Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-21 / 190. (4336.) szám
4 1937 augusztus 21, szombat. KASSA. — Többizben hirt adtunk arról, hogy az egyesült párt kassai vezetősége már hosszabb idő óta megkülönböztetett gondossággal vizsgálja a helyi kereskedők és iparosok gazdasági viszonyait. Ennek eredményeként a pártvezetőség arra a megállapitásra jutott, hogy az iparos- és kereskedőtársadalom sérelmeinek orvoslása csak megfelelő törvényhozási intézkedések utján lehetséges, azonban épp oly határozottsággal állapította meg azt is, hogy vannak a kassai iparosoknak és kereskedőknek oly nehézségeik és bajaik is, amelyeket saját szervezett erejükkel és a magyar társadalom megfelelő bekapcsolásával önmaguk is megoldhatnak és Így a párt keretén belül a gazdasági szolidaritás utján önmagukon is segíthetnek, Az egyesült párt kassai vezetősége ezen felismerés nyomán már hosszabb idő óta foglalkozik a párt iparos- és kereskedőtagjainak külön szakosztályba való tömörítésével. Ez a munka a teljes siker jegyében annyira előrehaladt, hogy a párt iparos- és kereskedőtagjai augusztus 18- án már végleges alakuló közgyűlésüket is megtartották. A nagygyűlés megnyitása A pártközpont nagyterme kicsinynek bizo- • nyúlt az érdeklődő iparosok és kereskedők befogadására, akik a vezetőséggel összeforrott lélekkel és méltóságteljes magatartásukkal emelték a gyűlés imponálóan magasnivóju hangulatát. A közgyűlést Wirth Gyula műépítész, pártigazgató — mint ideiglenes elnök — nyitotta meg. Rámutatott az iparosok és kereskedők egyesülésének fontosságára, akik eddig a magyarság két volt pártjában szétforgácsolódott erőtlenséggel küzdöttek sérelmeik orvoslásáért. Miután üdvözölte a megjelenteket és a vendéket. átadta a szót Helyei Gyulának, aki lelkes szavak kíséretében mutatta be a szervező bizottság eddigi munkájáról szóló jelentését. Ennek örvendetes megálLapitása a tagok számának rohamos emelkedéséről szólt. A közgyűlés napjáig ugyanis a tagok száma több százra szaporodott s a létszám állandóan emelkedik. A jelentés lelkes elfogadása és a felmentvény megadása után a közgyűlés megválasztotta a végleges tisztikart. A tisztikar Eszerint a szakosztály elnöke Szakmáry Károly, ügyvezető elnök Helyei Gyula, al- clnökök Éliás Nándor és Várkoly Miklós, tanácstagok Cseley Albert és Ignáth József, titkár Szent-Istvány Zoltán és jegyző Bicrbrunner Zoltán. A választmány tagjai: Bartha Gyula. Ber- kovits Ernő. Binder Sándor, Braun Béla, Buliczka János, Buchner Béla. Csizmár Ferenc, Csurilla Dezső. Drab Dezső, Dokupil István. Duma András, Fábián István, Farkas László, Ferenczy Sámuel. Fricsovszky József. Hauser Géza, Hiblár Mátyás, Hriczkó István, Jancsik Lajos, Jakcsy Imre, id. Jaschkó Géza. Katona Gyula. Kiesel- hach Géza, Kuhlmann Szilárd. Kvasnyák Mátyás, Lisskó Elemér. Lipták Sándor, Laszkovszky Sándor, Lefter Jenő, Marto- nyik László. Perényi István, ifj. Rohringer Géza. Ruzsbasán Gyula, Sárossy Endre, Szucsik Gyula. Tarczal Gusztáv. Urr György, Vende Pál. Wirth Gyula és Wei- szer János. Elnöki székfoglaló A választás megejtése után Szakmáry Károly elnök tartotta meg kitörő lelkesedéssel fogadott beköszöntőjét. Fiatal korára való hivatkozással választását olyannak tekinti, mint amelyben a fiatalos energia találkozik az idősebbek kiegyensúlyozott tapasztalatával és e két életerőnek összefogása lehetővé teszi azon jogok kiharcolását, melyek a magyar kereskedő- és iparostársadalomnak kenyeret adnak Dr. Kátra Kálmán az egysült párt főtitkársága nevében üdvözölte az újonnan alakult szakosztályt és annak elnökét. Kifejtette, hogy a kisebbségi magyar kereskedő- és iparos-társadalomnak az egyesült pártban kialakult megszerveződése után legelső feladata, hogy tényleg kiépítse azt a gazdasági önvédelmi szervezetet, amelyből segitökéz nyúl minden olyan magyar kereskedő és iparos felé, aki a mai élet terhei alatt roppan meg. Bejelenti, hogy e gazdasági szervezkedés Kassán csak elkezdődött és folytatódni fog Keletszlovenszkó minden magyarlakta vidékén, hogy a magyar kereskedő- és iparos-társadalom szervezett ereje országosan is kialakulhasson. Virágh Béla tartománygyülési képviselő a bodrogközi magyar iparosok és kereskedők, valamint a bodrogközi földművesek üdvözletét tolmácsolta nagyobb- szabásu beszédében, amelyben rámutatott a magyar sorsnak ama történelmi sajátosságára, hogy a legnagyobb válságok pillanataiban minden magyar összefogott. Találóan jellemezte a nemzeti kisebbségek hátrányos, kedvezőtlen helyzetét a gazdasági életben. Rámutatott a cseh iparospárt egyoldalú nacionaHAARLEM, — A holland nép Paradicsomnak rendezte be szülőföldjét. Milyen ez a nép, milyen erényekkel lehet megáldva, micsoda heroizmus hevítheti ezt a kis népet, amely országában a nagy nemzetek által is irigyelt paradicsomi állapotokat tudott teremteni? Hollandia lakossága alig háromszázezerrel kevesebb, mint a mai Magyarország lakossága. Népessége azonban jelentősebben sűrűbb; mig Magyarországon négyzetkilométernyire átlag 82 ember esik, Hollandiában 220 ember. Ennek megfelelően területe is majdnem egyharmada csak Magyarország területének. Önkénytelenül is mindig a magyar viszonyokra, — de különösen a kisebbségi magyarság szempontjaira gondoltam, amikor Hollandiában tartózkodtam és nyitott szemmel és szívvel figyeltem az embereket és a dolgokat. Mint kisebbségi sorsban élő nemzet fia természetszerűen sokkal inkább nagyobb a csodálatom egy kis nemzet teljesítménye iránt, mint valamely számszerűen is, meg területileg is nagy nemzet iránt. A holland nép teljesítménye is elsősorban ezért fogott meg, enek a népnek erényeit ezért szeretném példának idézni a mi népünk elé. Nincs még egy nép, amelynek vérében any- nyira átment ez az igazság, ami nálunk még csak jelszó: „Segíts magadon, az Isten is megsegít!“ Hollandiában ez már nem közmondás, nem követendő irányelv, hanem egész életmódjukban megtestesült népi erény, aminek kétezer éves tradíciója van. S ha elgondoljuk, hogy Hollandia területe még a rómaiak idejében gazdaságilag milyen kietlen és reménytelen terület volt s mennyi kiapadhatatlan fáradságra volt szükség, hogy a földet termővé tegyék, ködben, esőben, viharban mennyit kellett szenvedniök, amig a földet egyáltalában megmunkálhatóvá tették. Hiszen amikor évezredes munkájukat megkezdhették, a mai Hollandia területének még nagy része homok és mocsár volt s a földet rendszeresen elöntötték a folyók meg a tenger. Az árvizek nyomában pedig pestis meg éhség tizedelte meg a még megmaradt lakosságot, amely újra és újra hozzáfogott a rettentő csapások után is, hogy életet teremtsen ezen a földön. Mennyi munka, reménység, türelem, vagyon pusztult el a mai Hollandia földjén, amig a holland nép megteremtette a maga Paradicsomát, amelyet nemcsak csodálunk, de talán kissé irigyelünk is tőle. Tudvalévő, hogy Hollandia területének nagy lizmusára, amit legjobban igazol az a tény, hogy amikor ő a tartománygyülésen többizben felsorolta a kereskedők és iparosok sérelmeit, különösen a magyar kereskedők és iparosok nehéz helyzetét, a cseh iparospárt tagjai beszédjét ugyan elejétől végig helyeselték, mégis javaslatai ellen foglaltak állást tisztán pártpolitikából. Végül ígéretet tett. hogy a jövőben még fokozottabb mértékben^ fogja a kereskedők és iparosok hozzájuttatott sérelmeit a tartománygyülésen szóvátenni. A nagy tapssal fogadott beszéd után Gruseczky Ferenc főtitkár sorolta fel a kassai őslakos iparosok és kereskedők sérelmeit. Piláth József meleg szavakkal üdvözölte a szakosztály elnökét, rámutatott munkájának fontosságára. Rámutatott a cseh kereskedő- és iparospárt ígéreteinek megbízhatatlanságára. Ez a párt a többi között a magyar nyelv sérelmeinek orvoslását is kilátásba helyezte választási programjában, mégis már az első képviselőtestületi ülésen ezt az Ígéretét megszegte. Perényi István felszólalásában az uj vezetőséget üdvözölte, melyet arra kért fel, hogy az önvédelem és önsegélyzés bástyáit minél hathatósabban építse ki. Zuider-tó körül most is jól látható az a roppant munka, amibe a holland népnek évszázadokon át került a föld kisajátítása — a tengertől s husz- huszonöt év múlva a jelenlegi Zuider-tó helyén, amely ma legfeljebb háromezer holland halásznak biztosit megélhetést, a viz kiszárítása után háromszázezer ember települhet le és rendezheti be magának Paradicsomát. Igen, Hollandiát még ma is leginkább az a mondás jellemzi, amellyel a rómaiak illették a batavokat, a holland nép elődeit ezen a területen: ,,Deus maré facit Batavus litoria“ (Isten teremtette a tengert. A batávok a partokat.) A holland nép történelme, sorsa egy lett a partokon épített gátakkal. A partokat megerősíteni mindenekelőtt! — ez tehát az első teendő, hogy a földet megtarthassák maguknak. Óriási akaratra volt szükségük, hogy a végtelen, hatalmas tengerrel szemben eredményesen vegyék fel a küzdelmet s a tengert emberi erejükkel féken- tartsák. Ennek az óriási akaratnak alapja nem lehetett más, mint végtelen türelem. Innen ered azután a holland nép legjellegzetesebb tulajdonsága is: a józansága, de a flegmája is. Még a heroizmusukban is megmaradtak mindig józanoknak. De nemcsak ez a két tulajdonságuk származik ebből a körülményből. Minden népi erényüket túlzás nélkül innen magyarázhatjuk. A tenger félelmetes betöréseivel szemben, amelyek nemcsak egyes szerencsétlen embereket, családokat pusztítottak el, hanem az égés? népközösséget veszélyeztette állandóan, a védelliet is nem egyénenként, hanem közös erővel keresték. Ha járunk a holland vidéken vagy városban, meglepődünk a rengeteg szövetkezeten; a házakat szövetkezeti alapon épitik, a földet szövetkezeti alapon munkálják meg, sehol a világon nincs annyi szövetkezet, testület, mint Hollandiában. A szövetkezeti mozgalomnak ez a nagy elterjedettsége a holland nép köréhen csak azt bizonyltja, hogy a közös sors tudata nemcsak a veszélyben tartotta össze az embereket, hanem akkor is, amikor az ennyire nehezen birtokba vett s olyan sok áldozatot igényelt földet uralni akarták. De ekkor már megtanulták azt is, hogy a földet, amit annyi munkával szereztek meg, csak munkával tarthatják meg; ezért is becsülik mindenekfelett a munkát a leatöbbre. Ez VÍZUMOT (magyart, lengyelt, bolgárt) igen t. Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyor* san és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk; Bratislava, Lazaret-ucca 45, Telefon 41-70. Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha II., Panská ul 12. ül. harcolja. Az iparosok és kereskedők szakosztályának megalakulása munkáját megkönnyíti, mert lehetővé teszi, hogy ennek az értékes társadalmi osztálynak összes sérelmei azonnal tudomására jussanak. Maga és törvényhozótársai nevében Ígéretet tesz, hogy töretlen erővel fog a kereskedő- és iparososztály megélhetéséért és felvirágoztatásáért küzdeni. A küzdelemre a szlovenszkói magyar kereskedők és iparosok társadalmának annál több joga és oka van, mert a csehszlovák kormánypártok vezetőinek országos vonatkozású felfogása az, hogy Szlovenszkónak nincsen szüksége iparra, amikor itt van a föld, melynek megmunkálása az őslakosok kötelessége. Ennek a felfogásnak a tarthatatlanságáról ők maguk is meggyőződtek és már néhány Igeretet kaptunk a sérelmek orvoslására, de pozitív eredményt eddig a parlamentben elérni nem lehetett. Ezért’ is különösen nagy fontossága és hivatása van a most megalakult szakosztálynak, mely élniakarásával uj energiákat dob a közös harcba. Tost László helyettes polgármester az egyesült párt városi képviselőtestületi klubja nevében üdvözli az uj alakulatot és a helyi vonatkozásokat teszi szóvá. Eddig a városiházán a magyar kereskedők és iparosok sérelmeinek tárgyalását az a körülmény hátráltatta, hogy mindenkor a cseh iparospárt lépett fel mint a kassai iparosok és kereskedők egyedül jogos képviselője. Most már a kizárólagosságnak ettől az előnyétől a cseh iparos párt elesett, mert a város parlamentjében Szakmáry Károly is hallathatja hangját, mint az őslakos iparos- és kereskedő-osztály leghivatottabb szószólója. ígéri, hogy a párt a lokális sérelmek tárgyalásában mindenkor mintegy ember fog ré&ztvénni és küzdeni. Várkoly Miklós indít vány ózta, hogy a párt vezérférfiait: Szüllö Gézát, Jaross Andort és Esterházy Jánost táviratilag üdvözölje a közgyűlés. Az indítványt lelkes helyesléssel egyhangúan elfogadták. Végül Cseley Albert és Ignáth József buzdító, lelkesítő beszédei után az elnök bero- kesztette a nagyszabású és nagysikerű közgyűlést. gulását, nem hitt sohasem csodában, csak az emberi erőben, önmagában. Innen van az, hogy a holland nép nem ismer természeti mitológiát, amelyekben óriások vagy törpék játszanak-, szerepet, náluk az ember vált mitológiai alakká. S mert ennyire nehéz küzdelmek árán tudták csak létüket biztosítani a szülőföldjükön, alig van még egy nép a világon, amelyben olyan erős legyen a szabadságszeretet. Ez a nép, ha földjének szabadságáról volt szó, nem habozott azt megvédeni a legnagyobb áldozatok árán is. A batavok, amikor a rómaiak betörtek földjükre, áttörték a Rajna partján a gátakat, hogy a romiakat elöntsék és őket feltartóztassák, — tizenöt évszázaddal későbben pedig ugyanezt tette mániái Vilmos herceg, aki Leidennél törette át a gátakat, hogy visszaszorítsa országából a spanyolokat. íme, a gátak szerepe most is népük történelmében, a gátaké, amelyek nemcsak védeni, hanem veszélyben — támadni is tudnak. A holland népnek nemcsak politikáját, gazdasági életét, de erkölcsét is befolyásolta mindenkor a talaj, a föld, amelyen él. Ez a nép egy lett a földjével, amelyet olyan nehezen szerzett, de amelyet éppen ezért is becsül meg annyira, hogy azt Paradicsommá tudta varázsolni. S talán már Goethe is éppen Hollandiára gondolt, amikor a Fausttal egyhelyütt ezeket a szavakat mondatja el: Eröffn ich Räme vielen Millionen, Nicht sicher zwar, doch tätig-frei zu wohnen. Grün das Gefilde, fruchtbar, Mensch und Herde Sogleich behaglich auf der neuesten Erde, Gleich angesiedelt an des Hügels Kraft, Den aufgewälzt kühn-emsige Völkerschaft. Im Innern hier ein paradiesisch Land, Da rase draussen Flut bis auf zum Rand, Und wie sie nascht, gewaltsam einzuschiessen, Geraeindrang eilt, die Lücke zu verschliessen. A kis nemzeteknek Hollandia adott példát arra, hogy közös erővel, közös akarattal egy kis nemzet is csodás teljesítményekre képes. Megint hajlék nélkül marad Ungvárott a magyar színtársulat KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Ungvár városa még tavasszal elhatározta, hogy átépitteti a városi színházat. Most mégis úgy döntöttek, hogy a színházat nem építik át, mivel úgy sem felel meg Ungvár igényeinek, mert befogadóképessége kicsi. Igv a magyar színtársulat továbbra is hajlék nélkül marad. Az ui színház fel elütésére iinvpni« rRfilí Egy nép, amely a munkától vár mindent Irta: Környei Elek Az őslakos érdekvédelem és önsegély eszméjét valósítja meg az egyesült párt iparos- és kereskedőszakosztálya A lelkes lefolyású nagygyűlés Szakmáry Károlyt, Helyei Gyulát, Éliás Nándort és Várkoly Miklóst állította a kassai szervezet élére ' kassai kereskedő- és iparostársadalom gazdsági I célú összefogása elég erős lesz ahhoz, hogy leg- I [alább a legégetőbb gazdasági természetű bajokra [enyhülést hozzon. A szervezkedést országszerte kiépítik Az egyesült párt az iparosok és a kereskedők létérdekeiért Dr. Pa,jor Miklós szenátor az egyesült párt parlamenti klubja, elnöksége és az egész pártnak nevében üdvözölte a szakosztályt. A párt őt bízta I meg azzal, hogy az iparosok és kereskedők sérelmeit feldolgozza és a parlamentben állandóan napirenden tartsa, illetőleg a sérelem orvoslását ki-
