Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-06 / 177. (4323.) szám

auuu3iiu3 u, ▼ lAVigAKTlltfM^ A cionista világkongresszus vezetősége hajlandó tárgyalni Palesztina felosztásáról Weizmann elnök szerint rövidesen 2 millió zsidót lehetne letelepíteni az önálló zsidó államban ■ ■■ Sztratégiai szempontból keresztülvihetetlen a felosztás ■ ■■ ZÜRICH. - A cionista világkongresszus első érdemleges ülésén föltünéstkeltő beje­lentések történtek. Weizmann tanár, a vi­lágszervezet elnöke kijelentette, hogy az angol fölosztási tervet módosításokkal el kell fogadni, mert ilymódon a legköze­lebbi években kétmillió zsidót telepíthet­nek le Palesztinában. A cionista mozga­lom több neves vezetője is amellett foglalt állást, hogy Palesztina fölosztásának ter­vét nem szabad föltétlenül elutasítani. Dr. Goldmann, a cionisták nemhivaíalos kép­viselője a népszövetségben, azt fejtette ki beszédében, hogy a zsidó népnek nem szabad kihasználatlanul hagyni ezt a tör­ténelmi lehetőséget, amely talán soha többé nem tér vissza. Mindenesetre tárgyalásokat kell folytatni, amelyek elegendő földtartalékok és kedve­zőbb határok elnyerését célozzák. Brodetzky tanár kijelentette, hogy az angol nyilvános­ság hangulata most rendkívül kedvező az önálló zsidó állam létesítésére, de könnyen megtörténhetik, hogy megváltozik a hangu­lat, ha a zsidók ezt az alkalmat visszauta­sítják. A fölosztási terv helyeslői egyre szapo­rodnak a kongresszus résztvevői között és Weizmann érvei meggyőzték az amerikai PőSTYÉN. —• (Saját tudósitónktól.) Na­pok óta Pőstyénben kurázik Cobanli Ismail Ceval, a török hadsereg főparancsnoka, aki a világháború alatt igen fontos szerepet ját­| küldöttség számos tagját is, noha az ame­rikai delegáció elutazása előtt még egy­öntetűen foglalt állást a fölosztási terv el­utasítása mellett. Az irredenta veszedelme A terv ellenzőinek vezére Usiskin, a zsidó nemzeti alap ősz elnöke, vele tart Meir ber­lini ortodox főrabbi és Katznelson Béri mun­kásvezér. Usiskin temperamentumos szavak­ban fordult a terv ellen és kereken elutasította Weizmann javaslatait. Azt követelte, hogy az egész világ zsidósá­gának morális erejét kell mozgósítani a pa- lesztinai zsidó állam érdekében és akkor meglesz a kívánt eredmény. A cionizmus I nem mondhat le a megbízatási terület leg- l kisebb részéről sem, A zsidó Palesztina sohasem fogadná el ezt a lemondást és az irredenta veszélye ál­landóan megmaradna. A cionista vezetőségnek nem szabad tár­gyalnia Angliával. Usiskin szavait óriási tapsvihar követte és ez is mutatja, hogy még nagy harcokra van kilátás a fölosztási terv körül. Az azonnali határozathozatalt 232 szavazattal 165 ellenében elutasították, ami szintén az ellenzék erejét mutatja. szott Palesztinában. Ő volt a parancsnoka a nyolcadik török hadseregnek, amely meg­szállva tartotta Palesztinát egészen az ösz- szeomlásig. A kistermetű, fölfelé pödört ba­juszu ősz katona életkorát nehéz meghatá­rozni. Valószínű, hogy már hetven felé jár, de néha ötvennek is alig látszik. A paleszti- nai fölosztási terv és a cionista világkong­resszus idején aktuálisnak tartottuk, hogy| ! megkérdezzük a helyzetet legjobban ismerő * I volt török főparancsnok véleményét afelől, S hogy Palesztina fölosztásának terve valóban! keresztülvihető-e. Cobanli Ismail Ceval a legnagyobb szeretetreméltósággal válaszolt j a kérdésre: — A politikához nem értek semmit, tehát Í csak sztratégiai szempontból nyilváníthatok véleményt. Palesztinát valóban nagyon jól | ! ismerem, hiszen ezt a területet a világhábo- =! : ru után én adtam át a szövetségeseknek. | Sztratégiai szemszögből nézve a dolgot, ajj ! leghatározottabban ki kell jelentenem, hogy* Palesztinát sohasem lehet három részre föl- i | osztani. Nem lehet három különböző államot j létrehozni ezen a kicsiny és sztratégiailag • egységes területen. Ha mégis megtörténik a j fölosztás, úgy mind a három államnak tönk­re kell mennie. A konfliktusokat, amelyek a zsidók és az arabok között dúlnak, egészen más utón kell megoldani. A mai Palesztiná­ban az ország részei teljesen egymásra van­nak utalva és igy a fölosztás esetén minden egyes rész rövidebb-hosszabb idő alatt tönkremegy. Mindenki tudja, hogy a mai viszonyok tarthatatlanok, de mégis megol­dást kell keresni és meggyőződésem az, hogy lehet találni megoldást. Erőszakkal nem le­het a kérdést megoldani, éppen úgy nem, mint ahogy az itt fakadó forrásokat nem le­het uj mederbe terelni. A viz mindenkor megtalálja régi medrét. *» A volt török főparancsnok szerint Palesztinát nem lehet fölosztani A szovjet a nemzeti Spanyolország terü­letén akarta kipróbálni a bacillusháborut Hért itéitek halálra taanyol földön két francia állampolgári ? PARIS. — Hirt adott már a világsajtó arról I az ördögi tervről, amely tífusz- és álomkórbacil- I lusokat akart a nemzeti Spanyolország területé- | re csempészni. Emiatt két francia állampolgárt, Bougennec-t és Chabrat-t halálra Ítéltek. A Journal most szenzációs leleplezéseket közöl a bacillusháboru terveinek hátteréről. A két elitéit francia állampolgár egy orosz ügynök, Ivan Ivanovics áldozata. Ez az orosz ügynök először a leleplezést közlő Journal tudósítójánál próbálkozott és őt iparko­dott rávenni arra, hogy nyújtson segítséget ter­veihez. A Journal tudósítója az első perctől kezd­ve elutasította Ivan Ivanovics ajánlatát, mire az orosz ágens tovább puhatolódzott. A Journal most azt írja, hogy Ivan Ivanovics nem saját szakállára cseleke­dett, hanem egy nagyhatalom megbízásából, amely régóta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy háború esetén ragályokat terjeszt az el­lenfél országában. Ez a nagyhatalom, — amelyben mindenki Szov- jetoroszországot ismeri fel, — a spanyol polgár­háborút kiváló alkalomnak tartotta arra, hogy a bacillusok borzalmas „fegyvernemét“ kipróbál­ja, — még pedig a spanyol nemzetiek e^Jen. A tö­meges orosz önkéntes, fegyver- és hadianyag- szállításon kívül a szovjet bacillusháboru szörnyű­ségéinek felidézésével akarta a nemzetiek elő­nyomulását megtörni. Ivan Ivanovics, miután a Journal tudósitójánál kudarcot vallott, Bougennec-t kezdte behálózni. Bougennec évekkel ezelőtt az Oeuvre munka­társa volt, később azonban kivált a lap kötelé­kéből. Az utóbbi időben állandó pénzzavarral küzdött és igy kitűnő prédájává lett Ivan Ivano- vicsnak. A »zovjetorosz ágens 50 ezer frankkal vásá­rolta meg Bougennec-t. A megvásárolt ember­nek az okozta vesztét, hogy megszédült a sok pénztől és az utóbbi hetekben feltűnően költe­kezett. Előbb Párisban, majd a spanyol határ közelében lévő St. Jean de Luz-ben szórta a pénzt és ezzel idejekorán felhívta magára a nemzeti Spanyol- ország hatóságainak figyelmét. Ezek anélkül, hogy elárulták volna kilétüket, érintkezésbe lép­tek Bougennec-el, társul szegődtek mulatozásai­hoz és egy alkalommal Bougennec mindent kife­csegett előttük. így történt, hogy spanyol földön idejekorán ártalmatlanná tették a pokoli tervekkel foglalkozó embert. Chabrat, a másik felbérelt francia később csatla­kozott Bougennec-hez. Chabrat bizalmi embere volt Ivan Ivanovicsnak és alapos a gyanú, hogy nem is volt francia, ha­nem orosz ember és csak álnéven bujkált. Chabrat állandóan unszolta Bougennec-t, hogy BUDAPEST. — Nagyságban, külső pompában Mátraverebély-Szentkut nem versenyezhet Európa közismert bucsujáróhelyeivel, de egyben: ősiségében, nem marad semmiben sem mögöttük. Története a következő: Egy alkalommal Szent László a Cserhát-hegység szűk völgyei és nagy erdőségei között már napok óta kereste az elrejtőzött ellenséges kunokat, de hiába. Katonái kiéhezve és a fáradtságtól elcsigázva követték vezérüket. Hogy csapatába újból bátorságot öntsön, legendás paripájával vágtatva nekiindult a völgy ki­járatának. Egyszerre vad lárma és kiáltozás reszket- tette meg a levegőt. A keresett ellenség hirtelen elő­bukkant és hatalmas tömegben nyomult ellenük, sok­kal nagyobb számban, mint amennyire számítottak. Ebben a pillanatban a völgyet elzáró, kőszikla ketté­repedt s tátongó mélység nyilt a lovak lábai elé. De a bátor király délceg Szög nevű paripája hatalmas ugrással valósággal átrepülte a szakadékot, patáját mélyen belevésve a kősziklába. Az ellenség erre az emberfeletti ugratás láttára megrémült s az erdő sűrű­jébe vonult vissza. így Szent László kis csapata minden baj nélkül megmenekült. Derék vitézei midőn megkerülték a sza­kadékot. álmélkodva pillantották meg a patanyomokat a kemény kősziklában, mekkorát nőtt a csodálkozásuk azonban, amikor a három patkószeg helyén, három sugárban előtörő vizsugarat vettek észre. Ez az e«e­a megbízóitól már átvett badlluskészletet vigye már át a francia-spanyol határon és hajtsa végre veszedelmes terveit. Az egész francia sajtóban óriási feltűnést kel­tettek ezek a leleplezések. A Journal hangsúlyoz­za, hogy anyagát tökéletesen megbízható forrás­ból szerezte és meggyőződött adatainak hiteles­ségéről. A közvélemény megdöbbenése határta­lan és általános az a kívánság, hogy a francia ható­ságoknak is közbe kell lépniök és pártatlan vizsgálattal meg kell állapitaniok, milyen elő­készületek történtek francia területen a vesze­delmes üzelmekre. Könyörtelenül le kell leplezni az embertelen ter­veket, — követelik — amelyeknek pártolása megszégyenítené az egész müveit Franciaor­szágot. mény közel 900 évvel ezelőtt történt s azóta ez a cső- dálatos utón keletkezett forrás soha ki nem apadt. 1 CSODALATOS GYÓGYULÁSOK Régi feljegyzés szerint ettől a forrásvíztől gyógyult meg a verebélyi csordás néma gyermeke, akinek maga a Boldogságos Szűz jelent meg gyermekével a karján és mutatta meg a csodáshatásu forrást. Az első természetfeletti módon való gyógyulást számtalan felépülés követte a forrásvíz használatára, jóllehet vegyileg kimutatták, hogy semmiféle gyógy- elem nem rejlik benne. Megkezdődtek a bucsujárások, akinek valami baja volt, vagy valami gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, Szentkutra zarándokolt — Előbb a tatárjárás, majd különösen a török uralom alatt a XVII. században talált a nép menedéket a szentkuti Szűz kegyhelyénél, ahova nemcsak a köze­lebb eső helységekből, hanem messze vidékekről is, mint Kecskemét, Szeged, Gyula özönlöttek a vezeklő zarándokok százai. A 150 éves török uralom alatt az emberi kéz alkotásai (a templom, a kutfödése) el­pusztultak. A török uralom elmúltával hozzáfogtak a romok eltakarításához s a kegykápolna felépítéséhez. 1705-ben épült fel Almásy János feleségének buzgól- kodása folytán az uj, bár aránylag kicsi, de kőből épült barokk-kápolna. Egyik késői leszármazottja 1860-ban kibővíti a tem­plomhoz csatolt ferences kolostort A legutóbbi évek­A Mátrában van az egyik legrégibb magyar zarándokhely Forrás fakadt a sziklából Szent László lova lábának nyomában ben képezik ki a középkori jellegű, igazi bünbánatra indító, oszlopos gyóntatófolyosót s idén készült el a megrongált régi kolostor helyébe az egyemeletes szép rendház. A mátraverebély-szentkuti kegyhelynél napjainkban is történnek csodák. A legújabb keletű csodás gyó­gyulásról 1933-ban tesznek emlitést. óriási látogatott­ságát bizonyítja, hogy évente átlag 150 —180 ezer za­rándok imádkozik a templom falai között. Nagy­boldogasszony napján 22—23 ezer lélek járul az Ur asztalához. A kegyhely egyik vonzóereje fekvésének szépségé­ben rejlik. á<z akusztika­Az ember alig meri leírni ezt a történetet, mert esetleg „használtának tűnik. Hasonló történetek vidáman úsznak az anekdoták tengerén s ha a Kisalföldön a múlt napokban meg nem történt vo'na valóban, nem is mernénk az olvasó előtt föltálalni. Az ilyes történetek sorsa azonban az, hogy va'óban megtörténnek, nem egyszer, hanem több­ször is. Oka van a gyarapodásnak. A szó. Az ide­gen szó . . . Templomot építettek mostanában az egyik fa. luban. Örvendetes jelenség, hogy nemcsak egy, hanem sok magyar faluban építenek, bővítenék, ujitanak, szépítenek templomot. Most azonban egyetlen faluról van szó. A templom épült s mint történni szokott, egyre gyarapodtak a költségek. Az a bizonyos „kontenipíáció“, amely az építke­zés kezdetekor oly csekély szokott lenni, bizony kezdett dagadni. Mert néha az építőmester jelen­tette, hogy drágult a cement, máskor a kurátor uram talált ki valami aranyozást, ami mégis szebb, mint a sima barna festék, aztán a tisztele- tes ur indítványozott bársonyteritőt, a kántor ur­nák sem volt jó a régi harmónium. s olykor az adófizető hívek is beleszóltak a szépítésbe. Gya­rapodott a templom, de gyarapodtak a költségek Is. Éppen kétszeresére a kiterveltnek. A kevesebbpénzüek immár zúgolódni kezdtek. Halkan, mert mégsem illik az Isten háza miatt fukarkodni, de zúgolódtak azért. S mint ilyenkor szokás, csoportok alakultak 8 azok pusmogtak egymás között: „minek volt az az uj lépcső megint, már megint újfajta ablak is kell...“ Hangos szó nem esett, de sürii azért igen. A múlt vasárnap körülállták a csaknem kész templomot a hívek s nagyban nézegették. Tet­szett erősen, csak a költség nem. Odamegy a pallér s hogy valamivel megnyerje a híveket, azt mondja a szivarja mellől: — Uj és jó akusztikája lesz a templomnak. Az atyafiak gyanakodva vetették fel a fejüket! — Hát az meg már minek? Nem volt jó a régi? — Nem. Uj kell. Megjavítottam. — Az is uj pénzbe kerül! — mérgelődött egy hátrábbálló. — S az is megint csak a ttezteletes asszonynak a találmánya! Morgolódás indult. — Nem fizetünk! Jó nekünk, aki eddig vöt. Azt már ne szerelje fel pallér ur, rendelje vissza. — Mit? — Azt az akusztikát. A pallér kihúzta magát s kegyesen, mint egy ajándékosztó, szólt oda a kurátor sógorának: — Hát azt pedig okvetlen megcsináljuk. S hogy lássák, mennyire gavallér vagyok, — az akuszti­kát a templomhoz ingyen szállítom. Erre aztán nagyon megnyugodtak a hívek. (thy vl) Gyarmatárucsempészés folyik Csehszlovákiából Magyarországra BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A magyar, fűszer- és gyarmatáru- kereskedők az utóbbi időben panaszkodtak, hogy sok gyarmatáru kerül csempészés révén az or­szágba. A panaszok alapján a vámhatóságok megszigorították a határok ellenőrzését és meg­állapították, hogy csehszlovák területről tényleg sok gyarmatárut csempésznek az országba. A magyar vámhatóságok szerint a csehszlovák vámőrök nem akadályozzák meg teljes szigorral a gyarmatáru kicsempészését, mert olyan árukról •van szó, mely után Csehszlovákiában a vámot már megfizették. A nagyarányú gyarmatáru­csempészést az a körülmény inditotta meg, hogy az uj kereskedelmi egyezmény folytán a gyarmat­áru-kereskedők kénytelenek voltak a kávé árát felemelni. S a kávé drágulása fellendítette a esem-' pészést. Vasúti összeütközés König- grätz közelében: 6 sebesült PRAGA. — A königgrätzi vasutigazgatóság közlése szerint Sémii és Liebstadt között kisiklott a 8332. számú tehervonat egyik kocsija. A pálya­test ezáltal eltorlaszolódott és a forgalmat át­szállással kellett lebonyolítani. A 633. számú személyvonat tegnap nekifutott a kisiklott teher­vonat mozdonyának, a magányosan álló moz­dony továbblendült a síneken és belerohant a 602. számú személyvonatba, amely szintén a pá­lyán vesztegelt. Az összeütközés következtében hat személy könnyebben megsérült. Néhány órai fáradozás után a pályát szabaddá tették és át­adták a forgalomnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom