Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-26 / 194. (4340.) szám
XVI. évf. 194. (4340) szám • Csütörtök • 1937 augusztus 26 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több, Eff/es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, ül. emelet. • • TELEFON: 303-11. 9 9 SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHA. Franco-paces az utolsó pillanatban Santander nemzeti érzésű lakossága birtokába vette a várost A baszk kormány egy angol hadihajón elmenekült - Galan vezérkari főnők szökése - Asturia egyedül maradt - - A nemzeti hadsereg tiz kilométerre a várostól Davila tábornok 25.000 foglyot ejtett ban álltak a város határától. Az ünnepélyes bevonulás, amely a város teljes fellobogózása mellett fog történni, csütörtökön folyik le, addig egyetlen nemzeti katona sem lép Santander- be, A sántán déri hadsereg két héttel ezelőtt még hatvanezer emberből állott Most legfeljebb 20 ezer fegyverképes kormánykatona maradt, aki Aszturiába menekült, de elsietett szökésekor tüzérségének és egyéb felszerelésének legnagyobb lljabb hírek Santanderből SANTANDER-FRONT. — A Havas-Ügynökség jelentése szerint Santander lakossága fellázadt a baszk kormány ellen. Az uccákon véres küzdelmek folynak. Egy későbbi jelentés szerint szerdán délután 13 óra 30 perckor a kormány hivatalai kijelentették, hogy a várost átadják Francának. A hatalom kicsúszott a santan- deri hatóságok kezéből és a baszk kormány kénytelen volt a hatalmat átadni a város nemzeti érzésű lakosságának. Az uccai harcok hírét megcáfolják. Franco osztagai hat kilométerre állnak Santandertől és előkészítik a bevonuA baszk kormány utolsó pillanatai LONDON. — A „Keith“ nevű angol hadihajó kedden este a franciaországi Saint Jean de Lukból kifutott a spanyol- országi Cabo Majorba, hogy a baszk kormánynak Santanderben levő tagjait és Aguirre elnököt, valamint a Santanderben maradt brit állampolgárokat fedélzetére vegye. A santanderi brit konzult és a követség tagjait a hajó ugyancsak elszállítja. Ezzel a baszk föld autonóm kormánya végleg elhagyja országát. Santandert a nemzetiek minden oldalról elvágták a külvilágtól és a kikötő előtt erős a flottablokád, úgy hogy Aguirre csak külföldi hadihajón tudott elmenekülni, ami valószínűleg azt jelenti, hogy a háború végéig nem hagyhatja el Angliát. részét Santanderben hagyta. A nemzetiek zsákmánya óriási. Egy százezres hadsereg teljes felszerelése birtokukba került, a készülő ágyuk és tankok százai és rengeteg felhalmozott muni- dó, amivel Santander hónapokig védhette volna magát. Az offenziva alatt a nemzetiek 25.000 foglyot ejtettek, mig 15—20.000 kormánykatona szétfutott. A nemzeti Spanyolországban óriási a lelkesedés. lást, amely valószínűleg csak csütörtökön fog megtörténni. A nemzetiek sok ezer foglyot ejtettek és rengeteg hadianyagot zsákmányoltak. Elsőnek a „vörös láng“ nevű novarrai önkéntes sereg jutott Santander közelébe. Az egész santanderi tartomány ellenállás nélkül megadja magát a nemzetieknek és a milidakatonák ezrével szöknek át Francoékhoz. A kormány osztagok legnagyobb része, főleg a tisztek és a politikusok elmenekülhettek. Asturiába, még mielőtt a nemzetiek elvágták a Gijonba vezető útvonalakat* A nemzetiek Navarra-dandára Solchaga tábornok vezetése alatt kedden délután 17 órakor bevonult Torrelavegaba és ezzel elvágta Santander utolsó összekötő útját Asturiával. A nemzetiek még az esti órákban tovább nyomultak a tengerig és a várostól két kilométerre levő főútvonalat is megszállták. A Santander tartományban levő köztársasági csapatok, igy tehát a tengerről és a szárazföldről egyaránt he vannak kerítve és elmenekülésük nehézzé vált. Hetek óta Franco gépei mindennap háromszor megjelennek a város fölött és óriási mennyiségű bombát dobnak Santan- derre. A nemzetiek hivatalos jelentése szerint az elmúlt tiz nap alatt Franco csapatai A baszkok sorsa PRÁGA. —' A baszkok ezeréves történetének végetér egy rövid és büszke korszaka. A baszkok maradványai a pyrreneusi félsziget őslakosságának, akik valószínűleg még a keltáktól erednek. Spanyolországban 500.000, Franciaországban 120.000 baszk él, mig Délamerikában 100.000. Számuk tehát összevéve sem több, mint a szlovenszkói magyarság száma s most külön országgal rendelkeztek. Az elmúlt években a kisnép története tele volt tragikus korszakokkal. Teljesen szabadok sohasem voltak, kivéve az elmúlt néhány hónapot, amikor a valenciai kormány kénytelen-kelletlen teljes önállóságot biztosított a baszkoknak, hogy szövetségeseknek megnyerje őket. Az euzkadei (igy nevezik a baszkok saját nyelvükön országukat) kormány megalakult és élére Aguirre került, akit előbb a világ csak mint Spanyol- ország egyik legjobb labdarugóját ismerte. Az elmúlt században a baszkok elnyomása e legnagyobb volt. Nyelvüket betiltották és iskoláikat beszüntették. Néhány hónapig, szörnyen küzdelmes időben a baszkok urai voltak országuknak, de senki előre nem tudhatja, vájjon még egyszer fölvirrad-e szabadságuk napja. Annak ellenére, hogy a polgárháború kezdetén a baszkok területét azonnal elvágták kormány-Spanyolországtól, a baszkok, akik kiváló ipari segéderőkkel rendelkeztek, hősiesen küzdöttek a nemzetiek ellen. De Valencia az ígéretek ellenére nem támogatta éket s igy lelkesedésük megcsappant. Egyre tfcbb kritikai hang jelentkezett Valencia ellen, mert Negrinék állítólag becsapták a baszkokat. Valencia valószínűleg azért nem teljesíthette ígéretét, mert saját országában is sok dolga akadt. Még nagyobb hibát követtek el a katalánok, akik földrajzilag közelebb állottak a baszkokhoz és könnyebben a szorongatott kis nemzet segítségére siethettek volna. De a katalánok egyetlen ujjúkat sem mozgatták, mert nem helyeselték a baszkok határozott katolikusságát. Ezt több baszk és katalán tárgyalás alatt a barcelonai radikális kormány ki is jelentette és a támogatásnak azt a föltételt szabta, hogy a baszkok szakítanak tradiciós vallásosságukkal és szocialista államot alakítanak, amit azonban a baszk hazafiak nem akartak teljesíteni. Hajóuton Valencia nem támogathatta Bilbaói és Szantandert, mert Franco a tengeren túlsúlyba került. így hát a baszkok önmagukra voltak utalva. Bilbao ostroma rendkívül sokáig tartott, mivel a baszkok hatalmas erődöket építettek és jólfölszerelt, százezres hadsereggel rendelkeztek. Bilbaoból a kormány csak akkor vonult ki, amikor Franco győzelme biztossá vált. így kikerülték a fölösleges vérontást és Bilbao határtalan gazdagságával sértetlenül Franco kezébe került. A baszkok elfoglalt fővárosával Franco rendkívül enyhén bánt: az elfoglalás óta egyetlen kivégzésről sem érkezett hivatalos jelentés. De az úgynevezett „fueros“-t, a baszkok autonóm jogait elvette a zendülő tartományoktól, mig a szomszédos baszk tartomány, az, amely kezdettől fogva Franco pártján állt, Bilbao elfoglalása után jutalomként teljes baszk kulturális autonómiát kapott. Állítólag a nemzetiek szándéka az, hogy a baszkok megnyerésére idővel teljes kulturális autonómiát adnak az egész baszkföldnek. Az utóbbi hetekben, különösen Bilbao elfoglalása óta, a baszkok csalódása Valenciában teljessé vált, mert a kormány egyrészt nem juttatta el baszk földre azt a légi segitA FRANCIA-SPANYOL HATÁRON. — A szalamancai rádió szerdán délután 14 óra 45 perckor közölte, hogy a nemzeti ügy hívei a csendó'rség segítségével Szantander- ben föllázadtak és birtokukba kerítették a várost. Davila tábornok nemzeti csapatai csütörtökön bevonulnak Szantanderbe. A szalamncai rádió a következőket közli: „Mig a 8zantanderi hadsereg meggyorsította visz- szavonulását, a nemzeti ügy hívei Szantan- derben a csendőrökkel egyesülve, vérontás nélkül megszállották a kormányépületet, hogy meggátolják a radikális elemeket a város elpusztításában. Csapataink négy osztaga közeledik Szantanderhez és holnap bevonul a városba. Szantander teljesen a nemzetiek kezében van.“ A baszkok utolsó városának birtokbavételéről a következőket jelentik: A kormány- csapatok vezetősége a keddről szerdára virradó éjjel kiürítette a várost és megmaradt csekélyszámu hadseregével nyugat felé menekült. Torelavega fölött átjutottak a sötétség leple alatt a nemzetiek gyűrűjén és Galan tábornok, a szantanderi hadsereg volt vezérkari főnöke néhány ezer katonájával Tore- lavegától nyugatra ütötte föl ideiglenes főhadiszállását. Amikor Szantander nemzeti érzésű lakossága megtudta, hogy a kormány és a vezérkar néhány ezer miliciakatonával együtt elmenekült, a kormányépület elé vonult és óriási lelkesedés között birtokába vette a várost. A szantanderi csendőrség már kedden este találkozott a nemzetiek előőrseivel és közölte, hogy Szantanderben nemzeti puccs van készülőben. Ugyanakkor arról is értesítette Francot, hogy Galan tábornok elmenekült. Santander nemzeti érzésű lakossága megállapodást kötött a nemzeti gárdával, hogy a csendőrök támogatni fogják a nemzetieket a legfontosabb konnányépületek megszállásánál. Davila csapatai szerdán délután tíz kilométer távolságséget, amit ígért, hogy a baszkok Szantan- dernél eredményesen vehessék föl a harcot Francoékkal, másrészt a beígért fölszabadító offenzivák részben elmaradtak, részben csődöt mondottak. Amikor Bilbao elesett, Valencia pozitív Ígéretet tett arra, hogy a közeli napokban a madridi és az aragoniai fronton megindul a döntő támadás Franco ellen és a nemzetiek soha többé nem lesznek abban a helyzetben, hogy folytathassák az északi hadjáratot. A katalán offenziva a nagy beharangozás ellenére a huescai fronton teljesen elmaradt, a madridiak offenzi- vája pedig a brunetei fronton katasztrófával végződött. Hiába közeledett Negrin kormánya világnézetileg a baszkokhoz, hiába engedte meg ismét a katolikus istentiszteleteket Madridban, a baszkok bizalma megtörött s nem utolsó sorban ennek volt következménye, hogy Franco csapatai a szantanderi offenziva alkalmával aránylag könnyen hatolhattak előre a rendkívül nehéz terepen, s a baszkok nem akadályozták meg előnyomulásukat. Egyre többen szöktek át a baszk táborból Francohoz, úgyhogy a nemzetiek nemcsak legyőzött, hanem lélekben is megváltozott baszkokat találtak a tartományban. Ha Francoban elég politikai ügyesség és nagylelkűség van, akkor Viscaya mintára visszaadja a ^többi tartománynak is szabadságjogait s ezzel végérvényesen megnyeri a baszkok szivét, akik az elmúlt hónapokban a többnyire idegen tartományokból jött milícia kivételével amugyis egyre jobban hajlottak a katolicizmussal közösen haladó nemzetiek oldalára s az egyetlen ellentétet közöttük az autonóm jogok jelentették. Végzetes hiba volna a spanyol nemzetiek részéről, ha a baszk kisebbségnek nem adnának messzemenő autonóm jogokat, ezt egész Európa kívánja a hősiesen küzdő kisnép sr.ámára, — de bizonyára teljesen megnyeri a nemzeti érzésű és 3 marxizmustól irtózó katolikus baszkokat abban az esetben, ha nemcsak vallási, hanem nemzeti szabadságot is hoz az északi tartományokba.
