Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-05 / 203. (4349.) szám

Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- Ke Ha: Kis Magyarok Lapja XVI. évf. 203. (4349) szám • Vasárnap * 1937 szeptember 5 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Eg/es szám ára 1.20 Ke, vasárnap 2.— Ki, A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség; Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. © © TELEFON: 303-1 1. © © SŰRGŐNYC1M: HIRLRP, PRRHfl. KÉT DIKTÁTOR MÁSODIK TALÁLKOZÓJA O 0 (sp) PRÁGA. —■ Ha valóra válik Mus-I solini és Hitler Berlinbe tervezett összejö-J vetele, a világpolitika ismét olyan kiinduló­pontot kap, amely befolyásolni fogja az őszi idényt. Három évvel ezelőtt Hitler re­pült hires esőkabátjában a dúcéhoz, aki Velencében az uj fasiszta hadsereg teljes pompájával fogadta az északról jövő ko­pott vándort. Mondják, a német vezért, aki akkor még inkább néptribun és szocialista volt, mint a fegyverek fényében ragyogó diktátor, elkápráztatta az olasz erő és disz- be öltözött hatalom s szinte leverve és uj elhatározásokat érlelve távozott védtelen hazájába. Az uj elhatározások hamarosan gyümölcsöt teremtek: Hitler belátta, hogy a párt politikai hadseregével, az SA-val és az SS-szel nem sokra megy, Mussolini pél­dája és hadereje meggyőzte erről. Néhány héttel a velencei találkozó után leszámolt Röhm-mel, megtörte az SA erejét, végleg Blomberghez pártolt és az uj német hivatá­sos hadsereg felépítése megkezdődött* De politikailag a két diktátor első talál­kozása nem hozott gyümölcsöt, sőt Hitler és Mussolini útja elvált. A német vezér nem kapta meg a duce beleegyezését Ausz­tria elfoglalásához s amikor rövidre rá a Dollfuss-puccsal erőszakkal akarták végre­hajtani a tervet az ausztriai nemzeti szocia­listák, ötszázezer olasz katona jelent meg a Brenneren, készen arra, hogy Innsbruckon át betör Németországba s ha kell, Berlint is elfoglalja. Talán ez volt az első eset az újkor történetében, hogy az óriási német birodalom kénytelen volt meghajolni Olasz­ország előtt és megrettent Róma hadsere­gétől. A megújult Olaszország hatalmának első pozitív jele és eredménye volt ez a ki­állás s egész Európát meglepte Mussolini váratlan sikere, az, hogy gyors és elszánt elhatározásával elérte célját, visszariasz­totta Németországot, megmentette Ausz­triát (s a megsegítés fejében hü és felbe­csülhetetlen értékű középeurópai csatlósává tette), lekötelezte Franciaországot és a kis- antantot, amelyek ügyét mindenkinél előbb megvédte, még mielőtt a többiek tudták volna, hogy mit cselekedjenek a Dollfuss- puccsal kapcsolatban, — egyszóval tanú- jelét adta diplomáciai ügyességének és nyo­matékos elszántságának. E brenneri kiállás volt a fasiszta Olaszország első nagy külpolitikai sikere. Tízéves átépítés és átszervezés után az uj Itália hatalmas­nak és ügyesnek mutatkozott meg. Bebizo­nyította, hogy nem elhanyagolható meny- nyiség többé a kontinens nagyhatalmai kö­zött s akaratát mind diplomáciájának ügyes­ségével, mind hadseregének erejével rá tudja kényszeríteni ellenfelére s ha csele­kedni kell, gyorsabban és átütőbben cselek­szik, mint az örökös tárgyalások időfecsér- lésébe süppedt nyugati nagyhatalmak. Ebben az első esetben a duce még Né­metország rovására demonstrálta Itália ere­jét, de olyan ügyesen tette, hogy a látszó­lagos harag ellenére sem vágta el útját Berlin felé. Gondolt arra, hogy a velencei szakítás ellenére előbb-utóbb mégis talál­kozni fog Hitlerrel, de előbb a nyugati hatalmak barátságát próbálta ki. Kezdet­ben jól ment minden. Nyugat és Genf há­lás volt Rómának a brenneri elszántságért. Megengedte, hogy Róma hatalmas blokkot építsen ki Középeurópában és a Duna vi­dékén megtörje Franciaország politikai egyeduralmát. Engedte, hogy a Balkánon kedvező kereskedelmi szerződéseket kös­sön és a római blokkal meggátolja, hogy például Magyarország kényre-kedvre meg­adja magát a francia politikának. De ezen túl: Franciaország 1935 elején örömmel kötött szerződést „latin testvérével“ s úgy látszott, hogy Olaszország egyenrangú nagyhatalomként bevonul a nyugati vezér­országok körébe. A duce többre vágyott. Megnőtt tekintélyét arra használta fel, hogy a nyugati hatalmak hangulati bi­zonytalanságát kihasználva elfoglalja Abesszíniát és kiépítse az impériumot. Tudjuk, hogy ez a merész és nagy elhatá­rozás is sikerült, jobban, mint akár Olasz­országban remélték. A duce európai érvé­nyét semmi sem zavarta többé: Brenner, a római blokk kiépítése, Abesszínia elfogla­lása,után az angolok is belátták, hogy szá- molniok kell az uj világhatalmassággal, mint annakidején Napóleonnal, mert az egyedüli konkurenciájuk a Kelet felé ve­zető világuton Itália lett. Amikor pedig a spanyol polgárháború kitörése után nyil­vánvaló lett. hogy a duce ügyességével és elhatározásainak gyorsaságával ebben az ügyben is rá tudja kényszeríteni akaratát Európára és a spanyol eseményeket is a saját javára billenti: Európa fogcsikorgat­E2SEI A titkos tengeralattjárók támadásainak következménye Földközi-tengeri konferenda Genf ben Kit hívnak meg az összejövetelre T - Valencia és Sala­manca nem kap meghívót? — A harctéri jelentések PÁRIS. — A Földközi tengeren működő titokzatos tengeralattjárók miatt Anglia a népszövetség ülésszaka alatt Genfben földközitengeri konferenciát akar összehív­ni, amelyen végleg tisztázzák a földköziten­geri hajózás kérdését. A konferencia ügyé­ben három nap óta tárgyalások folytak An­glia és Franciaország között és a két ha­talom máris megegyezett. Állítólag elhatá­rozták, hogy a tervezett konferenciára sem Valenciát, sem Salamancát nem hívják meg. Ezzel elérik azt, hogy Olaszország is résztvesz az összejövetelen. Róma ugyanis azt követelte, hogy abban a esetben, ha Valenciát meghívják, Salamancát is meg kell hívni, Franciaország ellenezte ezt a tervet, mert véleménye szerint Salamanca meghívása Franco kormányának elismeré­sét jelentené. Ugyanakkor Franciaország azt az álláspontot képviseli, hogy a Fekete tenger a Földközi tengerhez tartozik s ezért Oroszországot és Romániát is meg kell hív­ni a konferenciára, Hir szerint Németor­szág is részt akar venni az ülésen, mert földközitengeri hajózási érdekeire hivatko­zik. Egyelőre a konferencia ügye meglehe­tősen tisztázatlan és még csak előkészüle­tek folynak összehívására. Brit forrásból származó értesülés szerint az angol javaslat a konferencián a követ­kező lesz: 1. A hatalmak kötelezik magu­kat, hogy a kereskedelmi hajókat ért újabb támadások esetén ellenakciót foganatosíta­nak, 2. A hatalmak kötelezik magukat, hogy nem engedik meg tengeralattjáróik­nak, hogy nyílt tengeren fölkeressék azo­kat a zónákat, amelyeket a nagyhatalmak megállapítanak. 3. Ha a szerződés érvé­nyessége alatt a Földközi tengeren vala­hol tengeralattjáró merül fel a betiltott zó­nákon, akkor a földközitengeri hatalmak hadihajói foganatosíthatják azokat a lépé­seket, melyekben előzetesen megállapod­nak. Amerika semlegessége WASHINGTON. — Az államdeparte- ment képviselője kijelentette, hogy az úgy­nevezett Európa-flotilla állandó készültség­ben van. Ha a Földközi tengeren folyta­tódnak a tengeralattjáró támadások, akkor az Unió megőrzi ugyan teljes semlegessé­gét, de az európai vizeken levő amerikai hadihajók parancsnokai utasítást kapnak, hogy azonnal rálőj jenek a támadó tenger­alattjárókra» Belchite a katalánok kezében MADRID, A kormány legújabb je­lentése szerint a milícia csapatai heves kö­zelharcok után megszállották Belchitét. A városban minden egyes házat külön kellett elfoglalniok, Astoria elfoglalása SALAMANCA, — A nemzetiek hivatalos je­lentése szerint a Franco-csapatok a leoni fron­ton megszállották a San Glorio szorost és a Por­tiba de la Retnába vezető utat A santanderi fron­ton a nemzetiek Santa Eulalia és Los Candelos elfoglalása után tovább nyomultak, Az arragoni fronton, az Ebrotól északra a nemzetiek szá­mos fontos állást foglaltak el és az Ebrotól délre folytatták az előnyomulásukat, Belchiténél a kor­mánycsapatok támadásait visszaverték, A déli fronton a<z ellenség a penaroyai szakaszon he­ves tüzérségi előkészítés után megszállotta a nemzetiek elülső állásait, de a nemzetiek ellentá­madással visszafoglalták az állásokat és tovább üldözték az ellenséget. Egy megsérült kormány-tengeralattjáró BORDEAUX, — A vedoni kikötőbe megér­kezett a valenciai kormány C 4 jelű tengeraiatt- járója. A hadihajó parancsnoka azt kérte, hogy a verdoni hajógyárban gépeit kijavítsák, mert a hajót bombák súlyosan megrongálták. . Nem Franco hadihajála támadta meg a Havoc torpedóüldözőt SALAMANCA. — A nemzetiek salamancax sajtóirodája ma hivatalos jelentést közöl, amely szerint lehetetlenség, hogy a „Havoc” nevű an- goi torpedóüldözőt a nemzetiek egyik hadihajója támadta meg. A nemzetiek hadihajói ebben az időben mind távol voltak attól a területtől, ahol a támadás történt s ezt pontos adatokkal a sala- mancai kormány be tudja bizonyítani. Ezenkívül a jelentés idézi azt a szigorú utasítást, amelyet a nemzeti hadihajók kaptak az idegen hajók res­pektálására. A „Havoc” torpedóüldözőt a nemzeti Spanyolországban különben is rendkívül szere­tik, mert a torpedóüldöző kapitánya és legénysége lovagjas magatartásával rokonszenvet tudott kelteni Franco országában. A felelősség az inci­densért a valenciai kormányt terheli. A benem- avatkozási bizottság és a népszövetség tárgyalása előtt a valenciai kormány mindent elkövet, hogy a nemzetközi légkört megmérgezze és aláássa azt a rokonszenvet, amelyet a nemzetiek a külföldön élveznek s ezért akarta a titkos támadással An­glia közvéleményét tévedésbe ejteni. Ezt a tor­pedót bizonyára ugyanaz a hajó lőtte, Írják a sa- lamancai lapok, amely annakidején a „Leipzig” német cirkálót támadta meg. A nemzetiek elfoglalták Potest SANTANDER, •— A nemzetiek hivatalos je­lentése szerint Franco csapatai elfoglalták a csü­törtökön körülzárt Potes városát. Pénteken este a nemzetiek előnyomulásuk közben megszállot­ták Sendez falut» amely Potestől északra fekszik. A kormánycsapatok ellenállása gyenge. Az uj román hadügyminiszter BUKAREST, __ Ilasevici Konstantin táborno­kot, a második hadtest parancsnokát, a királyi pafcta volt marsallját nemzetvédelmi miniszter­ré nevezték ki. Államtitkára Theodorescu Pál tábornok lesz, a hadi iskola parancsnoka és volt párisi román katonai attasé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom