Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)
1937-09-01 / 199. (4345.) szám
1937 szeptember 1, szerda. mm 3 A diadalmat magyar egység jegyében szentelték fel az egyesült párt nagyidai zászlaját Belithatatlanul hatalmas tömeg lelkes ünnepléssel fogadta a párt elnökét és törvényhozótársait ••• „Magyarnak lenni annyi, mint közösséget vállalni a magyar sorssal“ ••• KASSA. — Nagy ünnepet ült Nagyida s a messze környék magyarsága, illetőleg őslakossága az elmúlt vasárnap. Fényes ünnepségek keretében szentelték fel az egyesük országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt nagyidai helyiszervezetének remekbe készített fehér-zöld zászlaját. A lelkes nagyidai magyarok régi óhaja teljesült be ezzel a zászlóavatással. A kiválóan előkészített, nagyszabású ünnepségen az egyesült párt országos elnökével, Jaross Andor nemzetgyűlési képviselővel az élen megjelentek dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő, Füssy Kálmán és dr. Pajor Miklós szenátorok, Vi- rágh Béla tartománygyülési képviselő, Tost Barna pápai prelátus, a kassai pártszervezet elnöke, Münster Tivadar kassai társelnök, Tost László volt helyettes polgármester, Wirth Gyula kerületi pártigazgató és dr. Kátra Kálmán főtitkár s a kassai kerületi főtitkárság tisztviselőkara. Ott láttuk továbbá az ünneplők soraiban Nagyida egész környékének vezetőférfiait, igy Schell Péter nagyidai földbirtokost, a Bód- vavölgyi Gazdasági Egyesület elnökét, Za- golla Ferenc pápai kamarás, nagyidai plébánost, Meskó Dezső nagyidai református lelkészt, dr. Wohl Sámuel országos pártvezetőségi tagot, dr. Szluka Dezső szepsi ügyvéd, járási bizottsági tagot és még sokakat. A messze környék csaknem minden egyesült párti szervezete kiküldöttekkel képviseltette magát az ünnepségen, amelyre száz kilométeres távolságról felsorakoztak a nemzethü magyarok. Kassáról különvonat indult vasárnap reggel1 Nagyidéra, amely szinte ontotta magából az ünnepségre érkező vendégeket úgy, hogy Nagyida soha nem látott még ilyen hatalmas embertömeget falai között. Az ünnepélyes fogadtatás Az egyesült párt törvényhozói Kassáról vasárnap reggel autókon indultak Nagyidéra. Buzinka község határában a buzin- kai és sacai pártszervezetek kiküldöttei fogadták a törvényhozókat. Ondrejcsó János, a buzinkai pártszervezet elnöke, aki már közel húsz év óta tölti be ezt a tisztet, szépen felépített beszéddel köszöntötte a pártvezetőket, majd utána Ondrejcsó Mária és Szekeres Ilona ugyancsak üdvözlőszavak kíséretében virágcsokrot nyújtottak át Ja- ross Andor pártelnöknek és Tost Barna prelátusnak. Nagyida határán a nagyidai helyiszervezet vezetősége nagy népsokasággal várta az érkező vendégeket. Itt a nagyidai helyiszervezet nevében Kiscsáji Pál mondott üdvözlőbeszédet. Hatalmas kocsitábor gyönyörűen feldíszített lovakkal, amelyeket árvalányhajaskalapu magyar legények hajtottak, fogták körül a pártvezérek autóit s a menet igy folytatta útját Nagyidára. (Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznünk a hatóság ama érthetetlen intézkedéséről, hogy az utolsó pillanatban betiltotta a lovasbandérium és a feldíszített kerékpármenet felvonulását, melyet eredetileg engedélyezett. A nagyidaiak ezért feldíszített lovaikat szekerekbe fogták, melyeken szin- pompás magyar ruhákban ifjak és leányok foglaltak helyet.) A község elején diadalkapu fogadta az érkezőket, a főtéren végeláthatatlan tömeg szorongott. Az uccákon, amerre a menet elhaladt, kivirágzott ablakokból kendőket lobogtattak, úgyszólván minden lépésnél harsány, lelkes éljenzés fogadta az érkezőket s mikor a törvényhozók a katolikus templom előtt kiszálltak autóikból, egetverő éljenzésbe olvadt össze a hatalmas néptömeg. A főtéren Nagyida képviselőtestülete nevében Nagyidai István, a nagyidai párt- szervezet nevében pedig Demkó Péter, az agilis ifjú elnök fogadta lelkes szavakkal Jaross Andor országos elnököt és a törvényhozókat, Varga Erzsiké és Kiss Erzsiké pedig a magyar ifjúság nevében mondottak mélyhatásu Isten-hozottat. A vidékről egybesereglett párthivek nevében Petró Bertalan, perényi magyar mondott szívből jövő üdvözlő szavakat. A magyar ember a legtisztább szobában fogadja a vendégét, — mondotta — mi most az Isten legtisztább házában, a szabad természet kéklő ege alatt fogadjuk a mi rajongásig szeretett vezéreinket. Neveik aranynál is ékesebb betűkkel be vannak írva a mi hűséges magyar sziveinkbe! Aranyunk és ezüstünk nincsen, de amink van, az mind vezéreinké. Szavaira sok-sok szemet elöntött a könny. Jaross Andor országos elnök, nemzetgyűlési képviselő meghatottan mondott köszönetét a díszes fogadtatásért. Magyar lelkeinket, magyar sziveinket hoztuk Nagyidéra, —- mondotta többek között —, amelyért cserébe a legdrágábbat, az örök értéket kapjuk szintén a mi magyar testvéreinktől, szivük, és lelkűk leghűségesebb szeretetét. Istentiszteletek Az ünnepélyes fogadtatások után ünnepi istentiszteletek következtek. A római katolikus templomban Zagolla Ferenc pápai kamarás, nagyidai plébános mondott szentmisét, mig a református templomban egybesereglett híveknek Meskó Dezső nagyidai református lelkész tartott istentiszteletet. Ezeknek befejezése után a pártvezérek vezetése alatt megindult a beláthatatlan sokaság a diszgyülés színhelye felé. Csendben, méltóságteljes nyugalommal vonult az emberáradat. Eredetileg úgy tervezték, hogy tüzoltózenekar kiséri a gyűlésre való felvonulást, azonban ezt is az utolsó pillanatban betiltották. Özv. Brezsányi Ödönné parkjának hatalmas szabadtere előtt újabb diadalkapu várta az érkezőket, amelyen át mintegy háromnegyed órán keresztül szakadatlanul vonult a tömeg a parkba. Köröskörül sátrak állottak, oldalt egy sátor alatt a tüzoltózenekar foglalt helyet. Középen gyönyörűen feldíszített emelvényen állott a díszsátor, melyet a párt fehér-zöld színeit viselő szalagok díszítettek. Itt foglalt helyet a törvényhozók és kíséretük csoportja. Felszentelik a zászlót A nagygyűlés a pártzászló ünnepélyes felszentelésével és megáldásával vette kezdetét. Zagolla Ferenc pápai kamarás mélyhatásu beszéd kíséretében megszentelte azt, Meskó Dezső református lelkész pedig ugyancsak nagyszabású beszéd és gyönyörű ima kíséretében megáldotta a zászlót. A szertartások után magasba szökkent a remek pártzászló, amely az egyik oldalán fehér és zöld mezőben magyaros moti- vumu kalász- és búzavirág-ékítmények között: ,,Ha Isten velünk, ki ellenünk“ körirattal az isteni Magvető selyemre festett képét viseli, mig a másik oldalon ugyancsak fehér-zöld mezőben és szintén gyönyörűen kidolgozott ékítmények között egy a mezőgazda-, az iparos-, a kereskedő- és a munkás-jelvényeket összefogó kép látható, körülötte ezzel a felirattal: „Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt Helyiszervezete Nagyida, 1937. augusztus 29.“ A zászló egyik sarkában Nagyida címere van ugyancsak selyemre festve. A nagyidai ifjúság vegyeskara alkalmi énekszámmal, a tömeg pedig egetverő, lelkes éljenzéssel üdvözölte a felszentelt és megáldott zászlót. ön egészséges lesz ha megfogadja tanácsunkat: érelmeszesedés, vérbaj, golyva, skrofulózis, gyulladásos természetű női bajok, légcső-hurut eseteiben a CIGELKA-LUDOVICUS jód - brómos gyógyvíz használatát ajánljuk. „CIGELKA“ forrásvállalat, Bardejov magyarnak lenni nem annyit jelent, hogy beszélünk vagy írunk magyarul, hanem magyarnak lenni annyi, mint közösséget vállalni a magyar sorssal és vállalni a felelősséget a magyar sorsért. Magyarnak lenni annyi ,mint megmenteni a magyarság részére a földet, az iskolát, a magyar nyelvet, a magyar kultúrát és a magyar boldogulást. — A magyar egység kiépítése nem jelent ellenfrontot Szlovenszkó és Kárpátalja többi őslakos nemzetiségével szemben. Századokon keresztül a magyar sorssal egybeforrott az itt élő szlovákok, németek és ruszinok sorsa és a magyar nemzet jó- és balsorsa szabta meg az ő sorsukat is. A szlovenszkói németség pedig nem felejtheti el, hogy a történelem folyamán kiváltságait a magyar királyoktól kapta, megélhetését a magyar és szlovák nép között találta meg. Mi tisztelettel viseltetünk Henlein szudétanémet pártjának dinamikus feltörésével szemben, de nem szabad elfelejtenie sem Henleinnek, sem a velünk itt élő németségnek, hogy a szudétanémetek és a szlovenszkói németek között a Kárpátok magassága áll nemcsak földrjazi, hanem eszmei és gazdasági szempontból egyaránt. A képviselő nagyhatású beszédében ezután Dérer igazságügyminiszternek a tátra- lomnici nyári egyetemen tett azon kijelentését — hogy „a magyar kisebbségnek pontosan annyi az iskolája, amennyi a lakosság arányszáma alapján megilleti“ — hivatalos statisztikai adatok alapján találóan megcáfolja. (A beszéd e különösen fontos részére még visszatérünk.) Porubszky Géza beszédének további részeiben a földreform végrehajtásával kapcsolatos sérelmekkel, a szükségmunkákra kiutalványozott összegek igazságtalan elosztásával, az egyes országrészek közötti gazdasági egyenlőtlenség okaival és más közérdekű kérdésekkel foglalkozott. Frenetikus hatású beszédét a következő szavakkal fejezte be: Azok a magyarok, akik elhagyják őseik hitét és meggyőződését, akik elhagyják a magyarságot, megérdemlik, hogy kiássák a sírból csontjaikat és megtapossák. Jaross Andor ünnepi beszéde T. Csáji János, a nagyidai pártszervezet szintén ifjú társelnöke tartalmas beszéddel megköszönte a zászló felszentelését a lelki- pásztoroknak. Majd Demkó Péter helyi szervezeti elnök ünnepélyes megnyitó szavaival kezdetét vette a nagygyűlés. Zugó tapsvihar és hatalmas éljenzés közepette emelkedett szólásra Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, a párt országos elnöke. Jaross Andor nagyszabású bestédben méltatta egyrészt az ünnepség jelentőségét, másrészt pedig kül- és belpolitikai vonatkozásokban tett nagyfontosságu kijelentéseket. Beszédét közérdekű voltára való tekintettel holnapi számunkban részletesen fogjuk ismertetni. A pártelnök szavait gyakran szakította félbe a hallgatóság zajos helyeslése és szűnni nem akaró tapsvihara. A beszéd végén pedig percekig tartó éljenzéssel ünnepelték a pártvezért. Ezután elsőnek Jaross Andor helyezte el a zászlószeget a zászló rudjában. Ugyancsak Jaross Andor helyezte el dr. Sziillő Géza parlamenti klubelnök zászlószögét is. Esterházy János üzenete A megjelenésében akadályozott Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, a párt országos ügyvezető elnöke levelet intézett a nagygyűléshez, amit Wirth Gyula kerületi pártigazgató olvasott fel a közönség lelkes ovációja közben. — Túláradó boldogsággal tölt el az a tudat, — irja többek között levelében a pártelnök —, hogy szeretett kassai választókerületemnek egy ilyen nagymultra visz- szatekintő községe, mint amilyen Nagyida, a kisebbségi magyarság mai küzdelmes utján is az elsők és a vezetők között foglal helyet azok sorában, akik a magyarság és és a szlovenszkói őslakosság erkölcsi és anyagi érdekeiért bátran síkra szállnak. Szerettem volna személyesen ott lenni a nagyidaiak szépséges ünnepén, de másirá- nyu, halaszthatatlan teendőim megakadályoztak ebben a szándékomban. Üzenem azonban Nagyida hűséges magyarságának s az avatási ünnepségen megjelenő minden magyar és őslakos testvéremnek, hogy annak a zászlónak a dicsőségéért és győzelméért megyek hadakozni most is, amely ma Nagyidán bontja ki fehér-zöld szárnyát, hogy Pozsonytól Ungvárig alája sorakozzék mindenki, akit magyar anya szült s akit magyar anya nevelt. Esterházy János zászlószegét a nagygyűlés viharos éljenzése kíséretében Wirth Gyula helyezte el a következő jelszóval: Aki magyar, mind mellénk álljon s e zászló alatt oltalmat találjon!" Porubszky: Magyarnak lenni... A következő szónok dr. Porubszky Géza kéméndi plébános, nemzetgyűlési képviselő volt. A keresztény összefogás, a magyar egység szükségességét hirdette, amely egyedüli védőgát a keresztény- kultúrát végromlással fenyegető bolseviki áradattal szemben, mely — sajnos — a magyarság sorai közé is befurakodott. Olyan időket élünk, amikor semmi nem választhatja el a magyart a magyartól. Nem mindenki magyar, aki magyarul beszél, — mondotta a szónok többek között — nem minden irás magyar, amely magyarul van írva. Mert Virágh, Pajor, Füssy és Tost beszéde Virágh Béla református esperes, tartománygyülési képviselő, miként paptársa, ő is a felekezeti béke mellett tett hitet és kijelentette, hogy mindenki bűnt követ el, aki a magyarságot felekezeti kérdések felszinrehozásával akarná megbontani. Tanulságos történelmi példákat sorakoztatott föl annak igazolására, hogy a magyar nemzet komoly időkben mindig fölismerte az összefogás múlhatatlan szükségességét, s igy van ez ma is. Fölhívást intéz a munkássághoz, hogy fordítson hátat a nemzetköziségnek, mely sírját ássa a magyar munkásnak s térjen vissza a magyar közösségbe. Hiszek a magyar munkásban — mondotta Virágh Béla— és hiszem, hogy ha a csehszlovákiai magyarság megszervezésében nem is vett eddig teljes odaadással és teljes egészében részt, de részt fog venni a magyar élet kiépítésében. A maga és Kontsek György tartománygyülési képviselő nevében helyezte el a zászlószöget. Dr. Pajor Miklós szenátor beszéde elején kijelentette, hogy a nagyidaiak ünnepe nemcsak az ottani vidék, hanem az összmagyar- ság ünnepe. Majd kifogás tárgyává tette a hatóság ama intézkedését, amellyel nemcsak a bandériumot és a zenét, de még a gyűlésről való fényképek készítését is betiltotta. Füssy Kálmán szenátor lendületes beszédében visszautasította a kormánypártok ama vádját, hogy mi magyarok irredenták vagyunk. Éles szavakkal bírálta a kormánypártok politikáját. „Amig ezt a földi rögöt járod, lebegjen előtted, hogy te is felelős vagy a magyar jövőért —■ jelszóval ütötte be a zászlószöget. Tost Barna pápai prelátus, Kassa város plébánosa, a kassai pártszervezet elnöke a kassai
