Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-25 / 220. (4366.) szám
1537 szeptember 25, szombat magyar t sebbség jobb sorsának biztosítása a lélektani előföltétel ahoz. hogy Prága és Budapest jobban megérthessék egymást h;rde”uk. hogy a magyar kisebbség az hid. amelyen át a két szomszéd állam köze ledhetik egymáshoz. Ezért követeltük, hogy ezt a hidet a csehszlovák politika építse és ne rombolja, mert az építéssel a lelkek belső békülését erősíti és a Magyarországgal '. aló jo szomszédi viszonyt is közelebb hozza míg a rombolás úgy a belső konszolidációt int a középeurópai konszolidációt hátrál r.stná. Ugyanígy harcolunk ma is az őszinte é teljes értékű kisebbségpolitikai megegye zésért. És itt ismét a kisebbségi kérdés belpolitikai oldalára gondolunk Teljesértékü kisebbségpolitikai konszolidáció csak úgy jöhet létre, ha a magyar ki- •ebbség megkapja a kormányzattól nemcsax papiroson, hanem ténylegesen a gyakorlat ban is mindazokat a jogokat, amelyek < nemzetközi békeszerződések és az alkot- mánytőrvény értelmében megilletik, ha a törvények rendelkezéseit, például a közhivatalokban és a közkedvezményekben való aránylagos részesedést százalékszerüen maradék nélkül megvalósítják, ha a magyarság aránylagosan részesül a magyarnyelvű iskoláztatás lehetőségeiben, ha a magyar nyelv jogait visszaállítják az állami közigazgatásban, bíróságnál és az állami vállalatoknál olyan helyeken, ahol a törvény szerint ez bennünket megillet és ahogy ezt hasonló helyzetben és helyeken a német kisebbség kezdettől fogva ténylegesen élvezi. Teljesértékü kisebbségpolitikai konszolidáció csak akkor jöhet létre, ha a kormányzat valóban a magyar nép többségének képviseletével köti meg a kiegyezést, nem pedig egy csehszlovák pártokban lézengő törpe ki^ magyar töredékkel, amelynek a demokrácia többségi elve szerint semmi erkölcsi jogcíme nincs arra, hogy a magyar nép több'ege nevében beszélhessen, hiszen csak a saját csehszlovák pártja érdekeit és csehszlovák szempontú marsrutáit képviseli, nem pedig egy független magyar pártalakulat magyar közvéleményét. Az úgynevezett ak tivisfákkal való alku nem lehetne teljesértékü magyar megoldás, hanem annak csak a blaszfémája. nem hozná meg a ma ellenzék! érzületii magyar néptöbbség nemzetpo- litikai kielégítését, sőt az a jobb légkör sem igen jönne létre, amely a lelkek dunavölgyi megnyugtatásához annyira szükséges. Nem érné el sem a belpolitikai célt, sem a kedvező külpolitikai hatást. A február 18-ikához hasonlított magyar kisebbségi kiegyezésnek Atfogóbbnnk, gyökeresebbnek és konkré- trbbnek kell lennie, mint amilyen a német kormánypártokkal együttesen megszövegezett februári nemzetiségi nyilatkozat volt. Hodfa miniszterelnök épp e sorok Írójának kérdésére válaszolva tette meg annakidején azt a fontos nyilatkozatát, hogy a magyaroknak többet kell kapniok, mint a németeknek. mert sok olyan jognak nincsenek birtokában. amilyeneket a német kisebbség már régebb öta élvez. A kormányelnök eme szavai teljes erkölcsi igazolását tartalmazzak tételünknek, hogy a magyar kisebbségi kiegyezés a február 18-ikinál több kell. hogy legven. A magyar kisebbség tizenkilenc esztendeje zivósan és rendületlenül küzd azért, hogy meggyőzze a kormányt a magyar kisebbségi ügy igazáról s törhetetlen akarattal tudott és ma is tud várni, amig eljön a kisebbségi jogok teljcsmértékü kiharcolásának legalkalmasabb történelmi időpontja. A nagvar kisebbség törvényes képviseletét a népérdek megalkuvást nem ismerő abszolút erkölcsi imperatívusza vezette és vezeti az ellenzékiség tövises utján. Ezt a szent népéidcket a magyar cHenzék vezérei nem a!"u 1 ácséért s nem foqnak ilvet tenni most sem. A magvar ellenzék rgvet akar: a magvar kisebbségnek kijáró jogok teljességét úgy a törvény papirosán, m.nt a gyakoriad életben. Ez nem több mint amennyi a békeszerződésben és az alkotmányban föl van vázolva, ám szükséges, nogy ez a vázlat részletezve is legyen. E- nrm több annál, mint ami nekflnk'mlnimáli- f*" kliAr- de *PPcn «sért. mert ez minimális, kevesebbet nem fogadhatunk el. ~ masarykröl falut és uccat fN^1ZNI:K EL PALESZTINÁBAN. Hu ‘ itteni Masaryk-gyászünnei pC9oIa(own «határozták, hogy csch"■t°V”ldó bevándorlókból külön falut ala- a csehszlovák alapitó elnök Mawvk'T* f~,Ax. ,uj falu nfVe Kfar vi.0,;, A 'K ar fa‘ut *•*•"«.) A telavivi határozta hogy a város i lasaryk-uccAnak nevezi el. Két évvel eshalssitjik a községi választásokat 9 PRÁGA.. __ A rendesen jól informált „Samostatnost“ cimü P°1Wkai hetüaP ^a: T‘ G Masarvk elnök halála hosszú napokra megakasztotta a politikai polémiákat 6 ez a fegyver- szünet minden bizonnyal eltart legalább szeptember végéig. Pontosabban a halál napjától számított egy hónapig fog ez tartani, mert a kormány tagjainak egy hónapig tart a gyásza. Azután be kell fejezni az állami költségvetésre vonatkozó tárgyalásokat. Ilyen viszonyok mellett közeledik karácsony ünnepe, úgyhogy az idő nem lesz elegendő ahhoz, hogy az egyes pártok megfelelő agitációt folytassanak és minden előkészületet megtegyenek a tervezett községi választásokra. Minthogy pedig az 1938-as év a köztársaság fennállásának huszadik jubileumi éve. ezért minden választási harcot el kdl halasztani 1939-re. Az utolsó pillanatig nem volt biztos, vájjon nem lesznek-e mégis ezidén községi választások, de ma már az alapitó elnök halálának hatása alatt — az az általános vélemény, hogy ezidén nem tartják meg 3 községi választásokat. Porubizky képviseli közbenjárására osztanak ki a párkányi is ifiül! iárés jégkárosultjai között olcsó vetőmagot Zadina miniszter közölte a képviseíőve?, az adókönnyítések érdekében is kezdeményező lépésedet tett ügyminiszter Urat: 1. hajlandó-e az ügyet megvizsgálni; 2. hajlandó-e felügyeleti jogánál fogva • verebélyi járási hivatal 6720—27. számú határozatát megsemmisíteni; 3. hajlandó-e utasítani a verebélyi járási hivatalt uj, törvényes határozat meghozatalára és 4. hajlandó-e utasítani a verebélyi járási hivatalt a nyelvtörvénynek és végrehajtási rendeletének szigorú betartására? PRaGA. — Megemlékeztünk annakidején arról a katasztrofális jégverésről, amely májusban a párkányi cs a zselizi járás több községét kenyértelenné tette. Ugyancsak beszámoltunk akkor arról is, Hogy dr. Po- rubszky Géza. az egyesült párt nemzetgyűlési képviselője volt az első, aki Pozsonyban és Prágában az illetékes hivatalos tényezők figyelmét fölhívta az óriási kárra és a szükséges segítő intézkedések megtételét kérte. Hogy a képviselő közbenjárása nem volt eredménytelen, azt igazolja dr. Zadina földművelésügyi miniszternek Porubszky képviselőhöz intézett, szeptember 15-én kelt alábbi levele: „Tisztelt Képviselő Ur! Levelére van szerencsém értesíteni, hogy az elemi csapásokkal sújtott párkányi és zselizi járások sürgős megsegítése ügyébrn a következők lettek elrendelve: A földművesek birtokain okozott károk az 1928. évi 75. számú kormányrendelet alapján sürgősen megállapitandók és a szükséges munkálatok (összeírások) a bratislavai mezőgazdasági tanács melletti különleges alap igazgatótanácsának mielőbb beterjesztendők. A járási hivatalok indítványára az alap igazgatótanácsa megszavazta a földművesek részére a gyorssegélyt leszállított áru kukorica, mohar és köles formájában. További segélyként őszi és tavaszi vetőmagot az ösz- szeirások alapján fognak a károsultak köpött kiosztani. A földművelésügyi miniszter továbbá eljárt a pénzügyminisztériumnál « károsultak számára nyújtandó adókönnyité sek érdekében, még pedig az ország egész területén egyöntetűen mindenütt, ahol elemi csapások bekövetkeztek. Végül a bratislavai országos hivatal föl lett hiva arra, hogy az elemi károkat szenvedők foglalkoztatása érdekében tegye meg a vizgazdasági és lecsa- polási munkálatokhoz az előkészületeket és kezdje meg a munkát ott, ahol ezen munkálatok már jóvá vannak hagyva, illetőleg azokban az elemi kárt szenvedett járásokban, ahol ezen munkálatok már idáig is programba voltak véve. Teljes tisztelettel Dr, Zadina s. k.“ és most még fogkrém A verebélyi járási hivatal és a kisebbségi nyelvhasználat Esterházy János interpellációja a belügyminiszterhez lési PRAGA. — Esterházy János nemzetgyü- •i képviselő, az egyesült párt ügyvezető elnöke a következő interpellációt nyújtotta a beliig vminiszterhez.- Belügyminiszter Ur! A verebélyi járásban lévő Éc5a — Bcse községben egy özvegyasszonynak — aki magyar nemzetisé- 1 ~ a járási hivatal az államnyelven határozatot kézbesittetett. Az özvegyasszony i nyelvtörvény végrehajtási rendeleté alap- án a törvényes határidőn belől a járási hivatalhoz visszaküldte a határozatot és kérte annak magyar nyelven való kiadását. — A verebélyi járási hivatal erre 6720 _ • szám alatt a kérvényezőhöz fölhívást intézett, amely trennt büntetés terhe mellett 8 napon belül kell igazolnia, hogy az 1930. évi nép- számlálás alkalmával magyar nemzetiségűnek vallotta magát. — Verebély. valamint Bese község a ' erebélvi járásbíróság területén fekszik mely jnrásbiróság területen az igazságügy- • ’'isztérium rendeleté szerint a magyar kisebbségi nyelv használható. A nyelvtörvény flrebajtási rendelete értelmében jogosan ' tchat özvegvasszony. amikor csak r államnyelven kiadott határozatot visszaül, :r é< kérte annak magvar nyelven való leadását. A nyevtörvény végrehajtási rendeletével ellenkezik a járási hivatal idézett határozata, melyben büntetés terhe mellett hívta löl a kérvényezőt anak igazolására, hogy magyarnak vallotta-e magát, mert a rendelet értelmében valamely nemzeti kisebbséghez való tartozást a beadvány nyelve szerint kell megállapítani, hacsak a hivatalnak nincs tudomása arról, Hogy az illető fél más nemzetiségű. A bizonyítási teher ezért a járási hivatalra és nem a kérvényezőre hárul. — A rendelet értelmében, ha a hivatalnak kétsége van az iránt, hogy a fél valamely kisebbség tagja-e vagy sem. kikéri a fél nyi- atkozatát, ennek beérkeztéig azonban a kdUeSe“ ‘"etó I’em2etisé9 ta9iának- A végrehajtási rendelet nem ad joqot a járási hivatalnak arra. hogy büntetés terhe mellett bizonyítást követeljen a féltől mert neki csak a fél nyilatkozatát van joga kikérnie, de azt sem büntetés terhe mellett — es " hivatalnak kell bizonyítani» azt, hogy a kfrvínyezfi nem tagja annak a nemzetnek, amelyhez tartozónak vallja magát. S Ä»“lint " Verebél>'i l*r»siV , , túllépte törvényes jogkórét, amikor a sérelmes határozatot kiadta, kérdjük a BelMegsebesült Varela tábornok, a Madridnál harcoló nemzeti hadsereg főparancsnoka MADRID. — A köztársasági tüzérség csütörtökön hevesen bombázta a Cero Carabitasnál lévő ellenséges állásokat. Egy ágyúgolyó állítólag a nemzetiek főhadiszállása közvetlen közelében robbant föl és súlyosan megsebesítette Varela tábornokot, a Madrid elleni akció vezetőjét. Varela három helyen sebesült meg, legsúlyosabban a mellén. fi német és a svájci nemzeti szocialisták Összeköttetései BERN. — A svájci távirati ügynökség szerint egy berni politikai pör szenzációs leleplezéseket eredményezett. Leonhardt őrnagy, a svájci nemzeti szocialisták, az úgynevezett frontisták vezére bepörölte Loosly berni irót, aki azt állította, hogy a svájci nemzeti szocialisták Németországból kapnak pénzt. A pör alatt Loosly levélfényképekkel igazolta, hogy a frontisták és a német nemzeti szocialista központ között szoros összeköttetés létezik. A vádló hamisítványoknak nevezi a fényképfelvételeket és egész Svájcban nagy érdeklődéssel figyelik a pör részleteit. Tűz a legnagyobb bécsi kenyérgyárban BÉCS. — A tizedik kerületben lévő Anker- kenyérgyárban ma délelőtt hatalmas tűz ütött ki. A sütőcsarnok és a gőzsiitőde leégett. A kár jelentős. Hét érával rövidítik meg vasúti összeköttetést a Dunántúl és az Alföld között BUDAPEST. — (Szerkes z tőségünk telefonjelentése.) A Dunafölüvár—solti tranzverzális vasútvonal építési munkálatait megkezdték. Ez a vasútvonal Székesfehérvár és Kecskemét között vasúti összeköttetést pontosan hét órával rövidíti meg, keresztülrobog a Dunán és belefuró- dik az alföldi síkba. A Duna egyik holt ágán keresztül nyolcvan méter hosszú vasúti hidat is épitenek. Az uj vasútvonalat, amely a Dunántúlt köti össze az Alfölddel, 1940-ben adják át a forgalomnak. Hollandia megkettőzi hadseregét HAGA, — A kormány ma törvényjavaslatot nyújtott be, amely az évi ujonckontingenst 19 ezer 500 főről 32.000-re emeli. Az első katonai szolgálat idejét a törvény ugyancsak felemeli öt hónapról tizenegy hónapra és megszünteti a Hollandiában szokásos katonaszabaditások lehetőségét. Az uj hadügyi törvény a katonai költségvetés 18 millió forinttal való felemelését tette szükségessé. A parlament a lehető leggyorsabban letárgyalja a javaslatot. A benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban Van Dijk hadügyminiszter emlékiratot intézett a képviselőházhoz. Ebben bejelenti, hogy a holland hadiflotta a kiépítési program befejezése után a következő egységekből fog állani: 3 cirkáló, 2 vezérhajó. 12 torpedóromboló, 18 tengeralattjáró, amely a hol'land-ándiai vizeken látja el a szolgálatot és több más tengeralattjáró, amely a hollandi vizeken való szolgálatra épül, továbbá három torpedócirkáló és azonkívül megfelelő számú segédhajó és különleges rendeltetésű hadihajó. Építenek 72 nagy vizirepülőgépet és sok kisebb vizirepülőt. Ennek a hajóhadnak és légiflottának fenntartására a hadügyi kiadásokat évi 18 millió forinttal kell emelni, azonkivül 2 millió forintot irányoztak elő a kereskedelmi hajóknak ágyúval való ellátására. Az ország fontosabb hadászati pontjain hadászati erődítéseket épitenek. A miniszter emlékirata szerint nem kielégítő a gyalogság fegyverzete sem és feltétlenül szükség van a műszaki felszerelés, valamint a légelháritó berendezések tökéletesítésére is.
