Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-25 / 220. (4366.) szám
1937 szeptember 25, szombaf. A lélekhalászás legújabb eseteis A szinmagyar Nagykövesden és Szádalmáson megkezdte működését a szlovák iskola KASSA. — Alig nyíltak meg az iskola kapui. megint megindult a lélekhalászó munka, amely a cél érdekében nem igen válogatós eszközökben s minden igyekezetével azon van, hogy mennél több magyar gyermeket hódítson meg a csehszlovák nyelvű iskolai tanítás számára. Nagykövesden egy magyar tanitói állás fölött megkondult a lélekharang. Hogy magyar-lakta területen ,,kisebbségig iskolák" létesüljenek, annak nem lehetünk ellenzői. Ha a tanügyi kormányzat a cseh és szlovák gyermekek részére külön iskolát állít, ezt azért teszi, hogy Comeniusnak, a nemre - ■ tanítójának útmutatása szerint a csehszlo\<i nemzet fiait hozzájuttassa az anyanyelven vCó tanítás áldásaihoz. Ez ellen természetesen nem elátkozhatunk, sőt mi ia éppen Komensky tanítása alapján hangoztatjuk az anyanyelvű iskola fontosságát. De fel kell emelnünk bíráló szavunkat, ha a Slovenská Liga 4—5 csehszlovák gyermek részére akar teremteni iskolát éppen a magyar lelkek elhalászásával. Fel kell emelnünk biráló szavunkat azok ellen, akik nyílt vagy titkos agitációval rávették a nagy- kövesdi magyar szülőket arra, hogy hátat fordítsanak a magyar iskolának és elfelejtik azt, hogy a nem anyanyelvén tanuló gyermek sohasem haladhat az alapismeretekben, még irni-olvasni sem tud meg magyarul. A magyar családok nem engedhetnek meg maguknak annyi költséget és fáradtságot, hogy • szlovák tannyelvű iskolába járó gyermeküket még külön a magyar nyelv és kultúra ismeretére is oktassák. S mi lesz majd akikor, ha az így felnőtt gyermek az apák mindennapi olvasmányát, a Bibliát sem érti meg, vagy értelmetlenül bámul majd az olyan könyvre, amely édes anyanyelvién van megirva? Vájjon gondoltak-e minderre azok a szülők, akik gyermeküket idegen tannyelvű iskolába adták? Bizonyára nem Csak arra gondoltak, Hogy gyermekük megtanulja az államenyelvet. Elfelejtettek, hogy a magyar iskola is tanítja az államnyelvet s nyolc év alatt jól meg is tanítja. A nagykóvesdi ..kisebbségi iskola" megszervezésével kapcsolatosan rá kell mutatnunk egynémely apróságra. Az iskoln szeptember 1-cn még nem is létezett. Azonban csodák csodája, a tanító már előre ki volt nevezve a ncmlétezö iskolához. Csak úgy hevenyében, szeptember első napjaiban terelték össze a gyermekeket az iskola megalapításának lehetővé tételére. Természetesen a már ismert recept szerint, közigazgatási, postai, jegyzői, pénzügyőrségi s egyéb agilis tényezők közreműködése mellett. Megjelent Hrivnák csapi tanfelügyelő és személyes beavatkozásával sitettette, hogy a már kinevezett tanító részére nagyheve- nyészve rögtönözzenek iskolát. A többi azután már adminisztratív utón folyt tovább. A tanfelügyelő a községi iskola igazgatóságához leküldte azoknak a tanulóknak a névsorát, akiket a kisebbségi iskola számára beirtak s utisatotta az igazgatót, hogy ezeket azonnal át kell adni a szlovák iskolának. Pedig Hrivnák (tudhatta volna, hogy a már egyszer beirt gyer- jmekeket ugyanabban a tanévben nem szabad "egy másik helyi iskolába beírni. A beiratások ’már június végén megtörténtek az 1937—38. tan- jévre s Nagykövcsd község valamennyi tanköte- I les gyermekét az egyedüli községi iskolába irat- • ták be a szülők. Ha a dolgot még közelebbről vizsgáljuk, akkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a községi iskola fölé rendelt közvetlen felsőbbség az iskolaszék. Hrivnák tanfelügyelő tehát megsértette az iskolaszék hatáskörét, amikor egyszerű átirattal rendelkezett arról az iskoláról, amely fölött bizonyos önkormányzati jogkörrel csak magának az iskolaszéknek lehet rendelkeznie. Jellemző adat továbbá az, hogy a kisebbségi iskolát ideiglenesen a községi iskola céljaira rendelt volt Windischgraetz-kastélyban helyezték el, amely a község tulajdona. Kérdezzük, hogy kinek a hozzájárulásával vert tanyát az uj iskola, vájjon a község képviselőtestülete szabályszerű határozattal engedte-e át az épületet erre a célra? Tudtunkkal ez nem történt meg. Ki volt az a tényező, aki a község vagyona fölött határozott anélkül, hogy a község önkormányzati testületét erre vonatkozólag megkérdezte volna? Egy magyar osztállyal újból kevesebb lett. Reméljük, hogy a magyar nép lassan mégis ráeszmél az igazságra, amit a cseh nemzet nagy nevelője, Komensky már évszázadokkal ezelőtt ismert föl és hirdetett s amely igy hangzik: Minden gyermek a saját anyanyelvén nevelendő, de amelyet a mai kor nyelvén igy is fejezhetünk ki: Magyar gyermek magyar iskolába való. Szlovák iskola szlovák győrinek nélkül KASSA. A nagykövesdi iskolaesethez hasonló szenzációja van Szádalmás községnek is. Itt szeptember elsején állami szlovák iskola nyílt meg. Az uj szlovák tannyelvű iskolába 41 gyermek iratkozott be, kivétel nélkül valamennyien magyarok. Az uj szlovák iskolában még mutatónak sincs szlovák tanuló. A környéken elterjedt hirek szerint a szlovák iskola felállítását különösen néhány agrárpárti magyar szorgalmazta abban a reményben, hogy igy megszabadulnak a református iskola második tantermének építési költségeitől. Reményeikben azonban csalódtak, mert a több mint száz református tanköteles gyermek közül csak 32 ment át a szlovák iskolába s igy a tanteremépités kötelezettsége továbbra is fennáll. Változások a német haditengerészet vezetőségében BERLIN. — A haditengerészet vezetőségében több változás történt. Hitler vezér és birodalmi kancellár Böhm altábornagyot az északi tengeri hajóhad parancsnokává, Stobwasser altengerna- gyot a hajohadépitési kísérleti állomás parancsnokává, Deusch ellentengernagyot a felderítő osztagok parancsnokává, Ancker ellentengernagyot a hadsereg - gazdasági felügyelet felügyelőjévé és Schrader ellentengernagyot az északi tengeri hajóhad második tengernagyává nevezte ki, mig Marschall ellentengernagyot a hajóhad főparancsnokának rendelkezésére bocsátották. Kiválnak a haditengerészetből Schultze tengernagy, az északitengeri hajóhad vezénylő tengernagya, Feige ellentengernagy a haditengerészeti tüzérség felügyelője, Schröder ellentengernagy, swinemündei várparancsnok és Claussen ellentengernagy hadügyi gazdasági felügyelő. VÍZUMOT (magyart, lengyelt, bolgárt) igen t. Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Laxaret-ucca 45. Tele- fon 41-70. Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha EL, Panská ul 12. Ül. Galántán is megalakult az egyesült párt munkásszervezete POZSONY, — Az egyesült párt munkásszakosztálya jelenti: Az egyesült párt munkásszervezete 80 taggal Galántán is megalakult. A megalakulás annál örvende- tesebb, miután Galánta a kommunistáknak egyik, bevehetetlennek látszó erőssége volt s ez a körülmény befolyásolta a környék munkásságát is. Galánta körül már előbb megindult a magyar munkásság nemzeti alapon való szervezkedése és igy a kommunista párt befolyása fokról-fokra csökkent, sőt talaját már el is veszítette. Most azután Galánta munkássága körében is megindult az egyesült párt keretében való szervezkedés. Maga az a körülmény, hogy a munkásszervezet megalakulásával 80 munkás csatlakozott a párthoz, bizonyítja a legjobban, hogy a galántai magyar munkásság teljesen betelt a kommunisták heccpolitikájával és a magyarság többi rétegével együtt kívánja harcát a jobb jövőért megvívni. A galántai kommunista tábor bomlása a községi választáson erősen fogja hatását éreztetni, s a képviselőtestületben számos kommunista helyét a nemzeti alapon szervezkedő munkásság képviselői foglalják majd el. Az egyesült párt galántai munkásszervezetének vezetőségébe a következőket választották: Elnök Kosár )ános, alelnök Di- vinecz István, jegyző Fazekas Gyula, pénztárnok Pasztorik Károly, ellenőrök: Hohler Károly és Nagy Béla. A német emigránsok telepítéséhez állami támogatást kérnek GENF. — A német menekültek ügyeivel foglalkozó bizottság Géniben ülést tartott. Az ülésen szóbakcült a csehszlovák hatóságoknak ama terve, hogy az emigránsokat a jövőben egyes kerületekbe fogják összpontosítani. A bizottság csehszlovák delegátusa kijelentette, hogy a csehszlovák kormány több nagyvárost és nyolc kerületet szemelt ki az emigránsok összpontositásának helyeként. A kiküldött elismerte, hogy ez az intézkedés a menekültek nagyrészét rendkívül súlyosan érinti, de hangoztatta, hogy a kormány ezt csak átmeneti megoldásnak tekinti. Az érdekelt menekült szervezetek lépéseket tettek a kormánynál, hogy az emigránsok egyrészének engedjék meg a tartózkodást a jelenlegi helyeken, mig a többi emigránst az állam támogatásával telepítsék le a tervbevett helyeken. A kormány a beadványokra eddig még nem válaszolt. II Ilii III I II III III'IM' II' ill HIWIIIMill II I 11 iiilUIIIII tfilW Győztes ifjúság Irta: Fa p Jenő 1 V:a.aiilcban a nyüzsgő angolok közül a ..Szép Part hotelnek is jutott nyolc, köztük Louisa és Olivia kisasszonyok, akiket a dolgos szülők a nagybácsira. Adam Dzgda’c-ra bíztak rá. hogy négy hétig vigyázzon reájuk a sikamlós francia tengerparton. A „Szép Part étteremben az őszü- lö nagybácsi irigylésreméltó férfiú volt a két .vadgaíajnbszürke ifjú hölgy társaságában. A nyárspolgárok nem a legjobbakat mondták róla egymásközt, de mindenesetre a legforróbban meggyanúsítottak. Mig nem ismerték köztük a rokoni kapcsolatokat, soknak találták, hogy a dere- sedö gavallér egyszerre két hölggyel' rándult át a szigetországból. A feleségek elfordították az uruk fejét, hogy ne nézzenek folyton ahhoz a boldog asztalhoz, ahol a két üde leány udvarolt és hálálkodott az egyetlen férfiúnak. Dudgale ur derűs tirránnak festett messziről, egy hétig a két tündérrel evett, velük fürdött, értük bujt szmokingba este. Úgy tűnt fel. hogy 6 a foglya a két nadajnak a vízben, a homokban és felöltözve. A nagybácsi bukfenceket vetett trikóban, hogy a két leány nevethessen. Ebéd és vacsora idő alatt szét soha nem nézett, más élő lényt észre nem vett. A két hölgy jelentette számára az egész világot, lubickolt a hódításban, abban az elkápráztató tudatban, hogy a lányok is hasonlóképpen éreznek, nekik is elég a szellemes nagybácsi s hogy ők se veszik észre, hogy hármójukon kivűl még vagy tízezer csinos ember nyaral Deauville- ban. . Mindjárt az első napokban kiderült, hogy a nagybácsinak erős áldozatokat kellett hoznia. A ányok ebéd után biciklire kaptak, shortban s a szc! cl szembe dolgoztak vagy másfél órát. Ez a ici6-gyakorlat éppen arra a másfél órára , .p " a,,lu:Vct a; «vgüL'geny nagybácsi a hencse- s: :kott ^‘then átszenderegni. Az öreg gárdista nem dőlt ki, szundítás helyett keményen I nyomta ő is a pedált s a leányokat egy percre se hagyta el. öt órakor már kopogtattak az ajtaján. hogy indulás a délutáni táncra. Dugdale uron azonban nem fogtak ki, már átöltözve várta őket. Szobájában visszaemlékezett a gyarmatokon eltöltött sivár időkre, mikor két ilyen angyal földreszállásáért oda adott volna öt évet az életéből. Most még ő legénykedett, vacsora után ő hajszolta a lányokat, hogy öltözzenek aranylaméba és járjanak végig három bárt is. Reggel pedig már hét órakor talpon volt és vitte ki a lányokat tornázni a nedves homokzátonyokra, üvöltő szélben, egy szál trikóban. Egy hétig le nem ment a lányok nyakáról, mindig volt programja és semmiféle jel nem árulta el azt a gyöngéjét, hogy no most kidől az öreg. A délelőtti arcfestés alatt Louisa kisasszonyból tört először ki az elkeseredés: — Te, Olivia, mi ezt az ambiciózus Adam bácsit soha nem fogjuk tudni lerázni a nyakunkról. — Ki kell találni valamit. A kisasszonyok tanácsot tartottak, hogy mivel kellene kifullasztani bűbájos őrüket, aki miatt semmiféle flörtjük nem sikerült. Álmodni se lehetett arról, hogy kiruccanjanak valahová a fiukkal, akik már gúnyosan hemzsegtek köröttük. A legborzasztóbb fegyverekhez nyúltak, hogy elriasszák maguk mellől az öreget. Száraz trikóban ültek le ebédelni, mikor az öreg annak rendje és módja szerint fel volt öltözve. Olivia zöldre festette a szempilláit, Louisa hámozatla- nul és kézzel ette az őszibarackot. Az étterem elborzadva látta, hogy a két leány fel akarja bő- sziteni a pedáns nagybácsit. Egyszer részegséget mimeltek és kenyérgalacsinokat vagdostak hozzá- De a gyaramatok kiéheztetett mormotája jninden csínyt velük csinált, sodródott utánuk, hort hozatott és komolyan becsiccsentett. csak hogy ki ne essen a fiatalság bűvköréből. Vállalta ezt a nevetségességet is, hangos volt az ebéd a.att és neveletlen, mint a húgai. Fent a szobájában valószinüleg felébredt benne a korrekt angol ur és lehordta önmagát a sárga földig, de a lányok nem értek célt, a nagybácsi úszott minden bolondságukkal és nagyon vigyázott reájuk. A leányok már gyűlölték a bácsit. Nyíltan sértegették. Leverték a monokliját. Befonták a feje búbján a maradék hajszálakat. Semmi se használt, az öreg kitartott a posztján s a fiuk nem tudtak sem éjjel, se nappal hozzáférközni a két ragyogó leányhoz. James, a bár kalandor szépfiuja adta nekik azt a tanácsot, hogy szökjenek meg éjjel, mikor az öreg éjfél után már elaludt. A nagybácsi reggel hétkor bekopogtatott, hogy menjünk ki a partra tornázni, mikor a leányok szobájából nem kapta meg a szokásos ásitást, dörmögést és kedves szidást. Csend volt. Benyitott hozzájuk s a két ágy érintetlenül állt, a leányok az éjszakai mulatásról még nem jöttek vissza. Negyedórával később robogtak be, rémülten s nagybácsijukat ott találták a küszöbön ülve. a legmélyebb megdöbbenésben. — Azonnal csomagoltok! — mondta az öreg.— Megyünk haza Angliába! — Ki megy haza? — Mi. Mind a hárman. Nem vagyok kiváncsi semmire, becsaptatok, elszöktetek, én felelős vagyok értetek és viszlek haza. Majd otthon elintézzük ezt az ügyet. A leányok délben nem jelentek meg a közös asztalnál. Csak a nagybácsi ült ott a három teríték előtt s folyton a kabátja hajtókáját fricskáz- ta, mintha valami ráhullott mocskot akart volna onnan eltávolítani. Szégyene gyorsan terjedt el, mert a személyzet szívesen mesélte el az érdeklődő vendégeknek, hogy a leányok összevesztek az öreggel s a szobájukba vitetik a kosztot. Az öreg Adam Dugdale-t lassankint megtörte a kínos botrány, bár fényesen tartotta magát s két napig még mindig nem vett tudomást a környezetről. Harmadik nap köszönt a legkiváncsibb osztrák hölgyeknek, akik részvétükkel ostromolták. Este átszólt a második asztalhoz. Visszamaradt a társalgóban és elkeveredett a bridzselők közé, akik úgy fogadták, mint egy gyászoló nemzedék képviselőjét, szemben a fiatalokkal, akik fent duzzogtak a szobájukban, állták a harcot, nem mutatkoztak, az öreggel szakítottak és felszabadulva a felügyelet alól, már este tizkor estélyi ruhában lebegtek le a lépcsőkön s hajnalban tértek haza. A harc köztük és a Bé-listára tett nagybácsi között áthelyeződött Angliába. A sürü napi légijáratok váltakozva vitték Deauvilleből a vádiratokat a szülőknek. A nagybácsi megírta az éjszakai szökést, mire a leányok ellenvádat emeltek a nagybácsi ellen, hogy nem igaz az egész, ők csak sétálni voltak kora reggel s megvetették az ágyat, hogy az öreget ugrassák. Egyébként sokat mesélhetnének arról, hogy az öreg milyen szoknyavadász, a hotelben minden nőnek csapja a szelet. A szülök naponta négyszer kaptak vádiratokat. Mindegyik fél követelte, hogy hivják haza a másikat. A lányok kijelentették, hogy a nagybácsi gyarmati vicceit nem bírják, terhűkre van, a szülők mentsék föl őt a felelősség alól, nekik már benőtt a fejük lágya, nem szorulnak rá egy nyugalmazott kolonizátor makacs felügyeletére. A nagybácsi egyszerűen Sodomát emlegetett. A szülök kezében volt a döntés. Az ellentmondó levelekbe bele lehetett bolondulni. A „Szép Part" hotel unatkozó vendégei mélységes gyönyörrel lesték, hogy ki lesz a győztes, kit hívnak vissza- •ki marad Deauvilleban győztesen a bárban. A habozó szülök elhatározását a nagybácsi nem várta meg. Az utolsó nap, amikor ki tudja, miket irt meg a szülőknek a mai fiatalságról: gyötrelem volt ránézni az arcára. A gavallér ösz- sreesett benne, koldulását egy jó szó után a szomszéd asztaloknál beszüntette, magába zárkózott, mereven ült az asztalnál s nyájasan morgott a kiszolgáló kisasszonyra, az egyetlen lényre, akivel szükségből állt szóba. Arcára volt írva a szörnyű csalódás a lányokban s megvetése a szülőkkel szemben, akiket vakoknak tartott. A csomagolásnál az inas tisztelettel megkérdezte, hogy haza tetszik utazni Angliába? — Nem fiam. Megyek vissza a gyarmatokra. A vadak közé.
