Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-29 / 197. (4343.) szám
1937 augusztus 29, vasárnap. 17 volna részt a magyarság szabadságharcában? Újhelyi Balázs Kálmán, a múlt századvég cigánv- primásainak egyik legkiválóbbika, tizenhárom éves fiú volt, amikor kitörtek a nagy napok. Atyja zenekarában játszott, és ott volt a miskolci nemzetőrökkel a görömbölyi és zeolcai csatában. 1849-ben a miskolci nemzetőrök a Bükk rengetegeibe menekültek s a bujdosókat az öreg Balázs meg a fia vigasztalgatta pompás muzsikaszóval. Győri Farkas Miska, aki már 14 éves korában bandavezető volt, Klapka hadtestében volt tábori zenekarvezető. Roham cigánymuzsikára Megtörtént nagyon sokszor, hogy a támadásra induló honvédek magyar nótáit kisérték a cigányok lelkes tűzzel. így 1849 julius 15-én, a váci Gömörmegye konvenciós muzsikusa Méltó társa volt a szabadságharcban Pityó Józsefnek gömörharkácsi Dombi Marci, a leghíresebb gömöri prímás. Nagy szó ám ez, Gömörben leghíresebb prímásnak lenni. Dombi Marci az volt, sem előtte, sem utána- senki hozzá hasonló! Atyja iCzinka Pannának, a híresnek volt segédzenésze és közeli rokona is a 18. század nagyhírű primásnőjének. Hamar kitűnt Dombi Marci, akit a gömöri urán annyira megkedveltek, hogy magukkal vitték a pozsonyi diétára is. Ott volt 1830-ban a koronázáson és több kitüntetésben is részesült akkor. 1836-ban Gömör-megye állandó konyenciós zenésze lett és mint ilyen, hetekig muzsikált a hires pelsőci megyei gyűléseken, ahol a gyűlés után rendesen hajnalig tartó mulaA közigazgatási bírósági novella alapelvei csatában a felső városrész apró viskói már javában égtek, amikor a vitéz honvédek az „Ég a kunyhó, ropog a nád“ kezdetű nótával, cigány- zenekar hangjai mellett támadták meg a piacon álló orosz-cserkesz katonákat. A roppant zajtól megza-varodott cserkeszeket halomszámra ölték le a vitéz vörössipkások, akiket liptószentmiklósi Pityó József bandájának tüzes nótái lelkesítettek folyton megújuló rohamra. Közhiedelem, hogy a cigányok félnek a golyóbistól. Pedig csak egy adat van arra, hogy a cigányok megszöktek "a csatatérről. 1849 julius 25-én történt a görömbölyi csatában, hogy a borsodi nemzetőrök önkéntes zászlóaljának zenekarából Gvőry György primás és társai megszöktek, mert a nagy sötétségben véletlenül a magyar honvédek tüzébe kerültek. tozások voltak a Dombi Marci muzsikája mellett. Amikor a szabadságharc kitört, Dombi Marci 16-tagu bandájával a gömöri nemzetőrség mozgó csapataihoz állott. A kilences számú vörössapkás kassai honvédek Gömörrozsnyóról szekereken indultak a sveháti csatába, midőn útközben a Bornemissza-féle uzpanyiti kastély előtt november 30-án pihenőt tartottak. Komoróczy Péter honvédhadnagy puskával kergette fel Dombi Marci zenekarát az alacsony platánfára és azon muzsikáltak a fa alatt mulató honvédeknek. A gömöri nemzetőrökkel résztvett Dombi Marci bandája a Kassa melletti csatában is. ahol majdnem Schlick tábornok fogságába estek. Midőn az orosz betörésnek hire jött, a gömöri nemzetőrök egyrésze visszatért Bimaszombatba. Dombi Marci is hozzájuk csatlakozott bandájáXII. BUDAPEST.— (Budapesti szerkesztőségünktől.') A törökkel való végbeli harcok kora, a Thököly- és Rákóczidé,le fölkelés ideje, aztán a negyven- nyolcas harcok napjai nagy nemzeti érzelmek fel- lobogásának volt az idöszaika. Lelkesedés, mámor, diadal, nemzeti keserűség, honfiúi bánat, siralom, az érzések egész vihara szántott végig a magyar nemzet minden rétegének lelkén. A magyarság történetének ezen romantikus napjaiban nagy szerephez jutott a dal, a nóta, a muzsika, mert a magyar ember szerette zenébe önteni érzelmeit. Láttuk, hogyan pengette kobozát a végbeli harcok idején a lantos-rend, hogyan muzsikált a hadraszálló urak táborában a cigány és miként vált a kuruc-mozgalom idején a nép muzsikusává. Mig a fejedelem és a főurak udvarában a divatos, idegen barokk-muzsika járta, addig a tábortüzek mellett, a vásárokon, később a bujdosók tanyáin a cigány szólaltatta meg az egyszerű nép érzelmeit. Persze, hogy jelentős szerephez jutott a magyar nép muzsikusa a negyvennyolcas szabadságharc idején is. A szabadságharc hősi küzdelmeiben a hadbaindulóknak és a táborban élőknek lelkes buzditói voltak a cigánymuzsikusok, akik közül többen vállalkoztak a tábori muzsikus szerepére. Sok kedves történet emlékezik meg a magyar cigányzenészek e hősi korszakáról. Görgey és a muzsika Midőn 1848 őszén a magyar seregeket szervezni kezdték, minden csapatparancsnoknak gondja volt arra, hogy zászlóaljához zenekart szervezzen. Csupán Görgey Artúr nem tűrte meg eleinte hadtestében a cigányzenészeket. Azt tartotta, hogy rontja és mulatóvá teszi hadtestének tisztjeit. Mégis később, a hires téli visszavonulás idején, amikor a bányavárosokban táborozott, rendesen nagy tiszti mulatságokat rendezett a hangulat- emelésére és ezekre cigányzenészeket hozatott. Liptószentmiklósi Pityó József, akiről a szlovák Rákóczi-indulóval kapcsolatban történt cikksorozatunkban megemlékezés, bandájával önként követte Görgeynek Liptón át a Szélességbe vonuló hadtestét. Résztvett a hires iglói éjjeli csatában, amelyre a lőcsei tiszti-bálról rohantak ki Görgey tisztjei. Másnap ott muzsikáltak Pityó cigányai a Branyiszkó alatt. Emlékezetes volt a liptószentmiklósi cigányokra a Sturec-hegy szörnyű utjain való átkelés. Pityó eltévedt bandájával, az ellenség kezére került és kicsibe múlt, hogy fel nem akasztották. Igen fényes bált adott Görgey Kassán a zólyomi nemzetőrök tiszteletére és- ezen a Lajos Tóni vezetése alatt álló tábori zenekar muzsikált. Erdélyben Bem hadtestében a hires kolozsvári Salamon János volt a cigányzenészekből álló tábori zenekar karmestere. Ez a primás érdekes naplót hagyott hátra és keresetlen szavakkal így emlékezik meg a hadbavonulás nagy napjairól: „Kiütött a forradalom. Ekkor lelkesültem a nép szabadságáért és több zenekart lelkesítettem: huszonketten zenészek katonák lettünk. Senki sem erőltetett. A magam meggyőződése szerint tettem és a 31-ik zászlóalj alatt fel is esküdtem a hazáért. Bog- dánfy Antal volt a századosunk.“ Rézhangszereikkel vonultak be Bem hadtestéhez, vörös szalaggal és fehér sipkában. A zenekar tagjai a vízaknai ütközet után azzal a szerény kéréssel járultak küldöttségileg Bem elé, hogy vegye el tőlük a piros nadrágot, mert az ellenség generálisoknak nézi őket és odaiö. A debreceni nemzetőröknek Boka Károly, a szegedieknek az Erdélyiek, a békésieknek Kakas Márton, a losonciaknak Bunkó Ferenc, a gömörieknek Dombi Marci, a zemplénieknek Mányi Lajos, a borsodiaknak Győry György, a Csanádiaknak Puka, a pestieknek Sárközy Ferenc és Farkas József, a győrieknek Farkas Miska, a beregszásziaknak Gönezy Károly volt a zenekarvezetőjük. E zenekarok leginkább a Kossuth-, Klapka-, Batthyány- és Rákóczi-indulót játszották ütközet közben. A cigány-hadnagy Gárdonyi Sárközi Ferenc volt az elsők között, aki a harc kitörésekor önként jelentkezett bandájával, s akit aztán mint jeles zenészt, Kossuth Lajos kormányzó hadnagyi ranggal karmesterré nevezett ki az összes tábori cigánymuzsikusok fölé. Mint karmestert osztották be a Nagy Sándor hadtestéhez, a 47-ik zászlóaljhoz, melynek Inkey Kázmér_ volt az őrnagya. Ezzel a vitéz zászlóaljjal résztvett Budavár bevételében, az isaszegi és debreceni ütközetben. Mint honvédhadnagyi ruhába öltözött karmestert Világoson elfogták és az aradi vár egyik kazamatájába akarták internálni. amikor gróf Forgách Sándor, az osztrák részről kiküldött kormánybiztos fölismerte. A grófnak még_ bécsi gárdista korában sokat- játszott Sárközi Ferkó. Az ő közbenjárására aztán szabadon bocsátották. De hát melyik akkori hires cigány ne vett Augusztus 1-én hatályba lépett a legfelső közigazgatási bíróságról szóló 164/1937 számú törvénynovella és a vele összefüggő uj ügyviteli szabályzat, amelyet a Törvények és Rendeletek Tárában 191/1937 szám alatt hirdettek ki. Az uj törvény reformkísérlet. A közigazgatási bíráskodás feladata a közigazgatási hatóságok eljárásának bírói eljárás utján való ellenőrzése. A közigazgatási, különösen pedig a pénzügyi hatóságok eljárásában ugyanis általános szempontok szolgálnak irányelvül s igy könnyen ki vannak téve annak, hogy az egyéni jogokat nem részesítik kellő figyelemben. Ebből pedig számtalan jogsérelem származik, amelyek csakis a bírói függetlenség szervezeti biztosítékán alapuló közigazgatási bíráskodás utján orvosolhatók. Ez a forma közelíti meg legjobban az abszolút jogegyenlőség elvét, mert ebben az eljárásban a panaszos és a panaszolt hatóság egyaránt mint perfél szerepel, a döntés a panaszos meghallgatása és hathatós közreműködése mellett történik. A legfelső közigazgatási bíróság belső megszervezését, hatáskörét, ügyviteli szabályzatát, stb. eddig az 1876 évi 36. számú birodalmi törvény szabályozta, amely —- bár időközben módosítva lett — ma már elavult. S a legfelső közigazgatási bíróság mostani túlterheltsége mellett csak részben tudja teljesíteni feladatát. A beérkező panaszok száma rendkívül nagy's állandóan növekedik. Az elintézetlen ügyek száma 1935-ben már 17.431 volt s a helyzet azóta sem javult. A panaszok elintézése három—négy évig eltart. A törvénynovella feladata és célja tehát az volt. hogy a nehézségeket kiküszöbölje, vagy legalább is enyhítse. A novella sok, *— ezek sorában néhány jelentős — újítást tartalmaz, amely a jogsegélyt kereső közönséget közvetlenül is érinti s ezért érdemes vele közelebbről foglalkozni. A novella egyik legfontosabb intézkedése az, amely a legfelső közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatait az eddigi hatályuktól eltérőleg, általánosan, tehát az összes közigazgatási hatóságot is kötelező jogszabályra emeli. Ilyen elvi jelentőségű s általánosan kötelező határozatok meghozatalára, — a novella 13 §-ában felsorolt esetekben, — a legfelső közigazgatási bíróság kilenc tagja kibővített ta- pácsa illetékes. Az elvi jelentőségű határozatok a hivatalos közlönyben történt kihirdetésük után érvényes jogszabálynak tekintendők s a közigazgatási hatóságok eljárásaik során kötelesek azokat tekintetbe venni. Ezzel az intézkedéssel szerveken összefüggenek a 40. § 2—5. pontjának rendelkezései, amelyek a panasz beadása folytán felmerült költségekért bizonyos esetekben anyagi felelőségei rónak a panaszolt hivatalra« Az idézett szakasz értelmében a bíróság a panaszos kérelmére végrehajtás terhe alatt kötelezheti a panaszolt hatóságot az eljárási költségek megtérítésére az esetben, a) ha az illető hatóság határozatának meghozatalánál nem vette figyelembe a legfelső közigazgatási bíróságnak a 13 §. rendelkezései szerint hozott és kihirdetett, elvi jelentőségű határozatait s ha azok kihirdetése után már 60 nap eltelt, b) ha a legfelső közigazgatási biróság ugyanazon ügyben a megtámadott határozatot ismét eljárási hiány vagy törvényellenesség miatt megsemmisíti , c) ha a hatóság a legfelső közigazgatási biróság bontóhatályu döntése után hozott uj határozatában vagy intézkedésében nem járt el az előző, bontó hatályú döntvényben kifej tett jogi nézet szerint. A felsorolt eseteken kívül felelős a panaszolt hatóság a nyilvános szóbeli tárgyalás költségeiért mindenkor, ha a nyilvános szóbeli tárgyalást a hatóság indítványára rendelik el és ha a legfelső közigazgatási biróság a panasznak helyt ad. A biróság az eljárás és a nyilvános szóbeli tárgyalás költségeit csak az érdekelt fél kérelmére állapítja meg a panaszolt hatósággal szemben, a fél pedig köteles ezirányu kérelmében a költségek összegét számszerűleg megjelölni. Az itt felsorolt uj rendelkezéseknek a közönség szempontjából kétségtelenül nagy jelentőségük van, céljuk pedig az, hogy egyrészt egységesebbé tegyék a közigazgatási joggyakorlatot, másrészt pedig némileg gátat vessenek a hatóságok elhamarkodott és felületes intézkedéseinek. További fontos ujitás történt a panasz halasztó hatályának tekintetében. Az eddigi törvény szerint a panasz beadása magában a sérelmezett határozat vagy intézkedés végrehajtására nem jár halasztó hatállyal. Az uj törvény átvette ezt az elvei azzal együtt, hogy a sérelmezett határozat végrehajtásának felfüggesztését a panaszolt hatóságnál ke$ kérni, amely az ilyen kérelmet rendszerint teljesíti, ha a megtámadott határozat végrehajtásából a félre pótolhatatlan kár származna és ha az azonnali végrehajtást nem kívánja a közérdek. Ehhez a rendelkezéshez a novella 17. §-a hozzáfűzi, hogy á halasztó hatály megengedettnek tekintendő, Ea az illetékes hatóság az ez iránt beadott kérvény ügyében 60 napon belül nem dönt és ha a sérelmezett határozat vagy intézkedés csak a panaszos jogait érinti. A halasztó hatály megtagadása is megtámadható közigazgatási panasszal. A novellával1 egyidejűleg életbelépett uj ügyviteli szabályzat 1. §-ának 2. pontja szerint a novella 17. §-ában megjelölt halasztó hatály megtagadása ellen irányuló panaszokat sorenki- yül kell' letárgyalni« val. Kevés pihenés után Losoncra rendelték őket augusztus 6-án és két nappal később szemtanúja volt Losonc vészes pusztulásának. Dombi Marci, aki igen vagyonos cigánvzenéss volt, nehéz tölgy faládában hordozta a megtakarított aranyakat, s az oroszok közeledésének hírére egész bandájával a guszonai erdőbe szökött. Marci primás életénél is jobban szerette aranyait és menekülés közben folyton csak ezt kiáltotta: „Jaj, fiaim, az aranyaim!“ Az aranyait sikerült iß megmentenie az oroszok elől. Guyon bujdosó muzsikusa Igen nagy és hires alakja a 19. század cigányságának sági Balog Jancsi, aki nemcsak mint nagyszerű muzsikus emlékezetes örökké a magyar cigányzene történetében, hanem igen nagy nevezetességre tett szert azáltal is, hogy József királyi herceg felszólitására résztvett a cigánynyelvtan összeállításában, amely az ő nevén szerepvei a magyar gypsiológiá- ban. A királyi herceggel együtt csinálta a cigányimádságot is. Ez az ipolysági cigány is olyan arisztokrata cigánycsaládból származott, amelynek a muzsik kában a legnemesebb tradíciói vannak. Igen közeli rokonságban állott ez a család Czinka Pannával. Sági Balog Janes' a legnagyobb magyar cigánymuzsikus mellett tanult, hat évig működött Bihari bandájában mint primhegedüs. Itt sajátította el a hires kurue-nótákat és a kuruc-tradieió egyik legjelentősebb fenntartójává vált. Azokat a nótákat, amiket ő játszott, a többi cigány már csak hírből ismerte. Bihari halála után Ipolyságon alakított bandát, ahol olyan nagy hírnévre tett szert, hogy az öreg Kóburg Ágost herceg szentantali birtokára, vitte és heteken át ott tartotta. A szabadságharc azonban Balog Jancsit is a harctérre szólitotta. Résztvett a Schlick-elleni csatákban Tokajnál és Tárcáinál és Pityó bandájával együtt ott volt az iglói éjjeli csatában, valamint a Branyiszkó ostrománál is. A szerencsétlen kimenetelű temesvári csatában lelkesítette utoljára a szabadsághősöket hires hegedűje. Együtt menekült parancsnokával, Guyon Ri- chárddal Törökországba, két évig élt emigrációban, mig hazahuzta a szive az Ipoly partjára. Az önkéntes cigányok mellett sok volt a sorhadhoz beosztott cigánymuzsikus is. Ezek persze nem külön bandákban, hanem egyes tábori zenekarokban működtek. Többnyire a lovasságnál szolgáltak mint klarinétosok. Pompás szürke lovakon jártak. Nagyobb csatákban rohamoknál kitűnő szolgálatot tettek ezek a huszár-zenekarok. I Érdekes, hogy csak a jogkereső közönség kis töredéke veszi igénybe a halasztó hatály tekintetében eddig is törvényileg biztosított előnyöket Ebbéli lehetőségeinek elmulasztásával önmaga ellen vét különösen akkor, ha tényleg fontos, életbevágó kérdésről van szó. I { j , Az eddig ismertetett újítások bizonyos tekintetben előnyös hatással lehetnek la feáek ügyviszonyaira. A novella némely intézkedése azonban némileg korlátozza a jogorvoslat igénybevételének lehetőségét, mert lényegesen fölemeli a panasz, vidám int az eljárással összefüggő beadványok bélyegilletékét. Ez a bélyegiüefiék eddig 5 korona volt példányonkint és ivenkint. A panaszbéfyegilletékét most 30—60—80 koronára emelték fel a per tárgyának értéke szerint, az egyéb beadványok illetéke is liínyegasen megdrágult s külön illetéket kell leróni a nyilvános szóbeli tárgyalás eflrendelése iránti indítvány után is. Az erre vonatkozó részleteket a novella 49—54 §-ai tartalmazzák. Ezek a rendelkezések bizony elég érzékenyen érintik a vagyontalan, továbbá a kisvagyonu és kisjövedelmű rétegeket. Igaz ugyan, hogy ezejt részére lehetővé teszik a jogorvoslat igénybevételét a szegényjog megadásáról szóló rendelkezések. A szegényjog — a bélyegmentességi és !az ingyenes ügyvédi képviselet — előnyének elnyerése tekintetében a novella 47. és az uj ügyviteli szabályzat 36. §-a szerint, a legfelső közigazgatási biróság székhelyén (Prágában) érvényes polgári perrendi artás. úgyszintén a vele összefüggő törvények és rendeíetek előírásai irányadók. Ezzel az uj rendelkezéssel a történelmi országokban érvényes polgári perrendtartás és a hozzátartozó rendeletek ideszóló előírásainak hatálya, — a legfelső közigazgatási biróság előtti eljárásban igényelt szegényjogi előnyök tekintetében, —• Szlovenszkó és Kárpátalja területére is kiterjed. A szegényjog elnyeréséhez szükséges vagyoni kimutatás alaki kellékeit a 161/1936 számú törvény, illetőleg a 229/36 számú kormányrendelet szabályozza. Ezt külön kell megjegyeznünk, mert az idézett törvény és kormány- rendelet eddig Szlovenszkón és Kárpátalján nem volt érvényben. A novella többi rendelkezése számos szervezeti, személyi, hatásköri és egyéb újítást jelent, amelyeknek főleg az a rendeltetése, hogy gyorsabbá tegye és egyszerűsítse a panaszok érdemi elintézését P.—or. VÍZUMOT (magyart, lengyelt, bolgárt) igen t, Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadó» hivatalunk: Bratislava, Lazaret-ucca 45, Telefon 41-70. Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli; Praha II., Panská ni \2, Hl* A magyar cigányzenészek ötszázéves jubileuma Ä magyar szabadságharc cígányhőseí Csaták füzében s a pihenő óráiban mindenütt fontos szerepe volt a cigánymuzsikusnak ■■ Gárdonyi Sárközi Ferenc, gömörharkácsi Dombi Marci, sági Balogh Jancsi és a többiek,,.
