Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-25 / 193. (4339.) szám

XVI. évf. 193. (4339) szám • Szerda ■ 1937 augusztus 25 ElOfízetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki,, külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl kéfres melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Eg/es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja SzerkesztOség: Prága 11., Panská ii 1 i c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. « C SÜRGŐNYC1M HÍRLAP, PRflHfl. A santanderi oiíenztva második leívonása A nemzetiek elfoglalták Castro Urdialest- Franco keletről is megkezdte az offenzívat Santander ellen - Giral genfi panasza - A földközitengeri hajóforgalom problémái SifeKääiSSEE süllyesztette a benzinszállitó „Campeador“ spanyol kormány gőzöst 2* Augusztus 13-án a „Conde Abasolo“ kormánygőzöst süllyesztették el az olasz hadihajók. 3. Augusztus 15-én a „Ciudad de Cadis“ kormánygőzöst egy ismeretlen tengeralatt­járó elsüllyesztette. 4. A spanyol kormány hangsúlyozza, hogy mindezek a tények nyugtalanitóan hatnak a világ közvéleményére. A helyzet feszültté vált, mert a Földközi Tengeren nem nyugodt és biztos többé a hajózás. 5. A spanyol kormány a 11. cikkely ér­teimében, amely fenyegető háborús vesze­delemről szól, követeli a tanács összehívá­sát. A spanyol jegyzék lényegében Olaszor­szág újabb megvádolását jelenti s ezért nem valószínű, hogy a népszövetség komolyan foglalkozni fog vele, mert Genf nem akarja megnehezíteni az angol-olasz tárgyalásokat* Ismeretlen repülők bombáztak egy angol kereskedelmi hajót GIBRALTÁR. — A marseillei rádióállo­más jelentése szerint ismeretlen repülőgé­A nemietiek Torelavetánál TORELAVEGA. —■ Toreíavega elfogla­lása küszöbön áll. Az amerikai újságírók je­lentése szerint Franco katonái a közeli órákban valószínűleg bevonulnak a város­ba, mert már az elővárosokhoz közelednek. A valóságban a városba való bevonulás időpontja teljesen a nemzetiektől függ, mert a santanderi hadsereg ezen a frontszaka­szon alig gördít ellenállást a nacionalisták útjába. Ha Franco elfoglalja Torelavegát, akkor a santanderieket az a veszedelem fe­nyegeti, hogy a nemzetiek elvágják vissza­vonulásuk útját Gijon felé. A Santanderből pék a Földközi-tengeren bombázták a „Noemijulia“ angol teherszállító gőzöst* Az 528 és 529-es jelzésű repülőgépekre fe­hér és fekete keresztek voltak festve. Az angol gőzös vasércet szállított Tuniszból Barcelonába. A gőzös elmenekült. A Daily Express az angol lobogó alatt utazó gőzös megtámadásával kapcsolatban felveti a földközi-tengeri kereskedelem pro­blémáját. Az angol kormány a legközelebbi ülésen foglalkozni fog ezzel a kérdéssel és követelni fogja, hogy összeírják azokat a hajókat, amelyek brit kereskedelmi lobogó alatt közlekednek, de külföldi legénység van fedélzetükön és külföldi megbízásból kereskednek. Ilyen hajó hatvan van a Föld­közi-tengeren s ezek okozzák a különböző bonyodalmakat. Uj valenciai parancsnok a keleti fronton VALENCIA. — A kormány a keleti had­sereg parancsnokává Juan Hernandes Sa­ras ia tüzérezredest nevezte ki, aki 1936 júliusában Giral kormányában hadügymi­niszter volt. Gijonba vezető egyetlen vasútvonal Tore- lavegán fut át. A tenger a nemzetiek front­jától alig van tiz kilométerre és a vidéken uralkodó Vienoles hegyet a nemzetiek már elfoglalták. Erről a hegyről ellenőrizhetik a partig terjedő útvonalakat. A vasútvonalat a nemzetiek tüzérsége hajnal óta bombázza. A tiszta időben a nemzetiek légi hadereje is nagy tevékenységet fejt ki és az éjszaka fo­lyamán bombázta Torelavegát. Kedden reg­gel negyvennyolc nemzeti bombavető és va­dászrepülőgép szállt föl és pusztító légi tá­madásokat intézett a santanderi front va­lamennyi kormánypárti állása ellen. Nyilatkozatok a kisebbségekről (sp) PRÁGA. .— A belpolitikai élet lát­szólagos nyugalmában Benes köztársasági elnök megkezdte rendes őszi utazásait, s mint tavaly is, legelőször olyan határvidéket látogatott meg, ahol csehek és németek együtt élnek. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy mindenekelőtt Olmützöt kereste föl, a cseh katolicizmus erős várát, mintegy doku­mentálni kívánván, hogy a kibékülés a hu­szita Prága és a katolikusok között teljessé Vált. De az sem véletlen, hogy a katolikus városból azonnal Witkowitzba sietett a köz­társaság legnagyobb kohói közé, s itt, ahol az ágyukhoz szükséges vas készül, leszögez­te bizalmát a köztársaság erejében és el­szántságában. Az elnöki ut műsora tökéletes: Witkowitz ma tényleg a köztársaság egyik legfontosabb helye, gyakorlati bázisa a fölkészültség ama politikájának, amely négy-öt év óta átvette a régi politika helyét. S mint mindig, az elnök ez alkalommal is nyilatkozott a kisebbségi kérdésről. Nyilat­kozatát akaratlanul szembe kell álíitani Dérer miniszter legutóbbi lomnici beszédé­nek ugyanerre a problémára vonatkozó ré­szével, mert jellemző az ellentétük. Benes elnök mint tavaly, az idén is nagyon helye­sen megállapította, hogy a kisebbségi kér­dés nincs megoldva, s mindent el kell kö­vetni rendezésére. Dérer, mint tavaly,*s mint annyiszor máskor, ismét megállapította, hogy a kisebbségi kérdés meg van oldva, s a nemzetiségek mindent megkaptak. Bizo­nyos stereotip megállapítások lassan-lassan hozzátartoznak már belpolitikai szólamaink obiigát rekvizitumaihoz, s olyan bizto­san elhangzanak, mint ahogy a fák­ról lehullanak a levelek. Közben semmi nem történik. A reichenbergi beszéd óta a német—cseh helyzet változatlan maradt. Történtek ugyan papiros-megállapodások, de az erőviszonyok egyformák. Magyar vi­szonylatban az uj kisebbségi politika beha­rangozása, azaz egy év óta ennyi sem tör­tént. Hol vannak az „aktivizmus“ eredmé­nyei? Hol vannak a nagyszabású intézkedé­sek és engedmények, amelyekkel a kisebb­séget ki kell engesztelni? Még csak a ma­gyar katedrát sem kaptuk vissza Pozsony­ban azóta, amióta az uj éra nagy garral be- harangoztatott, pedig ez valóban lapália többi nagy kívánságunk mellett. Minden a beharangozásnál maradt, s az egyetlen i,óriási“ aktivista pozitívumunk, amit kap­tunk, az volt, hogy Hodza miniszterelnök lejött Komáromba egy háziünnepünkre, s megállapította, hogy Jókai egészen tehetsé­ges mesemondó volt. Évek jönnek, évek múlnak, a stereotip és obiigát kijelentések megtörténnek a kisebb­ség szent jogairól, de semmi nem változik. BeneS elnök megállapítja, hogy meg kell ol­dani a kérdést, Dérer bejelenti, hogy már megoldották — s Kronosz Isten tovább csavarja az idők fonalát. Mi várunk, re­mélünk és —' csalódunk, gyengülünk. Egyetlen mulatságunkul azok a vidám tör­ténetfilozófiai fejtegetések szolgálnak, ame­lyekkel e napokban a Tátralomnicra ren­delt ,,szabadegyetemeseket" szórakoztatják a prágai előadók a kisebbségi és a dunai kérdésekről. Tisztában vagyunk e „közép­európai iskola“ megrendezésének hátteré­vel, tudjuk, hogy a legegyoldalubb pro­pagandacélokat szolgálja, egy kis in­gyen nyaralást, s azt is tudjuk, kik v&BZO/táí benne részt, sőt ismerjük a CASTRO URDIALES. — A nemzetiek oldalán harcoló „fekete nyíl“ önkéntessereg hétfőn délután elfoglalta Castro Urdialest, a santanderi front keleti erődjét. A nem­zeti csapatok délután 13 órakor elérték a város főterét. 15 órakor a megszállás befe­jeződött. A kormánycsapatok még az elmúlt éjszaka elhagyták a várost. Robbantóosz- fagok felrobbantották a hidakat és a fonto­sabb összekötő utakat. A robbanások reg­gel kilenc órkor történtek, amikor egyszer­re féltonna dinamit robbant föl. A kikötő emelődarui és a hajógyár megsemmisültek. Tizenegy órakor az utolsó kormány katonák is elhagyták a várost. A Castro Urdiales közelében levő Altos Hornos ércbányát a visszavonulók ugyancsak tönkretették. A kár itt egymillió pezetára rúg. Castro Urdiales 12.000 lakosú megerősí­tett város. Festői környezetben fekszik egy sziklás félszigeten. A kikötő kicsiny, de ki­tűnő. A város közvetlen környékén értékes ércbányák vannak. Bilbao elfoglalása után a nemzetiek Castro Urdiales közeiéig ju­tottak, de offenziváujkat a brunetei kor- mányoffenziva miatt kénytelenek voltak félbeszakítani. Franco jelenleg elsősorban dél felől nyomul Santander ellen, de Castro Urdiales elfoglalása most azt mutatja, hogy a nemzetiek keletről is támadásba mentek át. Valenciai panasz Olaszország ellen GENF. — A valenciai kormány hétfőn este jegyzéket adott át a népszövetségnek. Ez a jegyzék bizonyára a szeptember 10-én kezdődő közgyűlés középpontjában fog ál- laní. Giral spanyol külügyminiszter jegyzé­kében rendkivüli tanácsülés összehívását kérte, hogy a hatalmak foglalkozhassanak a valenciai kormány panaszaival. A népszö­vetség illetékes körei nem tartják valószínű­nek, hogy a tanácsülést összehívják, de a közgyűlés foglalkozni fog a spanyol kérdés­sel'. Giral jegyzékének főbb pontjai a kö­vetkezők: 1. Augusztus 11-én két olasz hadihajó el­résztvevők egyik-másikának nézeteit is, amelyek nem éppen nevezhetők azonosnak az iskola rendezőinek nézeteivel. Gyönyörű halandzsa folyik Lomnicon, merész dilettan­tizmus, amit lehetetlen komolyan venni. Nem is szóltunk volna hozzá, ha nem ol­vastuk volna el Dérer miniszter előadását és nem csodálkoztunk volna tartalmán. Nem mint egy politikus müvével foglalkoz­tunk a tanulmánnyal, hanem mint egy tör­ténész fejtegetéseivel s megleptek az uj cso- portositások és osztályozások, amelyekkel a mü minden tudományos kutatással ellentét­ben a mfcgyar és az európai történelmet ke­zeli. A részletekbe nem bocsátkozunk, csak a beszéd két jellemző tulajdonságára kívá­nunk rámutatni. Az első egy érdekes ellent­mondás. Dérer arra hivatkozik, hogy a 19. és 20. században feltartózhatatlanul meg­valósul a modern történelem nagy tenden­ciája: a különböző államokban, különböző fennhatóságok alatt élő néprészek egyesül­nek és nemzeti egységgé tömörülnek. így alakult ki a nagy olasz állam, mely a vi­lágháborúban utolsó részeit is magába ölel­te, igy Jugoszlávia s igy Csehszlovákia is. A köztársaság ennek a feltartózhatatlan európai fejlődésnek eredménye s léte ép­pen ezért a történelem vaslogikáján alap­szik. Az érvelés helyes. De nem veszi ész­re Dérer miniszter, hogy ezzel az érveléssel Hitler „veszedelmesnek és agresszívnak“ nevezett alaptendenciáját támasztotta alá, amely ugyanerre a néprészeket egyesitő vaslogikára hivatkozik, ha valamennyi né­met egy államba való tömörülését kívánja? Szerinte a legtöbb nép megteremtette már egységét Európában, sőt jóval túlnőtt a néphatárok keretein. — csak a németség nem tudta még egyesíteni idegenben élő s a központtal összefüggő törzseit. Dérer Hitler pangermanizmusát támogatja érve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom