Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-16 / 212. (4358.) szám

937 szeptember 16, csütörtök. 'PRÄGM.A^G^ARHlMiAP Két nagy japán tröszt a hóditó hadjárat hátterében A Mitszui és Mitszubisi családok hatalma ■ Nem tartják biztos üzletnek az uj kinai háborút? TOKIO. — A japánok újabb kinai ter­jeszkedése során egyre nyilvánvalóbbá vá­lik, hogy a japán tőke áll az uj hóditó tö­rekvések hátterében is. Az utóbbi évtize­dekben óriási fellendülésnek indult japán ipar keres terjeszkedést és a japán ipar tudvalévőén hatalmas trösztök kezében van, amelyeknek vezetői könnyen érvénye- sithetik befolyásukat. A trösztök két hatal­mas család kezébe futnak össze, amelyek ma még szembenállnak egymással. A Mit­szui és Mitszubisi családok birtokában van­nak Japán hatalmas iparvállalatai és a két család történetéről érdekes adatokat mond el Richard Levinson a „Marianne“ legutolsó számában. A legnagyobb japán tröszt A Mitszui-tröszt jóval hatalmasabb, mint a Mitszubisi érdekeltség. A Mitszui-család Japán egyik legősibb családja. A tizenötö­dik évszázadtól kezdve a legmagasabb arisztokráciához számit a Mitszui nemzet­ség és gazdasági hatalma a tizenhetedik század folyamán épült ki. Ebben az időben Chahirobe Mitszui posztókereskedő volt Yedoban. A kereskedő uj rendszert vezetett be az üz­let vitelében, ami akkor valósággal forra­dalminak hatott. Japánban addig az volt a szokás, hogy szöveteket csak egész végek­ben adtak el és Mitszuinak támadt Japán­ban az az ötlete, hogy bevezesse a kicsiny­ben való árusítást, még pedig azonnali készpénzfizetés ellenében. Holott addig az volt a szokás, hogy a számlákat csak az év végén küldték el a vevőknek. A posztóke­reskedő nem volt elvi ellensége a hitelezés­nek, de a hitelüzletet is különös módon szer­vezte meg. Megegyezett a különböző vá­rosokban élő kereskedőkkel abban, hogy tartozásaikat csekk utján fizetik és igy Mitszui volt az or első bank megalapítója a Távol Keleten, anélkül, hogy sejtelme lett volna arról, hogy Nyugaton már régóta divik ez az üzletág. Utódai nagyvonalúan építették ki az üzle­tet és a tizenkilencedik század első felében a család rávetette magát a nagyiparra. Ők létesítették az első vasöntödét és mikor Ja­pán 1864-ben kénytelen volt kikötőit meg­nyitni a külföldi hajók előtt, a Mitszui-ház volt az első, amely keres­kedelmi kapcsolatba lépett a nyugati or­szágokkal. Európai mintára a Mitszui-család szervezte meg a japán jegybankot és a tokiói tőzs­dét. A család jelenlegi feje, báró Hahiro- emon Mitszui építette ki hatalmas trösztté a család birtokában levő vállalatokat és je­lenleg több mint kétszáz ipari, kereskedelmi és bank-intézményt ellenőriz. A vállalatok alaptőkéje meghaladja a 40 milliárd cseh­szlovák koronát, olyan összeget, amelyet a nagy amerikai trösztök is alig tudnak felmutatni. Mitszui báró kezdte meg a kinai piac megszervezé­sét és az ottani ipar kiépítését. Az ő tulaj­donában vannak a legnagyobb szövő- és fonógyárak kinai területen és Mandzsúriá­ban s ő szerezte meg a legnagyobb szén­bányákat is. A nehézipar pedig.., A Mitszui-család mellett a Mitszubisi- család valósággal újgazdag-családnak szá­mit, annak ellenére, hogy már a Mitszubi- siek is több nemzedéken keresztül működ­nek mint nagykereskedők. A Mitszubísi- család mintegy száz nagy vállalatot egye­sített trösztjében s a különféle iparágakban a legjelentősebb nehézipari vállalatok fö­lött gyakorolják az ellenőrzést. Az ő birtokukban van Mandzsukuo min­den nagyobb acélüzeme és talán nem vélet­len, hogy Japán éppen abban az időben szállta meg Manci íviát, amikor a Mitszubisi-család egyik tagja, a ház fejének veje japán külügyminiszter volt. Az 1931-i hadjárat kétségtelenül Mandzsú­ria szén- é> vasbányáiért folyt és ebben az akcióban egy for rá voltak érdekelve a Mitszui- és a M'ti ' ''-'«'’Iád tagjai. A mai háború során mc“ i 1 derült ki, hegy az érdekközösség a régi formában fenn-; indította a nyomozást a rablótámadó kézre- keritésére. Egy kassai uriasszony rabíóhatandja a pesti körúton A másik rablótámadás az éjjeli órákban történi s áldozata egy kassai uriasszony. A József-körút és a Népszínház' ucca sarkán több fiatalember rátámadt Horowitz Bella 62 esztendős kassai magánzónőre. Az egyik fiatal­ember kiszakította az asszony kezéből a kézi­táskát s társaival együtt elmenekült. Az asszony se g élykiáltásaira az uccán járókelők közül többen hozzásiettek, de a támadókat már nem tudták elfogni, azok a Tisza Kálmán-tér irányában eltűnteik. Közben előkerült az őrsze­mes rendőr is. Horowitz Bella a rendőrrel együtt a főkapitányságra ment és pontos személyleirást adott arról a fiatalem­berről, aki retiküljét kiszakította kezéből. A táskában 15 pengő készpénz, egy csehszlo­vák útlevél és egyéb apróság volt.- TILTAKOZÁS A SZTRECSNÓ— RtXTTKAI ÚTSZAKASZ LEZÁRÁSA ELLEN. Zsolnáról írják: Jelentette a PMH, hogy a zsolnai járási hivatal hirdetménye szerint a Sztrecsnó—Ruttka közötti állami útszakaszt — alagút és az ut átépítése miatt — szeptember 15-től kezdve körülbelül jövő év júliusáig minden forgalom számára elzár­ják. Tekintettel arra, hogy ez a rendelkezés a környék gazdasági életére súlyos követ­kezményekkel jár, Zsolnán az érdekelt kö­rök tiltakozó értekezletet tartottak és elha­tározták, hogy az illetékes minisztériumhoz küldöttséget menesztenek az országút sza- badonhagyása érdekében. — VÖRÖS „HUMANIZMUS”. Santauderből je­lentik: A városba visszatérő polgárság rettene­tes részleteket jelent, a vörös védősereg rémtet- teiről. A város ostromának utolsó napjaiban, amikor már javában dúlt az éhínség, az anarchis­ták váratlanul húst mértek ki a mészárosszékek­ben. A kiéhezett lakosság rávetette magát a rit­ka eledelre. Másnap aztán közJhirré tetétk a vö­rösök, hogy lemészárolt foglyok, marokkói le- giionisták Ihnsát adták el a polgárságnak. Szá­mos háziasszony ideglázat kapott a bir hallatára. A eantanderi börtönökben a vörös uralom alatt nem egyszer megtörtént, hogy meggyilkolt tú­szok busát tálalták fel hozzátartozóiknak. Több szerencsétlen családtag a börtönben ezért 'nkább önkezével vetett véget életének, osakbogy szaba­duljon a szörnyeteg őrök állatias kínzásaitól. áll-e. Ugylátszik, hogy a két nagy tröszt hatalmasai jelenleg nem! oly határozottak a hadjárat támogatásá- j ban, mint hat évvel ezelőtt. Valószínű, hogy pénzügyi meggondolásaik vannak s és ebből a szempontból az uj hóditó had­járat időpontját nem tartják kedvezőnek. Valószínűleg attól tartanak, hogy a győze­lem most nehezebben lesz kivívható, mint hat évvej ezelőtt Mandzsúriában. Kétségtelen azonban, hogy a háború győ­zelmes befejezése esetén mindkét tröszt ha­talmas fellendülésnek indul Kina területén. wm^mumBBsaat Utazzatok LIDO-autokárral! 9. 25. 9 nap Párisban . , . . 9. 25. és 26-án Masaryk-kőr 9. 25.— 28-Ig Bécs-Budapest 9. 25 —28-ig Drezda-Lipcse Ké 1.395 *— Egy magyar huszárőrnagy özvegye huszáros bravúrral űzte el a rablótámadói BUDAPEST, — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) Két vakmerő rablótámadás történt tegnap Budapesten. Az esti órákban Budán a Péterhegyi-ut egyik villájába egy 30 év körüli férfi hatolt be. A villa Balassa József huszárőrnagy 64 éves özvegyé­nek tulajdona s az idős özvegyasszony egye­dül volt otthon, amikor a támadó férfi az abla­kon keresztül abba a szobába ugrott, ahol az uriasszony éppen tartózkodott. A rablótáma- dó egy súlyos tárggyal sújtott az uriasszony felé, majd pénzt követelt tőle s azzal fenyeget­te meg, hogy ha nem ad pénzt, agyonüti. Ba- lassáné a szekrényhez fordult s úgy tett, mint­ha pénzt keresne, hogy azt a támadónak ki­szolgáltassa, de nem vesztette el lélekjelenlé­tét, hanem a szekrényből előkapta elhunyt férje szolgálati revolverét s hirtelen megfor­dulva, azt a támadó mellének szegezte. A tá­madó a fegyvertől annyira megijedt, hogy az ablakon keresztül kiugrott és elmenekült, Özv. Balassa József né azonnal értesítette a rend­őrséget esti kalandjáról s a rendőrség most meg­SziDHÁzKöli^KtnflURA Budapesti színházak VICTORIA REG1A14 Laurence Housman háromletvonásos szín- játékának bemutatója a Vígszínházban BUDAPEST. — A Vígszínház kasszadárabbal nyi­totta meg kapuit. Azt a történelmi színjátékot — mi életképnek mondanók —- választotta, amely Angliá­ban nagy sikert aratott és kontinentális diadalutját talán ép Budapesten kezdette meg. A rideg jelen ma még Angliában is elég kemény ahhoz, hogy az em­berekkel megemlegettesse a boldog időket és mikor volt Anglia boldogabb, mint a viktoriánus korszakban, amikor véglegesen kialakult és megszilárdult a brit világbirodalom szencezete, öt világrész öntötte minden bőségét a világ legnagyobb piacára, nem volt munka­nélküliség és nem volt ötéves fegyverkezési program. A darabnak Angliában sikere volt és sikere lesz Bu­dapesten is, mert kielégíti azt a nyárspolgári szemlé­letet, amellyel a köznapi ember a történelem nagy eseményeit igyekszik a magáévá tenni. Az irók hű­ségesen kiszolgálják ezt a hirtelenében felburjánzott hisztrionizmust és most már kezdik azt a szerepet maguknak vindikálni, amit tulajdonképpen csupán az avatott történetiró tölthet meg. Az életrajzregény köz­keletű portéka és a film is ezen a csapáson halad, hogy csak Krisztina királynőre és VIII. Henrikre célozzunk. Korfestésben, az alakok jellemzésében talán helytálló ez a népszerűsítő történelem, talán a törté­nelmi érzéket is fejleszti, de veszedelmes azt hinni, vagy elhitetni, hogy: ez a történelem. Az írónak mindenesetre nagyszerű bőséggel ontja az uj forrás az anyagot. Témaszegény toliforgatóknak eláruljuk, hogy a megénekelteken kivül még ezer és egy érdekes alakja van a históriának, akik regény-, film- vagy drámabősük lehetnek. De ami a drámát illeti, állapodjunk meg csak a kasszasikert jelentő életképek fogalmánál. A színpadnak egyéb hivatása van és veszedelmes volna, ha a histórionizmusnak ez a fajtája hatalmasodna el a színpadon. Laurence Housman nem tesz egyebet, mint egy ilyen történel­mi regényt dramatizál. Képekre bont egy hosszú film- történetet és bevezeti a polgárt a királyi budoárba: Nézzétek, ilyen volt egy királynő élete, aki ember is volt, élt, szeretett, féltékenykedett, közben ural­kodott is. A darabról, mint drámai alkotásról nem lehet tehát szó, hiszen már az a körülmény, hogy nem egyetlen cselekményt választ ki a királynő életéből, hogy abból építsen drámát, hanem ötven esztendő történését mu­tatja be — az arisztoteleszi egységnek ez a másik véglettel való helyettesítése — kizárja azt, hogy igazi színpadi alkotásnak tekintsük a darabot. Mégis el kell ismernünk, hogy ügyesen megrajzolt, szórakoztató ké­pek, amelyeknek alaphangja a szentimentalizmus, s az enyhe szatíra. Ha nem lépünk fel túlságosan nagy igényekkel: érdekes és szórakoztató is. Hogy siker­ről beszélhetünk, az az előadó művészeknek talán na­gyobb mértékben az érdeme, mint magának a szer­zőnek. Bulla Elma vigszinbázi bemutatkozása elhatározó sikerrel járt. Egy asszonyt kellett bemutatnia, aki mélységesen ember volt és emellett királynő is. Egy lélek kibontakozását kellett ábrázolnia a serdülő bak- fiskortól az uralkodás gyémántjubileumáig, amikor egy élet eredményeit kell felmérni. Bulla Elinának olyan készségei vannak, amelyekkel fölényes bizton­sággal oldotta meg a súlyos feladat minden követel­ményét. Gyöngéd, bájos, kedves volt ez a nő, de tu- r dott regina is lenni. Méltó partnere a Prince Consort ' szerepében Páger Antal, aki szintén először lépett fel a Vígszínház színpadán. Ez a művész bévülröl nézi az életet és ezért annyira őszinte a hangja. Amikor haldoklik és anyanyelvén búcsúzik a feleségétől ■— megrendítő. A darab nagyon sok szereplőt mozgat: Zátony Kálmán, Vértes Lajos, Ajtay Anaor, Dénes György, Bárdi Ödön, Lerky József, Ladomérszky Margit, Tolnay Klári, Justh Gyula, Beregi Oszkár, Bihari s a többiek mind azt az alakítást nyújtották, ami méltó a Vígszínház hagyományaihoz. Kellemes este volt és így hosszú jövőt jósolunk Viktória király­nőnek a Vígszínházban. ^ s* I nemcsak színészeket, hanem rendezőket és I operatőröket is képez majd ki az uj főiskola. |A növendékek megfelelő előkészítés után II maguk készítenének filmeket és a fölvéte­leken minden magyarázatnál világosabban értetné meg velük a film problémáit a gya­korlat. (*) Fantasztikus kavarodás a „Tovaris" meg­filmesítése körül. Hollywoodból jelentik: Fan­tasztikus kavarodás támadt Duval „Tovaris" cí­mű darabjának megfilmesítésével kapcsolatban. Francis Kay férfipartnerének Charles Boyert szerződtette a Warner-gyár. A film rendezője, Anatol Litvák kijelentette, hogy jobb lenne sgy frandaszármazásu színésznővel játszatni a sze­repet, például Claudette Colberttel. Colbertet kölcsönkérték a Paramounttól, mire Kay Fran­cis annyira megharagudott, hogy szerződésének azonnali felbontását kérte. Litvák elmenekült a zűrzavar elől, repülőgépre ült és Miriam Hopkins társaságában elutazott, akivel gyorsan házassá­got kötött. A házasságot Arizonában kötötte meg és ugyanekkor érkezett oda a Warner-gyár Alice Fay nevű művésznője, aki viszont Tommy Mar­tinnal, 22 éves partnerével kötött házasságot. Közben még mindig nem határoztak arról, mi lesz a „Tovaris“ végleges szereposztása. (*) Állami filmakadémia lesz Budapesten. Budapestről jelentik: Érdekes tervvel fog­lalkozik a magyar kultuszminisztérium: álla­mi filmakadémiát szándékoznak fölállítani. Eddigelé csak magánszinésziskolák foglal­koztak a filmszínészek kiképzésével Ma­gyarországon. Az idén már a Sziniakadémia is fölvette a tantervére a filmoktatást, jövő­re pedig már valószínűleg megkezdi mükö-jj dését az uj akadémia, amelynek tanterve lé-1 nyegesen különbözni az eddigi tanítási jj módszerektől: főként korlati utón, magá-| ban a filmgyárban sa kuitják el majd a nö-J vendékek a tudnivalókat. Természetesen® SALJAPiN FEDOR iíághirü orosz operaénekes Pösíyénben üdült LIDO -Lidová autodoprava spoleönost s r. o. Praha S5.7 Váelavské nám. 72

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom