Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-25 / 193. (4339.) szám

XVI. évf. 193. (4339) szám • Szerda ■ 1937 augusztus 25

ElOfízetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki,, külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl kéfres melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Eg/es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

SzerkesztOség: Prága 11., Panská ii 1 i c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. « C

SÜRGŐNYC1M HÍRLAP, PRflHfl.

A santanderi oiíenztva második leívonása

A nemzetiek elfoglalták

Castro Urdialest- Franco keletről is megkezdte az offenzívat Santander ellen - Giral genfi panasza - A földközitengeri hajóforgalom problémái

SifeKääiSSEE

süllyesztette a benzinszállitó „Campeador“ spanyol kormány gőzöst

2* Augusztus 13-án a „Conde Abasolo“ kormánygőzöst süllyesztették el az olasz hadihajók.

3. Augusztus 15-én a „Ciudad de Cadis“ kormánygőzöst egy ismeretlen tengeralattjáró elsüllyesztette.

4. A spanyol kormány hangsúlyozza, hogy mindezek a tények nyugtalanitóan hatnak a világ közvéleményére. A helyzet feszültté vált, mert a Földközi Tengeren nem nyugodt és biztos többé a hajózás.

5. A spanyol kormány a 11. cikkely érteimében, amely fenyegető háborús veszedelemről szól, követeli a tanács összehívását.

A spanyol jegyzék lényegében Olaszország újabb megvádolását jelenti s ezért nem valószínű, hogy a népszövetség komolyan foglalkozni fog vele, mert Genf nem akarja megnehezíteni az angol-olasz tárgyalásokat*

Ismeretlen repülők bombáztak egy angol kereskedelmi hajót

GIBRALTÁR. — A marseillei rádióállomás jelentése szerint ismeretlen repülőgéA nemietiek Torelavetánál

TORELAVEGA. —■ Toreíavega elfoglalása küszöbön áll. Az amerikai újságírók jelentése szerint Franco katonái a közeli órákban valószínűleg bevonulnak a városba, mert már az elővárosokhoz közelednek. A valóságban a városba való bevonulás időpontja teljesen a nemzetiektől függ, mert a santanderi hadsereg ezen a frontszakaszon alig gördít ellenállást a nacionalisták útjába. Ha Franco elfoglalja Torelavegát, akkor a santanderieket az a veszedelem fenyegeti, hogy a nemzetiek elvágják visszavonulásuk útját Gijon felé. A Santanderből

pék a Földközi-tengeren bombázták a „Noemijulia“ angol teherszállító gőzöst* Az 528 és 529-es jelzésű repülőgépekre fehér és fekete keresztek voltak festve. Az angol gőzös vasércet szállított Tuniszból Barcelonába. A gőzös elmenekült.

A Daily Express az angol lobogó alatt utazó gőzös megtámadásával kapcsolatban felveti a földközi-tengeri kereskedelem problémáját. Az angol kormány a legközelebbi ülésen foglalkozni fog ezzel a kérdéssel és követelni fogja, hogy összeírják azokat a hajókat, amelyek brit kereskedelmi lobogó alatt közlekednek, de külföldi legénység van fedélzetükön és külföldi megbízásból kereskednek. Ilyen hajó hatvan van a Földközi-tengeren s ezek okozzák a különböző bonyodalmakat.

Uj valenciai parancsnok a keleti fronton

VALENCIA. — A kormány a keleti hadsereg parancsnokává Juan Hernandes Saras ia tüzérezredest nevezte ki, aki 1936 júliusában Giral kormányában hadügyminiszter volt.

Gijonba vezető egyetlen vasútvonal Tore- lavegán fut át. A tenger a nemzetiek frontjától alig van tiz kilométerre és a vidéken uralkodó Vienoles hegyet a nemzetiek már elfoglalták. Erről a hegyről ellenőrizhetik a partig terjedő útvonalakat. A vasútvonalat a nemzetiek tüzérsége hajnal óta bombázza. A tiszta időben a nemzetiek légi hadereje is nagy tevékenységet fejt ki és az éjszaka folyamán bombázta Torelavegát. Kedden reggel negyvennyolc nemzeti bombavető és vadászrepülőgép szállt föl és pusztító légi támadásokat intézett a santanderi front valamennyi kormánypárti állása ellen.

Nyilatkozatok

a kisebbségekről

(sp) PRÁGA. .— A belpolitikai élet látszólagos nyugalmában Benes köztársasági elnök megkezdte rendes őszi utazásait, s mint tavaly is, legelőször olyan határvidéket látogatott meg, ahol csehek és németek együtt élnek. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy mindenekelőtt Olmützöt kereste föl, a cseh katolicizmus erős várát, mintegy dokumentálni kívánván, hogy a kibékülés a huszita Prága és a katolikusok között teljessé Vált. De az sem véletlen, hogy a katolikus városból azonnal Witkowitzba sietett a köztársaság legnagyobb kohói közé, s itt, ahol az ágyukhoz szükséges vas készül, leszögezte bizalmát a köztársaság erejében és elszántságában. Az elnöki ut műsora tökéletes: Witkowitz ma tényleg a köztársaság egyik legfontosabb helye, gyakorlati bázisa a fölkészültség ama politikájának, amely négy-öt év óta átvette a régi politika helyét.

S mint mindig, az elnök ez alkalommal is nyilatkozott a kisebbségi kérdésről. Nyilatkozatát akaratlanul szembe kell álíitani Dérer miniszter legutóbbi lomnici beszédének ugyanerre a problémára vonatkozó részével, mert jellemző az ellentétük. Benes elnök mint tavaly, az idén is nagyon helyesen megállapította, hogy a kisebbségi kérdés nincs megoldva, s mindent el kell követni rendezésére. Dérer, mint tavaly,*s mint annyiszor máskor, ismét megállapította, hogy a kisebbségi kérdés meg van oldva, s a nemzetiségek mindent megkaptak. Bizonyos stereotip megállapítások lassan-lassan hozzátartoznak már belpolitikai szólamaink obiigát rekvizitumaihoz, s olyan biztosan elhangzanak, mint ahogy a fákról lehullanak a levelek. Közben semmi nem történik. A reichenbergi beszéd óta a német—cseh helyzet változatlan maradt. Történtek ugyan papiros-megállapodások, de az erőviszonyok egyformák. Magyar viszonylatban az uj kisebbségi politika beharangozása, azaz egy év óta ennyi sem történt. Hol vannak az „aktivizmus“ eredményei? Hol vannak a nagyszabású intézkedések és engedmények, amelyekkel a kisebbséget ki kell engesztelni? Még csak a magyar katedrát sem kaptuk vissza Pozsonyban azóta, amióta az uj éra nagy garral be- harangoztatott, pedig ez valóban lapália többi nagy kívánságunk mellett. Minden a beharangozásnál maradt, s az egyetlen i,óriási“ aktivista pozitívumunk, amit kaptunk, az volt, hogy Hodza miniszterelnök lejött Komáromba egy háziünnepünkre, s megállapította, hogy Jókai egészen tehetséges mesemondó volt.

Évek jönnek, évek múlnak, a stereotip és obiigát kijelentések megtörténnek a kisebbség szent jogairól, de semmi nem változik. BeneS elnök megállapítja, hogy meg kell oldani a kérdést, Dérer bejelenti, hogy már megoldották — s Kronosz Isten tovább csavarja az idők fonalát. Mi várunk, remélünk és —' csalódunk, gyengülünk.

Egyetlen mulatságunkul azok a vidám történetfilozófiai fejtegetések szolgálnak, amelyekkel e napokban a Tátralomnicra rendelt ,,szabadegyetemeseket" szórakoztatják a prágai előadók a kisebbségi és a dunai kérdésekről. Tisztában vagyunk e „középeurópai iskola“ megrendezésének hátterével, tudjuk, hogy a legegyoldalubb propagandacélokat szolgálja, egy kis ingyen nyaralást, s azt is tudjuk, kik v&BZO/táí benne részt, sőt ismerjük a

CASTRO URDIALES. — A nemzetiek oldalán harcoló „fekete nyíl“ önkéntessereg hétfőn délután elfoglalta Castro Urdialest, a santanderi front keleti erődjét. A nemzeti csapatok délután 13 órakor elérték a város főterét. 15 órakor a megszállás befejeződött. A kormánycsapatok még az elmúlt éjszaka elhagyták a várost. Robbantóosz- fagok felrobbantották a hidakat és a fontosabb összekötő utakat. A robbanások reggel kilenc órkor történtek, amikor egyszerre féltonna dinamit robbant föl. A kikötő emelődarui és a hajógyár megsemmisültek. Tizenegy órakor az utolsó kormány katonák is elhagyták a várost. A Castro Urdiales közelében levő Altos Hornos ércbányát a visszavonulók ugyancsak tönkretették. A kár itt egymillió pezetára rúg.

Castro Urdiales 12.000 lakosú megerősített város. Festői környezetben fekszik egy sziklás félszigeten. A kikötő kicsiny, de kitűnő. A város közvetlen környékén értékes ércbányák vannak. Bilbao elfoglalása után a nemzetiek Castro Urdiales közeiéig jutottak, de offenziváujkat a brunetei kor- mányoffenziva miatt kénytelenek voltak félbeszakítani. Franco jelenleg elsősorban dél felől nyomul Santander ellen, de Castro Urdiales elfoglalása most azt mutatja, hogy a nemzetiek keletről is támadásba mentek át.

Valenciai panasz Olaszország ellen

GENF. — A valenciai kormány hétfőn este jegyzéket adott át a népszövetségnek. Ez a jegyzék bizonyára a szeptember 10-én kezdődő közgyűlés középpontjában fog ál- laní. Giral spanyol külügyminiszter jegyzékében rendkivüli tanácsülés összehívását kérte, hogy a hatalmak foglalkozhassanak a valenciai kormány panaszaival. A népszövetség illetékes körei nem tartják valószínűnek, hogy a tanácsülést összehívják, de a közgyűlés foglalkozni fog a spanyol kérdéssel'. Giral jegyzékének főbb pontjai a következők:

1. Augusztus 11-én két olasz hadihajó elrésztvevők egyik-másikának nézeteit is, amelyek nem éppen nevezhetők azonosnak az iskola rendezőinek nézeteivel. Gyönyörű halandzsa folyik Lomnicon, merész dilettantizmus, amit lehetetlen komolyan venni. Nem is szóltunk volna hozzá, ha nem olvastuk volna el Dérer miniszter előadását és nem csodálkoztunk volna tartalmán. Nem mint egy politikus müvével foglalkoztunk a tanulmánnyal, hanem mint egy történész fejtegetéseivel s megleptek az uj cso- portositások és osztályozások, amelyekkel a mü minden tudományos kutatással ellentétben a mfcgyar és az európai történelmet kezeli. A részletekbe nem bocsátkozunk, csak a beszéd két jellemző tulajdonságára kívánunk rámutatni. Az első egy érdekes ellentmondás. Dérer arra hivatkozik, hogy a 19. és 20. században feltartózhatatlanul megvalósul a modern történelem nagy tendenciája: a különböző államokban, különböző fennhatóságok alatt élő néprészek egyesülnek és nemzeti egységgé tömörülnek. így alakult ki a nagy olasz állam, mely a világháborúban utolsó részeit is magába ölelte, igy Jugoszlávia s igy Csehszlovákia is. A köztársaság ennek a feltartózhatatlan európai fejlődésnek eredménye s léte éppen ezért a történelem vaslogikáján alapszik. Az érvelés helyes. De nem veszi észre Dérer miniszter, hogy ezzel az érveléssel Hitler „veszedelmesnek és agresszívnak“ nevezett alaptendenciáját támasztotta alá, amely ugyanerre a néprészeket egyesitő vaslogikára hivatkozik, ha valamennyi német egy államba való tömörülését kívánja? Szerinte a legtöbb nép megteremtette már egységét Európában, sőt jóval túlnőtt a néphatárok keretein. — csak a németség nem tudta még egyesíteni idegenben élő s a központtal összefüggő törzseit. Dérer Hitler pangermanizmusát támogatja érve-