Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-06 / 177. (4323.) szám

msmmamiSBS A két sárga nagyhatalom — egymás ellen Seregszemle a nagy összecsapás elején ■ Japán óriási katonai fölénye ■ • • Kínában 40( Japanban 181 ember él egy négyzetkilométeren • • * A túlnépesedés kényszerű háborúja PRÁGA. - A japán-kinai háború megindulásakor szükségesnek tartjuk, hogy rövid áttekintést nyújtsunk az egymással szerhbenálló két állam belső viszonyairól és haderejéről. A huszonöt tartományból álló kínai köztársaság majdnem olyan nagy, mint egész Európa, több mint 11 millió négyzetkilométer. Egy négyzetkilométeren átlag 40 ember él. A japán császárság területén minden négyzetkilométerre 181 ember esik. Japán összlakossága 69 millió, az ország területe 382.309 négyzetkilométer. Ez a terület négy nagy és ötszázhüsz kis szigetre oszlik. Ipari állam a mezőgazdasági állam ellen Kina mezőgazdasági ország. Minden megterem itt: rizs, búza, kukorica, köles, szójabab stb. Ezzel szem­ben Japán kifejezetten ipari állam és földje annyit sem terem meg, amennyi a lakosság felének elegendő. A halat kivéve minden élelmiszerben bevitelre szorul. A kínaiak nagymértékű állattenyésztést, folytatnak, a japánok alig tartanak háziállatot, A kínai lakosság kilenctized része földművelésből él. Az ország legnagyobb területe kertművelésre van be­rendezve és az igénytelen, szorgalmas kínaiak nagy­szerű eredményeket érnek el. Valamirevaló kínai földön holdankint 12 — 14 métermázsa búza terem. Az ipar csak a tenger melletti városokban fejlődik, itt vannak a hires kinai selyem- és posziöszövődék. Kínában összesen 4 és fél millió rokka és 42.596 gépi üzemre berendezett szövőszék működik. Deficit a japán külkereske­delmi forgalomban A japán lakosság egyharmada iparból él. Japán 1935-ben gépeket, müselymet, gyufát, konzerveket, szöveteket és egyéb készárut szállított külföldre 643 millió dollár értékben. Ezzel szemben 677 millió dol­lárt fizetett ki a behozott rizsért, búzáért, petróleum­ért, ércekért és fémért. A külkereskedelmi mérlegben tehát 34 millió dollár hiány mutatkozik. Kína évtizedeken át az egymás ellen küzdő tábor­nokok és diktátorok zsákmánya volt, hogy az idegen nagyhatalmakról ne is beszéljünk. Japán az utolsó negyven évben iparilag épült ki, mert másképpen az egyre szaporo­dó lakosság nem lett volna képes megélni. Az iparosítás tempója egyre fokozódik és két hatalmas ipari dinasztia diktálja azt a tempót: a Mitszui és a Mitszubisi család, ők Japán Rockefellerjei és Wander- biltjei. Az ország legnagyobb gyárai és vasutai, a leg­nagyobb iparitrösztök e két család birtokában vannak. Természetszerűleg a parlamentben is óriási befolyásuk van. A liberális párt a Mitszui család bizalmasaiból áll, az ellenzéket a Mitszubisi család pénzeli. Finnek ellenére a két dinasztia nem ellenségeskedik egymással, hanem békés egyetértésben osztoznak meg az anyagi hatalomban. Állami élet Kínában a Kuomintang, az 1918. évi második forra­dalomból visszamaradt legnagyobb párt uralkodik a nemzeti tanácson keresztül. Az óriási birodalom még mindig nem egységes, mert voltaképpen csak a déli tartományok vannak egységes állami szervezetben. Északon a tábornokok hajtják be az adót, akik válta­kozva tárgyalnak Japánnal, Szovjetoroszországgal és a Kuomintanggal. Japánban általános választójog van, de csak férfiak számára. A parlament alsó- és felsőházból áll. a felelős kormányt Hirohtto császár nevezi ki. Hlrohito neve magyarul azt jelenti: „Világító béke." Kina uj pénzegysége a yuan-dollár. Értéke a leg­utóbbi devalváció után körülbelül 13 korona. A kö­zönséges forgalomban a mexikói dollárt használják éppen olyan felderithetetlen okokból, mint ahogy Abesszíniában a Mária Terézia-tallér volt forgalom­ban. A japán pénzegység a yen. amely 100 szenre vagy 1000 rinre oszlik. A yen értéke ma körülbelül 5.80 korona. Az utolsó devalváció előtt körülbelül három­szorosa volt a mai értékének. Kína hadereje Kina szárazföldön 134 gyalogsági hadosztállyal, 8 lovassági hadosztállyal, 19 tüzérségi oszloppal és 23 repülőrajjal (mintegy 230 hadi repülőgép) és 4 meg­figyelő repülőgéppel rendelkezik. Ez idő szerint 1,999.630 katona áll fegyverben 81.000 tiszt vezetésé­vel. E hadseregből azonban 157.200 ember a megbíz­hatatlan Kvantung-hadsereghez tartozik, 523.880 főből áll a határőrség és e szervezetnek sincs praktikus je­lentősége á harcokban. Tengeren 4 hadihajóból, 5 páncélos cirkálóból, 6 torpedónaszádból és 50 parti naszádból áll Kina hadereje. A flotta legnagyobb ré­sze az 1898-ik évi háborúból származik. Azóta moder­nizálták és uj ágyukkal látták el a hajókat, de 1923 óta egyetlen uj kínai hadihajót sem bocsátottak vízre. Az egész kínai flotta űrtartalma nem több, mint 30.000 tonna, a legnagyobb ágyú 154 milliméteres, az; egész flottának 97 ágyúja és 38 torpedólövegje van. Japán hadi ereje Japán szárazföldi hadserege 70 gyalogsági ezredből, 25 lovassági ezredből, 40 tüzérségi oszlopból és 26 repülőrajból áll, ez utóbbi összesen 1025 hadirepülő­gépet ölel fel, ezenkívül léghajóraja is van a japán hadseregnek. A békebeli haderő 223.515 főnyi legény­ségből és 15.000 tisztből áll. A hadsereg kitünően van kiképezve és fölszerelve. A japán tankok számát nem lehet megállapítani, de tény az, hogy minden negye­dik tüzérüteg tankokból áll. A tengeri haderő 10 hadihajóból, 40 páncélos cirká­lóból, 128 torpedónaszádból és 67 tengeralattjáró­ból áll. A japán flotta a harmadik legerősebb hadiflotta a világon. Számos modern repúlőgépanyahajó is van a japán flottában, ezek összesen 392 hidroplánnaj rendelkez­nek. A japán' flotta tonnatartalma 920.243, a hajók 1595 ágyúval és 800 torpedólöveggel vannak ellátva. Egyetlen japán hadihajón, a „Mufu“ nevezetűn több ágyú van, mint az egész kinai flottán együttvéve. A legnagyobb kinai „Dreadnought“, a „Ninghaj“ alig veheti fel a küzdelmet egy negyedrangu japán torpe- dónaszáddaL Hetven évvel ezelőtt találta fel a torpedót Balázs János magyar hajóskapitány Az orosz-japán háborúban próbálták ki először „a tenger rémét“ Kapkod a Gahonatársaság Harminc szlovenszkói és kárpátaljai föiadóállomásra vonatkozóan ismét „kikorriiálfa“ az árakat PRÁGA. — Emlékezetes, hogy a Gabo­natársaság az eredetileg kihirdetett buzaföl- vásárlási árakat a julius 29-én kelt 5—IV. számú hirdetményével 148 szlovenszkói és kárpátaljai föladóállomásra vonatkozóan egyszerűen helyreigazítással korrigálta, il­letve a fölvásárlási árakat leszállította. Már akkor utaltunk a Gabonatársaságnál ural­kodó fejetlenségre s rámutattunk arra, hogy a helyreigazító hirdetmény is elhamarkodva készült, amennyiben Kassát ismét fölvették, bár az áradatokat nem változtatták meg. Rámutattunk arra is, hogy a gabonaárak megállapítását a Gabonatársaság úgy össze­kuszálta, hogy a közönségnek már semmi el- lcnó'rzési lehetősége nincs és nem lehet meg­találni azt az alapot, amely szerint a Gabo­natársaság az egyes szlovenszkói és kárpát­aljai föladóállomásokra vonatkozó érvényes árakat megállapítja. A hivatalos lap holnapi száma ismét megle­petést tartalmaz, éspedig azt, hogy a Gabona- társaság az 5/1V. számú helyreigazító ármegál- lapitó hirdetményét ismét helyreigazítja. Az uj hirdetmény újból megállapítja harminc szlo­venszkói és kárpátaljai feladóállomásra vonat­kozóan érvényes buzafölvásárlási és eladási árakat, éspedig úgy, hogy 50 fillértől í .50 ko­ronáig fölemeli. A helyreigazított áradatokat holnapi számunkban fogjuk közölni. A Gabo­natársaságnál uralkodó fejetlenség eme újabb bizonyitékához nem kell kommentár s a közvé­lemény már csak azon csodálkozik, hogy a hi­vatalos lap nem elégeli meg ezt az állandó helyreigazítást. Luppis-Balázs osztrák és magyar nemességet ka­pott jutalmul s felvette a magyar Balázs nevet, melyet egyik őse használt. A halál jegyesei A torpedót döntő sikerrel az orosz—japán háborúban alkalmazták. 190-4 február 8-ról 9-re virradó éjszaka Togo ja­pán tengernagy megtámadta- Port Arthur kikö­tőjében, az orosz hajóhadat. Két orosz sorhajó és egy nagy páncélos cirkáló lett harcképtelen tor­pedó találat következtében. Ez a támadás volt be­vezetője annak a végzetes támadássorozatnak, mely Í905 május 27-én ért véget s amely az orosz flotta teljes megsemmisülésével végződött. Ezek az ütközetek meggyőzték a világot arról, .hogy a torpedó, feltűnése egymagában is képes nagy­jelentőségű tengeri csaták eldöntésére. A félelmetes, fegyvernem á-' hatalmakat megfelelő . védekezésre' késztette. Erős, nagy munkabírású gépeket szereltek be a hajókba, hogy igy megnő-t véljék a hajók gyorsaságát. Majd kisméretű, de nagy gyorsaságú uj hajóegységeket építettek, az úgynevezett torpedórombolókat. Gyorstüzelő ágyukat alkalmaztak, biztos ellenszert azonban 1 mindmáig sem tudtak feltalálni ellene. Japán most állítólag kézikormánnyal irányít­ható torpedókkal kísérletezik, mert azok biztosan célba is találnak. A tengerész, aki a torpedót irányítja, mint a szélsebesen száguldó motorcsó­nakot. nem kerülheti el végzetét, a biztos halált, Mégis a nemzeti fanatizmussal átitatott japánok között már ötezer tengerész jelentkezett önként. A „halál jegyesei” — csakugyan azok. Balázs aligha gondolta, hogy találmányának ez lesz a sorsa. F.F. Az éhező szovjet Mint az Ostexpress Moszkvából jelenti, most az aratás idején mutatkozik a szörnyű ha­tása az elmúlt év gyenge termésének. A helyzet annyira súlyos, hogy a kormányköröket is ál­lásfoglalásra kényszeríti. Bár hivatalosan nem beszélnek rossz aratásról, mégis elismerik, hogy főleg a szovjetunió déli részén, a Szaratov, Dnyepropetrovszk, Vinica, Odessza és Kurszk vidékén, valamint Nyugatszihériában a legfon­tosabb élelmiszerek hiányoznak. Elsősorban természetesen a vidéki lakosság szenved a hiány miatt, amely szükségleteit még az amugy- is kevés állami raktárból nem tudja kielégí­teni. Elsősorban dara és liszt hiányzik, nélkü­lözik azonban a sót, a cukrot és egyéb élelmi­szereket is. — A kommunista párt körében a központi élelmező népbiztosságot hibáztatják az inség miatt és azzal vádolják, hogy az fe­lületesen, sőt „államellenesen” végezte el kö­telességét. A párt szerint még a népbízto'sá- gok is tele vannak a kommunizmusnak titkos ellenségeivel, akiknek törekvése arra irányul, hogy a lakosság éhezíetésével az általános elé­gedetlenséget fokozzák. A szovjetunió élelme­zési nehézségei ma már olyan magas fokra hágtak, hogy a hivatalos vezetőség sem mehet el többé hallgatva azok mellett. Aki a magyar kultúra barátfa,lépjen be a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyesület, vagy a Podkarpatszká Ruszi Magyar Kultur Egyesület tagjai közé Ä S7MKE központja: Komárom, Kultúrpalota. A PrMKE központja : Ungvár, _____ Dombalja ut. Minden felvilágosítással készséggel szolgálnak. Évi tagdíj: 12 korona mm 1 BUDAPEST. — A spanyol vizeken mosta­nában naponta is fehér esik szakit bele a hullá­mok játékába. Rohan a tarajos vonal, olyan, mintha kést repitettek volna végig a vizen. Rö­pül a torpedo. j Torpedó! Félelmetes fegyver. A páncélos úszó várak, gőgös cirkálók rettegnek tőle. És ez a félelmetes torpedó tulajdonképpen ma­gyar alkotás. Kevesen tudják, hogy Luppis Ba­lázs János fregattkapitány találmánya. Luppis Balázs ősrégi tengerjáró család sarja volt. ö maga is már zsenge ifjú korában „tengeri medve“ volt, később kitűnő tengerész lett, akire felettesei Catarro partvidékének őrzését bízták. Luppis sokat hajókázott a Bellona fregatt fedél­zetén a partok közelében. így született meg agyában a torpedó gondolata. 1861-ben, 46 éves korában nyugdíjaztatását kérte és ettől kezdve minden idejét és tudását találmányának szentelte. Az első kisérlel Hosszú, verejtékes és fáradságos munka ered­ményeként született meg a torpedó első, kezdet­leges modellje, amely vastag parafaburokkal kö­rülvett csónak volt s orrában robbanóanyagot tartalmazó edényt helyeztek el. Ez a „torpedó“ célhoz érve, az ütődéstől felrobbant. Ez az első j kezdetleges modell még ma is látható a fiumei torpedógyár kiállítási termében. Az első törpe- * I dőt propeller hajtotta, az irányításra pedig két egymás mellé szerelt kormánylapát szolgált. . I Luppis találmányát bemutatta a hadügymi­nisztériumnak is, de ott elutasították. Nem érte meg azt az ötezer fo­rintot, amely a kísérletezésre szükséges lett volna, , Luppis nem nyugodott bele a döntésbe, mindent megpróbált, de hivatalos helyen nem volt sike­re. Mégis folytatta 'kísérleteit. 1864-ben White- ade angol hajógyáros tárgyalni keizdett vele a ta­lálmány étékesitéséről. Whiteade is Fiúméba költözött. Három és félévig kísérleteztek. Ekkor végre olyan tökéletes torpedó került ki a műhelyükből, hogy ezt már bátran nevez­hetjük a mai moderntipusu torpedó ősének. Az uj torpedó ezer métert tudott megtenni vi­zen és beirányitva biztosan eltalált egy hatvan méter hosszúságú célt. A szükséges hajtóerőt 25 atmoszféra nyomásra sűrített levegőtaitály szol­gáltatta. Ezt a torpedót további tökéletesítés után be­mutatták a bécsi hadügyminisztériumnak, amely kétszázezer forintért meg is vásárolta. A torpedógyártás rövidesen óriási üzlet lett. Anglia, Németország, Francia- és Oroszország között indult meg a verseny, hogy az uj fegy­vernemmel minél nagyobb mennyiségiben fel- I szereljék háborús hajóparkjukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom