Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-07 / 178. (4324.) szám
17Jí au^juo^ius if ■BHHBHHBDHI íiv nagygyűlésen, órák hosszat elvitatkozunk az alapszabályok paragrafusain, — pedig azok vagy kéttucatnyi utasítással eleve megvannak határozva, — beadjuk az alapszabályokat s — a tapasztalat szerint — legkevesebb két esztendeig várhatunk, ■— óh, nem-a jóváhagyásra még, de azon pontok helyreigazításának elrendelésére, amelyeket az alakuló közgyűlés a kéttucatnyi utasítás ellenére fogadott el. Újabb közgyűlés, melynek határozatképessége már kétséges s a kisebbségi magyar társadalom nyugodtan — alhatik, hogy van iskolaegyesülete. Három év múlva itt a jóváhagyott alapszabály, akkorra elmúlt a lelkesedés s nem tudunk a holt betűkkel mit kezdeni. Azt hiszem, minden jogom megvan arra, hogy ilyen keserű szájízzel beszéljek az egyesületesdi játékról, mert mind a tizenkét országos egyesület és egyesületi szövetség ügye a kezemen futott át s tudom, hogy azok az országos szervezetek élnek, működnek és virulnak, melyeket nem az elméletileg átgondolt szükségesség, de a praktikusan meglátott lehetőség, — nem a lobbanó lelkesedés és hangos demonstráció, de munkára kész, áldozatos emberek ügyszeretete hozott létre és tart mozgásban. Az iskolapártolás megszervezésére nincs szükség egy uj, teljesen kilátástalan jogi személy-jellegü keretszervezetre, mert az iskola- és népművelési minisztérium 1930 május 19-én kelt 1516. prez. számú rendeletében, mely az úgynevezett szülői tanácsok szinte kötelező megalakításáról szól, megvan a lehetőség arra, hogy az oktatásügygyei kapcsolatos minden probléma, tehát úgy a szociális, mint a didaktikai, pedagógiai, sőt az egészségügyi kérdések is maradéktalanul megoldhatók legyenek a kisebbségi társadalom legelsősorban érdekelt rétege, a szülőtársadalom munkábavonása révén. Igen fontos szempont az, hogy ezen az alapon a szervező munka már meg is indult, szép haladást tett a szülői társulatok orságos szövetségbe tömörítése utján is, a pozsonyi és vidéki és a kassai iskolaköri szövetségek megalakítása által s igy az ,,uj gondolat" — mely másfél évtized előtt is halvaszületett, mert megoldhatatlannak bizonyult —- ettől a;, egészséges, biztos bázisú és hivatalos, tehát bürokratikus kezelést nem igénylő mozgalomtól vonná el a figyelmet s igy hiábavalóan hátráltatná ennek továbbfejlődését. Nem fölülről kell kezdeni az iskolaügy társadalmi megsegítésének kérdésében az építést, de alulról, alapásással és téglahordással. Alapásással: különösen a falusi népiskolák szülői társadalmának fölvilágositásá- val, hogy ott. ahol a tanító maga — ráháruló kötelessége ellenére sem szorgalmazza ennek a pártoló, segítő és fölvilágosító szervnek az életrehivását, követelje azt és téglahordással, hogy minden falusi magyar népiskola körében is, — legyen az állami, községi vagy felekezeti — alakuljon meg végre ez a szülői társulat s töltse ki — építő tégla gyanánt — azt az űrt, mely a Szloven- szkó két szélén, Pozsonyban és Kassán már fölépült főpillér között ma még tátong. Nem ,,uj gondolatok“ fölvetésére van szükség a kérdés megoldása végett, de szorgos, minden községre kiterjedő ,,aprómunkára", melyet legelsősorban éppen a tanítóság áldozatos munkához szokott és azt pontosan el is végző társadalmának hivatása elvégezni. Ha valakinek azonban mégis kedve van, annyi éves tapasztalat után is, egyesületes- dit játszani, vagy nagyot demonstrálni egy ..országos iskolaegyesület" alakuló közgyűlésén, szívesen rendelkezésére bocsátom neki egy ilyen egyesület kész alapszabálytervezetét, amelyet előrelátásból évekkel ezelőtt öszeállitottam éppen egy szudétanémet ,,Schulverein‘ mintájára s akkor vágtam az asztalfiókom legaljára, amikor a fönt jelzett megváltó miniszteri rendelet megjelent s ennek okos, ideális és valódi pedagógiai érzékre és tudásra valló rendelkezéseiben fölismertem a kérdés megoldásának legkönnyebb és legbiztosabb alapját. Legkönnyebb, mert semmi formasághoz kötve nincs, nemcsak, hogy eleve engedélyezve van, de ,,ajánlatos“ is és legbiztosabb, mert bölcs belátással olyan befolyást biztosít a szülőtársadalom részére, amilyent semmiféle kívülálló egyesület magának megszerezni nem tud. És ha valaki azt az ellenvetést hozná föl. hogy ez a szervezet a kisebbségi társadalomnak csak egy részét, a szülők társadalmát ölelheti föl, megnyugtathatom az illetőt, hogy a szülök természetes élő jogának fönntartása mellett, hogy az iskola és szülői ház között való jó viszonyt személyes befolyásával ápolja, mindenkinek jogában van, Magyarország és Jugoszlávia gazdasági békéié A magyar ipar intenzív részvétele a belgrádi vásárán BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A ,,Magyarság" értesülése szerint a magyar nehézipar képviselői elhatározták, hogy a barátságos viszonyban levő Jugoszláviával elősegítik a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését és ennek megfelelően nagy propagandát fejtenek ki. Ez a propaganda a belgrádi nemzetközi vásáron indul meg, amelyen a magyar nehézipar majdnem teljes számban vesz részt, A magyar kormány ennek érdekében elhatározta, hogy a jugoszláv nemzetközi vásáron állandó pavillont építenek. Ez azt jelenti, hogy a magyar ipar minden évben részt fog venni a jugoszláv nemzetközi vasáron. A pavilion mintegy 700 négyzetméter területen épfii fel. A kormány már ki is adta a tervpályázatot. Az áifiü! tisztviselők viireSiajtőkiiottsá- jginak elnöki politikai Stalszának minősíti az elleni indított vizsgálatot 1 és kijelentette, hogy politikai hajsza áldozata, amely hajsza a | szakszervezetben kifejtett tevékenysége miatt indult meg ellene, Ő mint irodaigazgató nem jutott közvetlen összeköttetésbe a pénzkezeléssel és igy az ellene emelt vádak teljesen alaptalanok. m Megszálló sztrájk a francié pinziigipminiszie előszobájában 259 banktisztviselő erőszakos tiltakozása PARIS. A francia pénzügyminiszter előszobájában különös eset történt csütörtökön délelőtt. A bank- és tőzsdealkalmazottak szakszervezetének 250 tagja jelent meg a minisztériumban, benyomultak a miniszter előszobájába és kijelentették, hogy mindaddig nem távoznak, amig a pénzügyminiszter nem fogadja őket. Az alkalmazottak a miniszternél akartak panaszt tenni a kisméretű fizetésjavitás miatt, amely 3—5 százalék között mozog, holott a devalváció óta a megélhetés legalább 30 százalékkal lett drágább. Kijelentették nekik, hogy a pénzügyminiszter el van foglalva és igy nem fogadhatja őket, mire a tisztviselők elemózsiát szedtek ki zsebeikből, kényelembe helyezték magukat s újból a leghatározottabban hangoztatták, hogy nem mennek el addig, amig a pénzügyminiszterrel’ nem beszéltek. A miniszter személyi titkára a rendőrségre telefonált, ahonnan riadóautó indult útnak, de a rendőröik beavatkozására már nem került sor, mert időközben a miniszter tudomást szerzett az esetről és megígérte, hogy a banktisztviselők küldöttségét pénteken fogadja. A miniszter előszobáját megszállva tartó tisztviselők erre békésen eltávoztak. Az autó legyőzte a lovat Budapesten 12.529 gépkocsi mellett már csak 7.635 ló van BUDAPEST. — Illyefalvy I. Lajos, a budapesti Statisztikai Hivatal kitűnő igazgatója, újra kiadta a statisztikai zsebkönyvet, amely nagyon sok érdekes intimitást árul el a magyar főváros életéről. Egyik érdekes fejezete a főváros közlekedési viszonyairól számol be. 1912-ben még 2624 szémély8zá.lliló bérkocsi volt, 1913-ban csak 175 taxi futott a pesti uccákon, ma az a helyzet, hogy üzemben maradt 7 darab lófogatu, amiből már csak egyetlen kétfogatu várja, hogy mikor kerül a múzeumba és a taxik száma Í525. A statisztika. 7635 lovat számolt össze a magyar fővárosban. 326 különféle autóbusz dübörög 5307 személy- szállító magánkocsi mellett és még 1764 egyéb géperejű bérkocsi bonyolítja le a személyforgalmat. A motorkerékpárokat nem szeretik. 1930-ban még közel 5200 száguldott Budapesten, ma pedig csak 2905 van forgalomban. Az autótaxik magánkézben vannak és ezekről nincsen pontos forgalmi kimutatás, de az autóbusz-közlekedés adatai rendelkezésre állnak. Az összes férőhelyek évi száma 67.9 millió volt és 32.5 millió utast szállítottak. Két és félmillióval több ez, mint amiről az 1935-ös év adatai beszámolnak. Az évi bevétel 7.7 millióról 8.3 millióra nőtt. A Beszkár 1936-ban 1776 személvszállitó villamos kocsit járatott. Héttel többet, mint az előmint ,,az iskola barátjának" részt venni a szülői társulatok s az ezekből alakítandó országos szövetség munkájában. És ha valaki ragaszkodik a szervezet ..jogi személy“-lyé való minősitéséhez, a rendelet arra is módot nyújt, hogy az egyes szülői társulatok „egyesületekké", tehát jogi személyekké alakuljanak át s formálisan is megalakítsák majd országos tetőszervezetüző években. Ezzel szemben a teljesített koceiki- íométerelc száma — alighanem a hurokvágányok miatt — 79.3 millióról 78 millióra csökkent. A szállított személyek száma viszont 293.4 millióról 332.8 millióra növekedett. Egy év alatt tehát közel 40 millió utastöbbletet hozott a kisszakaszrendszer. A bevétel is 45.5 millió pengőről 46.1 millióra szaporodott. Ebben a forgalmi kimutatásban a sikló és a fogaskerekű adatai nincsenek benne. Ezekkel, valamint a trollibuszokkal, az autóbuszokkal és a csavargőzösökkel együtt 54.7 millió pengő bevétel volt a személyforgalom után. Másfélmillióval több, mint 1935-ben. Jelentékenyen megnőtt a. Duna hajóforgalma is Budapesten. Az 1913. évi 10.450 helyett 1936-a ban éppen inégegyszeramnyi: 20.725 hajó- érkezett." Kétezerrel .haladja meg az előző évi és hatezerrel az 1933. évi forgalmat. Kedvező éve volt a HÉV-nek is. 164^96-ról 173.024-re emelkedett a Budapestről indított vagy ide érkezett vonatok száma és 23.9 millióról 25.6 millióra szaporodott, az előző évihez képest, az utasok száma. Még a MÁV vonatforgalmában is javulás mutatkozik. A legutolsó kimutatás ugyan hiányzik még és csak az 1935. évi eredményeket látjuk. Ezek szerint 176.193-ról 180.574-re emelkedett a Buda- estről indított és 174.436-ról 177.725-re nőtt a udapestre érkező vonatok száma. A budapesti álket, ezen szülői egyesületek szövetségét. Aki komolyan és nem demonstrative akar a kérdéshez hozzáfogni, csak ehez a biztos és már előkészített, folyamatban lévő mozgalomhoz csatlakozhatik a munkájával, mert félős, hogy egy régen lejátszott ,,uj gondolat" propagálása révén — két szék közt a pad alatt maradunk. '4^ lomáeokon kiadott vasúti és gőzhajó menetjegyek száma, is az 1934. évi 19.9 millióról — 20.9 millióra növekedett. De ebből a MÁV csak 8.3 millióval vette Id a részét, mig a HÉV 12.3 millióval szerepel. Az államvasuti pályaudvarok közül a legforgalmasabb a keleti pályaudvar, ahol 2.8 millió menetjegy került kiadásra. Utána a (nyugati pályaudvar következik 2.2 millióval. A déli pályaudvaron csak 838.000 jegyet adtak ki. Ezzel szemben a HÉV-nél a vágóhídi pályaudvar tartja a rekordot 5 milliós menetjeggyel, mig a Kere- pesi-wton 2.5, a Gellért-téren pedig 1.6 millió menetjegy kerül eladásra. „Vizsgálat indul Komárom volt szoc.-dem. városvezeiősége ellen“ Kaptuk az alábbi levelet: ,,A Prágai Magyar Hírlap 1937 augusztus 3-iki számában ,,A bűnösök felelősségre vonandók" — „.Vizsgálat indul Komárom volt szoc.-dem. városvezetősége ellen" stb. felirásu cikk jelent meg. Miután ez a cikk az alulírottakra nézve sértő, kérjük az alábbi helyreigazítás közlését: Nem igaz az, hogy vizsgálat indul Komárom volt szoc.-dem. városvezetősége ellen. Ilyen vizsgálat nem indulhat meg, mert Komáromnak nem volt szoc.-dem. városvezetősége. A komáromi képviselőtestület 42 tagból állott s csak 9 tagja volt szociáldemokrata. a tanácsnak pedig 14 tagja volt, amelynek a városbirón 'kívül csak 2 szociáldemokrata tagja volt. De nem indul meg ilyen vizsgálat azért sem, mert a járási választmány nem azt határozta, hogy a szociáldemokratákat vonja felelősségre, —- ami különben a PMH cikkéből is 'kitü-. nik —, hanem azt, hogy a bűnösök felelősségre vonandók és hogy megállapíthassa, kik a bűnösök, megindítja a közigazgatási eljárást. Nem igaz végül az sem, hogy Szabó Gyula felszólalásának, amelyben a kormánybiztos egyes ténykedését bírálta és Komárom város autonómiájának visszaadását követelte, egyéb célja nem volt, mint az országos hivatalnak a tárgysorozaton szereplő jelentésével szembeni hangulatcsiná- lás, — ellenben igaz az, hogy Szabó Gyula konkrét adatokat tárt fel a kormánybiztosság káros működéséről s az alkotmányosság érvényesülése és a város össdakossá- gánaik érdekében követelte az autonómia vissza állítását.** A levelet aláírta Csizmazia György, továbbá a komáromi képviselőtestület volt nyolc szociáldemokratapárti tagja és Szabó Gyula járási képviselőtestületi tag. A Prágai Magyar Hírlap szerkesztősége a Csizmazia György és társai által kifogásolt tudósítás minden állítását fönntartja. Nem sikerül megakadályozni a legnagyobb prágai épitőcég összeomlását PRÁGA. — Közöltük, hogy a legnagyobb prágai épitőcég, a Nekvasil rt. fizetési nehézségekkel küzd. A cég nehézségei kezdetben csak átmenetieknek látszottak, de egyre inkább megmutatkozik, hogy a mai helyzetben a vállalat nem tud kötelezettségeinek eleget tenni, ugyannyira. hogy a megkezdett építkezéseket is abba kell hagynia. A cég vezető mérnökei és néhány más vállalat vezetői hajlandóknak mutatkoztak a cég építkezéseit tovább folytatni, az a hir is lábra kapott, hogy a Prágai Betonépítő Társaság veszi át az építkezéseket. Ez az utóbbi hir nem felel meg a valóságnak és keletkezése azzal magyarázható, hogy a Nekvasil-cég a Prágai Betonépítő Társasággal együtt végezte a két legnagyobb prágai építkezést, a tőzsde és a Moldavia Generali házának építését. A tárgyalások folyamán kiderült, hogy a Nekvasil-cég csak bankoknak 17 millión felüli összeggel tartozik, amely összeg állítólag fedezve van számlák cedálása és a cég aktívái által. ORSZÁG — ÖNGYILKOSOK NÉLKÜL. Nyu- gateurópában még mindig akadnak emberek, akik bizonyos szánalommal beszélnek a „balkáni állapotokéról és önmagukat, — mert több szappant és pudert használnak, mint keleten, — a civilizáció vezéreinek és hordozóinak látják. E nyugati „kultúrának’’ egyik jelensége az öngyilkosok számának folytonos növekedése. Az egyik jugoszláv lapban nemrég a következő hirt lehetett olvasni: „Albániában egy parasztnak öngyilkossága óriási feltűnést keltett, amennyiben 50 év óta ez az első eset, hogy az országban valaki öngyilkossá lett.” Boldog ország, amely az európai „öngyllkosbetegséget” nem Ismeri! Ebbéli elmaradottságában bizonyára több kultúráról tesz tanúságot, mint azok a tulmüvelt nyugatiak, akik a „mosdatlan barbárokéról csak szatírákat tudnak Írni és nem veszik észre, hogy ők maguk mily lelki pusztaságban és szivdurvaságban élnek. PRÁGA. — Jelentettük tegnap, hogy a prá-S gai végrehajtási bíróságon anyagi visszaélések | nyomára bukk'ar.ltak s emiatt eljárás indult jj több tisztviselő, közöttük Mládek irodaigazga- jj tó, az állama tisztviselők végrehajtóbizottsá-1 gának elnöke ellen is. A megvádolt Mládek jj igazgató nyilatkozott az ,,Expres“ cimü lapban | ______________________________
