikus és európai polgártipus legelőször Krúdy sejtelmes művészetében mutatkozott meg. A tanulmány közelebb visz önmagunk megismeréséhez: kihámozhatjuk belőle saját formánkat, városaink, népünk, elképzeléseink formáját, — s igy válóban kimagasló szlovenszkói kulturjelentősége van Peéry értekezletének. Révay István a szlovenszkói magyarság geopolitikájáról Ha Peéry Rezső a szlovenszkói irodalmi és kulturális élmények közé visz benünket, Révay István a legépitőbb realitásokba kalauzol át: a csehszlovákiai magyarság földrajzi elhelyezkedéséről beszél, olyan precízen és tudományosain, de amellett oly élvezetes stílusban és világosan, hogy az Uj Szellemnek ez a tanulmánya tényleg kalauza . lehet mindazoknak, akik a csehszlovákiai magyarságban élnek. Révay István nagyszerű fői osztásában leírja — TÍZ HAVI BÖRTÖN EGY VEREKEDÉSÉRT. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Súlyos testi sértés büntette miatt állott a kassai kerületi bíróság előtt Azari György bogdányi gazdalegény. A legény három évvel ezelőtt összeveszett Tóth András falubeli legénnyel. Azari veszekedés közben fölragadott egy vaslapátot s azzal fejenvágta haragosát, úgyhogy annak betört a koponyacsontja. Életveszélyes állapotban szállították be a kórházba és hónapokig gyógykezelték. A szerencsétlen legény azonban igy is rokkant maradt egész életére. A vádlott a mai tárgyaláson azzal védelezett, hogy önvédelemből vágta fejbe ellenfelét, a tanuk azonban ellene vallottak. Az államügyész vádbeszédje után a bíróság Azarit tíz havi börtönbüntetésre ítélte. — EGY 90 ÉVES ASSZONY ÖNGYILKOSSÁGA. Szegedről jelentik: Kedden délután kifogták a Tiszából özv. Szécsényi Sándorné, született Sipos Róza 90 éves asszony (holttestét. A rendőrség megállapította, hogy az öregasszony öngyilkosságot követett el. Torkossága miatt családja a napokban megdorgálta, s emiatti elkeseredésében szobájában magára zárta az ajtót, majd az ablakon keresztül megszökött hazulról. Kiment a Tiszához és a folyóba vetette magát« — KISIKLOTT A BÉCS—BUDAPESTI VILLAMOSMOZDONY. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A bécs—budapesti gyorsvonat szerdán délben kétórás késéssel futott be a magyar fővárosba. A késés oka az volt, hogy a gyorsvonat hatalmas villanymozdonyának hajtókarja Lébény közelében letörött. A mozdonyvezető ezen a szakaszon száz kilométeres sebességgel vezette a vonatot. A mozdony hirtelen hatalmasat rándult. A mozdonyvezető azonnal fékezett s ennek köszönhető, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. A mozdony igy is kisiklott, de a szerelvénynek és az utasoknak nem esett baja. A mozdony letört hajtókarja belefuró- dott a töltésbe és mintegy 15—<20 méteres távon fél méter mély árkot ásott, amig sikerült a mozdonyt megállítani. — MEGHÍVTAK A CIGÁNYKIRÁLYT a KASSAI CIGANYJUBILEUMRA. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Jelentettük, hogy a szlovenszkói cigányok az alkalomból, hogy most van ötszáz éve annak, hogy 'bevándoroltak Középeurópába, nagy jubileumi ünnepséget rendeznek Kassáin. A szlovenszkói cigányok most küldöttséget menesztettek a nemrég megválasztott oigánykirályhoz, Kvyek Jánoshoz, hogy meghívják a kassai jubileumi ünnepségre. A cigányok remélik, hogy a király elfogadja a megr Jlhivist. azt a három tömböt, amiből a határ mentén elhúzódó csehszlovákiai magyarság áll, leírja 759 községét, megállapítja, hogy micsoda viszonylagos súlya van a 750.000 főnyi kisebbségnek a népek és a nemzetiségek európai életében, a zárt magyar nyelvterület elnőyeiről és hátrányairól beszél, a kisebbségi magyarság demográfiai fejlődésének történelmét adja s geopolitikai fejtegetései egészéges és tudományosan megalapozott optimizmusban csengnek ki. Szellemtörténefmi vita Pozsonyról Nagyon érdekes két szlovenszkói tanulmány, Bóka László fürdőlevele Pozsonyból s az a válasz, amelyet Szvatkó Pál ad Bóka levelére. A két tanulmány pro és kontrájából meglepően kifinomult szellemtörténelmi stílusban, lekötő, szinte romantikus érdekességgel és belső pátosz- szál átfütve, kibontakozik elénk az ősrégi dunai város arca úgy, ahogy a legújabb fejlődés meghatározta. Bóka László, a kitűnő magyar esszéista Po- szonyban nyaralt és meglátta az uj pozsonyi magyar embert, akit most leir. Szvatkó Pál az európai középnagyságú városok egyre fontosabbá váló szerepét összefüggésbe hozza Pozsonnyal és lelkes hitvallást tesz Pozsony „szivárványszínű élete“ mellett. Ez a két tanulmány egész uj pozsonyi hazaszeretetei revelál. Féja Géza uj könyve és három más magyar könyv Egri Viktor a mi szemünkön át nézi a magyarországi kulturális életet, amikor beszámol három fontos budapesti könyvről, Kodolányi müvéről, amely az északi finn példát állítja elénk, Jesensky szlovák regényének budapesti pályafutásáról és Körmendi magyar exportregényéről, amely érdekesen dokumentálja a magyar irodalom egy bizonyos részének magatartását. Az Uj Szellem egyébként rendkívül részletesen foglalkozik a „Tátra“ kiadásában megjelent Féja Géza-könyvvel, amely a régi magyarságot hozza közel a magyar kultúra vonzóerejét nem igen ismerő kisebbséghez. De nemcsak a könyvvel foglalkozik, hanem azzal a viszonnyal is, amely a lassan-lassan elmaradtíí váló szlovenszkói magyarságot a magyar kultúrához fűzi és rámutat az ilyen ismertető könyvek fontosságára. A Féja-könyvvel foglalkozó tanulmány a kisebbség szellemtörténelmi fejlődésének és igényeinek érdekes dokumentuma. A „zsidó haza“ problémája A máris rendkívül kedveltté vált „Szabad Szó“ rovatban P, F. a „zsidó haza“ problémájával foglalkozik, ezzel az érdekes kérdéssel, amely a zürichi cionista kongresszus óta a szlovenszkói értelmisége ben is nagy vitákra adott okot. P. F. kifejti, hogy a zsidó hazát azért nehéz megvalósítani, mert a zsidóság nagy része annak az országnak kultúrájához csatlakozott, ahol él és nem tud elválni tőle. Különösen áll ez szerinte a magyar zsidóságra. Duka Zólyomi Norbert ugyancsak a Szabad Szó rovatban rendkívül éles bírálatot mond a szlovenszkói magyarság hét olyan típusa fölött, amely nem vesz részt a kisebbségi munkában és hátráltatja azt. Cikke rendkívül szellemes és tanulságos szatírává válik. Az ifjúság két vihnyei kongresszusának radi- kálizmusát érdekesen indokolja meg a szerkesztőhöz intézett egyik levél s rámutat a fiatalokkal való bánásmód megváltoztatásának szükségességére. A határon túli magyar élet szemléje A határomtuli magyar élet szemléjében az Uj Szellem nagyobb cikket közöl az erdélyi fiatal magyar szellemiség vásárhelyi találkozójáról* Tamási Áron és a Hitel körének Kezdeményezéséről, amelynek célkitűzései párhuzamosan haladnak az Új Szellem programjával. Erről kérdésről szól a lap vezércikke is. Végül Ortutay Gyula ismerteti folyóiratát, a Magyarságtudományt. A kis ismertetés megrázó erővel eosteli a magyar tudományosság küzdelmes életét s olyan kulturdokumentum, amelyből mindnyájan tanulhatunk.
