Prágai Magyar Hirlap, 1937. szeptember (16. évfolyam, 199-223 / 4345-4369. szám)

1937-09-12 / 209. (4355.) szám

— 395 — BOSZORKÁNYOS MUTaTtffiHYOK BŰVÉSZINAS! Ennél a mókánál az ügyesebb gyerek le­gyen szerényen az „inas“: A társaságnak átnyújtotok egy könyvet (lehetőleg 100 on aluli lapszámmal és lehe­tőleg kevés sorral egy-egy oldalon), felszó­lítjátok, hogy tetszésszerinti lapon bármely szót válasszanak ki s mikor újra beléptek a szobába, pusztán a könyv megtapogatása, megszagolgatása után megmondjátok, meg­mutatjátok, melyik szót választották. Ehhez a játékhoz nagyon erősen be kell gyakorolnotok a bűvészinassal a következő jeleket, amiknek mindegyike egy-egy szá­mot jelent 1—10-ig: Balrapillantás — 1. Jobbra = 2. Fel­felé — 3. Lefelé — 4. Kunyoritás balszem­mel = 5. Hunyoritás jobbszemmel — 6. Egyszerű hunyoritás két szemmel = 7. Felső ajkat megharapni = 8. Alsó ajkat megharapni = 9. Orrfintorgatás = 0. Ha tehát belépve a szobába s a könyvet kézbe véve, tapogatva, szagolgatva, inaso­tok gyorsan a jeleket adja: hunyoritás bal- szemmel, felső ajak harapása, majd hunyo­ritás két szemmel, aztán pillantás jobbra, egy lefelé, akkor az első két jel 58. oldalt, a harmadik jel a 7. sort, a negyedik és ötö­dik jel a 24-ik szót az illető sorban jelenti. Hogy a lapszám, sorszám és a szó száma közt a határt megismerjétek, ezért úgy a lapszám, mint a sorszám jelei után végig- simitja kezét a haján inasotok. KÁRTYATRÜKK. „Olyat mutatok, hogy szemetek-szátok, Sőt a fületek is eláll a csodálkozástól!“ — mondhatjátok bátran, ha ezt a trükköt előkészítettétek: A kártyapakli három, általatok ismert, jól megjegyzett lapját képével lefelé egy­más mellé teszitek az asztalra. De tudnotok kell jól, melyik lap melyik! Felszólítjátok a társaság egyik tagját, hogy emelje fel, nézze meg s jegyezze meg jól az egyik la­pot, fordítsa vissza (hátlapjával felfelé) s aztán csak azt mondja meg, hogy az első, a középső, vagy a harmadik lapot gondol­ta-e. Ha ezt megmondta, akkor álljatok az egyik ablakhoz, rejtélyes kézmozdulatok­kal „varázsoljátok” az üveget, majd szó­lítsátok fel az illetőt, Iehelljen az ablak­üvegre — és tessék: lehellete nyomán ott áll az ablakra felírva, melyik lapot emelte fel és nézte meg! Hihetetlen! (A vicc az, hogy jólelőre észrevétlenül, fogpiszkálóval vagy gyufával „ráírtátok” bárom ablaküvegnek mindig kis poros fe­lületére a három kártya nevét, jelét s miután tudjátok, hogy az első, második vagy harmadik kártya milyen, tehát egy­szerűen arra az ablakra leheltettek rá, amelyikre éppen a kiválasztott kártyát ír­tátok fel. Persze, ha összetévesztitek, ak­kor nagyon felsültök a büvésztudományo- tokkal! Frissen tisztított ablaküvegen nem sikerül a tréfa!) MÓKA Az iskolában a tanító bácsi megszólít egy köhögő fiút: — Fiacskám, neked orvoshoz kell men ned, rettenetesen nehezen köhögsz. A fiúcska riadtan felugrik és lázasan mentegetőzik: — Tanító bácsi kérem, ne tessék hara­gudni, nem tudok jobban, pedig egész nap gyakoroltam. VICINÁLISON. Egy kislány megállt a lassan döcögő vi­cinális mozdonya mellett és felszól a moz deny vezetőnek: — Bácsi kérem, nem tudna gyorsabban menni? A vezető barátságosan válaszolt: — Dehogynem, kislányom, de a moz­donyt nem szabad elhagynom­FÖLDRAJZÓRA. A tanító bácsi kiszólitja Pétert: — Kovács Péter, bizonyítsd be nekem, bogy a föld gömbölyű. Péter méltatlankodva felel: — De tanító bácsi kérem, én ezt sosem állítottam, A MACSKA ÉS A TEHÉN. A macska azt mondta a tehénnek: — Minek neked a szarv, mikor azt soha­sem használod? . Ha nekem volna szarvam, én mindent összehánynék a házban és aki üldözni merne, azt rögtön megdöfném. A tehén erre nyugodtan azt felelte: — Nem annak a kezébe adják a fegyvert, aki nem tud vele bánni. ŐSZINTE. — K'ét gyerek beszélget. A kisebb csodál­kozva kérdezi: — Te, Pista, hogyan lehet az, hogy a lá­bunkba nem folyik bele a vér, ha rajta já­runk, de ha fejjel lefelé lógunk, a fejünkbe belefolyik ? — Nagyon egyszerű, —• feleli' Pista, ■— a fejünk üres.

Next

/
Oldalképek
Tartalom