Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-05 / 203. (4349.) szám
Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- Ke Ha: Kis Magyarok Lapja XVI. évf. 203. (4349) szám • Vasárnap * 1937 szeptember 5 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Eg/es szám ára 1.20 Ke, vasárnap 2.— Ki, A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség; Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. © © TELEFON: 303-1 1. © © SŰRGŐNYC1M: HIRLRP, PRRHfl. KÉT DIKTÁTOR MÁSODIK TALÁLKOZÓJA O 0 (sp) PRÁGA. —■ Ha valóra válik Mus-I solini és Hitler Berlinbe tervezett összejö-J vetele, a világpolitika ismét olyan kiindulópontot kap, amely befolyásolni fogja az őszi idényt. Három évvel ezelőtt Hitler repült hires esőkabátjában a dúcéhoz, aki Velencében az uj fasiszta hadsereg teljes pompájával fogadta az északról jövő kopott vándort. Mondják, a német vezért, aki akkor még inkább néptribun és szocialista volt, mint a fegyverek fényében ragyogó diktátor, elkápráztatta az olasz erő és disz- be öltözött hatalom s szinte leverve és uj elhatározásokat érlelve távozott védtelen hazájába. Az uj elhatározások hamarosan gyümölcsöt teremtek: Hitler belátta, hogy a párt politikai hadseregével, az SA-val és az SS-szel nem sokra megy, Mussolini példája és hadereje meggyőzte erről. Néhány héttel a velencei találkozó után leszámolt Röhm-mel, megtörte az SA erejét, végleg Blomberghez pártolt és az uj német hivatásos hadsereg felépítése megkezdődött* De politikailag a két diktátor első találkozása nem hozott gyümölcsöt, sőt Hitler és Mussolini útja elvált. A német vezér nem kapta meg a duce beleegyezését Ausztria elfoglalásához s amikor rövidre rá a Dollfuss-puccsal erőszakkal akarták végrehajtani a tervet az ausztriai nemzeti szocialisták, ötszázezer olasz katona jelent meg a Brenneren, készen arra, hogy Innsbruckon át betör Németországba s ha kell, Berlint is elfoglalja. Talán ez volt az első eset az újkor történetében, hogy az óriási német birodalom kénytelen volt meghajolni Olaszország előtt és megrettent Róma hadseregétől. A megújult Olaszország hatalmának első pozitív jele és eredménye volt ez a kiállás s egész Európát meglepte Mussolini váratlan sikere, az, hogy gyors és elszánt elhatározásával elérte célját, visszariasztotta Németországot, megmentette Ausztriát (s a megsegítés fejében hü és felbecsülhetetlen értékű középeurópai csatlósává tette), lekötelezte Franciaországot és a kis- antantot, amelyek ügyét mindenkinél előbb megvédte, még mielőtt a többiek tudták volna, hogy mit cselekedjenek a Dollfuss- puccsal kapcsolatban, — egyszóval tanú- jelét adta diplomáciai ügyességének és nyomatékos elszántságának. E brenneri kiállás volt a fasiszta Olaszország első nagy külpolitikai sikere. Tízéves átépítés és átszervezés után az uj Itália hatalmasnak és ügyesnek mutatkozott meg. Bebizonyította, hogy nem elhanyagolható meny- nyiség többé a kontinens nagyhatalmai között s akaratát mind diplomáciájának ügyességével, mind hadseregének erejével rá tudja kényszeríteni ellenfelére s ha cselekedni kell, gyorsabban és átütőbben cselekszik, mint az örökös tárgyalások időfecsér- lésébe süppedt nyugati nagyhatalmak. Ebben az első esetben a duce még Németország rovására demonstrálta Itália erejét, de olyan ügyesen tette, hogy a látszólagos harag ellenére sem vágta el útját Berlin felé. Gondolt arra, hogy a velencei szakítás ellenére előbb-utóbb mégis találkozni fog Hitlerrel, de előbb a nyugati hatalmak barátságát próbálta ki. Kezdetben jól ment minden. Nyugat és Genf hálás volt Rómának a brenneri elszántságért. Megengedte, hogy Róma hatalmas blokkot építsen ki Középeurópában és a Duna vidékén megtörje Franciaország politikai egyeduralmát. Engedte, hogy a Balkánon kedvező kereskedelmi szerződéseket kössön és a római blokkal meggátolja, hogy például Magyarország kényre-kedvre megadja magát a francia politikának. De ezen túl: Franciaország 1935 elején örömmel kötött szerződést „latin testvérével“ s úgy látszott, hogy Olaszország egyenrangú nagyhatalomként bevonul a nyugati vezérországok körébe. A duce többre vágyott. Megnőtt tekintélyét arra használta fel, hogy a nyugati hatalmak hangulati bizonytalanságát kihasználva elfoglalja Abesszíniát és kiépítse az impériumot. Tudjuk, hogy ez a merész és nagy elhatározás is sikerült, jobban, mint akár Olaszországban remélték. A duce európai érvényét semmi sem zavarta többé: Brenner, a római blokk kiépítése, Abesszínia elfoglalása,után az angolok is belátták, hogy szá- molniok kell az uj világhatalmassággal, mint annakidején Napóleonnal, mert az egyedüli konkurenciájuk a Kelet felé vezető világuton Itália lett. Amikor pedig a spanyol polgárháború kitörése után nyilvánvaló lett. hogy a duce ügyességével és elhatározásainak gyorsaságával ebben az ügyben is rá tudja kényszeríteni akaratát Európára és a spanyol eseményeket is a saját javára billenti: Európa fogcsikorgatE2SEI A titkos tengeralattjárók támadásainak következménye Földközi-tengeri konferenda Genf ben Kit hívnak meg az összejövetelre T - Valencia és Salamanca nem kap meghívót? — A harctéri jelentések PÁRIS. — A Földközi tengeren működő titokzatos tengeralattjárók miatt Anglia a népszövetség ülésszaka alatt Genfben földközitengeri konferenciát akar összehívni, amelyen végleg tisztázzák a földközitengeri hajózás kérdését. A konferencia ügyében három nap óta tárgyalások folytak Anglia és Franciaország között és a két hatalom máris megegyezett. Állítólag elhatározták, hogy a tervezett konferenciára sem Valenciát, sem Salamancát nem hívják meg. Ezzel elérik azt, hogy Olaszország is résztvesz az összejövetelen. Róma ugyanis azt követelte, hogy abban a esetben, ha Valenciát meghívják, Salamancát is meg kell hívni, Franciaország ellenezte ezt a tervet, mert véleménye szerint Salamanca meghívása Franco kormányának elismerését jelentené. Ugyanakkor Franciaország azt az álláspontot képviseli, hogy a Fekete tenger a Földközi tengerhez tartozik s ezért Oroszországot és Romániát is meg kell hívni a konferenciára, Hir szerint Németország is részt akar venni az ülésen, mert földközitengeri hajózási érdekeire hivatkozik. Egyelőre a konferencia ügye meglehetősen tisztázatlan és még csak előkészületek folynak összehívására. Brit forrásból származó értesülés szerint az angol javaslat a konferencián a következő lesz: 1. A hatalmak kötelezik magukat, hogy a kereskedelmi hajókat ért újabb támadások esetén ellenakciót foganatosítanak, 2. A hatalmak kötelezik magukat, hogy nem engedik meg tengeralattjáróiknak, hogy nyílt tengeren fölkeressék azokat a zónákat, amelyeket a nagyhatalmak megállapítanak. 3. Ha a szerződés érvényessége alatt a Földközi tengeren valahol tengeralattjáró merül fel a betiltott zónákon, akkor a földközitengeri hatalmak hadihajói foganatosíthatják azokat a lépéseket, melyekben előzetesen megállapodnak. Amerika semlegessége WASHINGTON. — Az államdeparte- ment képviselője kijelentette, hogy az úgynevezett Európa-flotilla állandó készültségben van. Ha a Földközi tengeren folytatódnak a tengeralattjáró támadások, akkor az Unió megőrzi ugyan teljes semlegességét, de az európai vizeken levő amerikai hadihajók parancsnokai utasítást kapnak, hogy azonnal rálőj jenek a támadó tengeralattjárókra» Belchite a katalánok kezében MADRID, A kormány legújabb jelentése szerint a milícia csapatai heves közelharcok után megszállották Belchitét. A városban minden egyes házat külön kellett elfoglalniok, Astoria elfoglalása SALAMANCA, — A nemzetiek hivatalos jelentése szerint a Franco-csapatok a leoni fronton megszállották a San Glorio szorost és a Portiba de la Retnába vezető utat A santanderi fronton a nemzetiek Santa Eulalia és Los Candelos elfoglalása után tovább nyomultak, Az arragoni fronton, az Ebrotól északra a nemzetiek számos fontos állást foglaltak el és az Ebrotól délre folytatták az előnyomulásukat, Belchiténél a kormánycsapatok támadásait visszaverték, A déli fronton a<z ellenség a penaroyai szakaszon heves tüzérségi előkészítés után megszállotta a nemzetiek elülső állásait, de a nemzetiek ellentámadással visszafoglalták az állásokat és tovább üldözték az ellenséget. Egy megsérült kormány-tengeralattjáró BORDEAUX, — A vedoni kikötőbe megérkezett a valenciai kormány C 4 jelű tengeraiatt- járója. A hadihajó parancsnoka azt kérte, hogy a verdoni hajógyárban gépeit kijavítsák, mert a hajót bombák súlyosan megrongálták. . Nem Franco hadihajála támadta meg a Havoc torpedóüldözőt SALAMANCA. — A nemzetiek salamancax sajtóirodája ma hivatalos jelentést közöl, amely szerint lehetetlenség, hogy a „Havoc” nevű an- goi torpedóüldözőt a nemzetiek egyik hadihajója támadta meg. A nemzetiek hadihajói ebben az időben mind távol voltak attól a területtől, ahol a támadás történt s ezt pontos adatokkal a sala- mancai kormány be tudja bizonyítani. Ezenkívül a jelentés idézi azt a szigorú utasítást, amelyet a nemzeti hadihajók kaptak az idegen hajók respektálására. A „Havoc” torpedóüldözőt a nemzeti Spanyolországban különben is rendkívül szeretik, mert a torpedóüldöző kapitánya és legénysége lovagjas magatartásával rokonszenvet tudott kelteni Franco országában. A felelősség az incidensért a valenciai kormányt terheli. A benem- avatkozási bizottság és a népszövetség tárgyalása előtt a valenciai kormány mindent elkövet, hogy a nemzetközi légkört megmérgezze és aláássa azt a rokonszenvet, amelyet a nemzetiek a külföldön élveznek s ezért akarta a titkos támadással Anglia közvéleményét tévedésbe ejteni. Ezt a torpedót bizonyára ugyanaz a hajó lőtte, Írják a sa- lamancai lapok, amely annakidején a „Leipzig” német cirkálót támadta meg. A nemzetiek elfoglalták Potest SANTANDER, •— A nemzetiek hivatalos jelentése szerint Franco csapatai elfoglalták a csütörtökön körülzárt Potes városát. Pénteken este a nemzetiek előnyomulásuk közben megszállották Sendez falut» amely Potestől északra fekszik. A kormánycsapatok ellenállása gyenge. Az uj román hadügyminiszter BUKAREST, __ Ilasevici Konstantin tábornokot, a második hadtest parancsnokát, a királyi pafcta volt marsallját nemzetvédelmi miniszterré nevezték ki. Államtitkára Theodorescu Pál tábornok lesz, a hadi iskola parancsnoka és volt párisi román katonai attasé.