Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-18 / 214. (4360.) szám

<T>Tta<3n-MA<Aaft-HlRLaB

Turchányi szenátor a párisi interparlamentáris

konferenciáról

Érdekes apróságok a parlamentek parlamentjéről • • Á párisi rendezés a budapesti rendezés mögött maradt

ÉRSEKÚJVÁR. - Dr. Turchányi Imre, az egyesült párt szenátora — mint ismeretes — részt vett a párisi 33. interparlamentáris konferencián s mint a csehszlovákiai magyarság képviselője föltünéstkeltő beszédben foglalkozott olyan problémákkal, amelyek közelről érintik a kisebbségi magyarság életkérdéseit. Fölszólalása főleg az anyanyelvi oktatás biztosítását s a hontalanság megszüntetését célozta. A kongresz- szus kiadványai részletesen ismertették a beszédet s a gyorsírói jegyzetek szerint a francia beszédet a kongresszus résztvevői többször szakították félbe helyesléseikkel. Megkérdeztük Turchányi szenátort, hogy nem támasztott-e nehézséget a csehszlovák delegáció,

amelyhez a magyar szenátor is tartozott, hogy éppen olyan kérdésekben szólalt föl, amely többek között Csehszlovákiára vonatkozólag járna kötelezettségekkel.

— A csehszlovákiai delegáció — válaszolta a szenátor — naponta ülésezett s megbeszélés tárgyát képezték a következő napi fölszólalások. S mivel a héttagú csehszlovákiai delegáció a legszorgalmasabbak közé tartozott, csaknem valamennyien fölszólaltak, természetesen volt anyag mindig a megbeszélésére.

Az cn beszédem politikai fölülvizsgálásá- val dr. Markovié képviselőházi alelnök urat bizták meg. Nem mondom, hogy az alelnök ur minden tekintetben az én véleményemen volt, de az ellentéteket igyekeztünk kölcsönös előzékenységgel áthidalni.

(— A csehszlovákiai delegáció — jegyeztük meg — meglehetősen heterogén összetételű volt. Csehek, szlovákok, németek, magyarok, jobboldaliak, szocialisták, úgyszólván annyi irányból állottak, ameny- nyien megjelentek. Megvolt a szükséges harmónia a delegáció tagjai között?)

— Nagyon természetes, hogy a pártellentétek meg voltak a delegációban is. De nem szabad elfeledni, hogy egy amúgy is nemzetközi társaságban a diplomácia simasága az ellentéteket mindig igyekszik elhomályosítani s igy a mi viszonyunk is teljesen kielégítő s kollégiális volt.

( ’ Általában barátságos volt a kongresszus légköre?)

— A legnagyobb mértékben. Voltak kérdések. amelyeknél éles vitákra került a sor, azonban a vita színvonala mindig konstruktiv és magas volt. Elvégre rendkívül komoly kérdésekről tárgyaltunk. Először a főtitkár jelentésével kapcsolatban az általános politikai helyzetről indult meg a vita. A második főtéma

a nyersanyag elosztásának nagy problémája

volt. Itt a vita főleg arról szólt, hogy az igazságos elosztás nagy munkáját a népszövetség végezze avagy egy másik testület. A népszövetség pártja győzött.

( Általában hisznek meg a népszövetség jövőjében?)

I-átják a mbuit. nehézségeit, de hisznek a jövőjében. Kétségtelen azonban, hogy uj eszközök kellenek a megerösitéséhez.

(— Háborútól nem tartanak Párisban?)

— A helyzetet általában veszedelmesnek tartják. Mégis bizakodó a hangulat, mert abban bíznak, hogy ezidőszerint egyik hatalmi csoport sem meri vállalni a felelősséget a háború kirobbantásáért.

(— A kongresszus társadalmi része?)

— Fárasztó volt. Volt olyan nap, amikor három recepcióra is sor került. Fogadott bennünket Lebrun elnök vacsorán, a szenátus elnöke, Herriot képviselőházi elnök. Dclbos külügyminiszter. Paris főpolgármestere. a belga követ a kiállítási pavil- íonban. Fontcnaibleu városa, a ..Normandie" hajó kapitánya .... sőt még a párisi spanyol követ is meghívást küldött a kongresszus tagjainak, de a csehszlovákiai delegációból például csak ketten vettek részt ezen a propaganda-fogadáson.

(— A rendezés?)

Egyértelmüleg megállapították a konferencia tagjai, hogy a párisi rendezés meg sem közelíti a tavalyi budapesti rendezés tökéletességét.

(— Volt-e valami kedves epizódja a párisi tartózkodásnak?)

— Több is volt. De egy igazán kedveset és frappirozót elmondok. Már idehaza programba vettem, hogy Párisban módot keresek arra, hogy megismerjem az érsekujvári származású dr. Aigner Lászlót, a budapesti Az Est-lapok párisi szerkesztőjét. Édesapját, a felejthetetlen petició-specialista Aigner Adolfot jól ismertem s módot kerestem a fia megismerésére is. Nagynehezen kinyomoztattam a telefonszámát, de ismételt hívásra nem találtam meg. Feladtam a tervet

Egyszer a szenátusban odalép hozzám egy francia újságíró s mint a csehszlovákiai delegáció tagját megkért arra, hogy diktáljam le a delegáció névsorát. Lediktáltam az összes neveket s végül megkérdezte az én nevemet. „Ezt nem fogja tudni leírni egyszerűen. majd betűnként diktálom. . . . u .

r...c...h... — amikor idáig jutottam, egyszerre felkapja a fejét a francia zsurna- lista s felkiált: „Csak nem dr. Turchányi Imre? ... Én dr. Aigner László vagyok ... Kiderült, hogy a „francia" újságíró — magyar újságíró.

Különben is sok magyar volt Párisban s a kongresszuson is nagy, csaknem vezetőszerepet játszottak a nagyszerű készültségü magyarok. Még a népszövetség hivatalos delegátusa, dr. Radisics Elemér is ' magyar volt.. ..

(_- Milyen érdekes sajátosságot ismert

meg Párisban. Szenátor Ur?)

.L El voltam ragadtatva a francia szenátusban talált nyomtatványoktól. Ott például nyomtatott blanketták vannak a kijárásokhoz szükséges ajánlásokhoz. A szenátornak nem kell fáradnia hosszú levéllel, csak egyszerűen kitölti a nevet ahhoz a nyomtatványhoz, amely „egészen különös szives figyelmébe ajánlja

.............urat valamelyik miniszter vagy osztályfőnök urnák . . íme, a ..modern technika“ viv- francia parlamenti életben . ..

manya a

Meghall az amerikai magyarok jólevője

A szlovenszkói Mecenzéfiről származott ■ Apponyi Albert házigazdája ■

BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk teleíonje- leutése.) .Amerikából érkezik a hír, (hogy 85 éves korában meghalt Kundt Tibor, a clevelandi magyaroknak jótékonyságáról híres volt vezére. Az elhunyt hatvan esztendővel ezelőtt vándorolt ki Amerikába.

Hamarosan nagy vagyonra tett szert és clevelandi hatalmas gyárában kétezer munkást foglalkoztatott.

A Clevelandba kivándorló honfitársai rendszerint hozzá kopogtattak be munkáéit. Rendkívül jó- szivii volt e ahol csak telhette, mindenütt segített Amerikába került honfitársaim. Rendkívül nagy érdemeket szerzett a kivándorolt magyarok támogatása körül e ezért annak idején a magyar király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével

tüntette ki.

Az ő vendége volt évtizedekkel ezelőtt gróf Apponyi Albert, amikor a clevelandi magyarokat meglátogatta.

Néhány évvel ezelőtt vonult vissza üzletétől Vagyona akkor dollárokban is több milliót tett ki. Kis szlovenszkói városkának, a Kassa közelében levő Mecenzéfr.ek volt a szülöttje, ahová minden évben karácsony táján ezreket küldött a háború után nyomorba jutott szegények megsegítésére s néhány évvel ezelőtt ő hozatta helyre a község templomát, amelyet 200 évvel ezelőtt a város egy másik nagy szülöttje, Perger György erdélyi ipüspök építtetett. Kundt hü fia maradt szülőföldjének mindhaláláig.

A Franciaországban élő hárommillió külföldi ujjlenyomatos

igaiolwányt kap

tfarc a kétes elemek ellen • Uj francia törvény az idegenekről

PARIS. — A francia lapok kiszámították, hogy Franciaországban körülbelül hárommillió külföldi cl. E hatalmas tábor legnagyobb része állandóan az országban tartózkodik és ott dolgozik. A külföldiek számát az elmúlt években rendkívül megszaporitották a német és a spanyol menekültek. A külföldi állampolgárok közül 300.000-nek nincs rendes útlevele és lehetetlen őket rendőrileg ellenőrizni. Hiába utasítják ki őket, rejtett utakon ismét visszatérnek és okiratok nélkül vagy hamis iratokkal telepednek le. Éppen ezért a francia kormány uj törvényt akar hozni a külföldiekről és egységes igazolványt akar behozni valamennyi külföldi számára. Ebben az igazolványban a külföldi ujjlenyomata is szerepelni fog, azaz a Franciaországban letelepedő idegennel úgy fognak bánni, mint a betörőkkel. A gyanús külföldiektől ezenkívül különleges passzust és beutazási engedélyt fognak követelni, ha Franciaországba akarnak jönni.

Ezerhétszázéves Bädecker segítségéve! egy olasz társaság végigjárja a régi Róma útjait

A tudósok Pannóniába (Dunántúlra) érkeztek Az első col* Aquincum

1937 szeptember 18, szombat.

Fájós, gyenge és visszeres lábakra valódi jótétemény a

"LASPEX

csodafonálból készített harisnya. TASTEN-harisnyák kaphatók a däg £ cégnél

Bratislava, Hviezdoslar- Sétatér 24.

riával készült, s minden strapát kibíró hatalmas autóbusszal vág neki az útnak.

Útirányuk Olaszországból Dalmácián és Horvátországon keresztül Magyarországra vezet, az egykori Pannónia földjére s ezt, amennyire csak lehet, a mai utak mellőzésével az ősrégi térképen jelzett utakon vagy legalábbis azok vonalán járják be.

A magyarországi ut Mohácson. Pécsen. Tolnán, Du- napentelén, Dunaföldváron, Adonyon és Nyergesuj- falun vezet át, majd a kiránduló társaság nekivág a Dunántúlnak és az egykori római településeket: Sabá- riát (Szombathely), Arrabonát (Győr), Scarabanciát (Sopron) tekinti meg. A kirándulás végcélja az egész Pannónia bebarangolása után Aquincum.

BUDAPEST. — (Szerkesztő*Égünk telefonMcn résed Rendkivül Érdekes kirándulást tervez egy elő" kelő róma' társaság, amelynek tagjai föladatukul tűzték ki az antik római kultusz ápolását A társaság elhatározta, hogy *gy 6korl Bädecker nyomán a régi Róma útjait járja végig A társaságnak az a célja, hogy ébren tartsa és ápolja n regi római birodalom hagyományait. Egy 1700 éyes Bädecker" útmutatása szerint választották meg kirándulásuk útvonalát Pontosan azon az utón men- _ _ noK végig, ahol valaha a birodalom hadiutiai és posta~ bök kívánnivalót hagyott maga Után. járatai vezettek. A: útvonal megállapításánál az úgy-'

nevezett „Tabula Peutlngeriana“-* vették alapul. Peutinger Komádról nevezték el ugyanis ezt a térképet.

Ez volt az első olyan térkép, amely nemcsak az utakat mutatta meg, hanem megjelölte ábrákban a városokat, helységeket és a katonai településeket is.

A tudós világ megállapítása szerint Krisztus után a harmadik században Alexander Severus uralkodása alatt készült a térkép. Természetes, hogy a hosszú évszázadok során ezeknek az utaknak nemcsak a minősége. de az iránya is jócskán megváltozott. Ezért a római társaság speciális motorral és erős karo széA vásárul! iskola

Vasárut szinmagyar vidéken fekszik. Iskolaviszonyai rendezett és a tényleges helyezetnek megfelelő képet mutatnak. A község gyermekei a katolikus iskolába járnak, melyben hat tanerő működik. Eddig — szavahihető adatok szerint — csak két csehszlovák nemzetiségű gyermek volt a községben és ezek is Prágában jártak elemi iskolába.

Nemrégiben kérvény érkezett be az illetékes helyekhez Vásárutról. A kérvény egytanerős szlovák állami elemi iskola felállítását kéri. Egészen természetes, hogy mi akkor, amikor saját magunk küzdünk minden téren kulturális életünk kifejlődéséért és minden gyakorlati lehetőségéért, mindenkor helyeselni fogjuk, éppen saját elveink alapján, az ilyen lépéseket ott, ahol megvan a megfelelő tények háttere. De ha 328 diákból csak kettő csehszlovák nemzetiségű és azok is Prágába jártak iskolába, a többi pedig szinmagyar, semmiképpen sem látható be, hogy mi okolja meg az ilyen kezdeményezéseket.

Az ügynek azonban egész más vonatkozása is van. Beszédekben és cikkekben hangoztatjuk a magyarság minden egyes tagjának kötelességét a magyarsággal szemben, hirdetjük a nemzeti öntudat fontosságát és a magyarságért végzett munka céltudatosságát. Számtalanszor hangzott el a szó, hogy kulturális szervezkedésünkben a tanítók alkotják az élcsapatot, mert ők hivatottak, hogy nagy erőrezervoárunkban, a falun képviseljék az öntudatos magyar elemet.

Mégis mi történt? Az uj szlovák iskola felállítására irányuló kérvényt magyar tanitók Írták alá. Matus Lajos igazgató, Matus Lajosné tanit- tónő, Jahudka Károly tanító, a vásáruti iskolai tanerők részéről, továbbá Nagy Vilmos és Nagy Vilmosné a felsővámosi tanitói karból. Az esethez nem kell kommentár.

Az egy tanerős szlovák iskolába már meg is történtek a beiratások. Körülbelül 30 gyermeket írtak be. Az összeseknek a szülői a közeli Svo- boda-féle nagybirtokkal vannak szolgálati vagy érdekeltségi viszonyban. (A Svoboda-féle birtok körül annakidején a perek hosszú sora zajlott le. Az odatartozó, lefoglalt földeket eredetileg az agrárpártba tartozó, de magyar nemzetiségű földművesek kapták meg. Utóbb Svoboda véget nem érő perek során az összes földeket visszaszerezte. annak ellenére, hogy a földműveseket már a tulajdonjogba és birtokjogba be is vezették.)

Sajnos, ez az eset nem egyedülálló. ait.

Magyar történelem — jápán nyelven

TOKIÓ. — A mindjobban erősödő magyarjapán barátságnak újabb bizonysága, hogy sok kisebb cikk és értekezés után most megjelent az első magyar történelem japán nyelven. Metzger Nándor, aki Jokohamában a magyar külkereskedelmi hivatal ottani képviselője és tökéletesen beszéli a japán nyelvet, „Hungari-Si“ (Magyar Történelem) címmel megírta Magyar- ország történetét a honfoglalás korától kezdve egészen napjainkig. A műnyomó papiron kiadott, 280 oldalas, japán selyembe kötött könyv japán címlapja után latin dmlap is követ - zik:,, História Nobilis Gentis Ungarorum.

Compinxit in lingua japonica ediditque Fer- dinandus W. Metzger.“ Ezen a néhány latinbe- tűs soron kívül az egész könyv függőlegesen, felülről lefelé haladó sorokban kínai jelekkel Íródott. A címlap után következik László Fü- löp képe Horthy Miklós kormányzóról, maid a magyar királyok és az erdélyi fejedelmek névsorát és uralkodási évét közli a szerző. Maga a könyv öt fejezette oszlik. A szöveget mindenütt hires magyar történelmi festmények hasonmásai kísérik és világit jók meg. A tatár és a török háborúk, Zrínyi Miklós, Rákóczi Ferenc, Mária Terézia képei után a legújabb korból Széchenyi» Kossuth, Deák és Petőfi arcképét mutatja be. Petőfi költeményei közül japán fordításban közli Metzger a Talpra magyar és Élet vagy halál cimü verseket.