Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-26 / 221. (4367.) szám
1937 szeptember 26, vasárnap. Árnyak á kény városában A politikai menekültek „rémuralma tartja izgalomban Párist A , . - e . o-a^ázdálkodásai ■ Negyvennégy nemzet legkülönfélébb poWikalmene^Ujei éínek a francia fővárosban - A párisi merényletek titkaiból Ez az egyetlen, számunkra groteszk adat szolgálhat példakép. A nagyvárosokban, ahol gyöngébb az ellenőrzés és számtalan idegen tartózkodik bejelentetlenül, a statisztika jóval megbízhatatlanabb és ha hivatalosan magában Párisban 150.000, Párisban és környékén együttvéve pedig kerek negyedmillió idegent mutat ki, akkor föl kell tennünk, hogy a párisi idegen letelepültek száma a valóságban a félmilliót is megközeliti. tinai emigránscsapatra, mely az ottani zsidó uralom ellen fenekedik. Néhány számadat A francia föld, melynek átlagos népsürÜ«< sége a németországi népsűrűségnek alig fele, folyton csökkenő születési arányszámával az idegen élősdieket nem nélkülözheti. Hiszen egyedül a francia mezőgazdaságban oly állandó a munkáshiány, hogy 70.000 külföldi földmunkást kell állandóan foglalkoztatniok! Történelem és tapasztalat mutatja, hogy a francia nép bámulatos átütőerejével megemészti, felszívja, asszimilálja ezeket a heterogén elemeket: a bevándorolt orosz, német, zsidó, spanyol második nemzedékben már többnyire tősgyökeres francia. Hanem hogy a jelen zavaros időkben és a mostani felemás kormányzat alatt a kéteserkölcsü, nyugtalan temperamentumu, meghatározhatatlan foglalkozást űző, lakhelyét folyvást változtató roppant idegenáramlat erősen szaporítja a francia belkormányzat és rendfönntartás gondjait —■ az minden közelebbi magyarázat nélkül is elképzelhető. BENEDEK KAROLY. fegyverraktárakat foglal el.. . amiknek kivétel nélkül franciák a birtokosai. A polgárság A tanulság mindebből kettő. Egyik az, hogy a kultúra, demokrácia és békeideálok csöndjében valójában az egész francia civillakosság állig fegyverben áll: egyik francia a másik ellen, minthogy fa- siszta és kommunista csoportoknak egyaránt megvannak a maguk fegyveres alakulataik, egyelőre mind igen békésen viselkednek ugyan, de más országok példájából tudjuk, hogy mikor polgár és munkás tömegesen fegyverkezik „csupán a rend kedvéért , annak rendszerint tüntetés és politikai zavar a vége s néha a puska is elsül. A másik tanulság azonban az, hogy Franciaországban tényleg sok az idegen. Értve alatta nem azokat a vándorokat, akik bae- deckerrel fölfegyverkezve a Notre-Dame esőfogóit tanulmányozzák, hanem ama máPÁRIS. — Ez a dolog madrid — valenciai-barcelonai ,,barátainkkal" augusztus 5-én kezdődött. Kétezer „vörös spanyol ak. menekültként érkezett Franciaországba és akiket Val d‘Or-ban, Paris mellett szállásolták el ideiglenesen, föllázadtak, véresre verték felbuzdulásukban a francia örökét és a rettegett Garde Mobile-t kellett mozgósítani, hogy lecsöndesitse őket. Azután egy másik vidéken, Villeneuve- Sur-Lot-ban a repülőtelepet gyújtottak tol némely menekült „spanyol hősök , ogy miért, az nem derült ki; talán csak tiszta amatőrszenvedélyből, hogy ne jöjjenek ki egészen a gyujtogatási gyakorlatból. Folytatólag Brestben egy breton úriember magánjachtját csórták el hős vendégeink éjnek idején és elhajókáztak vele a spanyol vizekre vörös zászló alatt. Erre következett a második Val d Or-i lázadás: az intézőség elbocsátott egy spanyol őrt és helyette egy franciát vett föl, aki nem nyerte meg az emigránsok tetszését, miért is újólag vöröskakas, késelések és botozások következtek a csendőrség beavatkozásáig. Másik nap az Aniane-i fogházban tört ki lázadás a rabok között, amit csak azért említünk meg itt, mert a vezetőjük véletlenül szintén egy spanyol elvtárs volt, aki nemcsak a „Franco-zsarnoksággal", hanem a „rendőri zsarnoksággal" is harcban adván. került bírói ítélet alapján a közönséges bűntettesek közé. Aztán a santanderi partról menekültek ezrek a baszkok futásával kapcsolatosan Bayonneba, francia földre és tettleg ellenkeztek .i kiutasítás ellen. Azóta a bayonne — santanderi vasútvonalat a kormány csend- őrséggel őrizteti. Erre következett a biarritzi rejtélves bün- iigv. melynek földerítése még folyamatban van. Mindenesetre másfél tucat spanyol menekült várja vizsgálati fogságban a dolog eldőltét. Baj van a külföldiekkel Óvatosabb franciák ezek után némi aggodalmakkal tekintenek a spanyol nemzeti hadsereg szakadatlan előnyomulása és múlhatatlan véggyözelmc felé, ami a hős emigránsok uj, minden eddiginél kompaktabb áradatát fogja a szabad francia földre zúdítani. sőt monsieur Dclzangles, bayonnei képviselő már interpellációval is fordult a belügyi kormányhoz a spanyol politikai menekültek mielőbbi repatriálására vonatkozólag. Közben, mint emlékezni fognak, ismeretlen tettesek, külföldiek azonban, bombamerényletet követtek el a francia GyOSz és a francia nehézipari szövetség székházai ellen, meK nek két rendőr és két elegáns etoilci palota esett áldozatul, most megint itt a második Kutjepov-cset — és a statisztikai táblázatok amatőrjei listát állítottak össze arról, hogy a lefolyt 15 esztendőben, kezdve - mondjuk — a Petljura meglepetésétől, amely egy párisi uccán történt, jóformán minden merényletnek, minden véres uccai tüntetésnek, minden forradalmi kísérletnek és rejtélyes gyilkosságnak idegenek voltak az értelmi szerzői Franciaországban. A miniszterelnök ennek következtében most törvényjavaslatot terjeszt be az igazságügy- miniszterrel egyetértésben a Franciaországban tartózkodó idegenek szigorúbb ellenőrzése tárgyában, a szenzációéhes bulvársajtó állandóan a gyilkosok és a külföldi anar- c Tsták rejtelmes világszövetségéről cikke- 1 nu'K nek Páris mélységeiben van a köz- ! ont") ét. mely külön tankokkal, buvárha- ' ,'1álarcos gyilkosokkal és sok pénzzel jendeikc^ik ismeretlen terrorisztikus célok- ndŐrség pedig naponta uj meg uj Akinek gyakran fáj a gyomra és bélmü- ködése renyhe, mája duzzadt, emésztése gyengült, nyelve fehéressárga, étvágya megcsappant, annak reggelenként egy pohár természetes „Ferenc József“ keserüviz csakhamar szabályozza a székletétét, előmozdítja az emésztését, élénkíti a vérkeringését és megjavítja a közérzetét. Az orvosok is ajánlják. 9b sík fajtát, amelynek „második hazája Franciaország", hogy a Franklin Benjámin szavát idézzük. Nyári kószálásaim során többi között valami Chalette en Gatinée nevű kisközségbe Vetődtem Montargis mellett s unalmamban a városi statisztika iránt érdeklődve a községi maire-nél, megtudtam, hogy a városka összesen 5500 főnyi lakosságából nem kevesebb, mint 2796 az idegen, akik 22 különböző állam alattvalói! Negyvennégy nemzet emigráltjai E roppant idegen tömegeknek tekintélyes részét alkotják a „politikai számüzöttek“. Hiszen tudjuk, hogy Páris évszázadok óta s hagyományosan gyülőhelye az egész világ számüzötteinek. A magyar vezérlőfejedelem, Rákóczi Ferenc csakúgy Párisba menekült a Habsburgok ellen konspirálni a 18. század elején, mint később az olasz carbo- narik, vagy 48 után a magyar emigráció, századunk elején az üldözött örménység, az ifjutörökök, az orosz nihilisták, a spanyol karlisták és a portugál Mánuel hívei. A pá- riskörnyéki világbékék óta ide, a franciák nyakára csődültek mindama európai polgárok, kiket a franciák-csinálta békeszerződések valamely következménye tett hontalanná. Nem kevesebb, mint 44 nemzetnek vannak ezidőszerint Párisban emigránsai, köztük olyan államoké is, melyeknek létezéséről sem hallott a köznapi ember, A nagy orosz, német, olasz és spanyol emigránstömegek mellett meghúzódnak itt mingréliai arisztokraták, arméniai partikularisták, magyarországi kommunisták, a szibériai ducho- borcok szektája, indiai pánizlamisták, venezuelai ellenforradalmárok, georgiai forradalmi-szocialisták, ukrán királyvárók, görög köztársaságiak, száműzött ó-törökök, szovjet-kínaiak és koreaiak, sőt a francia gyarmati kormány elől menekülő annamita konspiránsok is, valamint Abd-El-Krim késői hívei, és csak legutóbb bukkantam rá valahol az arab negyed mélyén egy paleszAmerikai tudósok a helyes táplálkozásról , ; t A jó konyhájáról híres newyorki Astor szállodában “eg ezévi kongresszusukat azok a kiváló amerikai tudósok és szakorvosok, akik tudományos alapon foglalkoznak a helyes étkezés szabályaival. A felszólalások során dr. Charles Gordon Heydt, az amerikai orvosszövetség elnöke, kijelentette, hogy az emberiség rossz utón halad általában, de különösen, ami a táplálkozást illeti. ,.Ha ez igy megv tovább —• mondotta Heydt professzor a világ, de főleg Amerika. a sírba fogja enni magát! Az emberiséget nem a járványok, megfékezhetetlen betegségek fogják elpusztítani. hanem a helytelen — majdnem azt mondhatnám — embertelen táplálkozás.“ Izzt a meglehetősen gyászos kijelentést halotti csend fogadta, melyben Heydt tanár alátámaszthatta fenyegető jóslatát. Szerinte a helyes táplálkozás alapelve az. hogy az emberi élet fenntartásához szükséges vegyi anyagok közül legalább harminchét állandóan, rendszeres adagolásban a szervezetbe jusson. A tudományos táplálkozás nemcsak az egyének életét teszi gazdagabbá, szebbé, egészségesebbé, hanem az utódokét is. Aki megfelelő mennyiségű sókat, fémeket szénhidrátokat, proteinokat és más egyéb étvágygerjesztő anyagokat nyel, egészségesebb, szebb, erőteljesebb, hasznosabb tagja lesz a társadalomnak” mint az a könnyelmű, kritikátlan étkező, aki válogass nélkül dúskál a pecsenyékben, salátákban, pástétomokban és szomjúságát — dacolva a kémia szabá- “ K' / tött pezsgővel oltja. Aki proteint os tl'i'cr!ct cs:i*c ~ persze megfelelő adagolásban — annak szop bőre lesz, mig ha nem követi a tudomá- n\os c: ;, \s meglehetősen lehangoló szabályait, úgy e- a- utódai bőrére megy. ‘ ; érdekében fontos, hogy a szervezet meg tud- íon K' -n’ a betegségekkel és mindama sok vesze- dclemme:. ami az emberi szervezetet lépten-nyomon fenyegeti. Viszont a szervezet csak akkor van kellően felvértezve, ha az a körülbelül huszonötezer kilogramm táplálék, amit az átlagember egy életen át elfogyaszt, megfelel az organizmus követelményeinek. Ez a feltétele annak is, hogy az anyák erős, egészséges szervezetű csecsemőket hozzanak a világra. Heydt professzor szerint az anyai ösztön teljesen kihunyt, ha az étkezésből hiányzik a mangán. Megtudtuk még azt is, hogy mindezeket a tantételeket állatokon végzett kísérletekkel beigazolta az előadó, aki végül is kénytelen volt helyet adni dr. Walter H. Eddy tanárnak, mert ez a professzor is el akar mondani egyet-mást a vitaminok körül szerzett észleleteiről. Hogy mi a vitamin, azt még nem sikerült megtudnunk, de az nem kétséges, hogy a szervezetnek szüksége van rá. Sőt rájuk. Mert vitamin van több, ha nem is ismerjük még valamennyit. Az A. és D. vitaminokat egyre belterjesedben használják kozmetikai készítményekben is, de aki a szép bőrt szereti, annak bizony zsírt, proteint és szénhidrátot is kell ennie, mégpedig nem többet és nem kevesebbet, mint amennyire a szervezetének szüksége van. Errenézve pontos kimutatások készültek a tudományos kutatások során, amelyek igen fontos alapelvek- kel és törvényekkel segíthetik ma már hozzá az emberiséget az élet meghosszabbításához, az eljövendő nemzedékek testi és szellemi gyarapodásához. Csak azt az egyet nem sikerült még leszögezni, hogy a szűkösebb anyagi viszonyok között élő egyének -— akikben minden hajlandóság megvan a helyes táplálkozásra, csupán eszközeik fogyatékosak a szabályok pontos betartásához — honnan vegyék a pénzt, <—• mondjuk proteinre. Hogy a huszonötezer kilogramm egyéb táplálékról, amire egy életen át szüksége van a szervezetnek — ne is beszéljünk o. 1. A Magyar Kisebbség második szeptemberi száma Az Erdélyben Lúgoson (Lugojon) dr. Ja- kabffy Elemér szerkesztésében megjelenő kisebbségi szemle szeptember 16-iki száma érdekes adalékokat hoz a kisebbségi helyzetről. —• Az Erdélyi Magyar Pórt legutóbbi nagygyűlésének a beszámolója plasztikus képet ad az erdélyi viszonyokról és sok megállapítása és adata a csehszlovákiai magyarság helyzetének a szempontjából is nagyon tanulságos. — Prokopy Imre nagy szakértelemmel boncolgatja a jugoszláviai konkordátum kisebbségi vonatkozásait» Cikke nemcsak azért érdekes különösképpen, mert a jugoszláviai konkordátum körül annyi vita és zavar volt, melyről a napi sajtó annak idején bőven megemlékezett, hanem fokozott aktualitást nyernek fejtegetései a mostan megjelent, a csehszlovákiai Modus vivendit végrehajtó pápai bullával kapcsolatban. — Hegedűs Nándor „A népkisebbségi jogok érdekében megkötött kétoldalú szerződések“ című kiváló előadásához, melyet a Magyar Kisebbség annak idején egészében leközölt, a folyóirat ezen száma értékes hozzászólásokat hoz dr. Mikó Imre és Albrecht Dezső hozzászólásai alapján. Különösen érdekesek a danzigi-lengyel szerződésre vonatkozó kitételek és az egész fejtegetés alapeszméje, mely — Hegedűs Nándor szerint — azt állapítja meg, hogy a kisebbségi védelem a népszövetség általános védelmi szerepéből mindinkább az érdekelt államok kétoldalú szerződései felé tolódik el. A felvetett eszmék jelentőségét azok a tárgyalások fokozzák, melyeket éppen jelenleg folytatnak Magyarország és a kisantant megbízottai. Néhány hozzászólás foglalkozik az uj román törvénnyel, mely a nemzeti munka védelméről szól és a magyarságra senk hátránnyal jár. A szemlét a cigánykérdés bibliográfiái vázlata és több kisebb közlemény egészíti ki, melyek közül a sávjei reito- románok nyelvjogáról szólót kell kiemelni, valamint a „Vreme“ cimü jugoszláviai kormány- lap nagy cikkének az ismertetését, mely az újvidéki magyar kulturmunkáró! és a délszláv dalosok budapesti szerepléséről ir érdekes hangú elismerő sorokat. A Magyar Kisebbség félévi előfizetésének az ára 40 korona. Megrendelhető a szlovenszkói kiadóhivatal címén: Dr. Duka Zólyomi Norbert, Bratislava-Pozsony, Kórház-ucca 4. A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye A 59 számú rejtvényeket megfejtetíe: (olvasható név és pontosam:)
