Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-08 / 205. (4351.) szám
Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kö. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága ll., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. 0 • TELEFON: 303-11. 0 « SŰRGÖNYCIM HIRLRP. PRflHfl. Őszi (d) Az őszi idény beköszöntésével a belpolitika élete ott folytatódik tovább, ahol a nyári szünidő megszakította. A nyári szünidő úgy jött, mint a régi görög tragédiákban a deus ex machina. A helyzet junius végére annyira összebonyolódott, annyira kibogozhatatlannak látszott, hogy nem segíthetett rajta más, mint minden problémának a gyors szegreakasztása: a nyári szabadság. A koalíció kettészakadt, belső meg- hasonlása magával hozta a kormány bukását, de még mielőtt a világ fölocsudott volna ámulatából, létrejött az „ideiglenes“ koalíciós béke, újra megalakult a régi kormány s anélkül, hogy a parlamentnek bemutatkozott volna, a legnagyobb expressz- sebességgel nyári szabadságra ment. Ezzel az ideiglenes elintézési móddal függőben hagytak két hónapra minden kényes kérdést, de most eljött az idő, amikor a kérdéseket, amelyek a nyári válságzivatart előidézték, akarva, nem akarva újból le kell akasztani a szögről és vagy megoldják őket, vagy újból, de most már véglegesebb érvénnyel robbantják szét a kormánytöbbséget* Át őszi idény első gondja financiális gond: a jövő évi költségvetés. Hogy ez mennyire nagy gond, azt abból látjuk, hogy minimálisan másfél milliárddal több kiadásra van szükség, mint volt eddig. Kell az uj nemzetvédelmi kötelmekre, a csendőrségi és rendőrségi szervezéssel kapcsolatos újabb személyi szükségletekre, a megnövekedett államadósság ka nataira és törlesztésére. És ezt nem lehet uj adóval előteremteni, mert ttj adót már nem bir el az adózó. Tehát marad a régi recept: hitel utján teremteni elő a többeletet. Szóval megint emelni az államadósságot. A másik gond személyi és politikai kérdést ki legyen az uj pénzügyminiszter. A betöltetlen miniszteri tárca valóságos Eris almája a nyolc kormánytöbbségi párt közt. Ezzel kapcsolatban a levegőben lóg még a szocialisták követelése is: a tárcák újabb megosztása a pártok közt. Ez hatalmi harcot jelent, amelyben a szocialisták ki akarnák csikarni az agrárpárt kezéből az állam- kormányzat két legfontosabb ágát: a bel- figyet és a hadügyet, vagy legalábbis az egyik karhatalmi tárcát. Ez a hatalmi harc már évek óta lappang köztük, ki tudja, nem tör-e most ki egyszerre elemi erővel és nem boritja-e föl az egész eddigi koalíciós rendszert. Az eddigi rendszer arra épül föl, hogy sem a jobboldal, sem a baloldal magában nem alkot többséget, következésképpen nem alakíthat kormányt. De ez a helyzet csak addig áll fenn, amig mind a két oldal kitart amaz álláspont mellett, hogy az ország első pártja, a szudétanémet párt nem vehető föl a kormánytöbbségbe. Mihelyt azonban a szudétanémet pártot valamelyik blokk elismeri kormányképesnek és hajlandó vele együtt kormányozni, abban a pillanatban uj konstelláció állhat elő, amely anakronizmussá teheti a mai koalíciót. És ezek a lehetőségek most sokkal közelebb állanak a realizálhatósághoz, mint bármikor előbb. A harmadik nagy idénygond: a munka- nélküliség őszi emelkedése. Most a termelés bizonyos ágaiban a fölszerelési szükségletek általános európai emelkedése következtében bizonyos konjunktúra van. De mint Necas miniszter jungbunzlaui beszédében is hangsúlyozta* ez a konjunktúra egy« Hiiler kiáttványaa nürnbergi pártkongresszuson „Versailles halott, Németország szabad“ Gyarmati követelések A birodalom szövetségessi A német közgazdaság helyzete NÜRNBERG. — A német nemzeti szocialista pártkongresszust kedden a nürnbergi Lipót-csarnokban rendkívül ünnepélyes formák között megnyitották. Mint jelentettük, ez alkalommal a pártkongresszuson részt vesz csaknem a teljes berlini diplomáciai testület s mindössze az orosz nagykövet és a nuncius hiányzik. A terem tultömött volt. A belső csarnokot vörös-arany-kék és elefántcsontszinnel díszítették ki. A pártkongresszus jelmondata: „A nemzet ereje az egység akarásában rejlik!“ Az első sorokban ül a külföldi államokban lévő nemzeti szocialista csoportok negyvennyolc képviselője, mögöttük a birodalom legfelsőbb hivatalnokai, tábornokok, a tengernagyok és Hitler vendégei, ... A célkitűzések Az ülést Rudolf Hess, Hitler helyettese nyitotta meg, aki mindenekelőtt a háborúban elesettek emlékének áldozott és kijelentette, hogy a kancellár akaratából a most kezdődő kongresszus a „munka pártnapja“ címet kapja. Hess után Wagner megyefőnök fölolvasta a Führer proklamációját. Hitler mindenekelőtt a pártkongresszus történetével foglalkozik, majd megállapítja, hogy az összejövetelnek hármas célja van: 1. seregszemle az eddig végzett munka fölött, 2. az uj feladatok kitűzése, 3. a német nép bevezetése a nemzeti szocializmus gondolataiba és szervezeteibe. Hitler szerint a háborúk sem okoznak annyi kárt a népek oldalú és egyenetlen. S e téren sok tennivaló és sok mulasztás történt. Egyrészen a konjunktúra élvezőivel, a kartellekkel szemben a kormánytöbbség elmulasztotta megtenni a szükséges rendszabályokat, másrészt a munkások oldalán a konjunktúrára és a tavalyi devalváció utóhatásaira való hivatkozással máris jelentkeznek bérkérdések. A munkanélküliség augusztusi statisztikája, amelyet ma tett közzé a népjóléti minisztérium, még örvendetes csökkenő irányzatot mutat. De csak az egész ország összeredmé- nyében s még pontosabban: csak Csehországban és Morvaországban csökken a munkanélküliek száma, Szlovenszkón és Kárpátaljáan már augusztusban őszi tendenciát látunk: fölfelé ugrott a munkanélküliek száma. Ez az adat is mutatja, hogy a pillanatnyi gazdasági konjunktúrában csak a történelmi országrészek gazdasága részesedik, Szlovenszkó és Kárpátalja ipara legföljebb csak nagyon kis mértékben. A szlovenszkói és kárpátaljai munkások, akik valaha a gyáriparban szerezték kenyerüket, az ipartalanitási politika következtében megint a mezőgazdaságba szorultak, de mihelyt a nyári mezőgazdasági főmunkaidény kissé történetében, mint a társadalom elfajulása s ezért a nemzeti szocializmus főcéljának a német nép átnevelését tekinti. Nem elég, ha valaki müveit és egy valláshoz tartozik, ma több kell, fegyelmezett regeneráció, hogy a bajoknak elejét lehessen venni. A harc a megélhetésért A német közgazdaságról Hitler kijelentette, hogy sem szocialista, sem szabad gazdaság nem akar lenni, hanem úgynevezett „kötelezettséget vállalt közgazdaság“, amely csak egyet ismer: a nép életfeltételeinek emelését. Á nemzeti szocialsta állam rövid idő alatt függetleníteni fogja a német nemzetet számos fontos területen a külföld gazdasági befolyásától. A német közgazdaság csak egy nehézséget ismer: a nép élelmiszerrel való ellátását. A német tér gyarmati kiegészítés nélkül túl kicsiny és nem működhet zavartalanul. Elviselhetetlen gondolat, hogy a német nép évről-évre ki van szolgáltatva a jó vagy a rossz aratásoknak, mig mások elégetik gabonájukat. A gyarmati követelés tisztára gazdasági jellegű és a német nép egyszerűen nem érti a gazdag és telitett államok álláspontját ezen a téren. Németország régi gyarmatait nem rabolta el másoktól háborúkban, nem is lopta senkitől, hanem annakidején gazdátlan területeket szállt meg és fejlesztett ki, mint a többi hatalom. Németország világhelyzete Áttérve a politikai kérdésekre a proklamáció 'kijelentette, hogy három tény a német történelem egyik legsötétebb fejezetének végét jelenti. Ezek a tények a következők: 1. A versaillesi szerződés halott. 2. Németország szabad. 3. A német szabadság biztosítéka a német hadsereg. A proklamáció szerint a nemzeti szocialista Németország rövid öt év alatt megsemmisítette az öröknek gondolt békediktátumot és négy év alatt felépítette a birodalom hadseregét, amellett Németország ma korántsem izolált, hanem szoros szövetségben él hatalmas államokkal. A nemzeti szocialista Németországot termesztés érdekközösség fűzi a fasiszta Olaszországhoz s ez a szövetség az utóbbi hónapokban egyre inkább az európai biztonság fontos tényezője lett. A jövőben senki nem cselekedhet e két állam közös akarata ellen. A Japánnal kötött szerződés ugyancsak kiemeli Németországot az elszigeteltségből és alkalmassá teszi arra, hogy a civilizációt bárki ellen megvédje. A lengyel-német barátságról is nyilatkozott, majd áttért a német belállapo tokra. A legnagyobb forradalom a proklamáció szerint az, ami Németország belsejében történt s amely a fajhigiéniával megtisztította a birodalmat a kártékony befolyástól. Nemcsak a német ifjúság száma nő, hanem az ifjúság kvalitása is s aki ránéz az uj német fiatalságra, rögtön látja, hogy itt egy uj és nemesebb embemeanzedék keletkezik. távolodik, rögtön rohamosan emelkedik köztük a munkanélküliek száma. Ez a magyarázata annak, hogy mialatt Csehországban augusztusban 7.9 százalékkal, Morvaországban és Sziléziában pedig 11 százalékkal emelkedett a foglalkoztatott munkások száma, addig Szlovenszkón 11.6, Kárpátalján pedig 5.1 százalékkal csökkent! A gazdasági konjunktúra eme regionális egyenlőtlenségét nem elég csak konstatálni, hanem ez ellen sürgősen cselekedni is kell. A kormánytöbbséget e téren a legnagyobb adósság terheli Szlovenszkóval és Kárpátaljával szemben. Ilyen körülmények közt a koalició számára á legsúlyosabb őszi gond. az utolsó: a választás. Az első községi választások október végére vagy november elejére esedékesek. Akárhogy fázik is a kormánytöbbség legtöbb pártja a választástól, — mert szörnyen fáznak tőle —, ha a községi képviselőtestületek mandátuma lejár, a törvény értelmében meg kell ejteni a választásokat. De egyre halaszthatatlanabbak a kamarai válsztások is. A kormányt ígérete köti, hogy ez év végéig ezeket is megejtik. Hiába fázik a szociáldemokrácia a népjóléti intéz-, mények, a betegsegélyzők és nyugdíjintézetek vezetőségeinek választás utján való fölváltásától, huszévi direktórium után a demokratikus önkormányzatot végre itt is be kell hozni. Mennél tovább húzzák a mai kineve- zéses rendszert, annál súlyosabb ítélet vár a választók részéről a mai szociáldemokrata uralomra. S ugyanez vonatkozik a mező- gazdasági tanácsokra és kereskedelmi ipari kamarákra, amelyekben a kinevezéses rendszer következtében az agrárpárt, illetve a cseh iparospárt épitett ki magának párthatalmi fellegvárakat. Ennek a protekcionista gazdálkodásnak előbb-utóbb vége kell hogy szakadjon. Világos, hogy ezek a legaktuálisabb őszi gondok rendkívül nyomasztó közhangulatot teremtenek a kormánytöbbség pártjainak soraiban. A legtöbb probléma azért nehéz és hálátlan számukra, mert akárhogy oldják is meg, a népszerűségüket teszik vele kockára. A választások során, különösen a kamarai intézményeknél mindenképpen csak vesztenivalójuk van a kormánypártoknak és vereség var rajuk. Nem csoda, ha a kormánypártok lehangoltak és idegesek. t
