Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-09 / 206. (4352.) szám

1937 szeptember 9, cattt&rtgk. '5Ra:gaiA\ag^arhi rläp rlirnév és szabadulás jár a lengyel börtönökben felfedezett irózseniknek Ismert Íróvá lett a börtönben a tízévi fegyházra ítélt betörő vezér ■■ Miért kapott kegyelmet az életfogytiglanra Ítélt rablógyilkos? ■■ ■■ Vigyázat: burjánzik az irodalom! VARSÓ. — (MTP) Lengyelország1 'börtöneiben és fegybázaiban egy idő óta különöB jelenségek észlelhetők: a foglyok nagyrészét'.megszállotta az irói Met és ezek külön cellát, sok '[«■pirost és tin­tát kívánnak, hogy regényeket Írhassanak, regé­nyeket, amelyek a szabadulást jelentik számukra, hacsak kicsit jól megy . . . Az előzmények pedig a következők: Az első száma irodalmi fegyenc Mintegy hat évvel ezelőtt a vilnai fegyházban töltötte büntetését egy fiatal zsebtolvaj, Naohal- nik Urke. Nachalnik a zsidó gettó szülöttje volt, korán megszökött a szülői házból ós bevándo­rolta az akkor még Oroszországhoz tartozó len­gyel vidéket. Rossz társaságba keveredett, ké­sőbb beállott egy tolvajbandába, amely valóság­gal rettegésben tartotta a környéket. A nagyobb lengyel városokban dolgozott a betörőbanda, fő­leg a zsidó-negyedekben. Később Nachalnik véréré lett a bandának, amely az ő vezetésével egyre-másra rabolta ki a városok kereskedőit és a vásárokra érkező gaz­dákat. Egy szép napon azután tettenérték és le­tartóztatták. Először csak kisebb büntetést ka­pott, amelynek kitöltése után nyomban visszatért régi mesterségéhez és igy nem csodálható, hogy az elkövetkező éveket részben a fegyházakban, részben a lengyel városok alvilági gyülőhelyein töltötte. Végre is annyira jutott, hogy mint megrögzött visszaeső bűnözőt tízévi fegy- liázra ítélték. Büntetését a vilmai fegyintézetben töltötte ki és itt elegendő ideje volt arra, hogy elmélkedjék az elmúlt időkről. Egyik napon unalmában firkálni kezdett egy lap papirosra, feljegyezte élményeit és annyira megtetszett neki ez az időtöltés, hogy elkezdett rendszeres naplót vezetni. a köztársaság elnöke megkegyelmezett Pia­seczkinek és az életfogytiglani fegyenc szabadlábra került. Kétes értékű hatás A megkegyelmezésről szóló hir nemcsak a nagyközönség körében keltett hatalmas feltű­nést, hanem a lengyel börtönökben is. A fegyház falai között tespedő fegyencek csodál­kozással értesültek arról, hogy valaki vissza­nyerte szabadságát ésak azáltal, hogy leírta él­ményeit. A legtöbb rabnak az a gondolata tá­madt, hogy ő is elég kalandon ment keresztül és meg kel! próbálnia azok leírását, hátha sikerül! Az igazságügyminisztérium néhány hónap óta garmadával kapja a jelentéseket, hogy számtalan rab jelentkezik az ország börtöneiben, akik enge­délyt kérnek, hogy megírhassák életrajzukat és regényeket Írhassanak. Az irodalmi szenvedély oly méreteket ölt a lengyel börtönökben, hogy a börtönök műhelyei számára alig lehet munkás­kezet kapni, mert a fegyencek mind magáncellát és Írószerszámot követelnek. A lengyel Írókat, kritikusokat és kiadókat pe dig elárasztják száz, meg száz kézirattal, amelyek mind a lengyel börtönökből és fegyházakból ke­rülnek ki. Mondani sem kell, hogy ezek nagy­része teljesen olvashatatlan Írás és legtöbbje a helyesírás elemeiről sem tesznek tanúságot. A kezdetben lelkesedő írók pedig meg vannak riadva a kétes értékű versengés láttán, amit voltaképpen ők idéztek fel. És rá kellett jönniük, hogy a siker lélektana a börtönben is ugyanaz, mint kint a szabad életben. Tehetség egy-kettő akad, követő annál több, különösen akkor, ha a művészi siker a börtön kapuját nyitja ki. között Budapesten, Prágában és Bécsben is. Egyelőre nem tudok többet... — Meddig marad a Tátrában? — öt napig, ha ugyan több nem lesz belőle. Pénteken indulok Becsbe Pozsonyon keresztül. Nagyon fogok örülni, ha a Carltonban láthatom. Au revoir... És nagy zöldköpenyes alakja fiatalos lépések­kel tűnt el a szálló folyosóján. Pásztor Zoltán szinte önkéntelenül mondja: — Művészek között még ilyen tökéletes urat nem láttam. Pedig alaposan ismerem ezt a fajtát... Azt hiszem, igaza van. (—béri.) Egy pofon hatása Utazzanak LIDO autokárral! Utolsó utazás VeSeitCébe 1937. 9. 12-én ................................................Kó 990 — Párisi a Svájcon át ................................................................................................Ke 2.250.— Bécs Buefa&est 1937. 9. 24.—28-ig DreaeSa-LelpzBa 1937. 9. 25—28-ig Szíiretra Kárpátalja és Magyarországba 1937. 9. 12— 25-ig . . . Kő 1.580.— Lidová autodoprava spolacnost s r. o. Praha !l., Václavské nám. 72 Telefon 2I3-08, 222-08 SzmHÁzKönWKabTQRA. Természetesen egyoldalú élményeit, tolvajlásai- nak történetét, az alvilág életének jellegzetes ké­peit irta meg és laseankint megmutatkozott, hogy Nachalnikban kiváló írói tehetség rejlik. Ekkor azután elkezdte leírni élményeit kora gyer­mekkorától kezdve és az emlékirat egyréezét el­küldte egy napilap szerkesztőségének. A jelenet, amelyet itt megírt, mély benyomást tett a szer­kesztőre. Nachalnik ebben leírja, hogy egyizben egy női egyesület küldöttsége járta végig a börtönt, hogy közvetlen tapasztalatok alapján ismerjék meg a börtönben folyó életet. Az egyik asszony hozzálépett, alaposan megvizs­gálta a láncot, amellyel keze össze volt kötve, majd megkérdezte a börtönőrtől, hogy elég erős-e a lánc. A börtönőr azt válaszolta, hogy ehhez semmi kétség sem fér, mire az asszony arculiitötte a fegyencet. A megváltozott mesterség Ez a részlet megjelent egy irodalmi folyóirat­ban és annak nyomán élénk hírlapi vita keletke­zett a lengyel börtönökben uralkodó állapotok­ról. Több író és ujságiró meglátogatta Nachalni- kot a börtönben é6 valamennyi kéziratát maguk­kal vitték. Nachalnik kitöltötte büntetését és mi­kor elhagyta a fogházat, már olyan neve volt a lengyel nyilvánosságban, | hogy minden Írását busás honorárium ellenében; tudta elhelyezni. Az egykori fegyencbő! író i lett, ' ' \ gondtalan életű iró és ma is igen nagy érdeklő­désijei fogadják írásait. Kegyelem a tehetségnek Ez volt az első „irodalmi fegyenc“ története Lengyelországban. Nemrégiben azután újabb ha­sonló eset adódott, amiről még sokkal többet be­széltek és amelynek következményei még sokkal jelentősebbek. fagy Piaseczki nevű bandita, akit számos rabló- gyilkosság miatt életfogytiglani fegyházra Ítél­tek, tizenkét évi raboskodás után visszanyerte Szabadságát, még pedig magas művészi ér­tékű irodalmi müve által. Piaseczki a fegyház életét irta le, amelyben ke­serves életét töltötte. A kézirat egy ismert iró kezébe került, aki a legnagyobb kiadóvállalatnál működött lektori minőségben. Az írót mélységesen megfogta a rablógyilkos fegyenc könyve és mindent elkövetett, hogy az megjelenjék. A könyv hatalmas feltűnést keltett. A kritiku­sok ne.'," tudták, hogy a szerző valóban fegyház- ítan ül és a legnagyobb dicshimnuszokat írták a könyvről. A kiadó jónak látta az iró valódi nevét és életének körülményeit leleplezni és az érdeklő­dés ezáltal még inkább felfokozódott. A 'közönség Ibegtudta azt is, hogy a tehetséges iró életét tüdővész fenyegeti és egyetlen mód van arra, hogy megmentsék az életnek, ha visszaadják szabadságát. A lelkes ol­vasók és kritikusok ezerszámra küldték a kr I - nyékét rz igazságügyminisztériumba és azo' Vui kegyelmet kértek az iró fegyenc számára. Köz­ben' megjelent Piaseczki második könyve is és egyévi hírlapi kampány után Saljapin Otátrafüreden üdül Beszélgetés a világhírű miivésszel, aki rajong Budapestért, imádja a magyar konyhát és a Tátrában akar villát vásárolni ÓTÁTRAFÜRED. — (A PMH munkatársá­tól.) Előkelő vendége van Ótátrafürednek. Va­sárnap délután hatalmas Minerva-autóján oda­érkezett Fedor Saljapin, a világhírű orosz éne­kes és a Grand Hotel egyik elsőemeleti lakosztá­lyában szállott meg. A kiváló művész a felesége, a titkára, Kasuch ur és Pásztor Zoltán, a buda­pesti Royal-éttermek kitűnő üzletvezetője társa­ságában érkezett Budapestről és alig néhány perc múlva már ott sétáltunk a Grand Hotel mögött vezető széles sétányon. Az öles termetű és nagyszerű.szinben lévő művész csaknem pil­lanatonként megállóit és lelkesülten gyönyörkö­dött az égigérő csúcsokban és a pompás lát­ványban, amely minden oldalról körülvette: — Milyen gyönyörű itt minden, — ismételte többizben is, — a hatalmas csúcsok, az egész fürdőtelep s általában a vidék, melyen ma ke­resztülutaztunk. El is határoztam magamban, hogy villát fogok itt vásárolni és sokat horgászom majd, ha visszavonulok a színpadtól. Igaz, Monsieur, vannak itt pisztrángok? — for­dult azonnal Némák Miklóshoz, a Grand Hotel kitűnő titkárához, aki az előkelő szálló hírnevé­hez méltóan a személyzet élén mindent elköve­tett, hogy Fedor Saljapin minél jobban érezze magát Ótátrafüreden. — A legszebb példányok találhatók itt. Az egész tátrai vidék valóságos paradicsoma a piszt­rángoknak. — Akkor a Tátrát az Isten is nekem terem­tette, — válaszolta széles mozdulattal Saljapin és közben vidám játékba kezdett egy fiatal farkaskutyá­val, amely szorgalmasan apportírozta az eldobott kö­veket, de nem vette túlságos tekintetbe az elő­kelő vendég tekintélyét, mert néha haragosan meg is ugatta. — A színpadon kívül nagy szenvedélye az uramnak a horgászás, — folytatja a beszélgetést a művész felesége, mert Saljapint ebben a pilla­natban, úgy látszik, az okos szemű farkaskutya érdekli mindennél jobban. — On revient tourjours á ses amours! Az em­ber mindig visszatér a szerelmeihez, — válaszol­ja néhány pillanat múlva Saljapin s vidáman ka­csint a feleségére. — Ha már a szerelmeknél tartunk, hogy tetszik Önnek Budapest, Mester? — adom fel neki az első kérdést. — Igen, Budapest! Budapest nagyon szép, egyik leggyönyörűbb városa a földkerekségnek. Nagyon szeretem, akárcsak a magyar konyhát és a könnyű magyar borokat, — feleli nem kis lelkesedéssel. — Hogy el ne felejtsem, Monsieur Pásztor, szeptember 15-én térek vissza Párisba és 16-án szeretnék egy egész sült libát kapni a párisi éttermükből... A budapesti Royalnak ugyanis a világkiállítás megnyitása óta van egy kitűnő étterme a párisi Trocaderoban, amely magyar konyhájával ép­pen oly híressé vált, akárcsak a világkiállítás magyar pavillonja. Fedor Saljapin törzsvendége lett a párisi Ro- 1 yalnak, innen hordatja a kosztot párisi laká­sára. A sült libát az első otthoni ebédhez rendelte s a készséges Pásztor Zoltán az ótátrafüredi Grand Hotel sétányán „felvette a rendelést“... — Tehát igaz, hogy három év múlva Fedor Saljapin nem énekel többet? — veszem át ismét a kérdező ujságiró szerepét. A művész helyett a felesége válaszol: — Igaz. Az uram is, meg én is fáradtak va­gyunk már a sok utazástól és három esztendő múlva, mikor elérkezik ötvenéves jubileumához, visszavonul a szerepléstől. Nagy idő ötven év, még egyik énekes sem bírta ennyi ideig ... — Bizony, jó lesz már pihenni és horgászni itt a Tátrában, — folytatja a választ Saljapin, aki­nek a párisi lakásán kívül négy villája van kü­lönböző világfürdőkben, többek között Biarritz- ban is, de a Tátrát meglátni és megszeretni, úgy látszik, nála is pillanat müve volt. — És a legközelebbi program? — Október második felében indulok Ameri­kába, ahol több mint két hónapos körutat bonyo­lítok le, januárban térek vissza, februárban egy­hónapos pihenés következik, márciusban pedig az európai körút, melynek során énekelek többek krém és szappan garantáltan ártalmatlan és a legjobb arcápoló szer, mely már egy tégely használata után eltünteti a szeplőket, májfoltokat, pattanásokat és megfiatalítja, felüditi az arcot. A bársonyos, puha arcbőr titka a friss AR'ADNE krém és szappan. — Gyártja és postán naponta friss szállítmányokat küld: Ph. Mr. Vasskó Gyu’a — gyógyszeré íz — ARIADNE chemiai és koz­metikai laboratóriuma, Pieáo;, Masaryková ul. 81. Telefon 230. Posta csekk kontó száma: Praha 82.156. — Kérje minden gyógyszertárban és drogériában! A magyar film forró sikere Prágában PRÁGA. — A prágai német Uránia filmszín­ház tegnap mutatta be az „Évforduló“ című ma­gyar filmet. A film az utóbbi években készült magyar filmek egyik legsikerültebb alkotása s Prágában is forró sikert aratott. Az előadásokat állandóan telt ház nézte végig. Nemcsak a prágai magyar kolónia tagjai élvezték az előadást, ha­nem az Uránia filmszínház állandó német közön­sége is nagy megelégedéssel nyilatkozott a ma­gyar filmről. A film témája a szerelem régi, de mindig uj problémáját feszegeti mindvégig le­nyűgöző formában. Az előadás gyorsan pereg, filmszerű s vannak jelenetek, amelyek drámai magaslaton mozognak. Nemcsak Gaál Béla mes­teri rendezésének érdeme ez, hanem kiváló ré­szük van benne a nagyszerűen megválogatott szí­nészek játékának is. Páger Antal, Gordon Zita, Toronyi Imre, Ráday Imre, Rajnay Gábor, Ko- már Julia és a darab többi szereplője is kiváló filmszínésznek bizonyult. Valamennyien büszke­ségei a magyar színpadnak, de egyben a magyar filmművészetnek is s megállják helyüket a kül­földi hires filmművészek között is. A film fény­képanyaga is mesteri kézre vall. Kedves megle­petésként hatott, hogy az Uránia filmszínház igazgatósága az előadások előtt magyar nyelven üdvözölte a megjelent közönséget. Nem az első eset, hogy a prágai Uránia magyar filmet vett fel műsorára. Elismerés illeti a filmszínház igaz­gatóságát azért, hogy Prága közönségével meg­ismerteti s ezzel meg is kedvelteti a magyar film­művészet kiváló alkotásait. Az „Évforduló“ csü­törtökig bezárólag van a filmszínház műsorán. (*) Kodály Zoltán Angliában vezényel. Lon­donból jelentik: Az angliai uj zenei évad fontos magyar szereplésekkel kezdődik. Keiner Lajos, a hires magyar zongoraművész Liszt Ferenc ro­mantikus zongoraversenyét adja elő. A glouces- teri zenei ünnepségek egyik legelőkelőbb külföl­di vendégkamagya Kodály Zoltán, a nagy ma­gyar zeneszerző, aki Háry János szvitjét és Te Deumát, valamint „Jézus és a kufárok“ cimü motetjének angliai bemutatóját vezényli. (*) Molnár Ferenc darabja a bécsi Akademie műsorán. Bécsi jelentés szerint az Akademie- szinház műsorára tűzi Molnár Ferenc „A jó tün­dér“ dmü darabját, amely annak idején a Thea­ter an der Josefstadtban került színre. Az ügy­véd szerepében Hermann Thimig lép fel, Paula Wessely szerepét pedig ezúttal Alma Seidler fogja alakítani. (*) Furtwängler nyilatkozik Toscaninivel való nézeteltéréséről. Furtwängler Párisban nyilatko« zott a Daily Telegraph tudósítójának a közte és Toscanini között fölmerült nézeteltérésről. A nagy német dirigens kijelentette, hogy Toscani­nivel mindig a legjobb barátságban élt és a mes­ter mindig barátja fog maradni. Egy pontban nem tud egyetérteni vele és pedig abban, hogy egy dirigens politikai okokból ne vezényelhessen egyszerre Bayreuthban és Salzburgban. Furt­wängler véleménye szerint a művésznek felül kell állnia minden politikán és ha ma Wagnert dirigál Bayreuthban és holnap Beethovent Salz­burgban, ennek politikához semmi köze. Hová jutnánk, — mondotta Furtwängler, — ha mi zenészek nem ismernők a zene nemzetközi és politikamentes lényét. A művészek számára az egész világnak nyitva kell állnia és ma talán még jobban lehetséges, hogy az egyes nemzetek akadálytalanul kicseréljék kulturértékeiket. (*) Reinhardt Bécsben. Bécsből jelentik: Max Reinhardt Salzburgból Bécsbe érkezett, ahol a Josefstädter Theaterben ő rendezi Denys Ami- lesch, a „Virágzó asszony“ szerzőjének uj szín­müvét, amelynek „A szerencse“ a cime. Helene Thimig játsza a főszerepet. (*) A világ leghíresebb jazz-zenekara Buda­pesten. Budapestről jelentik: A Városi Színház igazgatója szerződést kötött a világ leghíresebb jazz-zenekarának megbízottjával. Szeptember utolsó hetében Budapestre érkezik Jack Payne jazzkarmester és negyventagu zenekara, amely a Városi Színházban szerepelni fog. (*) Az „Évfordulóit ma is előadják az Urá­niában. Az idei első magyar film pragai bemu­tatójának hatalmas sikere következtében az Uránia elhatározta, hogy további magyar híme­ket mutat be. Az „Évfordulóit Págerrel, Gor­don Zitával és más magyar művészekkel a fő­szerepekben ma, csütörtökön szintén bemutat­ják. Az előadások kezdete hat és negyedkilenc. AZ UNGVÁRI MOZIK HETI MŰSORA PASSAGE MOZI: IX/7—8: Eszményi férj. JX/Q _10__IP ZiegfekL a nők királya. IX/12 __13—H—15: Emberek a jégtáblán. RADIO MOT IX/7—8: Charlie Chan ti ’ n. IX/9—10—11-—12: Tarzán szi>!i_e, tY/13—14—15: A tenaeri sz-örnv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom