Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-18 / 214. (4360.) szám

1937 szeptember 18, szombat. között idézte Masaryk 1918-ban az iskolás- ifjúsághoz intézett szavait: „Baráti egyetértésben kell élnetek az ál­lam minden polgárával, legyenek azok bármily hivatásuak, nyelvűek vagy val- lásuak. Mindannyian egyenlők vagyunk. Míndannyiunknak szabadoknak kell len­nünk, senkit sem szabad elnyomnunk. — Emlékét azzal őrzitek meg legméltóbban s hálátokat azzal rójjátok le leginkább, ha az ő szellemében becsületesen dolgoztok, — fejezte be beszédét Franke miniszter. Szlovénul» iartománysyiilése és Pozsony városa lerótta kegyeletét Nasaryk iránt POZSONY. — (Szerkesztőségünk tele­fonjelentése.) Szlovenszkó országos képvi­selőtestülete és Pozsony város képviselőtes­tülete ma délelőtt gyászülés keretében rótta le kegyeletét az elhunyt Masaryk elnök em­lékének. A tartománygyülés gyászülése dél­előtt tiz órakor volt. Erre meghívást kap­tak a Pozsonyban tartózkodó nemzetgyűlési képviselők is, továbbá a pozsonyi konzuli kar tagjai és a közélet számos vezető egyé­nisége is. A régi vármegyeháza nagy üléstermét erre az alkalomra megfelelően átalakították. A homlokfalon levő Masaryk életnagyságu képét fekete gyászfátyollal vonták be, a csillárokat is fekete fátyol födte. A tarto- mánygyülési képviselők valamennyien fe-- ketében jelentek meg. A konzuli testület ré­széről jelen volt a gyászülésen az angol, a francia, a jugoszláv, az olasz konzul s meg­jelent dr. Petravics Gyula magyar királyi konzul is. A tábornoki kart 2ák, Homola és Müller tá­es most még fogkrém bornokok képviselték. Jelen volt dr. Krno po­zsonyi polgármester, továbbá Stefánik rendőr­igazgató, Busek egyetemi rektor, dr. Markovié képviselőházi alelnök, Hudek Fedor volt minisz­ter s meghívták az ülésre az éppen Pozsonyban tartózkodó Sir Herbert Brown Anest, Kanada volt képviselőjét is, aki Markovic Iván mellett foglalt helyet. Kilenc perccel tiz óra után nyitotta meg Or- szágh József országos elnök az ülést és kegyele- tes szavakkal parentálta el Masaryk elnököt, mint a csehszlovák nemzet atyját. Méltatta az elhunyt elnök működését s visszapillantást vetett az el­huny szlovenszkói tartózkodására. Beszéde vé­gén indítványozta, hogy Szlovenszkó tartománygyülése részvéttávira­tot intézzen Benes köztársasági elnökhöz, Hodza Milán miniszterelnökhöz és Masaryk János követhez, az elhunyt fiához. A jelenlevők a gyászbeszédet állva hallgatták vé­gig. A tartománygyülés az országos elnök indít­ványát egyhangúan elfogadta. Dr. Dula orszá­gos alelnök felolvasta a részvéttáviratok szőve gét, majd a karzaton elhelyezkedett énekkar el­énekelte az állami himnuszokat s ezzel az alig huszpecig tartó gyászülés véget ért Az ülés után az országos választmány tagjai ta nácskozásra vonultak vissza, hogy megállapítsák annak a küldöttségnek tagjait, amely Szloven­szkó tartományát Prágában Masaryk temetésén képviselni fogja. A magyar tartomány gyűlési képviselők részé­ről Virágh Béla csatlakozik a küldöttséghez. Déli tizenkét órakor a városháza nagytermé­ben tartotta meg dr. Krno polgármester elnök­lete alatt a város parlamentje a gyászkö'zgyü- lést. Erre is meghívást kaptak a pozsonyi kon­zuli testület tagjai és a közélet vezető egyéni­ségei. Az elnöki emelvény mögött az elhunyt Masaryk elnök mellszobrát gyászfátyollal von­ták körül s gyászfátyol szegélyezte az emel vény fölött függő nemzeti zászlót is. A közgyű­lésen előbb dr. Krno polgármester mondott em­lékbeszédet az elhunyt födött. Megemlítette, hogy Masaryk elnök 1921-ben és 1930-ban volt Pozsonyban s a város díszpolgárává is válasz­totta. Utána dr. Kraus helyettes polgármester az elhunyttól mint nagy humanistától és demo­kratától búcsúzott. A két polgármester szlovák nyelven mnodotta el gyászbeszédét. Utánuk dr, Förster helyettes polgármester német nyelven a város német kisebbsége nevében emlékezett meg az elhunytról. Masaryk el­nök, — mondotta, — tudott harcolni anélkül, hogy gyűlölt volna. Ezután dr. Klinovsky felolvasta a köztársasá­gi elnökhöz, a miniszterelnökhöz és Masaryk János követhez intézendő részvét távirat szöve­gét, amit a közgyűlés egyhangúan elfogadott. A karzaton a zenekar eljátszotta az állami himnu­szokat s háromnegyedegy órakor véget ért a gyászközgyülés. Pozsony városát a prágai temetésen a három polgármester, továbbá Kovács Belő és Buzek Vencel elnökségi tagok, RuppeJdt Igor városi főmérnök, mint a város legrégibb tisztviselője, dr. Faust Ovidius muzeumigazgató. dr. Skalsky tanácsigazgató és dr. Klinovsky tanácsjegyző fogja képviselni, Masarsrk'ünirpség üassán KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) Kassán nagy gyászünne­péllyel ünnepük meg Masaryk emlékét. A városi közművelődési egyesület a várossal és a helyőrséggel közösen gyászülést tart a színházban vasárnap délelőtt. A műsoron az állami himnusz, cseh és magyar karének, valamint gyászbeszéd szerepel. Kedden a Helyőrség az országos katonai parancsnok­ság előtt rendez gyászünnepélyt. Délután a várossal közösen a Stefánik-szobor előtt tartanak gyászünnepélyt. Eltűnik a császárváros egyik régi emléke Leégett a bécsi Rotunde A kupola Összedőlt. 5 millió silling kár . Schuschnigg a tűznél BÉCS. — Pénteken délben valószinüleg rö­vidzárlat következtében tűz támadt a bécsi Prá­terben lévő „Rotunde“ nevű kiállítási csarnok padlásán. A tűz villámgyorsan terjedt és csak­hamar az egész hires épület lángokban állt. A Rotunde faváza megkönnyítette a tűz terjedé­sét. Bécs valamennyi tűzoltósága kivonult és a szabadságolt tűzoltókat is mozgósították, de a tűzoltók nem tehettek egyebet, minthoqy loka­lizálók a tűzet. 13 óra 30 perckor az épület hatalmas kupolája irtózatos robajjal összedült / Rotui1dét aligha sikerül megmenteni. Az épü­let közelében lévő ügető versenypálya tribünje ugyancsak veszedelemben forog. Az épület pusztulása BFfS. — \ szörnyű tűz teljesen rneirsommici tette ;i becsi mintavásrirok főépületét. ÍT Práter* ben )e\u Rotundét. Antikor az e£ész bécsi tiiiol­iijol tósáq felvonulása ellenére nem sikerült megfé­kezni a lángokat és az épület arany koronával díszített kupolája is hatalmas robajjal összedült, nyilvánvalóvá vált, hogy Bécs egyik szeretett Ismertetojele megsemmisült. Tizenkét órakor jelentették a tűzoltóságnak, hogy az épületben tűz ütött ki. A tűzoltóság Ház­része éPPen szünnapot kapott, úgyhogy a rádió fktüett ,a Ie^énységet összetoborozni. xmint Wcsi az épület korul és nagy sopánkodásal emléke­id ^/ pusztulásról. Rendőrség zárta el a korín éket és két külön rendfírzászlóaljat kellett °Lya? nasry volt a tolongás a tűz korul Három órakor Schuschnigg kancellár is megjelent a helyszínén. A lángtengerben álló épület menthetetlen volt. A lángok átterjedtek « szomszédos házakra is, úgyhogy a kárt iL-aiáhh 5 millió silling,-e becsülik. legalább A Rotunde vasból épített köralaku és 100 Äi, PÜÍÍ V.0lt kuPalaku te tövek íeSpíen. 3 világkiállítás főépfi­Mikről megfeledkeztek irta: Grusetzky Ferenc A közel tizenkilenc éve kisebbségi sorsban élő szlovenszkói és kárpátaljai magyarságnak annyi elintézetlen problémája van, hogy azok rende­zése — Isten tudja — mikor fog megtörténni. A sok közül ezúttal csak kettőt ismertetünk. Itt van mindjárt a legégetőbb probléma: a hontala­nok kérdése, amelyet — dacára a sok Ígérgetés­nek, javaslatok benyújtásának — a mai napig sem enyhítettek, s most is elutasítják azoknak a kérvényeit, akik Szlovenszkón és Kárpátalján busz, harminc, negyven éve, sőt vannak jelenté­keny számban olyanok, akik még hosszabb idő óta itt laknak. Más államokban már rég elintéz­ték kedvezően ezt a kérdést, csak itt nem-igen törődnek ezzel és huzzák-halasztják ennek a fon­tos ügynek és fájó sebnek demokratikus szellem-' ben való elintézését. A hontalanok ügyében a.z ellenzéki magyar törvényhozók kezdettől fogva mindent megtettek, de akciójukat — sajnos — eddig siker nem koronázta, kivéve a súlyos kö­vetelményekhez kötött lex Szent-Ivány—Dérért, mely azonban csak öt évig volt érvényben. Mi­kor várható a még mindig 60—80 ezer hontalan ügyének rendezése? A hontalanokéhoz hasonló szomorú helyzetben vannak az elbocsátott közalkalmazottak (vasuta­sok, postások, katonai nyugdíjasok, stb.), akik 1919 óta hiába várnak valami kedvező döntésre. Az igaz, hogy e hosszú idő alatt igen sokan az eredménytelen vár ás ban, a betegségben, a ke- nyértelenségben eljutottak az élet legvégső állo­másához, a halálhoz, csökkentve lényegesen e szeTenc-sétlenek számát, de mégis szép számban — több ezren — vannak olyanok, akik kibírták a sok megpróbáltatást és itt vannak: a fiatalabbja munkásként dolgozva, küzködve a száraz ke­nyérért, az öregek pedig valósággal kegyelem­kenyéren élnek rokonoknál, ismerősöknél, de telve vannak optimizmussal, reménykedéssel, hogy majd csak el fog jönni az idő, amikor órá­juk — a megfeledkezettekre — is gondolni fog­nak és kapnak öreg napjaikra valamicske nyug­dijat vagy kegydijat, hogy a mindennapi kenye­rük hányatott életük végéig biztosítva legyen. . Még 1923-ban megígérték az elbocsátott alkal­mazottaknak, hogy ügyüket gyökeres revízió alá fogják venni, s humánus alapelvek szerint fogják elbírálni a beadott kérvényeket. Az illetékes szak­minisztériumoknak — az akkori kormány ren­delkezése szerint — az volt a fő szempontjuk, váj­jon az elbocsátottak nem követtek-e el az elbo­csátás előtt büntetendő cselekményeket? Az ak­kori rendelet hangsúlyozta, hogy az elbocsátottak ügyének érdemleges revíziója csak azoknál tör­ténhetik meg, akik a csehszlovák állam polgárai, vagy akik időközben a köztársaság területén il­letőséget nyertek. A kormányrendelet egyik leg­fontosabb része az volt, hogy a sztrájk miatt, vagy a szolgálatból való távolmaradás által az illető tisztviselő (alkalmazott) az 1920. évi 269. törvénycikk 4-ik szakasza értelmében nem ve­szíti el a nyugdíjra való igényjogosultságát, ha egyébként nem követett el büntetendő cselekmé­nyeket. 1918-ban és 1919-ben Szlovenszkón és Kárpát­alján olyan átalakulás ment végbe, amilyenre év­századuk során sem akadt, példa. E rendkívüli időkben elkövetett sztrájkok, eskü-lenem tevések, vagy bármiféle „vétségek“1 elbírálása kell, hogy egyszer emberségesen rendezést nyerjen. Még ha az uj állammal szemben egyesek az első időkben vétséget is követtek el, azt már régen levezekel­ték a tizenkilenc év alatt. Ezek a szerencsétlenek máshova nem mehettek, hogy hosszú szolgála­tukért nyugdijat kérjenek, mert legtöbbjük ren­des csehszlovák állampolgár, akiknek őseik is itt éltek és ők sem mozdultak el innen sehova. Az államnak neon lelhet az érdeke, hogy e sze­rencsétlenek még mindig kitaszítottaknak érez­zék magukat. Kell, hogy az illetékes tényezők módot találjanak az ügy rendezésére, hiszen nem sok millió kellene ahhoz, hogy az elbocsátottak szomorú sorsán javítsanak valamit. A hontalanok, az elbocsátottak aggódó remény­kedéssel várják, hogy kéreLmük végül is meg­hallgatásra talál és nem lesznek tizenkilenc év- után is azok: „akikről megfeledkeztek“! Gyújtogatás gyanúja miatt letartóztattak Eperjesen egy családot KASSA. — (Szerkesztőségünk telefonjelenté­se.) Megírtuk, hogy Eperjesen gyújtogatás gya­núja miatt őrizetbe vették Vajda Zoltánt, egy szabómester fiát. Vajda Zoltán ellenséges vi­szonyban élt családjával és az a gyanú merült fel, hogy felgyújtotta szülei házát. A csendőr­ség most letartóztatta Jusskó Rozália 19 éves leányt is, áld Vajda Zoltán menyasszonya volt. A fiú szülei azonban ellenezték a házasságot. Ugyancsak letartóztatták a leány szüleit, Jusskó Györgyöt és Jusskó Györgynét is. Állítólag együtt beszélték meg. hogy felgyújtják Vajdáék házát. Vajda Zoltán azzal igyekszik alibit iga­zolni, hogy a kérdéses időben Jusskóéknáí volt, de a tanuk mást vallanak. vasutigazgatóságok arra is figyelmeztetik a kö­zönséget, hogy a rendes vonatok esetleges késé­sére is számirson, mert a hihetetlen méretű for­ce! mat nem lehet máskép lebonyolítani. Különö­sen arra kérik a Prágába utazó vidékieket, hogy lehetőleg ne a temetés napján utazzanak visz- sza a fővárosból, hanem lehetőleg egy vagy két nappal később. Hogy a prágai pályaudvarok túlterhelését meg­e’őzzék, "az államvasutak arra kérik az utaso­kat, hogy lehetőleg a külvárosi állomásokon szálljanak ki és a visszautazásnál is ott szálljanak föl. ' Benei köztársasági elnök a halott Hasaryk mellett Dr. Benes Edvárd köztársasági elnök va­sárnap óta minden éjszakáját a lánai vár­kastélyban töltötte. Állandóan vele volt fe­lesége is. A köztársasági elnök Prágába csak a legszükségesebb államügyek intézé­sére megy, azonban mindig visszatér örök álmát alvó elődjéhez és mesteréhez. A ko­porsó mellett órákat tölt csöndes megindult- ságban. Tegnap a termet, ahol az alapító elnök ravatala van, csak hajnalban abban az időben hagyta el, amikor a légionáriu­sokból és szokolokból álló diszörség első csoportját bevezették. Mint az előző éjsza­kákon, úgy tegnap is tiz órakor érkezett meg a köztársasági elnök Lénába és fele­ségével együtt ott töltötte az éjszakát. A nemzetgyűlés gyászülése Jelentettük, hogy a nemzetgyűlés mindkét háza hétfőn délután tartja gyászülését, amelynek egyetlen napirendi pontja a ház­elnökök gyászbeszéde lesz. A képviselöház ülése délután három órakor, a szenátusé pe­dig délután négy órakor kezdó'dik. Való­színű, hogy a gyászülés lefolyását a rádió is közvetíteni fogja. Csaknem valamennyi parlamenti klub elhatározta, hogy a gyász- ülésen teljes számban jelenik meg. Értesülé­sünk sz«rint a szudétanémet párt parlamenti klubja külön fölhívta tagjait a gyászülésen való részvételre. A párt a gyászülés előtt klnbülést tart« A temetés újabb részletei A kedden délelőtt tiz órakor kezdődő te­metésre vonatkozólag az alábbi részletek ismeretesek. Tiz órakor a holttestet a Má­tyás-kapu előtt álló ravatalra helyezik. A várudvaron a köztársasági elnök, a kor­mány tagjai, a külföldi kormányok delegá­ciói. a nemzetgyűlés tagjai s külön meghí­vott külföldi és belföldi vendégek kapnak helyet. A temetési aktus megkezdését harsonák fogják jelezni. Erre BeneS köztársasági elnök mond gyász­beszédet. A beszéd után egy gyászének hangzik el. majd a hadsereg legmagasabb- rnngu tisztjei ágyutalpra helyezik a lezárt koporsót. A temetési menetet Syrovy had­seregtábornok, hadseregfelügyelö nyitja meg. A temetési menet a parlament épülete és az óvárosháza előtt két-két percre meg­áll. Az utóbbi helyen a névtelen katona sírjánál állítják meg a halottaskocsit. A temetési menet útvonalán több helyen ál­lítanak föl kenotáfiumokat, amelyekben a gyász jeléül görögtüz fog lángolni. Ilyen tüzek lesznek a Klárov-téren, az óvá- rosháza előtt, a Masaryk-parton, a légiók hidján és a Vencel-szobor előtt, továbbá a temetési menet útvonalán kívül eső malá- stranai téren, a Ludmilla-templom előtt, az Ujczd-ucca sarkán és a sikló alatti téren. A Wilson-pályaudvar előtt a koporsó meqáll s attól a jobbra a gyászoló Masaryk-család, balra pedig a köztársasági elnök, a kormány, a külföldi delegációk, a diplomáciai kar, a nemzetgyűlés tagjai és a meghívott ven­dégek sorakoznak föl. A koporsó előtt azután diszmenetben elvonul a temetésen résztvevő katonaság és valamennyi csa- pattest zászlóját — összesen 140 zászlót és lobogót — meghajtják a csehszlovák haderők volt legfőbb parancsnoka előtt. A víndsori herceg részvéte Ed várd windsori herceg, aki most a mor­vaországi Nikolsburgban tartózkodik Ma- sarvk elnök halála alkalmából dr. Bene? el­nökhöz és Masaryk János követhez rész- véttáviratokat intézett. „Mindnyájan egyenlűek vagyunk" Dr. Franke iskolaügyi miniszter pénteken délelőtt a cseh és német tanulóifjúság szá­ntéra emlékbeszédet mondott Masaryk el­nökre! az iskolarádióba. A miniszter többek

Next

/
Oldalképek
Tartalom