Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-26 / 194. (4340.) szám
M/KAQAl-v v tAGyAR'HIRIiAP 1937 augusztus 26, csütörtök. A személyes szabadsás hathatós védelméért As egyesült gärt törvénytervezete Készítette; Dr. Törköly József 3. §. I I) A büntetendő cselekmények az előkészítő eljá rás, a vádaláhelyezés és ítélethozatal szempontjábó hÉyjom csoportba oszlanak. 2) Az első csoportba tartoznak az 1932 évi 5C a számú törvény 1, 2, 3, 4 <§-ában ütköző büntettek és I vétségek, az 5-ik §-ába ütköző büntettek és vétségek, ja 6-ik 7,8,9, 10, 12 §-aiban körülírt bűncselekmények j a 13 § 1, 2, 3 a 14 §. 1, 2, 3, 4, 5, a 15 |§. 1, 2 és 3, a 16 '§. 1 és 2 pontjaiban körülírt bűncselekmények, a 17 §-ban, 19-ik §. 2. pontjában, a 21 §-ban és a 22-ben körülírt bűncselekmények; az 1878 V.-ik törvénycikk 278, 279, 280, 281, 282, 283, 284, 285, 236, 287, 288, 290, 291 §-okban körülírt bűncselekmények, j melyek a személyes szabadság megsértésének összes I bűncselekményei, a 303, 304, 305, 306, 307, 308, 309, j ban és 469 §-ban megírt bűncselekmények, végül a nyilvános felhívás bűncselekményének azon esetei, i melyekben a felhívás a fentebbi §-okban megírt bün- j tettek elkövetésére irányulnak. Jelen felsorolás taxa- tiv. 3) A második csoportba tartoznak, a becsületsévtő és rágalmazó cselekmények, melyeket a 108/1933 számú törvény szabályoz és a sajtó utján elkövetett cselekmények, amelyek a 124/1924 számú törvénynyel szabályozott kmett-biróság ítélkezései alá tartoznak. A második csoportba tartozó bűncselekmények miatt őrizetbevételnek nincs helye, 4) A harmadik csoportba tartoznak az 1923 évi 50. t. c.-ben és az 1878 évi 5-ik törvénycikkben körülirt mindazon bűncselekmények, melyek a jelen paragrafus elő csoportjában felsorolva nincsenek, továbbá mindazon büntetendő cselekmények, amelyeket a csehszlovák köztársaság valamely ’--ás törvénye bűncselekménynek deklarál. . 4. <§. 1) A 3. §-ban meghatározott első csoportba tartozó bűncselekményeknél az előkészítő eljárás csak a nyomozatból áll, amelyet az illetékes államügyészség intéz illetve foganatosít. Az államügyésznek függet- I lenségét —• miként a bíróság függetlenségét — külön I törvény biztosítja, úgyszintén külön törvény intéz I el a nyomozatra vonatkozó összes részletes intézke 9 déseket. 2) Az államügyészség a nyomozat során kényszer- S rendszabályokat önállóan nem rendelhet el, hanem } csak az illetékes kerületi bíróság vizsgálóbirája, ahoi az eljáró államügyész azt indítványozhatja. Ha az eljáró államügyész az őrizetbevételt irásbar indítványozza, akkor a gyanúsítottat azonnal tartozik az illetékes kerületi bíróság vizsgálóbirája elé állíttatni, illetve fegyveres erővel odakisértetni, aki szabályszerint az őrizetbevétel elrendelése vagy elutasítása felett 48 óra alatt dönteni tartozik és pedig ha a gyanúsított védőt vallott, annak, ha nem vallott. a részére hivatalból nyomban kinevezett védő- 1 nek a jelenlétében a gyanúsított kihallgatása után. 3) Ha kétségtelenül be van bizonyítva, hogy oly ! bűncselekmény, amelyre a törvény maximálisan halálbüntetést vagy életfogytiglani fegyházat ir elő, tényleg elkövettetett és nyomatékos gyanú forog fenn a tekintetben, hogy azt a vizsgálóbíróhoz előállított vagy átkisért gyanúsított követte el, akkor a vi_s- gálóbiró köteles az őrizctbevételt elrendelni. A vizsgálóbíró amennyiben a nyomatékos gyanút fenn forogni nem látja, az őrizetbevételt elutasíthatja, azonban az idevonatkozó tényeket soronkivül ccntra- dictoricus eljárás mellett az államügyész és a kötelezett védő jelenlétében kivizsgálni tartozik. A kivizsgálási idő 8 napnál tovább nem tarthat, amely alatt a gyanúsított ideiglenesen őrizetben tartandó. Az öri- zetbevételt elutasító vizsgálóbírói végzés ellen egyedül ez esetben az államügyész 3 nap alatt felfcly?- modással élhet a kerületi bíróság vád tanácsához, amely 24 óra alatt dönteni tartozik. Az örizetbevéíel elrendelése ellen felfolyamodásnak helye nincs. 4) A tettenkapás esetében a vizsgálóbíró köteles az államügyész indítványára és személyes felelőségére a főtárgyalás megtartásáig az őrizetbe vételt a gyanúsított kihallgatásának mellőzésével elrendelni. Felfolyamodásnak helye nincs. A tettenkapás eseteire nézve továbbra is az 1896 évi 33-ik törvénycikk 142 §-a az irányadó. 5) A 3 első csoportba tartozó mindazon bűncselekményeknél melyeknél a törvény maximálisan halál- büntetést vagy életfogytiglani fegyházat nem ir elő, szabály szerint az őrizetbe vételt elrendelni nem lehet, ha a gyanúsítottnak rendes lakhelye, illetve állandó tartózkodási helye és rendes keresetiforrása van. Kivételt ily esetben csak az képezhet, ha az államügyész által oly tények állíttatnak és azok bizonyítása inditványoztatik, amelyek, ha igazoltatnak, azt jelentik, hogy a gyanúsított a szökésre előkészületeket tett, vagy hogy bizonyíték forog fenn arra nézve, hogy valamely tettestársat, vagy tanút hamis vallomás tételére vagy a vallomás megtagadására, illetőleg szakértőt hamis vallomás adásra bírni vagy elrejteni törekedett vagy törekszik vagy az igazolta- tik, hogy a gyanúsított külföldi honos és alaposan tartani kell attól, hogy szabadlábon hagyása esetén a hatóság újabb idézésére nem fog megjelenni. 6) A vizsgálóbíró az ily bizonyítási indítványt nem mellőzheti, hanem 3 napon belül tartozik a bizonyítást elrendelni, contra-dictorius . eljárás mellett az államügyész és a saját vagy hivatalból rendelt védő közbejöttével a bizonyítást foganatosítani és végzéssel dönteni. A végzés ellen felfolyamodásnak helye nincs. 7) Büntettek esetén a 4 §. 3 és 4-ik bekezdését kivéve. a vizsgálóbíró a gyanúsított vagy hozzátartozója kifejezett kérésére az államügyész meghallgatása után megállapítandó s a gyanúsított vagy helyette más által a kitűzött, de minimálisan 15 nap alatti záros határidő alatt leteendő kaució ellenében az ö:i- zetbc vett gyanúsítottat szabadlábra helyezheti. A kaucióra vonatkozóiig a m gyér 1896 évi XXXIII. t. c. 163, 167 és 168 S-ai továbbra is irányadók. 8) A 3 §-ban meghatározott első csoportba tartozó bűncselekmények közül a törvényben vétségként előirt bűncselekmények esetében őrizetbevételnek \ nincs helye. Azonban ha az eset körülményeiből kö- \ vetkeztethető, hogy a gyanúsítottnak a kitűzött tár- ! gyaláson való megjelenése kétscges, úgy a vizsgáló- I biró a felek meghallgatása után, de kizárólag a saját | véleménye alapján, elrendelheti, hogy a gyanúsított I az állandó tartózkodási helyén lévő államügyészség- I nél a délelőtti órákban a kitűzött vádesküdtszéki tárgyalás napjáig minden nap jelentkezzek, megtilthatja továbbá a gyanúsítottnak, hogy valamely meghatározott községbe vagy helyre menjen vizsgálódról engedély nélkül. Ezen előző mondatban foglalt rendelkezéseket meghagyhatja végzésileg a vizsgálóbíró akkor is, amikor bűntett esetében kaució ellenében a gyanúsított szabadlábra helyeztetett. Ha a gyanúsított, illetve terhelt a vizsgálóbíró fentebb előirt meghagyásait megszegi, valamint ha az idéző levél iránt engedetlen, akkor az őrizetbe vételt a vizsgálóbíró j nyomban elrendelheti. (Folytatjuk) MEGTÉRŐK Jrta: Kovács Endre (2) Már este érezte. Ihogy viselkedése természetellenes. Gergely sokkal okosabb és érzékenyebb, mint semhogy ne erezné meg a benne tátongó válságot. És mégsem adhatta meg magát könnyűszerre], Hiszen semmi mása nem volt, csak ez a dac, ez a keménység a saját életével szemben. A Teggeli fejedelmien sikerült. Mindketten -hatalmas étvággyal ettek és Gergely mintha csak sejtette volna, hogy még nem jutottak egymással tisztába, ngy kezelte Pétert, mint a beteget. — Most pepiig, ha kedved tartja, megtekintheted a gazdaságomat — mondta reggeli után a pap. A gyümölcsöskert a ház tövében húzódott le, egészen az orsz-ágftttig. Az első meleg tavaszi napok már rügyeket csaltak a fákra, de néhány bokor még fázósan reszketett a melengető sugárban. A legkülönfélébb gyümölcsfák állottak hosszú, rendszertelen sorban és Gergely a fiatal gazdász fontoskodásával mutogatta barátjának legfrissebb oltásait. Oldalt,, a sebesvizü patak szélén, 'hatalmas fűzfa sárgálló barkái nevettek a napfénybe s a közelben rigók röppentek. A füvek haragoszölden sarjadtak elő a rögből s a borzas bokrok megrázták vastag derekukat. Egyszerre elborította őket a tavasz. A részegen ömlő napfényben hallották a pacsirta énekét s a szemközt emelkedő kék hegyeken már kibontották lobogóikat a. nyárfák és a tölgyek. Tegnap még semmi sem volt ebből a tavaszból, a hegyek, mint vén bölcsek, gubbasztottak és a sztlrke ég ráfeküdt a világra, mint a Bzemfedő. — Ugy-e, szép ez?! — lelkendezett Gergely, akit ez a rengeteg szépség nem hagyhatott érzéketlenül. — Gyönyörű — suttogta Péter. A pap egy Tingló-ojtást vizsgált, tegnapi szerzeményét, és visszagondolt az elmúlt évekre. — Milyen puszta kert volt ez, mikor idejöttünk — révedezett. — Az elődöm hatvankétéves volt, amikor megboldogult, soha életében nem volt szenvedélye a kertészkedés. Csodálatos, milyen angyali közönnyel tűrte a parókia pusztulását, Szeme előtt állandóan oz a gondolat lebegett: addig kitart, ameddig én élek . , . Minden munka rám maradt ... A semmiből kellett uj világot teremtenem . . . — Volt hozzá kitartásod . . . — Volt. Bár sokszor azt -hittem, abbahagyom. Nem nekem való munka. Én városban nevelkedtem, én mindehhez egy kukkot sem értettem. Aztán jött a kurátor és mindent megmutatott. Bevezetett a falusi élet titkaiba. Az első dolog volt két malacot venni, aztán a tehén, a földet megművelni és végűi ez a gyümölcsös . . . Elvesztem volna a n-ép szemében, -ha nem tudok alkalmazkodni a helyzetemhez ... És Önmagam, családom számára is elvesztem volna. , Némi büszkeség ágaskodott Írenne. ami hangjából is érződött. Ez volt az első alkalom, midőn idegennek beszélhetett, vidéki élete eredményeiről- A környékbeli papokkal ceak nagyon lazán tartotta fenn at összeköttetést, úgyhogy kissé mogorva embernek ismerték. Hétköznapjai nehéz munkában teltek s a vasárnap sem h-ozött pihenést. Életmódja teljesen lehetetlenné tett minden kiruccanást. Titkos büszkesége, az eljövendő életbe vetett hite gáttalan folyóként özönlött Péter felé. Elragadtatást, tökéletes elismerést várt ennyi munka, szorgalom láttára, de a tanítóból hiányoztak ezek az elragadtatott mozdulatok, az elismerés magas hőfokú kitörései. Péter a szépen megmunkált kert láttára összehasonlítást tett önmaga és barátja közt, Érzelmeinek legtitkosabb rugóit szerette volna ellenőrizni, hiszen amit látott, nem maradhatott számára közömbös. Mindennel igy volt a világon: vagy azonnal megszerette, vagy messzire kívánta önmagától. Gergelynek volt egy mondata, ami — úgy éreztp, — sokáig a fülében fog csengeni: — A semmiből kellett uj világot teremtenem ... Ezt a semmit érezte maga előtt Péter. De lesz-e ereje a teremtésihez?! Á papiakban csinos fiatal lány várta őket. A vasárnapi iskola egyik szorgalmas látogatója vo.lt -és néhány könyvet hozott vissza a tiszteletéig -urnák. Rózsásarcu csinos fehérszemély, aki a két férfi megpillantására sem mutatott elfogultságot. Olyan bátran felelgetett Gergely kérdéseire, mintha mindig csak tanult emberekkel lett volna dolga. — Hát vasárnap miről olvasnak fel, Rozi? — tette fel a kérdést a pap. — Megint csak ilyent, mint. ezek voltaik . . . A Jézus urunk életéből . . . Azt nagyon szeretjük hallgatni . . . Alig ment el a lány, beállított az újabb vendég, az egvik falusi gazd-a, aki valami kaszáló érdekében akart felvilágosítást kapni. Péter látta, hogy a barátjának már aligha lesz ideje rá s ez-ér-t elhatározta, hogy megtekinti a falu környékét. Gergely szívesen vette ezt az elhatározást, mivel a délelőtt sok munkát tartogatott számára. Megkérte a kúrát ómét, -hogy délre állítson össze valami szerény ebédet két ember számára, aztán útjára bocsátotta a tanítót, Péter keresztülvágott a falu főuceáján s egyenest. afelé a zöld hegyoldal felé tartott, mely a papiakkal szemben emelkedett és szép kilátást igert az eg-ész vidékre. A tavaszi esőzések által felázott talaj helyenkint sártengerbe fűlt 6 a jótékony napfény megkezdte száritó munkáját, A falut békességéé nyugalom borította el s a csendet. csak a madárdal s néha egy-egy paraszt- szekér zörgése zavarta meg. Szűk gyalogösvény vezetett a begyre, melyről élesen láthatóvá vált a falu képe. A pirosán fénylő háztetők apró fészkekre emlékeztették. Ezt a világot csak a könyvekből ismerte. Sohasem volt határozott elképzelése a faluról. Sár, piszok, sötétség, elmaradottság. _—ennyi volt számára ez a fogalom, de most látnia kellett, hogy ezeken kívül még sok minden tartozik bele a falu fogalmába. Nem tudott számot adni magának az érzéseiről. Tegnap óta mintha kicserélték volna. Kihúzták alóla a talajt- s most egyszerre megrendült alatta a világ. Minek is jött ide Bartoßra? Pihenni0 Fihenni. de ismerkedni is és talán le is számolni egy csomó függőben levő kérdéssel. Még mindig ott tartott, hogy az élete legfontosabb problémái rendezetlenül várakoztak. Gergelynek igaza van: -itt az ideje, hogy ő is gyökeret verjen. El kell búcsúznia az ifjúság hazug illúzióitól, komoly férfinek kell lenni, aki mer dönteni -sorsa felett, Miért is irtózott mindeddig a vidéki valóságtól? — Az élet itt kerékbetöri az embert, — hajtogatta makacsul, de kell-e csakugyan kerékbe törni? Egyre feljebb emelkedett a- köves talajon, melyet kétoldalt rügyező'cserjék fedtek. A szemI közti domboldalon élesen vált ki a templom .fehérsége s valahol messze egy vékony folyócska keskeny ezüstös szalagja kígyózott a tavaszi délelőttiben. Délre -szántóföldek barnállottak a lankás oldalakon. Valahol ott lehet Gergely földje is. Vájjon ki műveli a pap földjét, ezt elfelejtette megkérdezni . . . Milyen szép lehet itt a nyár. az' aratás. Életében egyszer találkozott, a falusi nyárral, apró kisgyerek volt s a szülei nyaralni vitték egyik rokonukhoz, de úgy tudja, hogy az valami gyönyörű volt. Érett, sárga buzatenger- ben sétáltak s az alkonyodó mezők varázsos világában apró, fény testű bogarak röpdöstek . . . Régen volt mindez s ma már olyan, mint efy álom . . . A tavaszi reggel ezüstös, friss csobogása a vidék minden porszemén a nap ezernyi sugarát veri vissza. A ragyogó fény -beléfolyik a tárgyak leikébe és a tanító sápadt arca kigyiul egy ismeretlen öröm mámorában. Delet harangoznak, amikor cipője ismét, a parókia kövezett útját kopogtatja, Gergely a nagy karosszékben ül és egy gazdasági szakmunkát tanulmányoz a helyes trágyázásról. Mostanában gyakran foglalkoztatják ilyen kérdések. Hetenkint egyszer előadást, kell tartani a népmiivelődési egyletben gyakorlati gazdasági kérdésekről. Ezeken az előadó-estéken a paraszti élet minden fontos kérdése szóba kerül és Gergelynek alaposan lábára, kell állnia, ha fel akarja venni a versenyt a tapasztalt, idősebb gazdákkal. A népnek még úgy sincs elég bizalma hozzá. Kicsiny gazdaságával még nem tudott elég meggyőző példát mutatni a népnek. Egyelőre csak afóle könyvmolyt látnak benne, akinek a szavait bizony meg is kritizálják. Meg kell mutatnia a valóságban, hogy ért a dolgokhoz, csak akkor fogadják meg vakon a tanácsait. Ezek a heti gazdaelőadások valóságos gazdászt alakítanak Gergelyből. Valahányszor előadást tart, jóelőre áttanulmányozza a kérdést, meghozatja az idevágó irodalmat, ezzel is csökkentvén szerény papi jövedelmét és azonnal figyelembe veszi a. sajátos bartosi viszonyokat. Ismeri már a talajt, tudja, hogyan értelmezze a szakmunkák tanácsait. De ismeri a népet is, akivel csinján kell bánni. Eleinte nehéz volt eleget tenni az embereknek, akik makacson elleneszegültek minden újításnak és csak fáradságos, türelmes munkával tudott, eredményt, elérni köztük. Gergely a saját gazdaságán belül érvényesítette az uj’abb módszereket 8 mivel ezek itt beváltak, a nép is -hajlamosabb lett némely ujitásra, Egyelőre sok a tennivaló és a fiatal pap, ha meg akar maradni a nép kegyében, necsak az istenes élet terén járjon elől jó példával, necsak a vasárnapi Iskola kegyes vezetésével tűnjék ki, hanem a nép gazdasági apostola, is legyen. — Nagyon sokat várnak nálunk a paptól — mondotta az ebédnél Gergely. — Nincs egyetlen szabad pillanatom, a község ügyei annyira igén,; be vesznek. Persze, a családi élet is megsínyli ezt. A feleségem úgy dolgozik, mint egy közönséges munkásasszony. Nem ismerünk szórakozásokat, úgy élünk, mint az aszkéták . . . Bort töltött és hangosan nevetett. — Emlékszel, Péter, mi volt a kedvenc tudományom? — A fiuk szociológusnak tiszteltek. Előadásokat. tartottá! a társadalom -fejlődéséről. A -pap szürke szemei az emlékezés melegségétől fónylettek. — Dürkheim volt az ideálom. Eredetiben olvastam a munkáit. A társas -életnek és magának a társadalomnak a kialakulása foglalkoztat,ptt ; . . Régen volt. A könyvek még megvannak, de nincs időm olvasni őket. A feleségein nagytakarításkor előszedi őket a könyvszekrény sarkából, ilyenkor találkozom velük én is. Minek tartogatom őket?... Talán, mert a múltra figyelmeztetnek . . . Egy nagy cél, egy sokáig visszajáró álom emlékei. Bizonyítékai annak, hogy valaha több, nagyobb akartam lenni, fnint, falusi lelkész ... A magyar Dürkheim, talán egyetemi tanár, tudós, vagy valami ehhez hasonló. Azt hiszem, mindnyájan tartogatunk lelkünk legbensejében egy ilyen álmot. Tudjuk róla, hogy sosem lesz valóság és mégis szeretjük, titokban elővesszük, megsimogátjuk. Egy kissé a fiatalságunkat látjuk benne, azt. a fiatalságot, melyben nem volt semmi józan mértékletesség, csak lelkesedés, vágy, szeretet . . . Én olyan öregnek érzem magam, Péter . . . — Egyidősek vagyunk. A pap keze megérintette a tanító karját. — Látszatra, Péter — mondotta, — csak látszatra. A szemüveges, sovány fin majdnem hogy elkacagta magát. Micsoda visszás állapot! Ez az •ember beszél itt neki öregségről, fáradtságról . . . É.s éppen neki beszél erről . . . Nem tudott szólni. Egy darabig mindketten hallgattak. — Szeretném, ha helyes képet nyernél az életemről — szólalt meg végre Gergely. — Amit eddig láttál, az egy sorsával megelégedett kispolgár bé-kés idilliéként tűnhetik fel előtted. Holott nem igy van. Reggel azt mondtad, hogy én eljutottam valamihez, gyökeret vertem. Hát, igen, mindenki eljut valamihez. A kérdés csupán az, hogy ide akartam-e eljutni. Most nem -panaszkodni akarok, csak beszámolni, mert úgy érzem, hogy neked, sőt egyedül csakis neked tartozom ezzel a beszámolóval. Valamikor hosszú időket töltöttünk el együtt örömben és bajban. Közvetlen közelből figyelhetted a fejlődésemet. Hősies fiatalságunk 6záz és száz emléke mind arról beszél, hogy én világéletemben olyan ember voltam, aki nem elégszik meg a már meglévővel, hanem mindig többre vágyik. Diákkoromban jeles tanuló voltam, önképzőkör! elnök, később ünnepi szónok, tudományos kutató és sok más. Miért mentem én papnak, hißzen tudhattam, hogy ez a pálya mis feladatokat tartogat a számomra? Er-kölcai énem választása volt ez és sokáig nem tudtam elképzelni, hogyan rendezem be az életemet később. Mindketten cigarettára gyújtottak, Gergely a sarokból uj borosüveget bontott fel. Péter nem bírta levenni tekintetét a falon függő képről. *' — Y&ge következik járási szociális ház épül Losoncon LOSONC. — A losonci szociális és népegészségügyi intézmények vezetői már évek óta foglalkoznak azzal a tervvel, hogy a különböző szo- ciál-higiéniai intézményeket egy közös épületben foglalják össze. Ez a terv most a megvalósulás stádiumába jutott. A járási gyermekvédő egyesület ugyanis, amely a losonci járásbíróság épületében külön hi- vatalt tart fenn, az elmúlt hónapokban széleskörű agitácíót inditott, hogy az intézmény felépítéséhez szükséges összeget megszerezze. Munkáját teljes siker koronázta, amennyiben sikerült az állami és a tartományi hivatalok hozzájárulását biztosítani. A népjóléti minisztérium vállalta az építkezés egyhatod részét, ami körülbelül 120.000 koronának felel meg. az országos választmány 120.000. a losonci járási választmány 100.000 -koronát szavazott meg, Losonc város "képviselőtestülete 50.000 koronát és megfelelő ingyentelket adományozott erre a célra. Az uj kétemeletes épület, amely a város egyik igen szép részén, a ■Siikey-ueca mentén lévő kert- negyedben fog felépülni. Járási Szociális Háznevet fogja viselni s benne az összes szociál- hygiéniai intézmények elhelyezést nyernek és pedig: a Masaryk tiidővészeíleni liga és a Vörös- kereszt egyesület ingyenes vendéglője, a munkanélküli fiatalság otthona, a járási pályaválasztási tanácsadó szerve s az iskolafogászat. Az épület emeleli szárnyain fog elhelyezést'nyerni a ..Gyermekotthon”, ahol «az árva és beteg gyer-j inekek a csecsemőkortól kezdve megfelelő gondozásban és ápolásban részesülnek az erre a célra kiképzett missziói testvérek beállításával. Ezt al gyermekotthont 50 gyermek részére fogják berendezni a korszerű szociális és egészségügyi szempontok figyelembevételével. A feltételek szerint az építkezést még ebben az évben meg kell ke-zdeni. Az iuj, valóban' közhasznú intézmény felépítésével Losonc város is egy értékes középülettel fog gyarapodni. TÖmeghatasztróía az alexandriai kikötőben! ALEXxANDRIA. — Tegnap reggel az alexand- jj riai kikötőben borzalmas tömegszer2ncsétlenség \ történt. Mohamedán zarándokok az- Aiexandriá- f hoz tartozó szigetek egyikén egy hires mohámé- j dán sirt kerestek fel. Ezután kétárbocos vitorláshajóval tértek vissza. A hajók a kikötő bejáratánál felborultak. Mindössze négy embert tudtak megmenteni, 64 embert az áramlás elsodort. Valószínűleg mind megfulladtak. Eddig mintegy 30 holttestet tudtak kihalászni. *
