Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-21 / 216. (4362.) szám

1937 szeptember 21, kedd. ^MGAI-7V\a<ÄARH1RLÄX> m 7 U xJtcu rzmu, és a gazdaságos TUNGSRAM ©DUPLASPIRÁLLÁMPA sugárzó fénye — ez kell a jó rinunkához! A rovatért LtiKÚ GÉZA felel Ősszel a gazdasági kérdések egész sora vár megoldásra Mezőgazdasági tehermentesítés, szeszgazdálkodás, margarlnkontingens, kamarai választások és egyéb fontos kérdések a programon----------­PRÁGA. — A Ikölltságvetés összeállítására irányuló kormán ymunkálatok, — mint ismere­tes, — az elmúlt héten is folytaik. A többi gaz­dasági természetű kormányintézkedések előké­szítése szintén folyamatban van. Néhány gaz­dasági kérdés rendezése közvetlenül aktuális és ezek megoldásához a gyászünnepségek után azonnal hozzáfognak. Jelentések szerint már majdnem teljesen készen van a mező- gazdasági tehermentesítésre irányuló javas­lat és annak érdemleges tárgyalását rövide­sen megkezdik. Bizonyos kiegészítésre szorul az iparosoknak nyújtandó olcsó hitelre vonatkozóan a mező- gazdasági tehermentesdtéssel párhuzamosan el­készített tervezet. Igen fontos kérdés még eze­ken kivül a szeszgazdálkodás ügyének végle­ges rendezése. Ennek megoldásáról a koalíciós hetes bizottság fog dönteni, és pedig minden valószínűség szerint úgy, hogy a jelenlegi szeszértékesitő társaságot át fog­ják szervezni, illetve ki fogják szélesíteni az érdekek csopor­tok további képviselőivel. Annak ellenére, hogy a földművelésügyi minisztérium által az állat­piac szabályozására vonatkozóan elkészített egyöntetű visszautasításra talált, mégis minden jel arra vall, hogy az állatpiac vala­milyen formában történő szabályozására az ősz folyamán sor kerül. A földművelésügyi minisztérium ebben a kér­désben uj kezdeményezéssel állott elő és foko­zott aktivitást fejt ki. Egyidejűleg tárgyalások folynak a müzsirkon tingensnek ezer vagonnal való felemeléséről is. Illetékes helyen a müzsirgyártás kérdését vo­natkozásban az állati zsiradékok kérdésével érettnek tartják a megoldásra, hogy igy ezt a minden évben megismétlődő problémát végre véglegesen rendezzék az állattenyésztők és fo­gyasztók érdekében. A kereskedelemügyi minisztériumban befe­jezéséhez közeledik a kamarai törvény és a kamarai választási törvény revideált tervezeté­nek megszövegezése. Ma már azonban teljesen bizonyosra vehető, hogy a kamarai választásokra eben az évben nem kerül sor s ugyanez áll a szociális intézményi választá­sokra is. Az előkészitési munkálatok tovább folynak. Ipari körökben nagy figyelmet szentelnek az önálló kereseti foglalkozást űző személyek szociális biztosí­tása megvalósításának. Ennek a kérdésnek a sorsáról azonban ezidő szerint csak annyi mondható, hogy az ügy je­lenleg a népjóléti minisztérium kezében van. Kihirdették a keményitőburgonya árát 1-2 koronás szlovenszkói kfllttnlevonás PRÁGA. — A földművelésügyi minisztérium a hivatalos lap vasárnapi számában kiherdette a keményitőburgonya 1937—38. évi kampányban érvényes átvételi föltételeit és árát. A hirdet­mény szerint 17.5 százalék minimális kemé­nyitőtartalommal biró száraz, egészséges és agyagmentes fuvarral beszállított 102 kg. bur­gonya alapárát franko keményítőgyár vagy fran­ko vagon feladási állomás 20 koronában állapították meg. A 17.5 százalékon aluli kmeényitő tartalommal biró burgonya árából minden megkezdett félszá­zalék után az árlevonás 50 fillér. Amennyiben a keményitőtartalom 16 százalék alá esik, minden megkezdett félszázaléknál az árlevonás 75 fillért tesz ki. Amennyiben a termelő nem rakatja maga vagonba a burgonyát, a közvetítőnek joga van minden 102 kg. burgonya alapárából 0.50 koro­nás levonást eszközölni. A kontingensen felüli keményítő előállítására szolgáló 17.5 százalékos minimális keményitőtartalommal rendelkező, fu­varral átadott 102 kg. burgonya alapára 17 korona franko keményítőgyár, vagy frnako vagon feladási állomás. A 17,5 szá­zalékon aluli keményitőtartalommal biró burgo­nya árából minden megkezdett félszázalék után az árlevonás 50 fillér s amennyiben a keményí­tő taratlom 16 százalékon alulra csökken, a le­vonás 17.5 százalékon aluli minden félszázalékért 75 fillér. Amennyiben a termelő a burgonyát nem rakatja maga vagonba, a közvetitőnek itt is min­den 102 kg. burgonya alapárából 50 filléres le­vonást van joga eszközölnie. A hirdetmény sze­rint a fenti alapárak Szlovenszkón 1 koronával csőkkenttetnek, illetve a kassa—odexbergi vasút­vonalon Zsolnától keletre fekvő burgonyakemé- nyitőgyáraknál, amelyeknél ugyanis a levonás 2 koronában állapittatik meg. A megállapított alapárakból a következő levonások eszközöltet­nek: az állomáson vagonba rakott burgonya árá­ból a szállítótól levonják a vasúti szállítási díj kétharmadrészét, amely legkevesebb 50 fillért és legfeljebb 2 ko­ronát tehet ki minden 102 kg. burgonya után. A vasúti állomástól 2 kilométernél nagyobb tá­volságra fekvő burgonyagyárakba fuvarral vagy a mellékvonalakon fekvő kemnéyitőgyárba való burgonyabeszállitásnál Szlovenszkón még a to­vábbi paritásos levonásokat állapítják meg. A nebojszai Müller-féle mezőgazdasági keményítő­gyárnál, az alsóóhaji mezőgazdasági szövetke­zeti keményítőgyárnál, valamint a trni keményí­tőgyárnál (tulajdonos dr, Reiss) a levonás 50 fillér. (—) Kompenzációs tárgyalások. Jelenleg több állammal folynak kompenzációs kereskedelmi tárgyalások. A csehszlovák megbízottak Olasz­országgal tárgyalnak, ahová szarvasmarhát akar­nak exportálni, Lengyelországgal pedig az át­veendő len fejében eszközlendő kompenzációs szállításokról folynak tárgyalások. Németország­gal ugyancsak tárgyalások folynak a kárpátaljai almának kompenzáció fejében történő szállítá­sáról. (—) Cukorfogyasztás, 1936 október 1-től 1937 augusztus 31-ig a köztársaságban 3,123.308 má­zsa cukrot fogyasztottak el a múlt kampány azo­nos szakában kimutatott 3,078.282 q-val szem­ben. A belföldi fogyasztás tehát csak lényegte­lenül, 1.5 százalékkal emelkedett. Emelkedett a széntermelés és a kivitel PRÁGA, — A ma kiadott jelentés szerint augusztusban Csehszlovákiában 248 szénbanya dolgozott és pedig 78 kőszénbánya és 170 barna- szénbánya. Augusztusban a kőszéntermelés 1 mil­lió 567.827 tonnát tett ki, amely mennyiség a jú­liusi adatokat 124.556, a multévi augusztusi ada­tokat pedig 646.430 tonnával múlta felül. Barna­szenet 1,495.917 tonnát termeltek, azaz 105.470 tonnával többet, mint júliusban és 245.887 ton­nával többet, mint a múlt év augusztusában. A koksztermelés 302.600 tonnát tett ki, amely 12.300 tonnával több a júliusinál, a múlt évi augusztusinál pedig 142.600 tonnával. Kőszén­brikettet 49.890 tonnát termeltek, azaz 70 tonná­val kevesebbet a júliusinál, de 19.140 tonnával többet a múlt évi augusztusi mennyiségnél. A barnaszénbrikettmennyiség 19.570 tonnát tett ki, amely 344 tonnával kevesebb a júliusinál, de 5.453 tonnával több a múlt évi augusztusi meny- nyiségnél. A kivitel augusztusban emelkedett. A kőszénkivitel 207.713, a barnaszén 155.126, a kokszkivitel pedig 99.218 tonnát tett ki. Cseh­szlovákia augusztusban 97.780 tonna kőszenet, 6.046 tonna barnaszenet, 14.637 tonna kokszot és 4.421 tonna antracitot hozott be. Augusztus végén a szénkészlet a következő volt: kőszén 420.581, barnaszén 753.346 és koksz 196.739 tonna. Újra szabályozták az 1935, és 1936. évi termésű búza eladási érát PRÁGA. — Annakidején a PMH jelen­tette, hogy a pénzügyi és a földművelésügyi minisztérium az 1935. és az 1936. évi ter­mésből származó búza eladási árát az egyes föladóállomásokon az 1937. évi termésből származó búzára vonatkozóan megállapított fölvásárlási árnál 18.50 koronával magasab­ban állapította meg. A két minisztérium az ármegállapítást a hivatalos lap keddi számá­ban megjelent hirdetménnyel a következő­képen szabályozta: Azokon a föladási állo­másokon, amelyekre vonatkozóan az 1937. évi termésből származó búza fölvásárlási árát az 1937—38. gazdasági évre magasab­ban állapították meg, mint az 1936—37. év­re érvényes fölvásárlási árakat, a 18.50 ko­ronás különbözet 1937 julius 25-től kezdve annyival szállittatik le, mint amennyivel az 1937. évi termésből származó búza 1937— 38. gazdasági évre érvényes fölvásárlási ára magasabb az 1936. évi termésből származó búzának az 1936—37. gazdasági évre meg­állapított fölvásárlási áránál. Revízióra szorul Csehszlovákia pénzügyi politikája PRÁGA, — A „Vebkov“ mai számában dr. Rudolf Broz rendkívül érdekes cikket közöl Masaryk elnöknek ama egykori kijelentésére való utalással, hogy a neanzetgazdászok csődöt mondottak, A cikkíró arra következtet, hogy főképpen Csehszlovákiában nem volt helyes program sem a gazdasági konjunktúra, sem pe­dig a válság idején. Szerinte Csehszlovákiában nem értették azt meg, hogy a világggazdasági válság nem csupán konjunkturális fordulatot je­lent, nem csupán a gazdasági ciklus üj szaka­szát, hanem egyszersmind jelenti a nemzetközi aranystandard összeomlását és minden állam­ban pénzügyi válságot jelent, A gazdasági vál­ság leküzdése megkövetelte, hogy helyesen old­ják meg a pénzügyi problémát. A pénzügyi probléma megoldása elsősorban pénzszaporitást jelent. A cikkíró szerint Csehszlovákia hivata­los pénzügyi szakértői éppen ellenkező állás­pontra helyezkedtek. Más államoktól való el­térésében, ahol megértették az idők szükségletét, Csehszlovákiában nem volt semmiféle koncep­ció a válságnak ilyen utón való megoldásara. Ezért tehát Broz szerint Masaryk elnöknek an­nak idején igaza volt, amikor azt mondta, hogy Csehszlovákia nemzetgazdászai az egész vona­lon csődöt mondottak. Tapasztalatlanságról és előrelátás hiányáról tettek tanúságot és egé­szen máshová érkeztek el, mint ahová kellett volna. A pénzfölöslegből szaturálták ugyan a fegyverkezési ipart, de kiszárítottak minden más pénzforrást és meghosszabbították a gaz­dasági válság tartamát a szélesebb nepretegek szempontjából, amelyek nem részesei a fegyver­kezési konjunktúrának és az állami pénzügye­ket nehéz helyzet elé állították. Ezért a cikkíró szerint a politikusok küldetése és feladata az, hogy az eddigi pénzügyi mdószereket revízió alá vegyék és uj utak megkezdésere adjanak iniciativát, (—) Párisban tartják meg a Caisse Commune konferenciát. A közös pénztári konferenciának szeptember 20-án Becsben kellett volna megkez­dődnie. A konferencia színhelyét azonban Pá- risba tették át. A tanácskozásokon az utódálla­moknak a közös pénztárral szemben fennálló adósságai szabályozásáról lesz szó. A konferen­ciát szeptember 23-án, csütörtökön kezdik meg. júliusban tovább emelkedett a borfogyasztás PRÁGA, — Az állami statisztikai hiva­tal jelentése szerint júliusban a megadózta­tott szőlőbormennyiség jelentősen emelke­dett. Júliusban ugyanis a fogyasztás céljá­ra 37.153 hl. szőlőbort adóztattak meg a múlt év azonos hónapjában megadóztatott 29.092 hl-el szemben, tehát az emelkedés 27 százalék. Az egyéb gyümölcsbormennyiség 3933 hl-ről 12.4 százalékkal 4421 hl-re emelkedett. A megadóztatott gyümölcslé­mennyiség 2400 hl-ről 1 százalékkal 2425 hl-re, a limonádé 27.032 hl-ről 17.6 száza­lékkal 31.789 hire, a megadóztatott szóda- vizmennyiség 43.718 hl-ről 7.1 százalékkal 46.805 hl-re emelkedett. A múlt év júliusá­val szemben mindössze a megadóztatott ás- ványvizmennyiség csökkent és pedig 23.885 hl-ről 4.8 százalékkal 22.743 hl-re. Az év első hét hónapjában a megadóztatott sző­lőbormennyiség 234.905 hl-ről 273.760 hl-re emelkedett, tehát 18 százalékkal. (—) 18 millió koronáért vásárolt szivar­dohányt a dohányjövedék. A dohányjövedék igazgatósága jóváhagyta a Hollandiában 18 mil­lió korona értékben lekötött szivardohány meg­vásárlását. A dohány expediálása rövidesen meg­kezdődik. A megvásárolt mennyiségből 0.2 millió kiló szumátrai, 0.12 millió kiló brazillal és 0.55 millió kiló jávai dohány. A megvásárolt dohányt devizával fizetik. — A dohányjövedék vezér- igazgatója két hivatalnokkal Törökországba uta­zott a törökországi dohányszállitási ajánlatok ügyében. (—) Tiltakozás a gyümölesszállitmánynak kis­kereskedők részére való közvetlen eladása ellen. A gyümölcsexportőrök és importőrök szövetsége azzal a kéréssel fordult a hatóságokhoz, hogy akadályozzák meg a Szlovenszkóról és Kárpátal­járól érkező, nem kereskedők által szállított gyü­mölcsnek az állomáson közvetlenül a kiskereske­dők részére történő eladását. (—) Az árpakivitel kérdése. A gabonakeres­kedelem az elmúlt héten szabályos lefolyású volt, a rozsbevásárlás azonban a malmoknak még mindig gondot okozott. Hírek szerint a mező­gazdák árpakivitelre, illetve jobb árpaárakra várnak. A kiviteli kontingenst a napokban fog­ják megállapítani. Beavatott körökben 1000—• 1500 vagonról beszélnek. Ezért az árpaklnálat az elmúlt héten lanyhult. A zabkereskedelem a belföldi szükségletre korlátozódott és a keres­kedők a legjobb minőségű zabot is minden pót­lék nélkül vásárolhatták föl. (—) Emelkedett a nyeisvastermeléa. A nyensvastenmelés augusztusban eddig nem jegy­zett magasságra emelkedett, 149.923 tonnát tett ki a júliusi 138.895 tonnával szemben. A ter­melés tehát jóval magasabb, mint 1929-ben, amikor is 138.025 tonnát tett ki A nyersacél­termelés júliussal szemben az akkor előállított 201.977 tonnáról 199.856 tonnára, tehát mér­sékelten csökkent, de még mindig ez a legma­gasabb augusztusi termelési eredmény, mert 1929 augusztusában 185.305 tonna nyersacélt termelték és ettől az időtől kezdve az acélter­melés csökkent. (—) Mezőgazdasági kényszeregyessége-k* A pozsonyi kerületi bíróság körzetében 5, a bereg­szászi kerületi bíróság körzetében pedig 1 uj me­zőgazdasági kényszeregyességi eljárás indult. (—) Csökkent a magyar bankjegyforgalom* A Magyar Nemzeti Bank heti kimutatása sze­rint az érckészlet 1,175.081.25 P-vel 148 millió 183.287.86 P-re, az egyéb követelések 3 millió 143.267.50 P-vel 252,073.858.35 P-re emelkedett. A leszámítolt váltók, közraktári zálogjegyek és értékpapírok tétele 10,165.194.68 P-vel 385 mil­lió 059.827.59 P-re csökkent. A bankjegyforga­lom 22,496.080 P-vel 403,616.970 P-re, az egyéb tartozások 82.517.29 P-vel 160,109.541.49 P-re csökkent. A zsirókövetelések, letétek és azonnal leiáró más kamatozások összege 16,731.751.35 P-vel 28,850.553.88 P-re emelkedett. (—) Devizapiac. A mai prágai devizapiacon Alexandria 0.20, Amszterdam 3, Athén, Kon­stantinápoly 0.04, Helsinki, Montevideo 0.20, Lisszabon 0.125, London 0.22%, Oslo 1.25, Pá- ris 0.27% és Stockholm 1 koronával javult. (—) Valutapiac. A mai prágai valutapiacon a márka 5, az ezüstmárka 10 koronával javult, lej 0.25, a lira 2 koronával gyöngült. Értéktőzsde Prága egyenetlen PRÁGA* — (Pragoradio.) Az értéktőzsde jellege ma egyenetlen volt. Az üzlet főképpen a vezető értékekben alacsonyabb árfolyam- színvonalon Indult, később azonban az irányzat javult s az árfolyamok is emelkedtek. A oessz- spekuláció fedezeti vásárlásokat eszközölt s a közönség is elvétve vásárolt. Az értekek nagy­része a legutóbbi árfolyamszinvonal fölé ke­rült, a többiek legalább csökkentették nyitási árfolyamveszteségüket. Az üzleti forgalom meg­lehetősen szűk keretek között bonyolódott le, mert a tőzsde kedden, tekintettel Masaryk el­nök temetésére, zárva' marad. Nyertek: Berg­mann 3, Brünni Gépek, Ringhoffer 5, Cseh Ke- 1 -eskedelmi, Kovarik 30, Kolini Vegyi, Sphinx- 3, Dux-Bodenbachi, Selber, Északi Vasút 20,

Next

/
Oldalképek
Tartalom