Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-29 / 197. (4343.) szám
1937 augusztus 29, vasárnap. Ä stockholmi sakkolimpia sakkbeli és sportbeli mérlege A favorit-csapatokban sok gyönge pont mutatkozott ■ ■ A magyar éljátékosok bravúrja ■ ■ ■ Amerikaiaké a sakk-hegemónia ■ ■ ■ PRÁGA. — A nemzetközi sakkszövetségnek (FIDE) hetedik olimpiai versenye két héttel ezelőtt befejeződött. A sakkvilág már uj eseményekre készül: szeptemberben a Semmeringi nagyverseny köti majd le a sakkozók érdeklődését; október 5-én pedig Amszterdamban megkezdődik az esztendő legjelentősebb sakkeseménye: az Aljechin—Euwe reváns- mérkőzés a világbajnokságért. A stockholmi sakkolimpia azonban mégsem tűnik el nyomtalanul a sakk-történelemben. Eredményeit, tanulságait levonják, hogy a jövőben érvényesítsék azokat Az olimpiai aréna ma már a legnemesebb szellemi sportban is azzá vált, mint a testi sportokban, a nemzeti sakk-kulturák erőmérkőzésének szinhelyévé. Ezért ma a legtöbb országban a sakk minden életjelenségét az olimpiai szereplés szükségletei szerint irányítják. Éppen ezért a stockholmi olimpia tanulságait is a jövőre való készülődés jegyében értékelik. Az óriási anyag feldolgozása időbe került. Tizenkilenc forduló volt az olimpián, egy-egy fordulón 8 csapatmérkőzés zajlott le, ez 36 játszmát jelent, vagyis az olimpián 684 játszmát váltottak, mintegy ötször annyit, mint a legnagyobb egyéni mesterversenyeken. 95 játékos küzdött 19 nemzőt színeiben, ennek a 95 játékosnak egyéni eredményeit megállapítani és értékelni időbe tellett. Két hét lezajlása után azonban készen áll a hatalmas statisztikai adathalmaz és ennek alapján fel lehet állítani a stockholmi olimpia sakkbeli és sportbeli mérlegét. Győzött az olimpiai gondolat Amikor az 1931-b'en Prágában megtartott negyedik FIDE-olimpia s a nemzetközi sakkszövetség kongresz- szusa szétoszlott, sötét pesszimizmus ülte meg a lelkeket. A fokozódó világgazdasági válságban nem akadt ország, amely a következő sakkolimpia megrendezését vállalta volna. És az olimpiai gondolat mégis győzött, Prága után Folkestone, majd Varsó, aztán Stockholm következett. Közben — Varsó és Stockholm között, 1936-ban, a berlini olimpiai játékok után — a nagy német sakkszövetség Münchenben rendezett olimpiát 21 nemzet részvételével. Ez aztán minden eddigit felül- tault. Nem négytagú, hanem nyolcas nemzeti csapatok játszottak rajta, száz helyett kétszáz szellemi olimpikon küzdött s ezen a legnagyobb szabású sakkolimpián Magyar- ország szerezte meg a világbajnokságot. Csakhogy ez az olimpia nem volt FIDE-rendezés és igy nem ment hivatalos verseny számba. Az olimpiáknak 1927-ben Londonban megkezdődött sora most már szakadatlannak ígérkezik. 1939-ben lesz a VIII. FIDE-olimpia, két ország is bejelentette igényét annak megrendez Zésére: Magyarország és Argentina. Magyarországé lett volna az elsőségi jog, de a magyar delegáció — méltányolva azt, hogy egy délamerikai sakkolimpia egészen szűz területeket vonna be a nemzetközi sakk-kulturába — az argentinok javára visszalépett, fenntartva természetesen jogát a IX. olimpia megrendezésére. Az argentínaiak már Stockholmban bejelentették, hogy az előkészületeket megkezdették. Félmillió pézót irányoztak élő az olimpia költségeire s csupán a luxushajó, amely az európai csapatokat Genovából átszállítja és visszahozza, 150.000 pézó bérköltséget emészt föl. Az olimpia ma már olyan küzdőtér, amelyen a sakk legnagyobb kitűnőségei: világbajnokok, nagymesterek, világbajnokjelöltek szívesen sikraszállnak a nemzeti színek képviseletében. Stockholmban ott volt a harcosok sorában dr. Euwe világbajnok, aki az 1927. évi londoni olimpia óta most először szállt újból az olimpiai aréna sorompói közé s ott voltak azok a fiatalok, akiknek valamelyikében a sakkvilág Euwe utódját sejti: Flohr, Fine, Reshevsky és Keres. De velük sok egyenrangú: az elpusztíthatatlan Tartakower, a három éve Oroszországban sakk- oktatással foglalkozó magyar Ligeti-Lilienthal, a lengyel Najdorf, a lett Petrov, a csehszlovák Foltys, a magyar Szabó László és Steiner Endre, az amerikai Kashdom ... ki győzi 100 kiváló sakkozóból a legjobbakat elősorolni? Tizenkilenc-husz éves fiatal tehetségek, mint a skót Aitken, a finn Ojonen, akik a középiskola porát alig rázták le, az olimpián tapasztalt, nagyhírű matadorokkal, mint Koszticcsal, Tartakowerrel, Marshallal — mérhetik össze erejüket. Az egyik póluson a 18 éves Ojonen, a másikon Fronk, Jonnes Marshall, ki éppen az olimpia tartama alatt ünnepelte 60-ik születésnapját, kell-e tökéletesebb igazolás a sakkolimpiai gondolat mellett? Euwe világbajnok találóan mondta a sakkolimpiát az ifjú nemzedék nevelőiskolájának. Most, amikor a nemzetközi sakkversenyeket a reklám okából patinás nevek számárt ^glalják le, az ifjú tehetségeknek nem nyílik egyebütt alkalmuk a kiemelkedésre, az érvényesülésre, mint a sakkolimpián. így tűnt fel az 1935. évi varsói olimpián az észtek éljátékosa, a 19 éves Keres Pál, akinek a nevét akkoriban legfeljebb csupán a levelező-játék hívei ismerték. Ma már világbajnokjelöltnek emlegetik s az észteknél valóságos nemzeti hős számba megy. Amikor multévi diadalmas külföldi útjáról hazatért, a fővárost fellobogózták, miniszterek fogadták a pályaudvaron s diadalmenetben kisérték a városba. Állami fizetéssel titkárt rendeltek melléje. Ma már az északi és nyugati államokban a szellem bajnokainak nagyobb tisztesség és ünneplés jár ki, mint a testi sport hőseinek. Az amerikai hegemónia Az eddigi hét FIDE-olimpián 27 nemzet vett részt. A helyezések alapján bizonyos rangsort állapíthatunk meg a nemzetek között, amely ugyan nem mondható tökéletesnek, de megközelítőleg hü képet ad: — 45 — mutatott 3 js Helyezési Reshevsky, Fine és Kashdom olyan trió, aminőt a |g Is tS ~ o <-“>- ^ ‘9 ^ 2 h. számérték világ egyetlen országa sem tud kiállítani. c 2 0 05 ^ *fC E er s ,— 05 O' J* O', o £ o\ 73 |2. Az első kettő a világranglista 4. és 5. helyén szerepel, X X CL &. > öo Kashdom pedig 1931—33 között számított világbajnok1. USA - — —— — 2 6 1 1 1 1 2 jelöltnek. ,.A team of the world-beaters“, világverők 2. Lengyelország — — — — 3 1 2 3-5 3 3-4 3 csapatának hirdette ezt az együttest a szaksajtó s igaza 3. Magyarország — — — 1 1 2 10 3-5 4 2 3.5 volt. 18 mérkőzésből 15-öt nyertek, egyet sem vesztet4. Csehszlovákia — — — 5 6-7 5 3 2 5 5 4.75 tek s csupán Magyarország, Hollandia és Lettország 5. Németország — — — — 6-7 9 3 5 — ,— — 5.875 ért el ellenük döntetlent. A három világverőt méltóan 6. Ausztria —• — — — — 6-7 4 4 8 6 7 — 5.9 egészítette ki a fiatalos hévvel küzdő Marshall és Ho7.. —8. Argentina — — — — 12 8 — — — 8 3-4 7 rowitz, akik egyetlen játszmát sem veszítettek. — 7.—8. Jugoszlávia — — — 9 — — 4 — 6 9 7 Amerika 54% pontot ért el 72 lehetségesből, ami 75.7 9. Svédország — — — 11 12 9 7 3-5 2 10 7.25 százaléknak felel meg. Eddig a sakkolimpiákon 69—72 10. Hollandia — — — — 4 10 7 116 7.6 százalékos teljesítmény elegendő volt a világbajnokság az Egyesült Államok a legkiválóbb fiatal prof esz» szionista nagymesterek hazája. Az amerikai sakk erőforrásait nem a hazai talajból meríti, az amerikai csapat — amely 1931 óta standardnak tekinthető — lengyel bevándoroltakból alakult kit Fine, Dake (Dakowitz), Reshevsky, Horowitz, mind abból a sakk-rezervoárból kerültek ki, amely eddig Rubinsteinnal, Tartako-werrel, Niemzoviccsal. Fiohrral, Najdorffal és megszámlálhatatlan Frydmannal ajándékozta meg a sakkvilágot Lasker mélyszántásu tudományos munkában fejtegeti a sakknak a spekulativ zsidó szellemmel való viszonyát s ő mutatott rá először a keleteurópai zsidóságnál, a sakkban való kiválóságára. Tartakower szellemes mondását gyakran idézik: a sakkolimpiákon két lengyel csapat harcol az elsőségért, az egyik a netvyorki, a másik Varsóból és Lodzból verbuválódik. A „világverők“ Amerika most is olyan csapatot küldött Stockholmba, amely magas favoritnak számított s ha megszorítják, talán még nagyobb erőkifejtésre képes, mint amit 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 1. USA 3 & 6 9 12 14 16% _ 20 23% 26% 30 34 36 38 40% 44 47 51 54% 2. Magyarország 4 7 _ 9 11 14 17% 19% 21% 24 26% 29% 32% 35%; 37% 40% 44% 46% 48% 3. Lengyelország 2% 5% 9% 13% 16 19% 22% 25 27 29% 30 32% 35 37 — 40% 43 44% 47 4. Argentina 3 6%, 9 11 12% 15% 18 20 21% 24% 25% 27% 29% 32 36 40 44 47 5. Csehszlovákia 3 6% 9 12% 15% 18% 20 22 24 25 28 31% — 33% 36 38 40 42% 45 6. Hollandia 3 5% 8 11 13%i 17 20 22 24% 27 28% 31% 33% 35% 38% 40% 42 44 — A vezető nemzetek után következik: Észtország (8.66), Anglia (9.57), Lettország (9.73), Svájc (10.4), Litvánia (10.5), Franciaország (11.33), Dánia (11.55), Finnország, Olaszország és Palesztina (14), Belgium (14.4), Izland (15), Románia (15.25), Skót- és Spanyolország (17), Norvégia (18) és Írország 20 helyezési számmal. A helyezési táblázat megfigyeléséből látjuk, hogy 1927-től 1931-ig Magyarország vitte az olimpiákon a hegemóniát, bár Lengyelország erősen vitássá tette azt, 1931-től azonban a hegemónia az USA kezébe került s azt szilárdan tartja. Az 1931. évi prágai olimpián heves végküzdelemben hódította el az USA csapata Lengyelországtól a sakk- olimpia Davis-Cup-jét: a Hamilton—Russel arany- serleget s azt azóta sem sikerült visszahozni az Óceánon túlról. Az USA 1931-ig igen középszerű szerepet játszott a sakkolimpiákon, attól kezdve vitathatatlanul a legjobbnak mutatkozik s most Stockholmban egyenesen megsemmisítő fölénnyel, a másodiknak helyezett Magyarország előtt hat pont előnnyel futott be a célba. A laikusok előtt ez a hirtelen bekövetkezett változás érthetetlennek látszik, de nem az a szakember előtt. Az első olimpiákon többnyire amatőr sakkozók szerepeltek s Hamburgba például az USA egészen gyönge együttest küldött. A prágai olimpia óta az egyes sakk- szövetségek a legnagyobb anyagi erőfeszítések árán állítják olimpiai küzdelembe a professzionista nagymestereket. A körülmények összejátszása úgy hozta, hogy 1930 óta megszerzesere, az USA uj rekordot állított fel s meggyőződésünk, hogy ezt a rekorderedményt is túlszárnyalta volna, ha megszorítják. De erre nem is volt szüksége. A 10. forduló után már egyetlen vetélytárs sem volt rá veszélyes és szinte versenyen kívül futott be elsőnek. Az európai csapatok egyike sem lépte el az ötvenes határt, egyik sem csinált 70 százalékot De azért a stockholmi olimpia a sport szempontjából páratlanul izgalmas és érdekes volt éppen a második helyért s a vele egybekapcsolt Európabajnokságért folyó végküzdelem szempontjából. Izgalmas finis az Európa-bajnokságért Az előhaladási táblázat páratlanul izgalmas finist mutat: A táblázat megfigyelése mutatja, hogy a 7. forduló után Magyarországnak e>gy ponttal többje volt mint Amerikának, mindkettőnek volt már szabadnapja és már játszottak egymással. Lengyelországnak nem volt ugyan szabadnapja, de öt ponttal állott Magyarország előtt. A 10. év 11 fordulóban biztosította be Amerika elsőségét, 3 pontot szedett el Csehszlovákiától és 3% pontot Lengyelországtól. A 10. forduló után Lengyelországnak még csak egy pont hátránya volt mögötte, all. forduló után már 4. — A második helyért vívott küzdelem izgalmassá- gát mutatja a 16. forduló utáni pontállás: Magyarországnak és Lengyelországnak egyformán 40% pontja volt — Csehszlovákiának a finise volt igen gyönge. A 14. forduló után 33% ponttal, Argentina előtt 4 teljes pontnyi, tehát egész csapatnyi előnnyel biztosan tartotta a negyedik helyet s öt forduló alatt a délamerikai állam két pont előnnyel előtte futott a célba. Argentina finise a 14. fordulóból csodálatraméltó. A gyönge pontok Amerika nagy fölényét az teszi érthetővé, hogy mig az USA csapata egyetlen gyönge pontot sem mutatott fel, az európai élcsapatok mindegyikében vfolt egy-két gyönge pont. A statisztika erre a pontra is szemléletesen mutat rá. — É 1. Reshersky 2. Fine 3. Kashdon 4. Marshall 5. Horowitz 2 6 9 13 3 11 9% 11% 14 6% 13 c •&» >w 59.37 76.66 87.50 65.86.66 J2 13 •« h 61.11 80.55 80.55 80.55 A 2.-4. tábla egyöntetű 80.55 %-os eredményét az 1. tábla viszonylagosan gyönge teljesitménye csupán 76 %-ra rontotta. Az Európa-bajnok magyar csapat teljesitménye ez volt: *2 V3 ’s « 2 VI $) > a 4) X 1 •o >o> tú 1 h 1. Lilien thai 9 2 6 12 70.6 66.66 2. Szabó László 9 2 7 12% 69.44 75.3. Steiner Endre 12 1 5 14% 80.6 83.3 4. Havasi Kornél 6 4 5 8% 56.7 50.5. Dr. Vajda — 2 2 1 25.A magyar csapat három éljátékosa tehát gyönyörűen szerepet Az első három tábla százalék eredménye alig valamivel marad d Amerikáé mögött Ha Steiner Lajos és egy megfelelő tartalék játszhatott volna, úgy az USA világbajnoksága legalább is kétségessé vált volna. De jobb 4. és 5. játékossal Magyarország feltétlenül átlépte volna az ötvenes pont I határt s erősen megközelítette volna az USÁ-t. A többi vetélytársát pedig messze maga mögött hagyta volna. Csehszlovákia eredménytáblázata az alábbi képet mutatja: 1. Flohr 2. Foltys 3. Zinner 4. Pelikán 5. Zita >, 2 9 7 9 3 4 x 7 9 4 3 3 o CL, 12% 11% 11 4% 5% C5 txJ 78.12 63.88 64.7 45 50 JH _Q •s H 75 58.33 69.44 47.22 A három aljátékos eredménytáblázata tehát kielégítő volt, sőt Flohr kiváló teljesitménye a csehszlovák első táblát az első helyre emelte, amennyiben egyetlen más csapat első táblájának teljesitménye sem haladta meg a 70%-ot. Viszont a 4. tábla teljesitménye még a magyarokénál is gyöngébb. Sem Pelikán, sem Zita nem mutatkozik megfejelő olimpiai utánpótlásnak, ez már a müncheni olimpián is kitűnt s amig megfelelő 4. és 5. játékost nem fedeznek fel a csehszlovákiai sakkélet irányitó tényezői, addig a folkestonei gyönyörű eredmény — Csehszlovákiának Európa- bajnoksága — megismételhető nem lesz. A lengyel csapat gyöngesége viszont az éltáblákon jelentkezett. Tartakower 46.15 %-os eredményével a 19 játékos között a 13. helyen áll, a máskor oly kitűnő Najdorf 56.66 %-os eredményével a 10. helyre került Az egyéni rangsorban Természetesen egészen másképen értékelendők az eredmények, aszerint, hogy hányadik helyen érték el. Az 1. számú játékosok között a legkiválóbb teljesitmény a Flohré, 78.12 , utána Keres (73.33), Euwe (73.07) és Lilienthal (70.58) következik. A 2. számú játékosok között vezet az amerikai Fine 76.66 %-kal, utána a magyar Szabó (69.44), a jugoszláv Trifunovics és a csehszlovák Foltyä (63.88) következik. A 3. számuak között Kashdon 87.50, Steiner Endre 80.55 %-kal vezetnek, a csehszlovák Zinner az 5. helyen van. A 4. számuak között a svéd Danielsson az első 77.77 %-kal, a magyar Havasi a nyolcadik, a csehszlovák Pelikán a 12-ik. Az 5. számuak között Horowitz az első 86.66 %-os eredménnyel. A csehszlovák Zita 10., a magyar Vajda dr. 14. helyen áll. (Ilyen gyönge eredménnyel magyar olimpikon még nem szerepelt). A táblázatok kimerítő képet nyújtanak az olimpia sakkbeli és sportbeli mérlegéről. Ezen felül azonban észak Velencéje tömérdek élménnyel halmozta el a szélrózsa minden tájából egybesereglett száz főnyi sakkozót s a sok kísérőt. A svéd rendezés kiválósága marad a legmélyebb hatással. Olyan gyönyörű teremben, mint aminő a Grand Hotel Royal darab pátio mintájára kiképzett nagyterme, még nem rendeztek sakkversenyt. Márványoszlopok zárják körül az udvarszerü középet, amelynek centrumában svéd vörös márványból faragott medencében szökőkút vize csobog. Körülötte zöld pázsit s virágok s ezt a pázsit ágyat fogja körbe a két méter széles kövezet. Ezen álltak a verseny asztalok. Az oszlopok között ültek a nézők, mögöttük tágas oldalhelyiségek, — Külön fejezetet érdemelnek az aprólékos dolgok: a sarkokban felállított hatalmas vizeskorsók (mindig megteltek s jégdarabok voltak bennök, mellettük mindig 50—60 tiszta pohár) a kifogyhatatlan gyufaskatulyák és szopogató cukrot tartalmazó dobozkák, a svéd konyha jósága és bősége: száz pompás hideg étel alatt roskadó szabad asztal, halak, rákok, tojásfélék, sonka, felvágottak, hideg szárnyasok garmadája. Ezekről a mellékkörülményekről hasábokat lehetne írni. Am: Stockholm már a sakktörténelemé s a napilap olvasóközönségének sakkozó része a sammeringi versenyt várja s Euwe meg Aljechin párharcára kiváncsi. Nos, ezekről legközelebb.
