Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-19 / 215. (4361.) szám

Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- fCc Ha; Kis Magyarok lapja XVI. évf. 215. (4361) szám • Vasárnap • 1937 szeptember 19 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. EQ*es szám ára 1.20 K€, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága 11-, Panská ulice 12, 111. emelet • 9 TELEFON; 303-11. 9 ® SÜRGÖNY. CÍM HÍRLAP PRAHA. Magyar indítvány Genf ben A kisebbségi kérdés a népszövetségi közgyűlés előtt Tánczos tábornok beszéde - Az alexandreitei példa — A népszövetség életképességének feltételei — A belpolitikai ősz küszöbén (d) Az alapitó elnök pótolhatatlan nagy egyéniségének elvesztése természetszerűen olyan megrenditően és lesújtóan hat a cseh­szlovák politikai tényezőkre s annyira mély gyászt vált ki bennük, hogy a gyászhét alatt megállt minden belpolitikai munka, függő­ben maradt minden probléma. Ahogy Benes köztársasági elnök egész héten át minden fönnmaradó szabad percét a halott ravatala mellett töltötte, mert nem tud elszakadni a legendás tekintélyű halott mesterétől, a leg­főbb tanácsadótól, ugyanúgy az egész cseh­szlovák közélet, az egész állami apparátus, a törvényhozás, politikai gépezet is csak a gyász hangulatának él. Az egyedüli politi­kai munka csak az volt, hogy a parlament takarékossági bizottsága tovább dolgozott a jövő évi költségvetési előirányzat kiadási tételeinek mérséklésén. És bizonyos, hogy a jövő egész hét is a Masaryk gyászkultusz jegyében fog eltelni, hiszen a avászpszichó- zis, amely már most is hihetetlen mértékig magával ragadta nemcsak a csehszlovák politikusokat és a hivatalos köröket, de a legszélesebb csehszlovák néptömegeket is, a hét második napján, a temetéskor éri el majd tetőfokát. Bátran megjósolhatjuk, hogy áz egész őszi belpolitikai munkaidény alatt Masaryk szellemének idézésével igyekeznek majd az eddigi konstellációt, az eddigi kor­mánykoalíciót, az# eddigi hatalmi osztály­viszonyt megőrizni. Amíg csak emberileg lehetséges. De a belpolitikai élet ilyetén való petrifikálását nem igen lehet majd sokáig fönntartani, mert hiszen rövidesen el kell, hogy következzenek a községi választások s akkor a koalíciós pártok közötti müegyen- suly, amelyet csak a legnagyobb művészet­tel sikerül a kormányelnöknek hónapról-hó- napra prolongálni, a választási eltolódások esetén fölborul. És akkor újból a szőnyegre kerülnek az összes nehézségek, amelyek a kormánytöbbség összehozásával járnak. El­múltak azok az ideális idők, amikor a kor­mányalakítással megbízott miniszterelnök, Svehla, eldicsekedhetett, hogy kétféle kor­mánytöbbséget is lehet alkotni. Most a cseh­szlovák nacionalista politika szempontjából körülbelül az a helyzet, mint Ausztriában volt, amikor az egyenlő erejű jobboldal és baloldal koalícióban volt kénytelen össze­állni és együttmaradni. Mert az ilyen koalí­ciót a kölcsönös bizalmatlanság és félté­kenység tartja együtt. Sőt mennél nagyobb a bizalmatlanság és féltékenység, annál erő­sebben ragaszkodik mindkét fél a kezében lévő hatalomhoz és a paritáshoz. A községi választások igen könnyen fölboríthatják legalább is a paritást. Mennél közelebb jutunk a községi válasz­tásokhoz, annál jobban elárulja a kormány­pártok sajtója, hogy a döntő erőmérkőzést a nemzetiségi arcvonalon várják. A német­ség városaiban és községeiben ugyanis még azok az erőviszonyok vannak, amelyek a szudétanémet párt megszületése előtti idő­ben jöttek létre. Vagyis amikor a mai német kormánypártok még a legerősebb német pártok voltak. Azóta azonban megszületett a szudétanémet párt, amely pont kétszerte erősebb lett, mint a három kormánypárt együttvéve. A mostani községi választáso­kon ezek szerint az úgynevezett aktivista pártok többségét henleinista többség fogja fölváltani még akkor is, ha tán Henleinék GENF. —• A népszövetség közgyűlésé­nek nyilvános ülését ma délelőtt tíz órakor I nyitották meg. A közgyűlés napirendjén a főtitkári jelentés szerepelt. A gyűlés első szónoka Tánczos Gábor tábornok, magyar főmegbizott volt, aki élénk figyelemmel ki­sért beszédében egyebek közt ezeket mon­dotta: —■ A jelentés, amelyet a főtitkár a nép- vetségnek legutóbbi közgyűlése óta végzett munkájáról a szokott gonddal összeállított, újabb bizonyítéka annak az aránytalanság­nak, amely egyrészt ennek az intézmény­nek a technikai kérdésekben kifejtett mély­reható és hatályos tevékenysége, másrészt a politikai téren elért eredmények elégte­lensége között fennáll. Pedig ahhoz, hogy a népszövetség magasztos küldetését, tud­niillik a fegyveres konfliktusok megelőzését és a népek között való béke megóvását megvalósíthassa, elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy tevékenységének homlokterében politikai kérdések álljanak. A népszövetség jövője, sőt léte függ attól, hogy miként lesz képes és hajlandó megoldani a világot ez- időszerint nyugtalanító súlyos politikai problémákat. A magyar küldöttségnek ismé­telten módja nyílt annak kifejtésére, hogy az egyességokmány reformjának kérdésé­ben Magyarország a problémát a megelőző és megtorló rendelkezések között való kellő egyensúly megvalósításában látja. Mindab­ból azonban, ami a bizottság munkálataiból eddig nyilvánosságra került, sajnos, ebben a tekintetben semmiféle irányelv nem bon­takozik ki. Miután Magyarország nem tag­ja a huszonnyolcas bizottságnak, erről a helyről fordul hozzá azzal a nyomatékos kéréssel, hogy bizottsági munkálatai során e probléma fontosságát ne tévessze szem elől. Nemcsak munkájának sikere és a nép- szövetség jövője, de a világ békéje is függ attól, hogy a bizottság ezt a kérdést miként fogja megoldani. Nem kétséges ugyanis, hogy egyedül1 a kényszerítő és megtorló rendszabályokkal a népszövetség sohasem lesz képes a nemzetek közötti békét fenn­tartani és biztosítani. Ahhoz, hogy az em­beriség szervezett közéletében őszinte és tartós béke legyen megvalósítható, a nép- szövetség mai szervezeténél tökéletesebb szervezetre van szükség. Létre kell hozni 10—15 százalékot vesztenének a parlamenti választási eredményeikből. A kormánytámo­gató német pártokra úgyszólván erkölcsi lét és nemlét kérdése, hogy a 2:1 arányt, amely­ben a parlamenti választások óta henleinék- hez állanak, legalább valamicskével a ma­guk javára billentsék. Sőt másrészről ez a csehszlovák kormánypártok számára sors­döntőén fontos kérdés, A választási ered­olyan rendszert, amely a nemzetközi élet folyton változó követelményeivel és min­den egyes tagjának törekvésével az eddigi­nél nagyobb mértékben számol. A tt. cikkelv — Ami a tizenegyedik cikket illeti, a bizott­ság előadójának e cikkelyről kidolgozott igen figyelemreméltó tanulmánya több olyan megál­lapítást és gondolatot tartalmaz, amelyek néze­tünk szerint a helyes irányba való üdvös fejlő­désnek válhatna kiinduló pontjává. így az elő­adó utalása arra, hogy a nemzetek közti köz­vetítés terén nem érhető el hasznos eredmény, ha ki van zárva, hogy a 11. cikkely alapján a status quo módosítását magukban foglaló in­dítványokat lehessen tenni, meggyőződésünk szerint a probléma lényegét érinti és megérdem­li, hogy beható tanulmány tárgya legyen. Az alexandre'tei szandzsák példája — Legyen szabad egy pillanatra az alexan- drettei szandzsák kérdésénél megállapodnom. Két tagállamunk között ebben a kérdésben fel­merült ellentétek szerencsés elsimítása példája annak, hogy milyennek kell általában lennie a népszövetség békéltető megelőző tevékenysé­gének. Legyen szabad ezzel kapcsolatban an­nak a reményünknek kifejezést adni, hogy ez a — Erre a körülményre való tekintettel annál meglepőbb, hogy ugyanaz a tanács továbbra is megmarad eddigi passzivitása mellett mindazok­ban az esetekben, amikor európai kisebbségek ügyei kerülnek eléje. Az évi jelentésnek a kisebb­ségvédelemre vonatkozó része ékesen szóló bi­zonyítéka ennek a passzivitásnak. A magyar kül­döttség kénytelen ezt az áldatlan helyzetet újból a közgyűlés elé tárni, mivel mélységesen meg van győződve arról, hogy az európai kisebbségek helyzetét biztositó szerződések lelkiismeretes be­tartása és a tanácsot ebben a tekintetben meg­illető ellenőrzés jogának hatékonyabb gyakorlá­sa az európai nemzetek közeledésének és meg- békülésének legfontosabb előföltétele, egyben az ménytől függ ugyanis a február 18-1 nem­zetiségi kormánynyilatkozat utólagos iga­zolása. A nemzetiségi nyilatkozat politikai értéke ellen ugyanis az volt a legfőbb kifo­gás, hogy a német kormánypártoknak, mint a német mandátumok egyharmadát birto­koló töredéknek nem volt erkölcsi jogcímük a kisebbségi német nép nevében beszélni és szerződni. Ha a német aktivisták a mostani jó példa minél gyakrabban fog megismétlődni. — A tanács égisze alatt elért ez az eredmény azonban nem csupán a nemzetek közötti meg­békélés általános szempontjából, hanem a ki­sebbségi kérdés szempontjából is különös ér­deklődésre tarthat számot. A szandzsák részé­re megállapitott statútum ugyanis a szandzsák területén élő nyelvi, faji és vallási kisebbségek védelme tekintetében részletes rendelkezéseket tartalmaz. Ezek a rendelkezések, amelyek a közgyűlés figyelmére a legnagyobb mértékben méltók, sok tekintetben jelentős haladást jelen­tenek azokkal a kisebbségvédelmi rendelkezé­sekkel szemben, amelyek a világháború végez­tével a nagyhatalmak és egyes közép- és kelet- európai államok között létrejött szerződések­ben vannak lefektetve. Nevezetesen a statútum elrendeli, hogy a szandzsák alkotmányozó nem­zetgyűlésébe történő képviselőválasztások az arányos képviselet elve szerint foganatosíttas­sanak, A szandzsák alaptörvénye pedig a nem­zetgyűlésben bizonyos minimális számú helyet biztosit a kisebbségek képviselőinek, és elren­deli azt is, hogy a közigazgatásban a kisebbsé­gek képviselőinek méltányos helyet kell juttat­ni. Mindezek a rendelkezések a tanács egyhan­gú hozzájárulását érték el. Kell tehát, hogy ezek megfeleljenek annak a nézetnek, amit a tanács és annak tagjai a kisebbségvédelem kér­désében jelenleg vall. európai béke fenntartásának leghatékonyabb biztosítéka. Erre való tekintettel a kisebbségi kér­dés a közgyűlés figyelmét a legnagyobb mérték­ben megérdemli. A magyar küldöttség teljes tu­datában van azoknak a nehézségeknek, amelyek­kel a kisebbségekkel való bánásmódra vonatko­zó ellenőrzési jog gyakorlása tekintetében jelen­leg hatályban lévő szabályok megváltoztatása járna. Meg van azonban győződve arról is, hogy e szabályok épségben tartása mellett is kellő mód nyílna arra, hogy jelentékeny haladás tör­ténjék a kisebbségvédelem terén, mégpedig ak­kor, ha a régi szabályokat a tanács uj szellem­ben alkalmazza. Abban a szellemben, amely a tanácsot és nnak szerveit az alexandrettei statú­tum megalkotásánál vezette. Tánczos Gábor beszédét a közgyűlés tagjai megtapsolták. választásokon nem erősödnek meg, akkor ezzel a német nép ország-világ előtt bebizo­nyítja, hogy az aktivisták tulopportunista nemzetiségi politikáját nem tekinti megol­dásnak. mert nem elégíti ki s ezzel viszont csattanósan bebizonyosodik, hogy február 18-ika a csehszlovákokra nézve is ered­ménytelen és értéktelen megoldási kísérlet. A községi választások ilyenformán döntő Hasonló eljárási az európai kisebbségek ügyének elintézésénél

Next

/
Oldalképek
Tartalom