Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-22 / 191. (4337.) szám
14 1937 augusztus 22, vasárnap« Megtartotta közgyűlését a keletszlovenszkói Birtokosok és Bérlők Egyesülete Buianovlcs: A mezőgazdaságnak nincs haszna a fegyverkezési konjunktúrából - Hátrányosak a gabonamonopolárak Szlovenszkóra - Lehetetlen helyzetet teremtett a mezőgazdasági munkásbérek egységes megállapítása KASSA. — A keletszlovenszkói Birtokosok és Bérlők Egyesülete a napokbann tartotta meg Kassán rendes évi közgyűlését Bujanovics Gyula elnöklete mellett A közgyűlés a multévi zárszámadást és a Jövőévi költségvetést egyhangúan elfogadta. A titkári jelentés kapcsán megvitatták a mező- gazdasági munkáskérdést a jövőévi kollektiv szerződések szempontjából Bnnnek során bejelentették, hogy a keletszlovenszkói Birtokosok és Bérlők Egyesülete ebben a kérdésben szoros együttműködésre kötött egyességet a Pozsonyban székelő Országos Gazdasági Egyesülettel. Bujanovics Gyula gazdasági kérdésekkel foglalkozó elnöki megnyitóját — közérdekű volta miatt — az alábbiakban közöljük. — örömmel állapítom meg, hogy a szlovenszkói gazdaközönség már régóta érzett ama kivánsága, hogy erejének szétforgá- csolódása megszűnjék és érdekeinek védelmében egységesen lépjen fel, mindinkább általánossá válik és hatalmas lépésekkel halad a megvalósulás felé. Gazdasági egyesületünk e mozgalommal régóta foglalkozik és már tavasszal egyhangú határozattal hívta fel az Országos Gazdasági Egyesület (OGESz) vezetőségét, hogy álljon e mozgalom élére. Az OGESz vezetősége, át- érezvén a mai helyzet fonákságát és az egységes érdekvédelem szükségét, teljes mértékben csatlakozott e törekvéshez és első pozitív lépés gyanánt, máris létrejött egy megállapodás, melynek értelmében a mi szervezetünk lényegileg továbbra is fennmarad ugyan és intézi helyi ügyeit, de a közös gazdaérdekek védelmében az OGESz vezetőségével min- denkor egységesen jár el* — Szlovenszkónak gazdasági viszonyai földrajzi helyzeténél fogva oly különbözők, hogy a helyi ügyeket egy központból intézni nem lehet és igy e helyi ügyek vezetésére meg kell marad- niok a helyi szervezeteknek, amely körülmény azonban nem akadály arra, hogy általános országos kérdésekben az OGESz vezetése alatt e9Ységbe tömörüljenek és egységesen lépjenek fel, mely esetben szavuk nyomatékosabb lesz. — A kezdet nehézségein túl vagyunk és egész Szlovenszkó gazdatársadalmának életbevágó érdeke, hogy a szervezkedés az egész vonalon mielőbb folytatódjon. — Az 1936. év folyamán sokat hallottunk és olvastunk a gazdasági élet javulásáról, a megindult konjunktúráról és ennek folyamán sokan már a hét kövér esztendő bekövetkezését jövendölik. Adja Isten, hogy úgy legyen. Sajnos azonban, hogy az igazán egészsége« gyógyulás előfeltételeit, illetve a most minden fejlődést és bénító akadályok megszűnését nem látom és igy a látszólagos konjunktúrában nem tudok bízni. A világgazdasági válságnak főoka a teljes politikai bizonytalanság, amely sajnos az egész világot uralja és napról-napra kalejdoszkópszerüen Változik; újabb és újabb problémákat vet fel, veszélyezteti a mindenki által óhajtott békét, lehetetlenné teszi a világgazdaságnak egymást kiegészítő harmonikus együtmüködést, a világot apró kis gazdasági területekre osztja, amelyek csak abban versenyeznek, melyik tudja magát a leghermetíkusabban szomszédaitól és a .világ- gazdaságtól elzárni. — A helyzet súlyát minden állam érzi, de még nem találtáJc meg a kivezető utat, sőt egyedül lehető védekezés gyanánt az általános fegyverkezést jelölték meg. Az egész világon egy méreteiben soha el nem képzelt versenyfegyverkezés indult meg, igénybevéve a népek minden szellemi, erkölcsi és anyagi erejét. Ez a verseny idézte elő elsősorban a mai látszólagos konjunktúrát. A munkanélküliség csökken. A fegyverkezéshez szükséges nyersaanyagok, ércek ára ugrásszerűen emelkedik, pénz kerül forgalomba és mind e jelek alkalmasak a konjunktúra látszatának keltésére. De vájjon ez-e a közgazdasági élet gyógyulása? A tartós prosperitás? Meddig bírják az államok ezt a költekezést, mely végre is nem maradandó és gyümölcsöző értékeket termel? Mi lesz, ha az államok pénzügyileg kimerülnek és ez az improduktív költekezés megszűnik? — Vitatható tehát, vájjon igazi, vagy csak látszólagos konjunktúrát élünk-e? Az azonban kétségtelen, hogy a mezőgazdaságnak ebből a konjunktúrából semmi haszna, Mindennek az ára, mire a gazdának szüksége van. állandóan emelkedik, tehát a gazdasági termények árának is emelkednie kellett volna, hogy az egyensúly fennmaradjon. Két év előtt a gabonamonopólium célja gyanánt a gazdának megfelelő, aránylagos jövedelem biztosítását tűzték ki Az első években ugy-ahogy, megközelitőleg ezt a célt szolgálta a monopólium- A múlt gazdasági év folyamán azonban ez irányban nagy csalódás ért bennünket. A gabonanemüek világpiaci ára rendkívül emelkedett. A világpiaci árak elérték, sőt időnként meg is haladták a monopolárakat és a monopoltársaság árpolitikája azt a benyomást kelti, mintha feladata épp a gabonaárak csökkentése lenne, amely célt különböző mesterséges levonások eszközlésével el is érte, hiszen saját kimutatása szerint e címen az év foPRÁGA. — Annakidején közöltük, hogy Csehszlovákia a zágrábi mintavásáron hivatalosan részt kiván venni. A hivatalos és gazdasági körök az ügynek igen nagy figyelmet szenteltek. Hogy Csehszlovákia hivatalos részvétele méltó keretek között történjék, azt tervezték, hogy külön pavillont építenek a zágrábi mintavásáron. A pavilion fölépítésével megbízott építész kiutazott Zágrábba a közmunkaügyi minisztérium magasrangu hivatalnokával, elvégezte az előzetes munkálatokat és a terveket a mintavásár igazgatósága által fenntartott helyre való tekintettel Nagy meglepetést okozott azonban az, hogy a mintavásár igazPRÁGA. — A rozsellátás körüli zavarok a közvéleményt és a sajtót állandóan foglalkoztatják. Jelentettük, hogy olyan híreik terjedtek el a tőzsdén, hogy a Gabonatársaság Romániával tárgyal rozsbehozatalról, amely tárgyalások ha nem vezetnének eredményre, úgy a Gabonatársaság Lengyelországgal fog tárgyalni. Mint ismeretes, a Gabonatársaság a rozsellátás körüli zavarokra és a hírekre vonatkozóan minden fel- világositást megtagad. Ezzel szemben a szokástól eltérőn a Metropresshez juttatott el jelentést. Eszerint a bizományosok 1936 julius 1-től aug. 15-ig az 1936. évi termésből 754.43 vagon rozsot vásároltak fel. 1937 augusztus 1-től a rozsot feldolgozó malmoknak 15-ig 1231 vagon rozsot utaltak ki, nem számítva bele azt a 213 vagon rozsot, amit a malmok bizományosi minőségben vásároltak fel és őröltek meg. 1935 augusztusában a malmok 2479 vagon rozsot dolgoztak fel. A jelentés szerint az idén a rozs- hiányra vonatkozóan megismétlődő panaszok okait abban kell keresni, hogy a közvélemény a rozshiányra vonatkozóan megismétlődő hírektől nyugtalanítva hatást gyakorol a kereske(—) Nem hosszabbítják meg a városközi telefonbeszélgetések idejét. Az érdekelt körök azzal a kéréssel fordultak a postaügyi minisztériumhoz, hogy szállítsa le a városközd telefonibeszélgetések diját s hogy a beszélgetési idő egységet az eddigi 3 perc helyett 5 percben állapítsa meg. A beszélgetési dij leszállítása tekintetélyamán a gazdaközönségtől 200,000.000 koronát vont el. — Tehát a gazdák múlt évi bevétele, az egész vonalon beállott drágulás ellenére, nemcsak nem emelkedett, de jelentékenyen csökkent. Igen érzékenyen éri, főleg a kisgazdákat, a szarvasmarha árának óriási esése. Múlt ősz óta az árak 30—40 százalékkal csökkentek, sőt a javított tehenek most tavasszal egyenesen eladhatatlanok voltak. A húsfogyasztás állandóan csökkent, ami érthető is, hiszen a marhaárak nagymérvű csökkenése dacára, a húsárak a fogyasztó részére egy fillérrel sem mentek vissza. Most, úgy látszik, a mészárosok részére állott be a konjunktúra, bár ők is folyton panaszkodnak egyrészt a fogyasztás nagymérvű csökkenése, másrészt az adóterhek miatt. Az idei monopol-gabonaárak Szlovenszkóra számos hátrányos intézkedést tartalmaznak, viszont a gazdák által igényelt iparcikkek árai állandóan emelkednek és rontják az egyensúlyt. A vetésterületek megállapitása is változatlan marad és igy az e téren múlt évben Szlovenszkón mutatkozott hátrányok nem nyertek orvoslást. gatósága a csehszlovák pavilion fölállításának helyére vonatkozó eredeti Ígéretétől elállóit és más helyet ajánlott fel. Ezután még nagyobb meglepetés következett- Az 57 tervek elkészítése után a zágrábi mintavásár igazgatósága ismét megváltoztatta az eredeti diszpozíciókat, úgy hogy a beállott nehézségek és az idő rövidsége miatt a csehszlovák pavillont nem építhetik fel. Ezáltal Csehszlovákia számára lehetetlenné tették, hogy saját pavillonijával vegyen részt a zágrábi mintavásáron s igy az illetékesek úgy döntöttek, hogy a zágrábi mintavásáron egyáltalában nem állítanak ki és azon nem vesznek részt* dők és a pékek rozslisztkészletének szaporítására és ezáltal a rozslisztkereslet is növekszik. Ez elsősorban vonatkozik a malmokra, különösen a kontingentálás megszüntetése után. Az aggodalmak azonban nem helytállók, ha megőrzik a rozs- és a rozslisztkereskedelemben a nyugalmat s ha a piaccal szemben nem lépnek fel indokolatlanul nagy igényekkel. így szól a Metropress által közölt, de a Gabonatársaság által lanszirozott híradás. Meg kell állapítani, hogy ezt a legjobb akarat mellett is zagyvának és zavarosnak lehet minősíteni. Beszél az 1936. évi rozsfelvásárlásról, arról, hogy augusztus első felében mennyi rozsot utaltak ki és arról, hogy 1935 augusztusában menynyit dolgoztak fel, csak arról nem szól a jelentés, hogy mi van hát az idei rozsellátással és hogyan is áll a behozatal kérdése. A közvélemény azonban nem zavaros mesékre kiváncsi, hanem arra, hogy mi van a malmok rozsellátásával, mert ismeretes, hogy több szlovenszkói malom kénytelen volt üzemét ideiglenesen beszüntetni. Nézetünk szerint a behozatal sem indokolt s a nagy kérdés megoldható a lisztkeverési rendelet megváltozatásával* ben a minisztérium technikai okokból elutasító álláspontra helyezkedik, ami pedig a beszélgetési időegységnek 3 percről 5 percre való meghosz- szabbitását illeti, a minisztérium leszögezi, hogy ez elvi okokból nem hajtható végre éspedig nemes upán a telefonszolgálat rentabilitásának szempontjából, hanem a nemzetközi egyezményekre Vetőmag Pecenady nemes busa Államilag elismert kiváló nemesítés. Óriási termését (hoidanklnti 20.37 q.) mindenhol meghozza, mert nem elkényeztetett neme- sités. Víz károsodást erélyes bokrosodásával kiegyenlíti. Szalmája erö*» »■o**damentes, kalásza nagy, Oszögmentes. Hektoliter- súlya 82 kg. Megrendelhető: Peíenady Uradalomban. Posta: Vel’ké Kostolanv. Állomás: Leopoldov. Vételára: Monopol ár és 20% nemesitési felár. Vasúti tarifa 40%-os kedvezni énnyel. Csehszlovákia nem vesz részt a zágrábi mintavásáron Elem építik föl a csehszlovák pavillont Érthetetlen Jelentéseket lansziroznak a rozsellátás körüli nehézségekről Junius folyamán a munkaadó- és munkásszerve* zetek nagyrésze között Pozsonyban egy miniszteri kiküldött elnöklete alatt megtartott értekezleten a semmi más szerződéses viszonyban nem álló napszámosokra vonatkozólag jött létre egy megállapodás. Az egyezmény a napszámos-kérdést egész Szlovenszkóra nézve egységesen reni dezi és egységes napszámokat' állapit meg. Ez a megállapodás lehetetlen helyzetet teremtett. Magától értetődő dolog, hogy nagyvárosok, ipartelepek, nagy piacok közelében a napszám mindig nagyobb volt és a jövőben is nagyobb lesz, mint a távoleső helyeken, ahol viszont a megélhetés is olcsóbb. Az a 12 koronás napszám tehát, melyet a mostani megállapodás egy 18 évnél idősebb férfi 10 órai munkájáért megállapít, valahol Pozsony, vagy más központ mellett, feltétlenül kevés, távolabbi részeken pedig sok. Hiszen a munkahivatal a cselédbérek megállapításánál is négy kategóriát állapított meg és még ez is kevésnek bizonyult. Ez a politikai színezettel biró megegyezés remélhetőleg rövidéletü lesz, mert mai alakjában csak általános elégedetlenséget szül mindkét részről A csehszlovák-magyar külforgalom alakulása PRÁGA. — Mint ismeretes, Pogyebrádban folynak a csehszlovák-magyar kereskedelmi revíziós tárgyalások a két állam közötti árucsere- forgalom megjavítása érdekében. A tárgyalások döntő fázisukhoz közelednek, úgyhogy a végleges eredmény rövidesen ismeretes lesz. A csehszlovák-magyar áxucsereforgalom alakulására vonatkozóan igen érdekes adatokat közöl a prágai Csehszlovák-Magyar Kereskedelmi Kamara az 1936. évről összeállított jelentésében. A jelentés rámutat arra, hogy a két állam közötti árucsereforgalom fejlődik ugyan, de a fejlődés igen lassú s nem felel meg azoknák az arányoknak, ahogyan a két állam külforgalima növekszik. A jelentés szerint ugyanis Magyarország .ragaszkodik kereskedelmi mérlegének kiegyensúlyozottságához s Csehszlovákiába elsősorban mezőgazdasági termékeket akar behozni, ami ellen viszont Csehszlovákia mezőgazdasága védekezik, az ipari áruknak Magyarországra irányuló kivitele ellen viszont az egyre növekvő magyar ipar védekezik. Az előző években Csehszlovákia Magyarországra irányuló kivitelében az ipari áruk tétele kétharmadrészben szerepelt, 1936-ban már csak 23.6 százalékkal, mert Magyarország azokat a nyersanyagokat részesíti előnyben, melyekre saját iparának szüksége Van (fa, szén, koksz, ércek /nyersbőr, stb.). A jelentés azt iá megállapítja, — amint az a statisztikai hivatal jelentéséből is ismeretes, — hogy az 1837. év első felében Csehszlovákiának Magyarországra irányuló kivitele lényegesem jobban emelkedett, mint Magyarország csehszlovákiai exportja. Az ipartársulatok ténykedésének kiszélesítése PRÁGA. — Az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a napokban átiratot intézett az országos és a járási hivatalokhoz, amelyben megállapítja, hogy nem helytálló az a nézet, miszerint az ipartársulátoknak csak ama tevékenységet kell folytatniok, amelyet az ipari rendtartás taxatíve felsorol. A kereskedelemügyi minisztérium hangsúlyozza, hogy áz ipartársúla-tok ténykedésének elbírálásánál abból a szempontból kell 'kiindulni, hogy ez a ténykedés egyezik-e az ipar- társulat törvény által előirt feladatkörével, amelynek rugalmassága lehetővé teszi a társulati föladatok növekedését anélkül, hogy a törvény megváltoztatásra vagy kiegészítésre szorul- am. Az átirat hangsúlyozza továbbá a régi céh- emlékek gondos megőrzésének fontosságát és fölemlíti, hogy a társulat 'reprezentatív alkalmakkor nyilvánosan vitetheti a régi céhzászlót - ha van— s esetleg elhatározhatja, hogy egyenruhát vezet be a tagök számára a testületi föllépések alkalmára. Az ipartársulatok az információs vagy manifesztációs gyűlések költségeit saját anyagi eszközükből fedezhetik, természetesen az ilyen akciókra a fedezetet csak a kiadható vagyon képezheti, de semmi szin alatt sem a törzsvagyon, amelynek fenntartását a törvény előírja. (—) A szabad csehszlovák korona Bukarestben. A Csehszlovák Nemzeti , Bank jelentése szerint a szabad csehszlovák koronát Bukarestben ma 5.30—5.40 lejjel jegyezték a miultheti 5.60—5.70 leje« jegyzéssel szemben. (—) Az év első felében 40 százalékkal emelkedett Csehszlovákia üvegkivitele. Csehszlovákia üvegárukivitieie az év első felében 357 millió koronát ért el, ami a múlt év azonos szakában kimutatott 255 millió korona értékű üvegáruki- vitellel szemben 40 százalékos emelkedést jelent. Az üvegikivitel az évt első felében az Egyesült Államok felé lendült föl, ahova Csehszlovákia 63 millió korona értékű üveget exportált a múlt év azonos szakában kivitt 36 millió korona értékűvel szemben. ■ (—) Állatvásári hír. A hétfői .prágai állatvásárra 500 szarvasmarha, 1300 darab belföldi sertés és 2400 darab külföldi hakonysertés fölhajtását jelentették be. (—) A líra árfolyama. A Csehszlovák Nemzeti Bank jelentése szerint a lira árfolyamát a következő hétre az olasz nemzeti devizaintézetnél lévő Conto Speciaie” utján történő utalványátruhá7.ásókra 100 lka egyenlő lói korona arányábau állapították meg.
