Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-06 / 177. (4323.) szám
auuu3iiu3 u, ▼ lAVigAKTlltfM^ A cionista világkongresszus vezetősége hajlandó tárgyalni Palesztina felosztásáról Weizmann elnök szerint rövidesen 2 millió zsidót lehetne letelepíteni az önálló zsidó államban ■ ■■ Sztratégiai szempontból keresztülvihetetlen a felosztás ■ ■■ ZÜRICH. - A cionista világkongresszus első érdemleges ülésén föltünéstkeltő bejelentések történtek. Weizmann tanár, a világszervezet elnöke kijelentette, hogy az angol fölosztási tervet módosításokkal el kell fogadni, mert ilymódon a legközelebbi években kétmillió zsidót telepíthetnek le Palesztinában. A cionista mozgalom több neves vezetője is amellett foglalt állást, hogy Palesztina fölosztásának tervét nem szabad föltétlenül elutasítani. Dr. Goldmann, a cionisták nemhivaíalos képviselője a népszövetségben, azt fejtette ki beszédében, hogy a zsidó népnek nem szabad kihasználatlanul hagyni ezt a történelmi lehetőséget, amely talán soha többé nem tér vissza. Mindenesetre tárgyalásokat kell folytatni, amelyek elegendő földtartalékok és kedvezőbb határok elnyerését célozzák. Brodetzky tanár kijelentette, hogy az angol nyilvánosság hangulata most rendkívül kedvező az önálló zsidó állam létesítésére, de könnyen megtörténhetik, hogy megváltozik a hangulat, ha a zsidók ezt az alkalmat visszautasítják. A fölosztási terv helyeslői egyre szaporodnak a kongresszus résztvevői között és Weizmann érvei meggyőzték az amerikai PőSTYÉN. —• (Saját tudósitónktól.) Napok óta Pőstyénben kurázik Cobanli Ismail Ceval, a török hadsereg főparancsnoka, aki a világháború alatt igen fontos szerepet ját| küldöttség számos tagját is, noha az amerikai delegáció elutazása előtt még egyöntetűen foglalt állást a fölosztási terv elutasítása mellett. Az irredenta veszedelme A terv ellenzőinek vezére Usiskin, a zsidó nemzeti alap ősz elnöke, vele tart Meir berlini ortodox főrabbi és Katznelson Béri munkásvezér. Usiskin temperamentumos szavakban fordult a terv ellen és kereken elutasította Weizmann javaslatait. Azt követelte, hogy az egész világ zsidóságának morális erejét kell mozgósítani a pa- lesztinai zsidó állam érdekében és akkor meglesz a kívánt eredmény. A cionizmus I nem mondhat le a megbízatási terület leg- l kisebb részéről sem, A zsidó Palesztina sohasem fogadná el ezt a lemondást és az irredenta veszélye állandóan megmaradna. A cionista vezetőségnek nem szabad tárgyalnia Angliával. Usiskin szavait óriási tapsvihar követte és ez is mutatja, hogy még nagy harcokra van kilátás a fölosztási terv körül. Az azonnali határozathozatalt 232 szavazattal 165 ellenében elutasították, ami szintén az ellenzék erejét mutatja. szott Palesztinában. Ő volt a parancsnoka a nyolcadik török hadseregnek, amely megszállva tartotta Palesztinát egészen az ösz- szeomlásig. A kistermetű, fölfelé pödört bajuszu ősz katona életkorát nehéz meghatározni. Valószínű, hogy már hetven felé jár, de néha ötvennek is alig látszik. A paleszti- nai fölosztási terv és a cionista világkongresszus idején aktuálisnak tartottuk, hogy| ! megkérdezzük a helyzetet legjobban ismerő * I volt török főparancsnok véleményét afelől, S hogy Palesztina fölosztásának terve valóban! keresztülvihető-e. Cobanli Ismail Ceval a legnagyobb szeretetreméltósággal válaszolt j a kérdésre: — A politikához nem értek semmit, tehát Í csak sztratégiai szempontból nyilváníthatok véleményt. Palesztinát valóban nagyon jól | ! ismerem, hiszen ezt a területet a világhábo- =! : ru után én adtam át a szövetségeseknek. | Sztratégiai szemszögből nézve a dolgot, ajj ! leghatározottabban ki kell jelentenem, hogy* Palesztinát sohasem lehet három részre föl- i | osztani. Nem lehet három különböző államot j létrehozni ezen a kicsiny és sztratégiailag • egységes területen. Ha mégis megtörténik a j fölosztás, úgy mind a három államnak tönkre kell mennie. A konfliktusokat, amelyek a zsidók és az arabok között dúlnak, egészen más utón kell megoldani. A mai Palesztinában az ország részei teljesen egymásra vannak utalva és igy a fölosztás esetén minden egyes rész rövidebb-hosszabb idő alatt tönkremegy. Mindenki tudja, hogy a mai viszonyok tarthatatlanok, de mégis megoldást kell keresni és meggyőződésem az, hogy lehet találni megoldást. Erőszakkal nem lehet a kérdést megoldani, éppen úgy nem, mint ahogy az itt fakadó forrásokat nem lehet uj mederbe terelni. A viz mindenkor megtalálja régi medrét. *» A volt török főparancsnok szerint Palesztinát nem lehet fölosztani A szovjet a nemzeti Spanyolország területén akarta kipróbálni a bacillusháborut Hért itéitek halálra taanyol földön két francia állampolgári ? PARIS. — Hirt adott már a világsajtó arról I az ördögi tervről, amely tífusz- és álomkórbacil- I lusokat akart a nemzeti Spanyolország területé- | re csempészni. Emiatt két francia állampolgárt, Bougennec-t és Chabrat-t halálra Ítéltek. A Journal most szenzációs leleplezéseket közöl a bacillusháboru terveinek hátteréről. A két elitéit francia állampolgár egy orosz ügynök, Ivan Ivanovics áldozata. Ez az orosz ügynök először a leleplezést közlő Journal tudósítójánál próbálkozott és őt iparkodott rávenni arra, hogy nyújtson segítséget terveihez. A Journal tudósítója az első perctől kezdve elutasította Ivan Ivanovics ajánlatát, mire az orosz ágens tovább puhatolódzott. A Journal most azt írja, hogy Ivan Ivanovics nem saját szakállára cselekedett, hanem egy nagyhatalom megbízásából, amely régóta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy háború esetén ragályokat terjeszt az ellenfél országában. Ez a nagyhatalom, — amelyben mindenki Szov- jetoroszországot ismeri fel, — a spanyol polgárháborút kiváló alkalomnak tartotta arra, hogy a bacillusok borzalmas „fegyvernemét“ kipróbálja, — még pedig a spanyol nemzetiek e^Jen. A tömeges orosz önkéntes, fegyver- és hadianyag- szállításon kívül a szovjet bacillusháboru szörnyűségéinek felidézésével akarta a nemzetiek előnyomulását megtörni. Ivan Ivanovics, miután a Journal tudósitójánál kudarcot vallott, Bougennec-t kezdte behálózni. Bougennec évekkel ezelőtt az Oeuvre munkatársa volt, később azonban kivált a lap kötelékéből. Az utóbbi időben állandó pénzzavarral küzdött és igy kitűnő prédájává lett Ivan Ivano- vicsnak. A »zovjetorosz ágens 50 ezer frankkal vásárolta meg Bougennec-t. A megvásárolt embernek az okozta vesztét, hogy megszédült a sok pénztől és az utóbbi hetekben feltűnően költekezett. Előbb Párisban, majd a spanyol határ közelében lévő St. Jean de Luz-ben szórta a pénzt és ezzel idejekorán felhívta magára a nemzeti Spanyol- ország hatóságainak figyelmét. Ezek anélkül, hogy elárulták volna kilétüket, érintkezésbe léptek Bougennec-el, társul szegődtek mulatozásaihoz és egy alkalommal Bougennec mindent kifecsegett előttük. így történt, hogy spanyol földön idejekorán ártalmatlanná tették a pokoli tervekkel foglalkozó embert. Chabrat, a másik felbérelt francia később csatlakozott Bougennec-hez. Chabrat bizalmi embere volt Ivan Ivanovicsnak és alapos a gyanú, hogy nem is volt francia, hanem orosz ember és csak álnéven bujkált. Chabrat állandóan unszolta Bougennec-t, hogy BUDAPEST. — Nagyságban, külső pompában Mátraverebély-Szentkut nem versenyezhet Európa közismert bucsujáróhelyeivel, de egyben: ősiségében, nem marad semmiben sem mögöttük. Története a következő: Egy alkalommal Szent László a Cserhát-hegység szűk völgyei és nagy erdőségei között már napok óta kereste az elrejtőzött ellenséges kunokat, de hiába. Katonái kiéhezve és a fáradtságtól elcsigázva követték vezérüket. Hogy csapatába újból bátorságot öntsön, legendás paripájával vágtatva nekiindult a völgy kijáratának. Egyszerre vad lárma és kiáltozás reszket- tette meg a levegőt. A keresett ellenség hirtelen előbukkant és hatalmas tömegben nyomult ellenük, sokkal nagyobb számban, mint amennyire számítottak. Ebben a pillanatban a völgyet elzáró, kőszikla kettérepedt s tátongó mélység nyilt a lovak lábai elé. De a bátor király délceg Szög nevű paripája hatalmas ugrással valósággal átrepülte a szakadékot, patáját mélyen belevésve a kősziklába. Az ellenség erre az emberfeletti ugratás láttára megrémült s az erdő sűrűjébe vonult vissza. így Szent László kis csapata minden baj nélkül megmenekült. Derék vitézei midőn megkerülték a szakadékot. álmélkodva pillantották meg a patanyomokat a kemény kősziklában, mekkorát nőtt a csodálkozásuk azonban, amikor a három patkószeg helyén, három sugárban előtörő vizsugarat vettek észre. Ez az e«ea megbízóitól már átvett badlluskészletet vigye már át a francia-spanyol határon és hajtsa végre veszedelmes terveit. Az egész francia sajtóban óriási feltűnést keltettek ezek a leleplezések. A Journal hangsúlyozza, hogy anyagát tökéletesen megbízható forrásból szerezte és meggyőződött adatainak hitelességéről. A közvélemény megdöbbenése határtalan és általános az a kívánság, hogy a francia hatóságoknak is közbe kell lépniök és pártatlan vizsgálattal meg kell állapitaniok, milyen előkészületek történtek francia területen a veszedelmes üzelmekre. Könyörtelenül le kell leplezni az embertelen terveket, — követelik — amelyeknek pártolása megszégyenítené az egész müveit Franciaországot. mény közel 900 évvel ezelőtt történt s azóta ez a cső- dálatos utón keletkezett forrás soha ki nem apadt. 1 CSODALATOS GYÓGYULÁSOK Régi feljegyzés szerint ettől a forrásvíztől gyógyult meg a verebélyi csordás néma gyermeke, akinek maga a Boldogságos Szűz jelent meg gyermekével a karján és mutatta meg a csodáshatásu forrást. Az első természetfeletti módon való gyógyulást számtalan felépülés követte a forrásvíz használatára, jóllehet vegyileg kimutatták, hogy semmiféle gyógy- elem nem rejlik benne. Megkezdődtek a bucsujárások, akinek valami baja volt, vagy valami gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, Szentkutra zarándokolt — Előbb a tatárjárás, majd különösen a török uralom alatt a XVII. században talált a nép menedéket a szentkuti Szűz kegyhelyénél, ahova nemcsak a közelebb eső helységekből, hanem messze vidékekről is, mint Kecskemét, Szeged, Gyula özönlöttek a vezeklő zarándokok százai. A 150 éves török uralom alatt az emberi kéz alkotásai (a templom, a kutfödése) elpusztultak. A török uralom elmúltával hozzáfogtak a romok eltakarításához s a kegykápolna felépítéséhez. 1705-ben épült fel Almásy János feleségének buzgól- kodása folytán az uj, bár aránylag kicsi, de kőből épült barokk-kápolna. Egyik késői leszármazottja 1860-ban kibővíti a templomhoz csatolt ferences kolostort A legutóbbi évekA Mátrában van az egyik legrégibb magyar zarándokhely Forrás fakadt a sziklából Szent László lova lábának nyomában ben képezik ki a középkori jellegű, igazi bünbánatra indító, oszlopos gyóntatófolyosót s idén készült el a megrongált régi kolostor helyébe az egyemeletes szép rendház. A mátraverebély-szentkuti kegyhelynél napjainkban is történnek csodák. A legújabb keletű csodás gyógyulásról 1933-ban tesznek emlitést. óriási látogatottságát bizonyítja, hogy évente átlag 150 —180 ezer zarándok imádkozik a templom falai között. Nagyboldogasszony napján 22—23 ezer lélek járul az Ur asztalához. A kegyhely egyik vonzóereje fekvésének szépségében rejlik. á<z akusztikaAz ember alig meri leírni ezt a történetet, mert esetleg „használtának tűnik. Hasonló történetek vidáman úsznak az anekdoták tengerén s ha a Kisalföldön a múlt napokban meg nem történt vo'na valóban, nem is mernénk az olvasó előtt föltálalni. Az ilyes történetek sorsa azonban az, hogy va'óban megtörténnek, nem egyszer, hanem többször is. Oka van a gyarapodásnak. A szó. Az idegen szó . . . Templomot építettek mostanában az egyik fa. luban. Örvendetes jelenség, hogy nemcsak egy, hanem sok magyar faluban építenek, bővítenék, ujitanak, szépítenek templomot. Most azonban egyetlen faluról van szó. A templom épült s mint történni szokott, egyre gyarapodtak a költségek. Az a bizonyos „kontenipíáció“, amely az építkezés kezdetekor oly csekély szokott lenni, bizony kezdett dagadni. Mert néha az építőmester jelentette, hogy drágult a cement, máskor a kurátor uram talált ki valami aranyozást, ami mégis szebb, mint a sima barna festék, aztán a tisztele- tes ur indítványozott bársonyteritőt, a kántor urnák sem volt jó a régi harmónium. s olykor az adófizető hívek is beleszóltak a szépítésbe. Gyarapodott a templom, de gyarapodtak a költségek Is. Éppen kétszeresére a kiterveltnek. A kevesebbpénzüek immár zúgolódni kezdtek. Halkan, mert mégsem illik az Isten háza miatt fukarkodni, de zúgolódtak azért. S mint ilyenkor szokás, csoportok alakultak 8 azok pusmogtak egymás között: „minek volt az az uj lépcső megint, már megint újfajta ablak is kell...“ Hangos szó nem esett, de sürii azért igen. A múlt vasárnap körülállták a csaknem kész templomot a hívek s nagyban nézegették. Tetszett erősen, csak a költség nem. Odamegy a pallér s hogy valamivel megnyerje a híveket, azt mondja a szivarja mellől: — Uj és jó akusztikája lesz a templomnak. Az atyafiak gyanakodva vetették fel a fejüket! — Hát az meg már minek? Nem volt jó a régi? — Nem. Uj kell. Megjavítottam. — Az is uj pénzbe kerül! — mérgelődött egy hátrábbálló. — S az is megint csak a ttezteletes asszonynak a találmánya! Morgolódás indult. — Nem fizetünk! Jó nekünk, aki eddig vöt. Azt már ne szerelje fel pallér ur, rendelje vissza. — Mit? — Azt az akusztikát. A pallér kihúzta magát s kegyesen, mint egy ajándékosztó, szólt oda a kurátor sógorának: — Hát azt pedig okvetlen megcsináljuk. S hogy lássák, mennyire gavallér vagyok, — az akusztikát a templomhoz ingyen szállítom. Erre aztán nagyon megnyugodtak a hívek. (thy vl) Gyarmatárucsempészés folyik Csehszlovákiából Magyarországra BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar, fűszer- és gyarmatáru- kereskedők az utóbbi időben panaszkodtak, hogy sok gyarmatáru kerül csempészés révén az országba. A panaszok alapján a vámhatóságok megszigorították a határok ellenőrzését és megállapították, hogy csehszlovák területről tényleg sok gyarmatárut csempésznek az országba. A magyar vámhatóságok szerint a csehszlovák vámőrök nem akadályozzák meg teljes szigorral a gyarmatáru kicsempészését, mert olyan árukról •van szó, mely után Csehszlovákiában a vámot már megfizették. A nagyarányú gyarmatárucsempészést az a körülmény inditotta meg, hogy az uj kereskedelmi egyezmény folytán a gyarmatáru-kereskedők kénytelenek voltak a kávé árát felemelni. S a kávé drágulása fellendítette a esem-' pészést. Vasúti összeütközés König- grätz közelében: 6 sebesült PRAGA. — A königgrätzi vasutigazgatóság közlése szerint Sémii és Liebstadt között kisiklott a 8332. számú tehervonat egyik kocsija. A pályatest ezáltal eltorlaszolódott és a forgalmat átszállással kellett lebonyolítani. A 633. számú személyvonat tegnap nekifutott a kisiklott tehervonat mozdonyának, a magányosan álló mozdony továbblendült a síneken és belerohant a 602. számú személyvonatba, amely szintén a pályán vesztegelt. Az összeütközés következtében hat személy könnyebben megsérült. Néhány órai fáradozás után a pályát szabaddá tették és átadták a forgalomnak.
