Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-24 / 192. (4338.) szám
XVI. évf. 192. (4338) szám • Kedd • 1937 augusztus 24 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ■•'félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. ' Es/es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói es ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet 9 9 TELEFON: 303-11. © « SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRfiHfi. A kárpátaljai kommunisták Irta: R. Voiáry Aladár MUNKÁCS. —- Az államfordulat utáni első évek politikai életének egyik legkirívóbb jelensége a kommunista párt szertelen felduzzadása volt. S a kommunisták gyár tásában Kárpátalja vezetett, ahol a különböző választásoknál Moszkva előőrsei egyszerre és behozhatatlanul az élre szöktek. Volt idő, amikor a nemzetgyűlési választások eredményében a százezret is meghaladta Kárpátalján a kommunista szavazatok száma, mely 1935-ben is 75.000-en felül volt, ami annyit jelentett, hogy Oroszország után ebben a kis országban kellett látni a földkerekség legvörösebb darabját. A kommunista pártban Kárpátalján ke- ~ 's volt az öntudatos, a hivatásos kommuna, aki tisztában lett volna „a >tan“ fo- léser3va^ Kárpátalján a kommunizmusban k ^te nem is annyira politikai pártot, mint e al inkább vallásfelekezetet láttak hi- * az elégedetlenség és szegénység sfelekezetét. 3l ^magáénak semmit sem mondható, egy- f! Kevesebb megélhetést találó, egyre többet nyomorgó városi magyar proletár, a földreformból nem részesük magyar falusi földmunkás, törpebirtokos azt hitte, hogy politikai megnyilatkozásoknál, az urnáknál nem is lehet más, mint kommunista, ha egyébként hithü katolikus, református vagy zsidó volt is. (Sok ember buzgó imádsága mellől kelt fel és úgy ment, vagy a templomból indult el szavazni az istentagadó és istenkáromló kommunistákra!) És nem volt se szeri, se száma az olyan polgári gondol- kozásu egyéneknek sem, akik szerették nemzetüket, múltjukat és mégis a nemzettagadó, multgyalázó kommunistákra szavaztak csak azért, hogy mentül nagyobbat üthessenek arra az asztalra, amely mellől a kormány politikája ellen lehetett tiltakozni, mert az akkori közhit szerint a kommunisták a szélső ellenzék élén hadakoztak. De akiket a meggyőződés, a nagy osztozkodás reménye vitt a kommunista pártiba, azok sem láttak messzebb az orruknál. Mert például azt sem vették észre, hogy olyan kommunista vezetőknek lettek szekértolóivá, akik százezreket érő perzsaszőnyegekkel és más drágaságokkal telt otthonukból, Nizza friss emlékeivel a szemükben, a bár-asztalok mellől távozva vezették őket álrohamra a vagyonosak, a magántulajdon ellen s azt sem látták,, hogy „a szegények pártjá“-ban sokszor olyan embereknek lettek követői, kik házat építtettek, szőlőt vettek, megvagyonosodtak a kommunista politizálásból és agitátoroskodásból. Egyes kormánypártokat kezdettől fogva az őszinteség hiánya jellemezte. A vizhir- detés és a borivás szemszuró példáit szolgáltatták. (Például a szocialisták szegénységi fogadalmat tesznek a nagy nyilvánosság előtt és a nemzetköziség eszméire esküsznek, de azért senki sem gyűjtötte olyan hévvel és szép eredménnyel a vagyont, a százezreket, mint e párt legtöbb vezetője és senki sem volt olyan elfogultan cseh, mint éppen e párt elöljárói. Az agrárok is kezdettől fogva a földosztást, a kamatleszállítást, adósságrendezést hirdetik, noha csupa nagybirtokosokból, szeszgyárosokból és bankigazgatókból áll — legalább is Kárpátalján —’ a vezérkaruk, akiknek mind FOLYTATÁS A1?: ^ Benes elnök Morvaországban „Minden kisebbséget megilletik a demokrácia által biztosított logok ■ ■ ■ Az elnök német beszéde OlmOUben és Mährisch Osfrayban • > « „A fíáberus veszély csökkent, a komiméra még néhány évig farién; fog“ PRÁGA. — Dr. Benes Eduárd köztársasági elnök vasárnap kezdte meg régebben tervbevett utazását Morvaországban. Vasárnap délelőtt Ungarisch-Hradischt, délután pedig Olmützöt látogatta meg. Oimütz ben Schmiedl német alpolgármester német nyelven is üdvözölte a köztársasági elnököt. A fegyverkezés iá szolgálatot tesz a békének Az elnök olmützi beszédében kifejtette, hogy az európai konfliktusok közvetlenül és vitálisán érintették a csehszlovák államot. A nagyobb európai események nemcsak föld* rajzi fekvése miatt gyakoroltak befolyást az államra, hanem azért is, mert a belpolitikai uralmak és azok ideológiái Európában oly különbözők, hogy szükségszerűen érezhető, befolyásuk és a köztársaság lakói megérzik a demokrácia, a fasizmus, a nemzeti szocializmus vagy kommunizmus minden konfliktusát. Hangoztatta az elnök ama meggyőződését, hogy a háború utáni válság legsúlyosabb idején túl vagyunk. A gazdasági válság kétségtelenül helyet adott a föllendülésnek és e föllendülés bizonyára tartani fog néhány évig. Az európai külpolitikában nem várhatók újabb súlyos események a spanyol háború kitörése után. A belpolitikai uralmak különbözősége a következő években nem fogja többé fokozni a feszültséget, mert mindenütt kezd megerősödni a meggyőződés, hogy külső nyomással nem lehet megváltoztatni az egyes államok belső viszonyait. Szükség van a kölcsönös modus vivendi megteremtésére. Háborús konfliktus Európában belátható időn belül nem várható. A fegyverkezés módozatai világosan mutatják, hogy mely államblokkok állnak egymással szemben. Paradoxként hat, de valóban úgy van, hogy a fegyverkezés és a hadsereg tökéletesítése egyes államokban jő szolgálatot tesz a békének. A kisebbségek jogai Az elnök ezután német nyelven folytatta beszédét: — Valamennyi kisebbségnek az államban — mondotta Benes elnök — jogos igénye Van mindarra, amit számukra az állam demokráciája biztosit. Mindezt el is érhetik, ha demokráciában élünk. Ha azonban megszűnne a demokratikus uralom, úgy nálunk is kritikussá válhatnék a kisebbségek sorsa. Ha a nemzeti kisebbségek mindent el akarnak érni, amire szükségük van, csak azzal a föltétellel érhetik el, hogy ők maguk is igyekeznek az állam egész nyilvánosságát meggyőzni a demokratikus ideálokhoz való hűségűkről. Csak igy válhatnak egyenrangú partnerekké a többségi nemzet demokratikus elemeivel szemben. Ami azt illeti, nincsenek aggodalmai a német kisebbséggel mvrff iff fs szilárdságot; türelmet; nyugalmat és mindenekelőtt időt tart szükségesnek és mindeme tekintetben a legnagyobb bizalommal van a német polgártársak iránt. A konjunktúra tartóssága MÄHRISCH-OSTRAU. - Benes elnök ■már reggel fél kilenc órakor érkezett meg Máhrisch-Ostrauba. Az ünnepélyes fogadtatás a városházán volt, ahol többek között Pusch mérnök a német lakosság nevében németül üdvözölte az elnököt. Benes elnök a következőket mondotta válaszában: —- Az önök vidékét érintette a legsúlyosabban a gazdasági válság. Itt-ott hallok intő han'gokat, hogy az uj fellendülés tartósságát nem szabad túlbecsülni. Én is azon a véleményen vagyok, hogy újabb változás következhetik be. de meg vagyok győződve arról, hogy a konjunktúra jobb körülményei még egy ideig tartani fognak. Ha azonban változás is lesz, nem fog többé olyan súlyos válságot okozni, mint amilyet 1931 óta éltünk meg. A következő válság csak átmeneti természetű és kevésbbé mélyreható lehet. Ezután német nyelven folytatta beszédét Benes elnök. — A német lakosság számára kijelentem, hogy kormányunk el van határozva arra, hogy azokat az aíaptörekvéseket, amelyeket ez év tavaszán állapított meg, továbbra is eréllyel fogja keresztülvinni. Én magam alaposan és szüntelenül fogok dolgozni a kormánnyal együtt annak beváltásán, amiti a múlt évben Reichenbergben kijelentettem.! „Sok a tennivaló a kisebbségi kérdésben fik TROPPAU. —- A troppaui városházán hat óra előtt néhány perccel fogadták ünnepélyesen a város, a járás és a hatóságok vezetői a köztársasági elnököt. A város polgármestere cseh és német üdvözlőszavak kíséretében nyújtotta át az elnöknek az oklevelet, amely tanúsítja, hogy a junius 30-i rendkívüli közgyűlésen egyhangúlag választották meg Benes elnököt Troppau díszpolgárává. Az üdvözlésekre az elnök néhány szó csehnyelvü bevezetés után német nyelven válaszolt. — Megértem, — úgymond —, bogy Troppaut fájdalmasan érintette az, hogy elvesztette sziléziai székvárosi jellegét az államfordulat következtében. A veszteséget azonban pótolni lehet a gazdasági és kulturális fejlődéssel. Örömmel hallom, hogy a némettöbbségü városban teljes az egyetértés és ezen egyetértés csak úgy jöhet létre, ha a cseh és német nemzetiségű lakosság őszintén feltárja egymás előtt, hogy mik a sérelmei és ugyanígy kívánom én is, hogy körutamon S német lakosság őszintén és lojálisán ismertesse meg vele mindazt, ami nyomja és igazságtalannak tart. Két év óta behatóan foglalkozom a cseh és német lakosság együttélésének, de általában a köztársaságban élő kisebbségi nemzeteknek kérdésével. Gondosan figyelem mindazt, ami a háború óta történt a kisebbségi kérdésben és igyekszem megtalálni az igaz utat, ami a kérdés megoldásához vezet. Nem mondom, hogy nálunk minden tökéletes és minden megtörtént etekintetben, aminek meg kellett volna történnie, de az az egy bizonyos, hogy nálunk aránytalanul több történt, mint másutt. Bízom abban, hogy az együttműködés eredményeképen az itt élő népek megtalálják a számarányuknak megfelelő kulturális boldogulásukat. Az elnök ezután hivatkozott múlt évi Eisen- bergben tett megnyilatkozására és az ez év február 18-i megállapodásokra és hangsúlyozta, hogy a kisebbségi program megvalósítását a kormánykörök többsége valóban akarja. Olyan fel FOLYTATÁS A 2. OLDAL KÖZEPÉN Nem hunyom be szemeimet az elől, hogy nálunk is izgalom uralkodik bizonyos körökben a fennálló agitáció és propaganda miatt és hogy nagyon sok kritika és félreértés adódik, — De nem félek a problémától, szembenézek vele egész fontosságában, mert bízom abban, hogy államunk és kormányunk nem fog többé letérni a megkezdett útról. Már abban is nagy haladás észlelhető, hogy mindaz, amit ma mondok, már mind- __ két nemzet széles rétegeinek politikai meggyőződésévé vált. Ez nagy haladás és biztosíték arra, hogy e feladatunk sikerülni fog. — Biztosítom önöket arról, hogy a né- • met lakosság a köztársaság elnökében > olyan férfire talál, akihez mindig bizalommal fordulhat az alkotmány és demokrácia szellemében. A városházáról az elnök Witkowitzba hajtatott, ahová háromnegyed tiz órakor ér. kezett meg. A witkowitzi vasmüvek sziré- nazugással fogadták az elnököt és mintegy 15.000 munkás állt sorfalat az igazgatósági épülethez vezető utón. Itt Benes elnököt Rothschild Jenő és Federer Oszkár vezér- | igazgatók üdvözölték. Az elnök ezután a í marienbergi Ignác-tárnába ment, ahol | Krulisch-Randa vezérigazgató fogadta. Itt | Kiima Ferenc munkás is üdvözlőszavakat I intézett az elnökhöz. i Mährisch-Ostrauban az elnök megebédelt és ebéd közben több pohárköszöntő hangzott el. Ebéd után az elnök folytatta ! utiát TroDpauba.
