Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-08 / 179. (4325.) szám
1937 augusztus 8, vasárnap. ^RXGM-jVVAG^aRHIRLSB 7 József Nádor szemleutja Szlovenszkón1806-ban Palatínus József tanulmányúton járta be Gömört, Szepest, Árvát és Liptót ■■ A százharminc év előtti vendégjárás történeti emlékei Ingyen vizűm a budapesti nyomdaipari kongresszus résztvevőinek BUDAPEST. — Az augusztus 24—26. napjain tartandó budapesti nemzetközi nyomdaipari kongresszus előkészítő bizottsága azzal a kéréssel fordult a magyar külügyminisztérrumlioz, bogy tegye lehetővé, hogy a Magyarországgal vizum- kölcsönöcségben álló külföldi államokból érkező kongresszusi vendégek díjtalan vizűm igénj'be- vételével jöhessenek a kongresszusra. A magyar külügyminisztérium készséggel eleget tett a kérelemnek és közölte a kongresszust rendező Magyarországi Grafikai Főnökegyesülettel, hogy a kongresszusra érkezőknek ingyen vízumot biztosit. A vatikáni könyvtár — a kutatók kincsesháza A vatikáni könyvtár tudvalevőleg V. Márton pápa alapítása, aki azt 1417-ben röviddel a kon- stanzi zsinat után létesítette. Azóta a pápák állandóan gyarapították úgy, hogy ma több mint 55 ezer kéziratot, vagy félmillió nyomtatványt, köztük vagy 7000 ősnyomtatványt tartalmaz; forrásmunkákban és értékes kéziratokban való gazdagsága felbecsülhetetlen. A vatikáni levéltárral együtt a tudományos kutatás legfontosabb műhelyei közé tartozik. Ranke itt dolgozott és gyűjtötte anyagát a pápák történetéhez; Mommsen, az ősi Róma történetírója ezt tanulmányozta és legutóbb Pastor e két gyűjtemény anyagából állította össze A pápák története cimü nagy munkáját. A Nyugat egyházi s politikai történetének egész sereg alapvető müve a vatikáni könyvtár kincsei nélkül nem létesülhetett volna. A vatikáni könyvtár korántsem „könyvmuzeum“; építkezési javítások, a belső kezelésnél alkalmazott újítások és mindenre kiterjedő újjáalakítások a vatikáni könyvtár berendezését a modern könyvtárrendszer magaslatán tartják. A tökéletes és egyöntetű katalógus megteremtése óriási munkafeladatot alkot. A katológusok száma az utolsó négy pápa alatt 18-cal növekedett, jelenleg to- yábbi 14 kötet van munkában anélkül, hogy velük az állomány gazdagsága kimerülne. Most készül továbbá a nagy cédulakatológus, amely világos áttekintést fog nyújtani az ezernyi kéziratok fölött. A számos ősnyomtatványokról Accurti könyvtáros most készíti a különjegyzéket. A liei- delbergi hires Bibliotheca Palatináról, melyet bajor-Miksa választófejedelem 1623-ban XV. Gergely pápának hadizsákmányként adományozott, a katológust már XIII. Leó pápasága alatt elkészítették. A könyvek uj rendezésénél a külföldi, nevezetesen angolszász országokban bevált rendszert alkalmazzák s ezzel a világ egyéb nagy könyvtáraival való csere is megkönnyebbült. Xl. Pius pápának személyes tapasztalatai az újításoknál sokat segítettek, melyeket nagyrészt a Carnegie-intézet hatalmas anyagi támogatása tett lehetővé. Az értékes kéziratoknak és kódexeknek fényképezés utján való sokszorosítása a nemrég elhalt Ehrle jezsuita bíboros munkája volt. E módon a tudományos kutatás számára jobban hozzáférhetőbbé váltak: a mindenek közt legrégibb és felbecsülhetetlen értékű vatikáni bibliakézirat, a római klasszikusok müveinek kéziratai, III. Ince pápa regestái, P. Ricci világtérképe stb. A fényképfelvételeket folytatják. 1910-ben történt halálos tragédia áldozatait találták meg Kárpátalján BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A prágai központi csendőrség nyomozóosztálya távirati utón értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy Kárpátalján, a lengyel határtól két kilométernyire egy férfi és egy nő egymás mellett fekvő csontvázára akadtak. A csontvázak 1910 óta lehettek ezen a helyen. A halál okát már nem lehetett megállapítani. A csontvázakról a ruha teljesen lefoszlott, de a férfi cipője meglehetősen jó állapotban van. Mellettük egy vadászfegyvert és egy pénztárcát találtak. A pénztárcában levő iratok megsemmisültek, de a feárcán arany- betűkkel a következő olvasható: „Kletovics György, Gyártó, Kolozsvár.“ Most nem tudják, hogy a név a pénztárca készítőjét vagy pedig tulajdonosát jelenti-e. A budapesti rendőrség most megindította a nyomozást a férfi kilétének megállapítására. De ily hosszú idő után azt megállapítani, hogy vájjon szerencsétlenség, szerelmi dráma vagy bűntény történt-e, szinte lehetetlen. BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségüuktöl.) Szlovenszkó XVIII. és XIX. századbeli emlékeit kutatva, ceruzaheggyel néhány érdekes adatot jegyeztünk fel József nádornak, az ország népszerű „Palatínus Jóskájának" 1806 derekán négy szlovenszkói megyében tett tanulmányutjáról. Ennek a tanulmányútnak nyomát még részletesebb monográfiákban sem találjuk, pedig nem egyszerű szórakozás, főhercegi mu-, latozás volt ez, hanem szerves része annak a közéleti programnak, amelyet a nádor képviselt Tudvalevő, hogy József nádor a felvilágosodás eszméinek jegyében lelkes képviselője volt annak az irányzatnak, hogy Magyarországon a nemesi kiváltságok háttérbeszori- tásával meg kell erősíteni a polgári osztályt és igy az országot a nyugati civilizáció útjára kell vezetni. Ezt nem lehet másképpen megvalósítani, mint a kereskedelem és ipar fejlesztésével. Szöges ellentétben állott ez a törekvés a hivatalos bécsi politikával, amely az ausztriai és csehországi ipar fejlesztésére és dédelge- tésére törekedett -és Mária Terézia kora óta egész kereskedelmi és ipari politikájával Magyarország megbénítására törekedett. József nádor azonban nem adta fel a harcot és sűrű bécsi utazásai alkalmával állandóan a magyar ipar és kereskedelem fejlesztésére irányuló előterjesztésekkel ostromolta a császárt és királyt. 1806 őszén, amikor Ausztria — Ferenc császárnak a római szent birodalom császári méltóságáról való leköszönése után — újból válságos helyzetbe jutott és a birodalom, meg a Habsburg-ház jövendője a helyes átszervezésen fordult meg, József nádor elérkezettnek látta az időt, hogy álláspontját újból előterjessze és ezért, mielőtt Bécsbe utazott volna, augusztus derekán tanulmányútra indult. Ezen a három hétig tartó tanulmányúton Szlovenszkónak azokat a részeit kereste fel, amelyek elsősorban jöttek tekintetbe nyersanyag- készletük bősége következtében az iparfejlesztésre. József nádor már kezdődő ipar jeleit találta Szlovenszkón. Hiányzik még történelmi irodalmunkban egy olyan munka, amely ennek a kezdődő szlovenszkói iparosodásnak összes adatait feltárná, de azokból az adatokból, amelyeket már eddig is sikerült összegyüjtenem, kiderül, hogy az iparosodás szelleme Szlovenszkó városaiban és ipar teremtésére alkalmas vidékein - már fejlődőben van és itt-ott virágzó iparvállalatok fejlődtek. Milyen fejlett üzleti érzékre vall például a pozsonyi Anchelly János vállalkozása, aki 1805 végén felismeri, hogy Olaszországnak hadszíntérré változása miatt Magyarország olajban hamarosan szükséget fog szenvedni és ezért 1805 decemberében felállítja virágvölgyi olajgyárát, amely félév alatt 155 métermázsa olajat sajtolt ki. Gyárában olyan tiszta és jóféle olaj is készült, mint a provencei s még az étkeket is ízletesen lehetett vele elkészíteni. Világitóolaja pedig a lámpában tovább tart, mint háromannyi súlyú gyertya. Vagy mennyire érdekes Gertinger Sámuel János eperjesi patikárus vállalkozása, aki rájött arra, hogy cukor- vagy tehénrépából is lehet cukrot készíteni és azt jóval jutányosabb áron lehet forgalomba hozni, mint a külföldről behozott nádmézet és ezért részvénytársaság alapítására hívja fel az érdeklődőket. Csak két kiragadott adat ez, de az adatok százai és ezrei igazolják, hogy a közfelfogás már megérett az iparosodás folyamatára. A nádor kíséretével először Gömörbe ment és augusztus 14-én Sturman Márton királyi tanácsos vasöntő műhelyét látogatta meg. Ez a vasöntő műhely már 15 hónapja munkában volt és több mint 7000 mázsa vasat termelt. A nádori látogatás tiszteletére a palatínus jelenlétében nyomban három vastáblát öntöttek ki a magas vendég látogatását megörökítő üdvözlő feliratokkal és mig a nádor a gyáros lakásán ebédelt, a táblákat már be is illesztették a falba. A masszái gyárból a nádor kocsin Alsóhámorba ment és innen a társaság lóháton felment a Kakas-hegyre, ahonnan jó időben egész Pestig lehet látni. Miután a nádori látogatás hivatalosan megállapított program alapján-ment végbe, két nap és két éjjelen 600 munkás egyengette a Kakasra felvezető utat. A kilátásban azonban a magas vendégek nem gyönyörködhettek. Esőre fordult az idő, sietve le kellett lovagolni. Vágtatva érkezett a társaság Jolsvára, ahol a nádor az éjszakát töltötte. Másnap, a Mária-ünnepen, augusztus 15-én délelőtt Bején volt a fényes társaság, ahol Szathmáry István első alispán kúriáján ebédeltek. Innen Baradlára mentek, ahol az aggteleki cseppkőbarlang szépségeiben gyönyörködtek. Majd Pelsőcre vitt az ütjük, ahol a nádor végigjárta Gömörmegye székházának minden zegét-zugát, még a tömlöcöt sem hagyta ki, ahol szóba állt a rabokkal és némelyiknek könnyítéseket ígért. Gömörből Szepesbe vitt az ut. Az első hely, amit a fényes társaság érintett, Szomolnok volt. Itt Dreve- nyák Ferenc főbányainspektor mutatta be a szomol- nokvidéki bányaterületet és József nádor szorgalmasan jegyezte fel az adatokat A főbányatanácsos, akit a következő évben — bizonyára József nádor előterjesztésére — császári és királyi tanácsosi címmel tüntettek ki, kedves mulatságot is rendezett a magas vendégek tiszteletére, theatrumot állíttatott fel és a bányatísziek, meg a tanácsos leánykájának szereplésével a bányászéletre vonatkozó tárgyú színjátékot mutattak be. Szomolnokról Hatkócra, gróf Csáky Emánuelnek — aki egy félév múlva gróf Csáky Antalnak -az örökébe lépett az örökös főispáni méltóságban —• uradalmára és kastélyába vitt az ütjük. Hatkóc érdemes volt arra, hogy megpihenjenek ott. Kazinczy néhány héttel később tett itt látogatást és elragadva Írja le a csodálatos „ánglus-keríet“, amelynek messze földön nem lehet párját találni. Ezt a kertet a nemes ízlésű és nagymüveltségü gróf létesítette a kastélytól a templomig felvezető meredek domboldalon és festői hátteret adtak a felette elszórt természetes szikladarabok. Szobrok, tavacskák, gyönyörű pázsitok, lugasok voltak díszei a kertnek, amely ilyenkor — augusztus derekán — ragyogó színekben pompázott. Augusztus 19-én ért a nádor Lőcsére. Itt a város polgársága nagy ünnepélyességgel fogadta. Fehérruhás leányok virággal kezükben állottak sorfalat és énekszóval üdvözölték a vendéget. A város küldöttségének élén a 72 éves Herman János prédikátor üdvözölte a nádort. A katolikus gimnázium két latin és egy magyar üdvözlő verset nyújtott át feliratban neki. Ez is bizonysága annak, hogy Lőcsén az úgynevezett magyarizáció előtt már divatos volt a magyar szó. Lőcse után Késmarkra augusztus 20-án ért a nádor. A város polgársága ünneplő ruhában vonult elébe a város határáig. A harangok zúgása, mozsarak durrogása s a népnek állandó üdvözlő kiáltása között vonult be a vendégsereg a felső kapun. A katonazene vidám muzsikaszóval fogadta. A főherceget Goldsager nevű polgár házában szállásolták el. Kis pihenő után rögtön a küldöttségek fogadása következett Elsőnek a városi tanács küldöttsége, aztán a nemes urak, har- mincados- és sóadó-tisztek küldöttsége „udvarolták meg". Utánuk az evangélikus papok és professzorok jöttek sorra és Árva főprédikátor mondotta az üdvözlő beszédet. A palatínus behatóan kérdezősködött az evangélikusok számáról és a tanulóifjúságról, amely ebben az iskolaévben 400 főre rúgott. Genersich Keresztély másodprédikátor átnyújtotta a nádornak „Merkwürdigkeiten der Stadt Késmárk" cimü müvét. Az evangélikusok küldöttsége után a polgárőrség vezetői tisztelegtek. A nádor ezután a várost tekintette meg. Első útja a katolikus székesegyházba vezette, ahol rövid imádságot mondott. Aztán a Thököly-várba ment, majd a sóházat, a volt pálos-kistemplomot nézte meg, majd az evangélikusok hires fatemploma és iskolája került sorra. A templomra vonatkozólag megjegyezte, hogy igen nagyhangú prédikátor kell hozzá. Úgy is volt. A következő évben, amikor Késmárk evangélikus egyházközsége lelkészt választott és a bécsi másodprédikátort, Glatz Jakabot hívta meg, ez azzal utasitotta vissza a megtisztelő meghívást, hogy a késmárki fatemplom igen nagymellü prédikátort kíván meg és ő ezért nem vállalkozhatok erre a hivatásra. Az iskolában Mihályik professzor üdvözölte és két verset nyújtottak át neki, az egyik a tanárok, a másik a diákok üdvözlete volt. A nádor megtudakolta a professzorok számát és fizetését, nemkülönben az iskola tőkepénzét, amely akkor 16.000 forintot tett ki. Megvizsgálta a könyvtárt és a matematikai meg fizikai szertárt, amelyről megállapította, hogy bizony még hiányos. Estére kivilágították a városházát, a líceum épületét és a tornyokat is és fényes bált rendeztek, ezen azonban a nádor, aki a nagy program után meglehetősen fáradt volt, már nem jelent meg, holott Lőcsén és Hat- kócon résztvett a tiszteletére rendezett táncestélyen. Másnap a nádor továbbment Késmárkról, gróf Szá- páry János föudvarmester azonban betegsége miatt néhány napra visszamaradt. A nádor Szepesbélán, Podolinban és Ujlublóban tartott hosszabb megállót. A régi vár minden szobáját alaposan megnézte. «— Lublóról a veres barátok klastromához ment és augusztus 22-én leszállt a haligóci hires barlangba, ahol négy órát töltött. Az estét Javorinában, báró Palotsai kastélyában töltötte. Augusztus 23-án felment a Tátrába a Halastó és a Tengerszem megtekintésére. Nem volt kedvező az idő most sem, de a nagy eső nem riasztotta vissza. Átázva jött vissza a társaság. Augusztus 24-én Landokban, a Palotsai bárók jószágán ebédelt, ahonnan hat óra tájban Késmárkon át Lomnicra ment és itt a nagy nemzetgazdának, Berzeviczy Gergelynek 'kúriáján szállott meg, ahol a vendég kényelméről a nagyasszony, Berzeviczy Gergely 71 éves édesanyja, született Horváth-Sztancsik Borbála gondoskodott. (A következő évben halt meg.) Augusztus 25-én szép tiszta időben reggel 9 órakor felment a Tátra bércei közé Nagyszalók felöl, ahol fölöstökömmel Csáky grófnő vendégelte meg. Lóháton haladt fel a vízesésig, onnan gyalog a patak forrásáig. Közben nagy kedvteléssel botanizált és minden fűnek megmondotta a nevét. Savanyuvizen volt az ebéd, este újból Lomnicon volt a társaság. A szepesi útnak emléke sokáig élt a lakosság körében. Sok kedves történet keringett, amelyek mutatják a nádor példátlan népszerűségét. Hunfalva helységben a zsidóság baldachin alatt fogadta a vendéget, Magu- rában két öreg szlovák földmives két zabkenyeret nyújtott át neki és felköszöntőjükben azt mondották, hogy ez a sovány táplálék nyújtotta meg a!z ő életüket. A nádor gazdagon megajándékozta őket. A menhárdi utón az eső miatt olyan dagasztó volt a sár, hogy a nádor kocsija csaknem feldúlt. Egy öreg paraszt ugrott oda és igy szólt: —> Palatínus uram, kérem, szálljon Id, bizony jobb lesz itt gyalogolni. A nádor ezt a parasztot is megjutalmazta. Szenesből Liptóba ment a nádor. Liptói útjáról csak annyit tudtam megállapítani, hogy augusztus 31-én Liptóteplán Dvornikovics Miklós viceországbiró vendége volt, aki fényes táncmulatságot rendezett a tiszteletére. Volt Liptóujváron is, ahol meglátogatta a hires-nevezetes hrádoki iskolát, amelynek egzameneit éppen akkor tartották. Aki Szlovenszkó művelődéstörténetét meg akarja irni, annak külön fejezetet kell szentelnie a hrádoki iskolának. Igazgatója Wisner volt. a kamarai erdőhivatal főnöke. Négy rendes tanítója, egy katechétája és hat rendkívüli tanítója volt. Tanították mindazokat a tárgyakat, amikkel akkoriban a normális és grammatikai is-, kólák foglalkoztak, de ezeken felül még sokkal többet. A katonai tudományokat és katonai gyakorlatot, a hegedűt és fuvolát, klavikordiumot és éneket, az aritmetikát, geometriát, természet utáni rajzot, modellek készítését, vizépitészetet, erdészetet, mechanikát. Az iskolának pompás eredményei voltak. A leányok részére gazdaságtant és háztartástant adtak elő. 147 tanulója volt ennek a kitűnő iskolának, amely messze földön ritkította párját. A nádor tanulmányútja Árvában fejeződött be. A lucskai járás területén érte a megyét és szeptember elsején Árva várában szállott meg. Másodikén a ná- mesztói kerületet járta meg és felment a Babja-Górára, ahonnan elcsodálkozva nézte a remek látványt, amely a meredek szélén eléje tárult. Krakkót egészen jól lehetett látni. A tetőn ebédelt. Az erdőőrök különös táncukat mutatták be és a leányok is énekükkel, meg táncukkal kedveskedtek. Az éjszakát a lengyel határon fekvő Podnikon töltötte. Másnap Jablunkán, Trsztenán, Nyizsnán és Dluhán át jött végig azon a kereskedelmi utón, amelyet Árvamegye „Gálicország" szélétől vezetett át a trsztenai járáson Alsókubinig. Árva várában ebédelt meg és ebéd után folytatta útját a vadregényes völgyben. Különösen megcsodálta Árva után a Knarta fahidját, amelynek akkoriban nem volt párja egész Európában. Ez az Árván át a Knarta és Mokra sziklája között épült hid 150 ölnyi hosszú volt, sem karókra, sem kőoszlopokra nem épült, hanem csupán a fa- gerendázatnak mesterséges összeállítása tartotta. Olyan volt — Írja az egykorú utazó —, mintha csak szivárvány volna. A hidnak fedele volt és „olyan járás esett rajta, mint a szobában". Alsókubin határában nemesifjakból álló lovasban-, dérium várta. Kubinban is végigjárta a megyeházát, a tömlöcöt itt is megnézte, érdeklődött az árvaügy iránt, majd a lótenyésztés kérdéseiről szerzett felvilágosítást. A megyeházon szállott meg. Százharminc esztendeje ennek az útnak, amelynek emléke is elenyészett. Amikor felelevenítettük, tettük ezt azzal a szándékkal, hogy bizonyítsuk: jóval Széchenyi István közéleti pályájának megkezdése előtt komoly kísérletek történtek az akkori Magyarország gazdasági életének fejlesztésére. A szlovenszkói iparosodás kezdetei pedig visszanyúlnak a IS. és 19. század fordulójára. A SzMKE s a PrMKE célja: müveit magyar ember Szlovenszkó és Ruszinszkó minden városában, falujában. Ä tiszta magyar kultúra vára minden kulturház, épi- töje minden kulturmunkás. Ön még nem tagja a kulturegyesületnek?
