Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-09 / 206. (4352.) szám
1937 szeptember 9, csütörtökBEREGSZÁSZ. — Mint jelentettük, az egyesült párt kárpátaljai KerületénCK Be regszászon tartott vasárnapi országos nagygyűlése a legnagyobb erkölcsi siker jegyében zajlott le s azon a párt két kárpátaljai törvényhozója, dr. Korlátb Endre és Ho^Ky Károly, valamint két tartománygyülési Képviselője, R. Vozáry Aladár és Ortutay Jenő nagyszabású beszámolót adott. Első jelentésünk kiegészítéseképpen az alábbiakban ismertetjük a két tartománygyülési képviselő fejtegetéseit. Ortutay beszéde Ortutay Jenő tartománygyülési képviselő, a beregszásziak népszerű főesperes-város- birája nagyszerű szónoki lendülettel elmondott beszédében a kisebbségi politika elvi kérdéseivel foglalkozott. — Politikai életünknek beteges tünete az az általános fölfogás — mondotta egyebek közt —. Hogy minden nemzetnek annyi joga van, amennyit kiharcol magának. Ez helytelen nézet, jogállamba nem illő. A jog fogalmában benne rejlik az igazságosság követelménye is s nem az ,,aki birja, marja“ elv, mert ennek az utóbbinak az érvénye esetén a kisebbség mindenkor hátrányban marad. A többségi pártok sokat emlegetik a szociális kérdéseket. A szociális eszméket magáévá teheti a kisebbségi magyarság is, de csak akkor, ha ez alatt nemcsak kizárólag gazdasági kérdéseket értenek. Mert amikor elfogadjuk a szociális ember eszményét, akit a gazdasági jólét vágya hajt, ugyanakkor nem szabad elhanyagolnunk a szellemi élet javaiért való szüntelen törekvés kö vetelményét sem, mely mellett az ember a szellemi és erkölcsi kincseinek ápolását fő életcéljai közé so rolja. A fejlett gezdaságl életért való.küzdés és e szellemi élet javainak védelme szoros kapcsolatban kell hogy álljanak egymással. így válik testvérré a magyar föld megmunkálója. az iparos és a tanult magyar. Mi, a magyar kisebbségi sors hordozói és harcosai a társadalom fokozatos fejlesztésével és felvirágoztatásával törekszünk a szociális igazságosság érvényesüléséért. Mindig több igazságot és emberbaráti szeretetet akarunk be\ inni a társadalom életébe s igy kívánjuk fölemelni az egyes társadalmi osztályokat, nem pedig osztályharc utján. A szocializmust csak a kereszt jegyében tudjuk elképzelni. Meg vagyunk győződve a kereszt mindeneket kibékítő és kiegyensúlyozó erejéről, «imely nélkül nincs igazi béke és igazság. Szilárdan állunk ennek a szellemnek az ■'lapján. Enélkül nem oldhatók meg társadalmi és közéleti problémáink, ezernyi bajunk, a családi tűzhely biztonsága, az ifjúság keresztény világnézetben vaíó nevelése. A mi harcunk nyílt éa férfiaa, mert az élethez minden nemzetnek joga van. Kisebbségi életünkben sokszor volt olyan pillanat, amikor art hittük, hogy harcunkat eu észtjük, de összefogásunk mindig meghozta a kibontakozást. Ha kitartunk, ha Istenben bízva, kéz a kézben harcolunk, ak- °r a 'égleges győzelem a miénk lesz. R. Vozáry beszámolója Tomboló éljenzés és taps fogadta a gyuj- tóhatásu beszédet. Majd R. Vozáry Aladár tartománygyülési képviselő emelkedett szólásra és részletesen ismertette a magyarság szerepét a sárptifaljai tartománygyülés munkájában, ^gindokojta. miért engedte át az egyesült párt a választmányi tagságot a ruszin autonóm földmüvesszövetségnek. Most azonban ®ni:att. hogy az autonómia megvalósítása izonytalan időre kitolódott és megszerve- előtt áll a kormányzói tanács, a választ- m<n\i tagság fontossága emelkedett s a ' álaaztmányi tagság révén a magyar- gnak is képviselettel kell bírnia a kor- manyzói tanácsban. Iv.'k ~'ÍS ° azokra a harcokra, ame »yeivu^trtem‘°K'istn * uíVyV 1 folytatott s kijelenti, hogy semmiféle gáncs, nehézség vagy rosszakarat nem gátolja meg a további harcban. Nem azzal az elhatározással kezdette meg működését, hogy mindenáron el- lenzékieslcedjék, hanem hogy békés és megértő együttműködésben dolgozzék együtt azokkal a tényezőkkel, akik jóakaratuak lesznek a magyarság érdekei iránt s készek megadni a magyarságnak azt, ami a magyarságot megilleti. Nem külön jogok elérésére törekszünk, — úgymond •— hanem csak azt akarjuk elérni, hogy ősi földünkön az uj állampolitikai helyzetben annyi jogunk és élet- lehetőségünk legyen, amennyi a békeszerződések rendelkezési, számunk, történelmi jussunk, a vér és verejték évezredes jogán itt minket meg kell hogy illessen. Programunk tartalmasságát, közérdekű és tárgyilagos voltát elismerték a velünk szemben álló pártok is, azonban a megvalósításnál javaslataink ellen fordultak s nemcsak a cseh pártok cseh és ruszin képviselői. de ezen pártok magyarjai is a magyar javaslatok ellen szavaztak. A tartománygyülésen a közérdek szolgálatában, a józan építő kritikában és az ellenzéki harcban az egyesült párt vitte a kezdeményező szerepet. Ha mi nem szólaltunk volna föl — mondja a szónok — a tartománygyülés lefolyása olyan lett volna, mint a daráló gép pergése, amely mindent megszavaz. Ebben a munkában a két ellenzéki ruszin párt is támogatott bennünket, viszont rni is megszavaztuk a ruszinság kulturális és gazdasági érdekeit szolgáló javaslatokat, például a Duchnovics és a Proszvita ruszin kulturegyesületek fokozottabb anyagi támogatását. S megszavaztuk a közérdekű hivatalos javaslatokat is. Ha az őslakó zsidóságot valami durva támadás, sérelem érte, mi ezt kritika tárgyává tudtuk tenni azok helyett is, akik zsidópárti mivoltuknál fogva elsősorban lettek volna hivatva az úgynevezett külön zsidó érdekeket szolgálni. Javaslatokat tettünk a magyar nyelvnek a tartományi meghívókban, a hivatalos kiadmányokban való használata, a tartománygyülésen a magyarságot érintő ügyeknek magyar nyelven való előterjesztése érdekében. Követeltük, hogy a kormány gazdaságilag fokozottabb mértékben támogassa Kárpátalját, legalábbis oly mértékben, mint azt a hegyvidéki akció tette annakidején, kívántuk a boritaladó, a kéményseprési dijak leszállítását, a kárpátaljai gyümölcs, szőlő és bor értékesítésének biztosítását, az úrbéres perek igazságos megszüntetését, az adóvégrehajtások enyhítését, a felekezeti tanítók kárpátaljai alapfizetési összegének igazságosabb megállapítását, a nem kormánypárti községi birák megerősitését. a fölösleges kormánybiztosságok megszüntetését, a magyar kulturális és népjóléti intézmények igazságos támogatását s javasoltűk, hogy magyar iskolába elsősorban magyar anyanyelvű és képesítésű tanerőket nevezzenek ki, a Latorica és Délkárpáti részvénytársaság tartományi, járási és községi pótadójának behajtását, a közutak építésének 50 százalékos állami támogatását, margarin- és cementgyár létesítését. Jellemző a kormánypárti tartománygyülési képviselőkre, hogy e javaslatok leg* nagyobb részét helyeselték, de a szavazásnál ellenük fordultak. Leszavazták a Beregszászon létesítendő vincellériskola fedezetét, a beregszászi intemátus, a Magyar Színházi Szövetkezet, a Dalosegye- sületek, a református árvaház és a magyar kulturegyesületek támogatását. Ekkor a szónok rájuk olvasta az agrárpárti elnökök leveleit, amelyekben azok azt írták, hogy csa,k pénzzel lehet a magyarok közt agrárszavazatokat vásárolni. Örömmel állapítja meg, hogy az ellenzéki munkának lassan mutatkozik az eredménye, mert inig az 1937-es költségvetés tárgyalásakor alig kezdett érvényesülni a jobb belátás a magyar igényekkel szemben, ugyanakkor a junius 23-iki tartománygyülésen már majdnem valamennyi javaslatát magáévá tette a többség. A magyarság harca jogos, követelései igazságosak. Be kell látniok az illetékeseknek, hogy a ruszinságnak azzal még nem javul a dolga, hogy a magyarság számaránya 38 százalékról 17-re süllyedt a statisztikában. A magyarság jobb helyzetéért folyó harc sikerének előföltétele a sziklaszilárd egység. Ne legyen magyar, aki egy tál lencséért lemond magyar jogokról. Az egyesült párt tábora egy néphadsereg legyen, amelynek ereje a néperő, győzelmének célja a nép jobb jövője s győzelmének minden haszna a népközösségé. A nagygyűlés szűnni nem akaró ovációban részesítette a szónokot, mikor lendületes beszédét befejezte. Október 17-én leplezik le a zselizi Fischer-Colbrie emléktáblát Munkához látott az országos emlékbizottság ZSELIZ. — Röviden már Jelentettük, hogy néhai Fischer Colbrie Ágoston kassai megyéspüspök szlovénézkói tisztelői mozgalmat indítottak a nagynevű magyar föpásztor emlékének megörökítése és zselizi szülőházának emléktáblával való megjelölése érdekében. Hogy a tanításaihoz való ragaszkodásnak, szociális apostolkodása iránti hódolatnak minél impo- zánsahb tanujelét adhassák, országos emlék- bizottságot szerveztek. Az országos emlékbizottság szeptember 5-én tartotta első ülését Zselizcn Majthényi László és Tonhaiser Mihály szentszéki tanácsos együttes elnöklése mellett. Az emlékbizottságnak Zse- lizre érkező tagjait Bojsza József bankigazgató, az egyesült párt országos pártvezetőségi tagja fogadta s elvezette a bizottság tagjait a püspök szülőházához, hogy a helyszínén megállapithássák az emléktábla elhelyezésének a körülményeit. Azután a bizottság elhatározta, hogy az emléktábla-leleplezési ünnepélyt ez év október 17- én, a püspök születésének évfordulóján tartják meg. Megállapították az emlékünnepély részletes programját, amelyet a kibocsátandó meghívók utján fognak nyilvánosságra hozni. Az emlékünnepélyt a főpap emlékéhez méltó fénnyé» nagymise fogja bevezetni. A Zselizen lefolyó emlékünnepély rendezésére Komzsik József egyesült párti helyi elnök és Gubik András községi biró vezetése mellett hatalmas rendezői gárda alakult. Elkészült Nyitra jövő évi költségvetése NYITRA. — Hosszas és gondos előkészítő munka után elkészült Nyitra város jövő évi költségvetéstervezete. melyet a legközelebbi közműié» fog letárgyalni. A költségvetés, amelv 88~'ol- dalaa füzet, 1938-ra 10,420.101 korona szükségletet mutat ki, ami a múlt évvel szemben 853048 koronás emelkedést jelent. Az aktiv városi tisztviselők fizetése 1,616.218 korona, mely összeg a nyugdijakkal ée kegydijakkal együtt' 2 068272 koronát tesz ki. A személyi kiadások a fizetés- rendezés következtében a múlt évvel szemben 80.000 koronás emelkedést mutatnak. A folyószabályozás annuitására a jövő évre 800.000 koronát, a népjóléti kiadásokra 528.000 koronát! kulturális kiadásokra 602.456 koronát irányoznak elő. A városi vágóhíd és vízmű jövedelmező vállalkozásnak bizonyult. Törlesztésekre és \ kölcsönök kamataira 2.264.138 kororát irányoztak elő, é ebből 467.860 koronát az állar« visel, a Többit & város. A költégvetési fedezet 7,675„344 koronát tesz ki. ami az előző évi bevétellel szemben 921.037 korona .pluszt jelent. A rendes költségvetés kimutatja, hogy a város 1933 óta a nyitrai cukorgyárnak nyújtott adókedvezmény fejében 627.923 koronát fizetett vissza, mig a ju\ő évre 500.000 koronát irányoztak elő, igy a uKorgy.ir összesen 1,127.923 korona adókedvez- men\l>en részesült s további igényei már nincse- urL-j a szemben. A költségvetési hiány a • százalékos községi pótadóval és lakásadóval fedezetet nyer. úgy hogy a város nem fog se- gei*t igényelni az országos hivatal kiegvenlitési a lápjától. A rendkívüli költségvetés több mint millió korona szükségletet mutat ki, ez az ff1“» fiiban tízéves városfejlesztési *Wl fel’ A költségvetés egyébként iÍÍEltj} í?ogy a város által felvett kölcsö- i, ,^él^ összesen 96,960.126 koronát teszVároet ' rü- vZ áUMv 6-478-321 koronát vállal, a várost, pedig húszmillió 480.805 korona terheli IGHÁNDI IVÓKÚRÁK! Otthon bármely évszakban páratlanul eredmé- nyesek.^ Az JCNÁMD? keserüviz mindenütt kapható, nemcsak nagy, de kis üvegekben is! Dérét: Rimaszombat magyar volt és magyar marad RIMASZOMBAT. — Jelentettük, hogy a csehszlovák szociáldemokratapárt vasárnap má- nifesztádós gyűlést rendezett Rimaszombat főterén s a gyűlésen Dérer igazságügyminiszter is beszédet mnodott. A gyűlésen a hallgatóság nagy része a miniszter személyére kiváncsi nézőkből verődött össze, akik a déli harangszóra a gyűlést elhagyták, úgyhogy a manifesztációs gyűlés tényleges hallgatósága legfeljebb 3—400 emberre volt tehető. Dérer beszédében kitért a városba való érkezésekor elhangzott beszédekre. A város magyarsága nevében akkor hivatalból dr. Eszenyi Gyula városbiró, az egyesült párt tagja köszöntötte. A magyar városbiró kiemelte rövid beszédében, hogy az igazságügyminiszter személyében a jog és igazság legfőbb őrét üdvözli a város falai közt s egyben átnyújtotta a miniszternek Rimaszombat város emlékiratát, amelyben a város lakossága felsorolja panaszait és kérelmeit. Dérer a városbiró szavaira nyomban válaszolt. Mint igazságügyminiszter felelősségem teljes tudatában állítom, — mondotta egyebek közt a miniszter, — hogy Rimaszombat mindenkor magyar volt, magyar ma is és magyar fog maradni a jövőben is. Amikor a kommunisták a miniszter beszéde közben a népfrontot és Oroszországot éltették, a miniszter kemény szavakkal bírálta a szovjet módszereit. A mostani Szovjetorszországban egymásután végezték ki a szovjetköztársaság alapitóit s ennek alapján megjósolja, hogy Oroszországban rövidesen vörös fasiszta diktatúra lesz. Arról szó sem lehet, — mondotta a miniszter, — hogy Csehszlovákiában létrejöjjön a kommunisták elképzelése szerinti népfront, mert ez szükségszerüleg egy fasiszta egységfront megalakulását vonná maga után, ennek következménye pedig egy spanyol mintára vrjó belhá- boru lenne. A c-ehszlovákiai kommunisták politikája ezért reménytelen. — POZSONY VAROSA ÚJABB KISLAKÁSOKAT ÉPÍT. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Hétfőn, — mint jelentettük, — Pozsony város képviselőtestülete rendes közgyűlést tart. A közgyűlés legfontosabb pontja az újabb városi kislakások építéséről való döntés lesz. A város ugyaniB nyolcszázezer korona költs ggel száz- nyolcvan újabb kislakást akar építtetni. A lakásokat valószínűleg a Dornkappel-n egy Aben lógják felépíteni. Niért harcolnak a kárpátaljai tartománygyülésen a magyarság választott képviselői? Ortutay Jenő és R. Vozáry Aladár tartománygyülési képviselők beszámolója az egyesült párt beregszászi országos nagygyűlésén
