Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-17 / 213. (4359.) szám

gyp at; at Magyar H1 RLa>> 1937 szeptember 17, péntek. Benes elnök megint Lénában aludt Masaryk elnök lánai ravatalánál állandó vir­rasztás van. Szerdáról csütörtökre virradó éj­szaka Masaryk három gyermeke: János, Alice és Olga virrasztóit a koporsónál. Őket az a há­rom ápolónővér váltotta le, akik Masaryk el­nököt az utóbbi hetekben ápolták. Benes elnök a csütörtökre virradó éjszakát megint a lánai kastélyban töltötte. A kora reggeli órákban Benes elnök egymaga teljes órát töltött halott elődje ravatalánál. Kilenc óra előtt Prágába uta­zott. A csütörtöki nap folyamán légionáriusok álltak diszőrséget Masaryk koporsójánál. Minden uj cipő gyen me he sióm ára. gummisarokkal legyen ellátva! Minden kemény cipősarok megrázkódtatja gyermekénak még fej­lődésben lévő csontképződését. A rugalmas gum- misarok lényegesen enyhíti ezt a megrázkódást. Azért követelje a gyermekcipő vásáriásná kifejezetten, hogy BEESŐN CONCAV GUMMISAROKKAI LEGYEN Lázas előkészületek a prágai várban A Várban lázasan folynak a temetés mű­szaki előkészületei. A munkálatok jelenlegi állásából máris megállapitható, hogy az el­ső várudvar a gyászszertartás alatt lenyű­göző képet fog nyújtani. A Hradzsini-térről főkapun keresztül látható, hogy az első •árudvaron az udvar egész hosszában ha­talmas, fekete posztóval bevont emelvényt építettek. A várudvar négy sarkában osz­lopokat emeltek és ezeket gyászlepel köti össze, úgyhogy az egész udvar zárt gyász­csarnok benyomását kelti. Ennek a „csar­noknak" menyezetét hatalmasméretü fekete baldachin alkotja. Ez alatt állítják föl a ka- tafalkot, amelyre közvetlenül a gyászszer­tartás előtt ráhelyezik Masaryk elnök ko­porsóját. Itt fogja Benes elnök a gyászbe- j (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) ciós terem falai között uralkodott. Nem az egyszerűség, amely kiemelte és aláhúzta a delegátusok tündöklő alakjait. Ha van új­ságíró Genfben, most inkább a termek szépségét fogja leírni, mint a gyülekezetei, a rajzoló az architektúra remek arányait örökíti meg. nem a delegátusok kimagasló fejeit. Az uj palota: egy nagy muzeum. Letűnt eszme: a népek szövetsége eszméjének mú­zeuma, — vonalaival, elrendezésével, szár­nyaival és arányaival teljesen ezt a benyo­mást kelti. S lehet, hogy még rosszabb lesz. Lent, a Quai Wilson-on láttuk a régi szál­lodát, amelyet a háború után a népszövet­ségi titkárság céljaira alakítottak át. Szállo­dából népszövetségi palota lett, — ki tudja, sikerül-e elkerülni a szomorú sorsot, hogy az uj palota egyszer ne a fordított változá­son essék át. s ne váljék népszövetségből szállodává! Vezetőnk a nyáron megállapí­totta: ..ideális szanatórium volna itt, messze a város lármájától, a jó levegőben, a pom­pás park közepén". Ha nem válhat az euró- ! pai politikai betegségek szanatóriumává, országok és nemzetek helyett legalább ma­gánosok gyógyuljanak benne! Ami most Genfben történik, nem komoly\\ többé. Aga Khán elnököl, az ő kötelessége, hogy igyekezzék megoldásokhoz segíteni a gyülekezetét. Ki ez az Aga Khán? Nevével gyakran találkoztunk az újságokban: egy­szer egy romantikus házassági történettel kapcsolatban, aztán a lóversenytéri beszá­molókon, a Riviéra és Biarritz kaszinóinak kártyakrónikáin. Egyébként tiszteletremél­tó maharadzsa Indiából, a világ egyik leg­gazdagabb embere, aki gyémántjai és szol­gái közül luisz-harminc Rolls-Royce-kocsin gyakran jön át szórakozni Európába és szórja a pénzt, mint a mesebeli princ. A kontinensen az elfinomult legfelsőbb társa­dalom elkényeztetett hőse, úri, gazdag sem­mittevő. otthon hatalmas birodalom korlát lan ura. aki szeszélyből néha-néha adomá­nyoz „jogokat" népének, de ha reggel bal­lábbal kel föl, rosszkedvében visszavonja az összes modernséget és ismét tirannussá vál­tozik. amíg valaki kiengeszteli. Odahaza or­szágában még despotizmus uralkodik, népe nem ismeri a szociális és demokratikus igaz­ságokat. —< Most Aga Khán vezeti a nép- szövetséget. Az ő föladata, hogy a legszen­tebb emberi igazság nevében beszéljen. Litvinov és Negrin benne látja a szocializ­mus, a haladás és a spanyol népfront igaz ügyének támaszát, általa kivánja megbün­tetni Németországot és Olaszországot. A lóversenyek és kaszinók hérosza most Lit- vinovval és Negrinnel tárgyal komoly ügyekről. Máskor Litvinov nem igen szereti n kizsákmányoló kapitalizmus olyasféle tí­pusait. mint Aga Khán, ma támogatására számit, ha két túlszaporodott ország ellen hadakozik, két ország ellen, amely mahol­nap kétségbeesett eszközökhöz kénytelen nyúlni, hogy munkát és kenyeret adjon la­kosságának. A kommunista Litvinov és Aga Khán, az európai kaszinók vezérkapitalistá- ja együtt igyekeznek majd szoritgatni a hur­kot két éhező nép körül, hogy ne juthasson sehol lélegzethez. Lehet, hogy Agha Khán számára kéjes föladatt népproletárok ellen föllépni, otthon gyakorlata van az ilyenek­ben, de nem hisszük, hogy Genfben most ilyen szándékok vezérlik. Genf nem az a hely többé, ahol döntések történnek. Aga Khán is inkább szórakozik az elnökséggel, mint veszélyes terveket forgat agyában. Szereplése és elnöklése nem igen jelent mást, mint azt, hogy a nép- smvotaég lassan-lassan azoknak az intéz- menveknek kategóriájába kerül, ahol Aga án eddig is szerepelni és érvényesülni szokott. szédet elmondani. Az úgynevezett Plccnik-csarnoK belső kiképzése már elkészült. A homlokfalon a menyezetről egészen az ott elhelyezett ka- tafaík lépcsőzetéig fekete drapéria csüng alá. A csarnok egyelőre zárva van. Csütör­tökön reggel bizottság szemlélte meg a vár­beli fölravatalozás színhelyét és a légioná­riusok diszőrsége próbát tartott a katafalk két oldalán. A Vár csütörtökön délelőtt sokezerfőnyi tömegnek volt célpontja. Prá­ga közönsége nagy érdeklődéssel figyelte a temetés előkészületeit. A közönség soraiban számos testületileg kivonult iskolásgyerme­ket lehetett látni. Különösen nagy volt a forgalom a Vár postahivatalában, ahol a bélyegeket gyászbélyegzővel látják el. Moszkva rendel, de nem lizet PARIS. — Kinoe botrány alakul ki a párisi világkiállítás szovjetpavilJon}Ana.k építése körül. \ uovjetkormány, amely a párisi világkiAlUUL non smslkadő hatalmas pavilonjának telepítésé* n>! francia vállalkozók mmikAj.lt vette i* ívbe, vonakodik kifir«*tni az osedókoasó vAlt építési kuli-/£,>ket. A Le Jour Jelentése sierlnt Moszkva tttimlnddig rendesen fizette az előterjesztett ezám- á'yit. ml*? a pavilion épitóee he nem e)« '.o iott, mióta azonban az épület elkészült, • ».'.ovjetkorinAny az összes háti á lókos tartozások mezfi ■•>tese elöl elzárkózik. \ francia váüalko- több millió frank A fővállalkozó ^!'’"'V'; volt felkérni a Quai d'Orsnyt, V; k v;i h ni megfelelő lépéseket lep yen a •unia követelések kielégítése érdekében. Az államvasutak milliós forgalomra szá-1 mitanak. A forgalmi szakértők becslése sze-Jj rint péntektől keddig mintegy egymillió vi-1 déki utas fordul meg Prágában, úgy hogy Prága ezekben a napokban kétmillió l'akosu város lesz. Az állam minden részéből hi­vatalos kiküldöttek érkeznek az országos, járási és városi, Ületve községi önkormány­zati testületek s különféle hivatalok, szer­vezetek, korporációk és intézmények részé­ről. Azonkivül légionáriusok, szokolisták ér­keznek tömegesen, nemkülönben magánuta­sok számtalan ezrei, úgyhogy az államvas­utak minden edigit fölülmúló nagy for­galmi föladat előtt állnak. A vasutigazgató- ságok behívják a nyugdíjasokat, hogy a nagy szállítási igényeknek meg tudjanak fe­lelni és a forgalom sima lebonyolítását biz­tosítsák. Arra is gondolnak, hogy egyes vo­nalszakaszokon katonai vonatszerelvénye­ket bocsátanak a közönség rendelkezésére, hogy a különvonatok számára elegendő sze­mélykocsi maradjon. A temetés iránt már most óriási érdeklődés nyilvánul meg. Erre nézve jellemző adat, hogy egy Vencel-téri ablakban való helyért mármost ötszáz koronát kínáltak. Egy külföldi gyáros az egyik Vencd-tcri szállóba,, szobát rendelt magának, amelynek ablaka a térre nyílik s fel­ajánlotta, hogy a szobáért a temetés alatti ka órára 800 koronát fizet. tások áradata. Elsőkként a légionárius szö­vetség kiküldöttei jelentek meg a ravatalnál, utánuk egy ujságirócsoport s az állami sajtó- szolgálat képviselői, majd a lánai erdőgaz­daság alkalmazottai, a lánai iskola növendé­kei és a közeli falvak népe. Sokan annyira siettek, hogy munkaruhában jelentek meg a ravatal előtt. A halottnézők tömege szünte­lenül áramlott, úgyhogy este a rádió utján ] figyelmeztették a lakosságot, hogy a lánai jvár nem képes befogadni annyi látogatót. 50 százalékos vasúti fted<ue?mény jí Amint már jelentettük, a vasutügyi mi­nisztérium a vidéki lakosságnak a temetésen való részvételét annyival teszi lehetővé, hogy Px-ágába és vissza a köztársaság bár­melyik vasútállomásáról 50 százalékos jegy- | kedvezményt nyújt. A kedvezmény személy- Ivonaíoki-a szól, de 150 kilométernél hosz- iszabb távolságnál a gyorsított személy- és a"a gyorsvonatokra is vonatkozik a jegyked­vezmény. Az utas a fölszállóállomáson egész jegyet vált s ugyanez a jegy lesz érvényes a visszautazásnál is. A Prágába való éi’ke- zéskor tehát ezt a jegyet nem kell a pálya­udvaron leadni. A kedvezményes jegyeket Szlovenszkón és Kárpátalján szeptember 17-én, pénteken délután 6 órától kezdve szeptember 20-án hétfőn déli 12 óráig adják ki, a visszafelé való utazást szeptember 23- án éjjeli 24 óráig kell megkezdeni. Cseh- és Morvaországban a kedvezményes jegyeket szombattól lehet váltani. A légionáriusok — amint már megírtuk — 75 százalékos enged­ményt kapnak. Hodia gyászbeszéde a minisztertanácsban A diplomáciai te$?ü!et részvéte A prágai diplomáciai testület tagjai szerdán délután és este jelentek meg a miniszterelnöksé­gi palotában, hogy az ott felfektetett részvét- iveket aláírásukkal ellássák. Elsőnek dr. Marék Perdinánd osztrák követ, a prágai diplomáciai testület jelenlegi doyenje jelent meg követségé­nek egész tisztviselői karával. Majd a követ­kező követek és követségi tisztviselők Írták alá a részvétiveket: dr. Eisenlohr német követ Henke német ügyvivő, dr. Vogel követségi tit­kár és a német katonai attasé, dr. westersheimbi Wettstein János magyar királyi követ dr Rosty-Forgách Ferenc követségi tanácsos, dr Pösffay attasé és Ujszászy alezredes. katonai attasé, d». Papée Kármér ‘lengyel követ, dr Szczeniewsky követsgéi tanácsos. Nuk§a Mar­tin lett követ és kísérete. Nejkow Péter bolgár követ, valamint a brazíliai, dán. észt finn olasz, litván és egyiptomi követségek, illetve ügyvivői. A tanai bucsuiárás Szerdán délben nyitották meg a lánai vár­kastélyt a nagyközönség számára. Pont Jéi ben diszőrséget állítottak a ravatal mellé- két orosz légionáriust teljes hadi fölszerelésben fegyverrel. A halottasház lépcsőházában a srokolegvesiilet tagjai álltak kp ont karddal diszőrséget. Ezután megkezdődött a látoga­Szerdán este hét órakor a kormány mi­nisztertanácsot tartott, amelyet kizárólag a gyásznak szenteltek. A minisztertanács ülé­sét Hodza kormányelnök nyitotta meg gyászbeszéddel, amelyet a kormány tagjai állva hallgattak végig és amelyet a köztár­saság valamennyi rádióállomása közvetített. A szlovák-, majd csehnyelvü beszédben a miniszterelnök megindultan méltatta az ala­pitó elnök életművét és történelmi jelentősé­gét. Kiemelte, hogy az elhunyt voltaképen három év óta bir­kózott a halállal és ő volt a forradalom nagyjai közül az, aki a legszívósabb volt s utolsónak távozott az élők sorából. A történetírók hiába keresnek hozzá hasonló egyéniséget, nem volt még olyan történelmi alak, akinek az élete min­den korszakában harcok és támadások olyan emelkedő és logikusan fejlődő sorozata lett volna, s akinek az élete olyan szédítő ma­gasságú erkölcsi, politikai és hadi sikerben tetőződött volna be, mint az övé. A kormányelnök rámutatott arra a fejlő­désre, amelyen a humanista és pacifista Masaryk átment, amig a kard politikájáig eljutott. Átment a tűzkeresztségen — úgymond — és elnöksége végéig nem vetette le egyéni lé­gionárius egyenruháját. Hálásak vagyunk neki azért a belső fejlődésért —< mondotta Hodza —, amellyel humanistából katonai parancsnok lett, s azért az áldozathozatalá- .it. hogy a demokrata ideológus hozzáalkal- n.azkodott a demokrata gyakorlathoz. A ré­gebbi és nagyobb demokráciák is sokat szen­tednek egyes csoportok és egyének indivi- aualLmusp miatt. Annál nagyobb veszede­lem fenyegette a csehszlovák demokráciát, amely sokáig negatív jellegű volt és át kel­lett orientálódnia pozitív és konstruktiv jel­egűvé. Demokráciánknak ezért magának szigorú fegyelmet kellett vállalnia magára. e aggá \ ok voltak, hogy vájjon a megújí­tott allameszme meg tudja-e oldani törté­veim. viszályát a vallással. A konstruktiv demokrácia egyúttal lelkiismereti szabadsá­got jelent, s ezért Csehszlovákiában győzött a türelmesséa a kultúrharc fölött. ö A történetíróknak lesz a föladata, hogy meg­állapítsák, miként hatott Masaryk vallásos­sága úgy a hívők, mint a nemhivők táborára. Masarykot egyik társadalmi vagy politikai csoport sem sajátíthatja ki. Eszmei arculata magába öleli a csehszlovák néplélek vala­mennyi értékes elemét. Bármennyire külön­álló egyéniség is, egyben a nemzeté is: a nemzeti rétegek mindegyikéből van benne valami. Ebből ered az a tudat, hogy Masa­ryk azonos velünk, hogy Masaryk Cseh­szlovákiát jelenti. Milyen szerencséje a cseh­szlovák nemzetnek, hogy Európa átalakulá­sa idején egy Masaryk állt az élén. Masaryk összekötő hid volt a Nyugat és Kelet között és egyben lelki közvetítő a német és a szláv kultúra között. Három évvel ezelőtt jelentkezett nála elő­ször a természet könyörtelen törvénye. Masaryk nem viselhette el a gondolatot, hogy a köztársaságnak megrendült egészségű 85 éves elnöke legyen. Az államfők közül egyedül Masaryk engedhette meg magának a kijelentést: „Ha Isten adja, egy darabig még nézni fogom, hogy tudják utánam ve­zetni a dolgokat." Mi nehéz vizsga előtt álltunk, sikerül-e megőriznünk a nemzeti fegyelmet oly időkben, amely dönteni volt hivatva ar­ról, van-e a csehszlovákokban képesség és erő a tartós politikai megegyezésre, tehát amikor az állam alapjairól és jövőjéről volt szó. S ezt a vizsgát jól megálltuk. Masaryk halálát úgy tekinthetjük, mint a Gondviselés irántunk való bizalmának ki­fejezését, hogy tudniillik már nincs szük­ségünk Masaryk őrző tekintetére, hogy számunkra már elegendő az ő szellemének halhatatlansága. Ha már nincs meg Masaryk, népünknek an­nál inkább meg kell feszítenie minden erejét, mert szent elhatározásunk, hogy minden pozí­ciónkban annak az erkölcsi és politikai tényezőnek akarunk megmaradni, ami­lyennek Masarykon keresztül az egész világ ismert bennünket. Éhez a kötelessé­günkhöz soha nem leszünk hűtlenek, — fejezte be gyászbeszédét Hodza minisz­terelnök. Egy millió vendéget vár Prága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom