Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-02 / 200. (4346.) szám

!937 szeptember 2, csGtörtök. T>M<LM-A\AGtARH 1 RLAI> ms&imsűsaaBb Hírek lisaní l r% Csütörtöl MIM k 1 J Felkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapun­kat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy az előfizetési dijat kizárólag kiadóhivata­lunk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak. — AZ OLASZ KIRÁLYNÉ GYÁSZA. Belgrádiból jelentik: Ele na ölasz királyné és császárné nagybátyja, Vukotics Milutin nyu­galmazott montenegrói ezredes hétfőn a cetin jei kórházban meghalt. Az ezredest egy héttel ezelőtt autóbaleset érte és most belehalt a bal­esetnél szenvedett sérüléseibe. Az elhunyt, fir -vére volt Montenegró utolsó királynéjának, Milénának és rokonságban állott Sándor jugo­szláv királlyal is. Hamvait montenegrói szülő­falujában temetik el. — MAGYAR-BOLGÁR KULTUREGYEZMÉNY. Szófiából Írják: A félhivatalos Parole Bulgare Í 'elöntése ezerint Bulgária és Magyarország között rulteregyezmény megkötéséről tárgyalnak. Az egyezmény aláírása, a lap szerint, közvetlenül küszöbön áll. A kultiuregyezmény kiterjed majd a szellemi együttműködés valamennyi térére, szín­házra, zenére, képzőművészetekre, azonkívül pe­dig az idegenforgalmi és sportkapcsolatokra is. Ilyen kulturegyezményt Bulgária eddig még csak Lengyelországgal és Csehszlovákiával kötött. A Parole Bulgare szerint a magyar-bolgár kultur- kapcsolatok kimélyitésének nagy jelentőséget kell tulajdonítani a Duna-medence államainak közele­dése szempontjából. — NAGYSZOMBAT ÉJJELI TELEFON- SZOLGÁLATOT SÜRGET. Tudósitónk je­lenti A nagyszombati postahivatal utján a po­zsonyi postaigazgatósághoz számos panasz fu­tott be amiatt, hogy a harmincezer főnyi la­kost számláló Nagyszombatban még nem vezet­ték be az éjszakai telefonszolgálatot. A posta- igazgatóság elvben elhatározta a kérés teljesí­tését, de a többletköltség egy részét az előfize­tőkre akarta hárítani. A nagyszombati posta- hivatal vezetősége ez ügyben ankétot hi-vott egybe, de azon 260 előfizető közül csak 31 je­lent meg, mert a túlnyomó többség nem hajlan­dó a kiadástöbblethez hozzájárulni. — KÉT CSEH LAP VITÁJA A HADGYAKOR­LATI VIRSLIK MIATT. A Lidové Novinv és a Venkov közt pazar és humoros háborúskodás fo­lyik és ennek középpontjában szendvicsek és a hadgyakorlatok virslijei állnak. A Venkov töb­bek között a következőket irta: „A Lidové No- viny a parlament nemzetvédelmi bizottsága ellen ostoba kirohanást tett. Azt írja a lap, hogy a bizottság tagjai állandóan virsliket ettek, mialatt a tábornokok szaladgáltak és a gépek és tele­fonok szakadatlan munkában állottak. A bizottság egyik tagja levelet irt nekünk, amelyben többek között a következőket irja: Kétszer tartózkod­tunk az elnök úrral a megfigyelési standon, ahol Zúza tábornok magyarázatait hallgattuk. Amikor ahhoz a sátorhoz érkeztünk, ahol a hadgyakorla­tok résztvevői szendvicseket kaptak, ott találtuk á Lidové Noviny szerkesztőjét, ugyanazt a szer­kesztőt, aki ezt a perfid dolgot rólunk megirta. A szerkesztőnek már rendiben volt a gyomra. Minket nem érdekelt, mennyi virslit és szendvicset evett már meg addig, csak azt tudjuk, hogy tudatták velünk, miszerint a készlet elfogyott. Nekünk egv darabka sző’ő és kenyér jutott, szóval a ma­radék teljesen elegendő volt.” — A SLOVAK MINT A DIE ZEIT „KONKÜR- RENSE”. Az utóbbi időben többször elkobozott Die Zeit irja: A szlovák néppárt központi orgá­numát, a pozsonyi Slovákot egymásután kétszer kobozták el. Vasárnap a lap teljes vezércikkét kobozták el. A vezércikk az elnöknek augusztus 22-én Ungarisch Hradischban tartott beszédével foglalkozott és a cikknek „A köztársaság elnöke és a szlovákok” volt a cime. A cikk bírálta az elnök beszédét. Kedden újra elkobozták a Slo- yák vezércikkét, amelynek cime igv hangzott: „A demokráciában már nem lehet vitatkozni?” Ez a vezércikk az előző kobzáé miatt emelt pa naszt és több helyen cenzúrázva volt. Ugyaneb­ben a lapszámban egy másik cikk egyes részeit is elkobozta a cenzor, amely cikk cseh tanfelügye­lők működésével foglalkozott. — NYILATKOZAT. — Lapunk 1937 Julius ilO.-i számában „Bányai-Munels Pál kommunis­ta iró becsületsértési pőre Orbán Gábor ellen“ idm alatti helyreigazító nyilatkozatban leközöl­tük a következő mondatot: „Valótlan az, hogy ft besztercebányai államügyészség leiratot imté- Sfett az akadémia elnökségéhez, ellenben való nz, hogy az államügyészség ezt nem tehette, (mivelhogy a törvény előírásai szerint az ilyen ftdatok bizalmasan kezelendők, ezt csak akkor tette, amikor dr. Orbán Gábor az államügyész­séget megtévesztve, bünlajstromom beküldésére felszólította.“ Minthogy ezen mondat leközlése elnézésből történt, a 'közölt mondatot vissza­von julk, — Szerkesztőség. Az Uj Szettem szlovenszkói száma Milyen viszonylagos súlya van Európában a 750.000 csehszlovákiai magyarnak? Révay István geopolitikai tanulmánya ■ Peéry Rezső esszéja a „szlovenszkói élményről“ ■ A vihnyei diákkongresszusok mérlege ■ Vitacikkek Pozsonyról Az Uj Szellem két nyári kettős számának, az erdélyi és az utazási számnak melepő sikere után, a folyóirat szeptember elsején ismét régi, kéthetenként megjelenő formájában mutatkozik be. Az uj szám kellemes meglepetést jelent mind­azok számára, akik régóta reklamálják, hogy az Uj Szellem foglalkozzék hathatósabban a szlovenszkói problémáikkal és szólaltassa meg minél nagyobb számban az itteni ma­uj nevet kapcsolhatott be és most már nyugod­tan mondhatja, hogy a szlovenszkói fiatalok kö­zött alig van valaki, aki ne szerepelt volna ha­sábjain. Az uj szám díszét Peéry Rezsőnek, a ki­tűnő esszéirónak nagyszerű Krudy-tanulmá- nya alkotja. Nemcsak Krúdy Gyuláról ir ebben a tanul­mányban Peéry Rezső, hanem 'kielemzi művé­szetéből azt az alapvető szlovenszkói élményt, már nem ijesztő rém! Mert a bútorok sarkait, széleit, valamint ékítményeit, melyeknek lemosásától az­előtt annyira félt az ember, most már könnyen meg lehet tisztítani: egy ned­ves rohgyra szórt kevés VIMMEL! VIM beburkolja a piszkot, amit azután már csak le kell öblíteni. így sohasem karco- lódhatik össze a bútor! Annak elle­nére, hogy VIMNEK nagy a tisztító ereje, mégis kíméletesen hat, úgyhogy bátran használható mindenféle fémnek vagy fénymázas felületnek tisztításához. gyarság fiatal értelmiségének tagjait Az uj szám teljesen szlovenszkói számnak nevez­hető és méltóképpen sorakozik az előbbi erdélyi és utazási szám mellé. A lap szerkesztősége hosz- szu és szívós munkával kinevelte azt a szlo­vén szikói gárdát, amelynek kulturális érdeme nemcsak abban áll, hogy szlovenszkói, hanem abban is, hogy színvonalas és méltóképpen tud­ja képviselni azokat az uj benyomásokat, ame-, lyeket a szlovenszkóiasság a magyarságban az elmúlt két évtized alatt kifejlesztett. Ilyen szempontból valóban örvendetes re- veláció ez a szám, mert bebizonyítja, hogy annak ellenére, hogy tisztán szlovenszkói kérdéseikkel foglalkozik és szlovenszkói író­kat vonultat fel, mégis ugyanolyan érdekes és nívós anyagot tud adni, mint azokban a számokban, amelyket a budapesti elit cikkei töltöttek meg, Peéry Rezső Krúdy szloven­szkói élményeiről A hosszú munkával és szívós szervezéssel megközelített cél mindenekelőtt azt követelte, hogy az Uj Szellem maga köré egyesítse a szlo- vensrkóiak legjobbjait. A szerkesztőség számos amely Krúdy Gyulát közelebb hozza a mi életünkhöz. Anniikor ezt teszi, egyúttal érdekes általános megállapításokat végez a szlovenszkói élmény lényegéről, az északi Kárpátok városi emberének gondolkodásáról úgy, ahogy ez a puha, romantikus és európai polgártipus leg­először Krúdy sejtelmes művészetében mutat­kozott meg. A tanulmány közelebb visz önma­gunk megismeréséhez: kihámozhatjuk belőle sa­ját formánkat, városaink, népünk, elképzelé­seink formáját, — s igy válóban kimagasló szlovenszkói kulturjelentősége van Peéry érte­kezletének. Révay István a szlovenszkói magyarság geopolitikájáról Ha Peéry Rezső a szlovenszkói irodalmi és kulturális élmények közé visz benünket, Révay István a legépitőbb realitásokba ka­lauzol át: a csehszlovákiai magyarság föld­rajzi elhelyezkedéséről beszél, olyan precí­zen és tudományosain, de amellett oly élve­zetes stílusban és világosan, hogy az Uj Szellemnek ez a tanulmánya tényleg kalauza . lehet mindazoknak, akik a csehszlovákiai magyarságban élnek. Révay István nagyszerű fői osztásában leírja — TÍZ HAVI BÖRTÖN EGY VEREKEDÉSÉRT. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Súlyos testi sértés büntette miatt állott a kassai kerületi bíróság előtt Azari György bogdányi gazdalegény. A legény három évvel ezelőtt összeveszett Tóth András falu­beli legénnyel. Azari veszekedés közben fölragadott egy vaslapátot s azzal fejenvágta haragosát, úgyhogy annak betört a koponyacsontja. Életveszélyes állapot­ban szállították be a kórházba és hónapokig gyógy­kezelték. A szerencsétlen legény azonban igy is rok­kant maradt egész életére. A vádlott a mai tárgyalá­son azzal védelezett, hogy önvédelemből vágta fejbe ellenfelét, a tanuk azonban ellene vallottak. Az állam­ügyész vádbeszédje után a bíróság Azarit tíz havi börtönbüntetésre ítélte. — EGY 90 ÉVES ASSZONY ÖNGYILKOS­SÁGA. Szegedről jelentik: Kedden délután ki­fogták a Tiszából özv. Szécsényi Sándorné, szü­letett Sipos Róza 90 éves asszony (holttestét. A rendőrség megállapította, hogy az öregasszony öngyilkosságot követett el. Torkossága miatt családja a napokban megdorgálta, s emiatti elke­seredésében szobájában magára zárta az ajtót, majd az ablakon keresztül megszökött hazulról. Kiment a Tiszához és a folyóba vetette magát« — KISIKLOTT A BÉCS—BUDAPESTI VIL­LAMOSMOZDONY. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A bécs—budapesti gyorsvonat szerdán délben kétórás késéssel futott be a ma­gyar fővárosba. A késés oka az volt, hogy a gyorsvonat hatalmas villanymozdonyának hajtó­karja Lébény közelében letörött. A mozdonyve­zető ezen a szakaszon száz kilométeres sebes­séggel vezette a vonatot. A mozdony hirtelen hatalmasat rándult. A mozdonyvezető azonnal fé­kezett s ennek köszönhető, hogy nagyobb szeren­csétlenség nem történt. A mozdony igy is kisik­lott, de a szerelvénynek és az utasoknak nem esett baja. A mozdony letört hajtókarja belefuró- dott a töltésbe és mintegy 15—<20 méteres távon fél méter mély árkot ásott, amig sikerült a moz­donyt megállítani. — MEGHÍVTAK A CIGÁNYKIRÁLYT a KASSAI CIGANYJUBILEUMRA. Kassai szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Jelentettük, hogy a szlovenszkói cigányok az alkalomból, hogy most van ötszáz éve annak, hogy 'bevándoroltak Középeurópába, nagy jubileumi ünnepséget ren­deznek Kassáin. A szlovenszkói cigányok most küldöttséget menesztettek a nemrég megválasz­tott oigánykirályhoz, Kvyek Jánoshoz, hogy meghívják a kassai jubileumi ünnepségre. A ci­gányok remélik, hogy a király elfogadja a megr Jlhivist. azt a három tömböt, amiből a határ mentén el­húzódó csehszlovákiai magyarság áll, leírja 759 községét, megállapítja, hogy micsoda viszony­lagos súlya van a 750.000 főnyi kisebbségnek a népek és a nemzetiségek európai életében, a zárt magyar nyelvterület elnőyeiről és hátrá­nyairól beszél, a kisebbségi magyarság demo­gráfiai fejlődésének történelmét adja s geopoli­tikai fejtegetései egészéges és tudományosan megalapozott optimizmusban csengnek ki. Szellemtörténefmi vita Pozsonyról Nagyon érdekes két szlovenszkói tanulmány, Bóka László fürdőlevele Pozsonyból s az a válasz, amelyet Szvatkó Pál ad Bóka levelére. A két tanulmány pro és kontrájából meglepően kifinomult szellemtörténelmi stílusban, lekötő, szinte romantikus érdekességgel és belső pátosz- szál átfütve, kibontakozik elénk az ősrégi dunai város arca úgy, ahogy a legújabb fejlődés meg­határozta. Bóka László, a kitűnő magyar esszéista Po- szonyban nyaralt és meglátta az uj pozsonyi magyar embert, akit most leir. Szvatkó Pál az európai középnagyságú városok egyre fonto­sabbá váló szerepét összefüggésbe hozza Po­zsonnyal és lelkes hitvallást tesz Pozsony „szi­várványszínű élete“ mellett. Ez a két tanulmány egész uj pozsonyi hazasze­retetei revelál. Féja Géza uj könyve és három más magyar könyv Egri Viktor a mi szemünkön át nézi a ma­gyarországi kulturális életet, amikor beszámol három fontos budapesti könyvről, Kodolányi müvéről, amely az északi finn példát állítja elénk, Jesensky szlovák regényének bu­dapesti pályafutásáról és Körmendi magyar ex­portregényéről, amely érdekesen dokumentálja a magyar irodalom egy bizonyos részének ma­gatartását. Az Uj Szellem egyébként rendkívül részlete­sen foglalkozik a „Tátra“ kiadásában megjelent Féja Géza-könyvvel, amely a régi magyarságot hozza közel a magyar kultúra vonzóerejét nem igen ismerő kisebbséghez. De nemcsak a könyv­vel foglalkozik, hanem azzal a viszonnyal is, amely a lassan-lassan elmaradtíí váló szloven­szkói magyarságot a magyar kultúrához fűzi és rámutat az ilyen ismertető könyvek fontossá­gára. A Féja-könyvvel foglalkozó tanulmány a ki­sebbség szellemtörténelmi fejlődésének és igé­nyeinek érdekes dokumentuma. A „zsidó haza“ problémája A máris rendkívül kedveltté vált „Szabad Szó“ rovatban P, F. a „zsidó haza“ problémájával foglalko­zik, ezzel az érdekes kérdéssel, amely a zürichi cio­nista kongresszus óta a szlovenszkói értelmisége ben is nagy vitákra adott okot. P. F. kifejti, hogy a zsidó hazát azért nehéz megvalósítani, mert a zsidóság nagy része annak az országnak kultúrájához csatlakozott, ahol él és nem tud el­válni tőle. Különösen áll ez szerinte a magyar zsidóságra. Duka Zólyomi Norbert ugyancsak a Sza­bad Szó rovatban rendkívül éles bírálatot mond a szlovenszkói magyarság hét olyan típusa fölött, amely nem vesz részt a kisebb­ségi munkában és hátráltatja azt. Cikke rend­kívül szellemes és tanulságos szatírává válik. Az ifjúság két vihnyei kongresszusának radi- kálizmusát érdekesen indokolja meg a szerkesz­tőhöz intézett egyik levél s rámutat a fiatalok­kal való bánásmód megváltoztatásának szüksé­gességére. A határon túli magyar élet szemléje A határomtuli magyar élet szemléjében az Uj Szellem nagyobb cikket közöl az erdélyi fiatal magyar szellemiség vásárhe­lyi találkozójáról* Tamási Áron és a Hitel körének Kezdeménye­zéséről, amelynek célkitűzései párhuzamosan haladnak az Új Szellem programjával. Erről kérdésről szól a lap vezércikke is. Végül Ortutay Gyula ismerteti folyóiratát, a Magyarságtudományt. A kis ismertetés megrá­zó erővel eosteli a magyar tudományosság küz­delmes életét s olyan kulturdokumentum, amely­ből mindnyájan tanulhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom