Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-21 / 190. (4336.) szám

Ma: Nagy rádió melléklet 18 oldal. Ara Ké 1.20 XVI. évf. 190. (4336) szám • Szombat » 1937 augusztus 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága ll., Panská u I i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. « « SŰRGÖNYCIM HIRLftP, PRflHft. A portugál affér (s, i.) A váratlanul fölmerült csehszlo­vák^—portugál konfliktusban föltűnő a két fél hivatalos jelentése közötti ellentmondás. A Csehszlovák Sajtóiroda szerint egyszerű kereskedelmi ügyletről van szó, amelyet a csehszlovákiai fegyvergyár az adott határ­időre nem tudott a kívánt kivitelben végre­hajtani, ezért történt a prágai portugál követ visszahívása, jóllehet eddig a két ország kö­zött sem politikai, sem diplomáciai nézetel­térés nem volt. A portugál hivatalos jelentés ezzel szemben kiemeli, hogy a csehszlovák fegyvergyár a kormány tilalmára hivatkozva tagadta meg a fegyverszállítást és e tilalom indokolása utal Portugália magatartására a spanyol benemavatkozási politikában. A portugál jelentés szerint a csehszlovák kül­ügyminiszter Prágában megerősítette a por-! tugál követ előtt ezt az indokolást és hozzá-j fűzte, hogy Csehszlovákia a benemavatkozásif megállapodás szerint sem közvetlenül, semj közvetve nem szállíthat fegyvereket Spa­nyolországnak. Ezek szerint tehát kellemet­len gyanúsítás miatt történt a^portugál kö­vet visszarendelése* A prágai cseh lapok kommentárjai érde­kesen világítják meg a helyzetet. A legfigye­lemreméltóbb a ,,Národni Politika“ érvelése, amely szerint a csehszlovák kormány meg­maradt a szigorú benemavatkozás álláspont­ján Spanyolországban, viszont a mai portu­gál kormányzatról köztudomású, hogy kez­dettől fogva ellenséges beállítottságú volt a valenciai kormánnyal szemben. Kiemeli a lap, hogy a portugál diktatúra Spanyolország­ban szoros kapcsolatba hozta érdekeit Né­metország és Olaszország érdekeivel. Az a gyanú merült föl — irja —, hogy Portugá­liát más hatalmak tolták előtérbe, amelyek­nek fontos, hogy Csehszlovákiát a világ előtt mint a valenciai kormány hívét állít­sák be. Mint látható, a hivatalos kormányjelentés élét akarja venni minden politikai konflik­tusnak, ezzel szemben a prágai sajtó egyré- sze nem tartózkodik attól, hogy a nemzet­közi konfliktus politikai, sőt „világszemlé­leti“ okairól beszéljen. Szinte segítségére siet ebben Portugáliának, amely viszont a maga részéről már a hivatalos nyilatkozat­ban föltételezi, hogy egy harmadik hatalom befolyásolása idézte elő a csehszlovák fegy­verszállítás megtagadását és a prágai cseh lapok kommentárjaiból kiderül az is, hogy ezen állítólagos harmadik hatalom alatt Anglia értendő. így történik azután, hogy a konfliktus legelső napján egyrészt a világ­hatalmak lépnek előtérbe, másrészt világné­zeti ellentét dagad ki abból az egyszerű tényből, hogy a csehszlovák fegyvergyár nem tudta végrehajtani a portugál megren­delést, így kapnak azután világszemléleti aláfes­tést az egyszerű gazdasági tények. Csehszlo­vákiának valóban semmi oka rá, hogy poli­tikai konfliktusba keveredjék Portugáliával. A két, aránylag kicsiny ország között sem­miféle érdekellentét nem állhat fönn, távol esnek egymástól, gazdasági boldogulásuk is egymástól teljesen független. Az egyetlen körülmény, ami összehozta őket az, hogy Csehszlovákiában teljesitőképes és kivitelre- képes fegyvergyárak vannak, tehát valóban csak egyszerű kereskedelmi üzletről lehetne szó a- két- ország, között« A portugál-csehszlovák konfliktus A nagyhatalmak közvetítenek Prága és Lisszabon között Paris: Lisszabon mögött Németország és Olaszország ált - London áSiispontja - - „Az európai veszély uj Jele“ ­PRÁGA. — A külügyminisztériumban ál­landóan folynak a tárgyalások a csehszlo­vák-portugál diplomáciai konfliktus megol­dásáról. Krofta külügyminiszter vasárnap Prágába érkezik és szombaton Benes köz- társasági elnök is Prágában lesz, majd va­sárnap megkezdi morvaországi utazását. A külügyminisztériumban jelenleg hivatalos nyilatkozatot dolgoznak ki, amelyből lei fog tűnni, hogy Csehszlovákia a portugál fegy- verszállitási tárgyalások alkalmával kellő jóakarattal kezelte a kérdést. Azok a nagy­hatalmak, amelyekkel Csehszlovákia barát­ságos viszonyban áll s amelyeket Portugá­liához is megfelelő kapcsolat fűz, mindent elkövetnek, hogy megtalálják az utat és a módot a konflikus elsimítására. Prágában az a vélemény uralkodik, hogy Flieder lisz- szaboni csehszlovák követ a közeljövőben elhagyja a portugál fővárost. Uj európai bonyodalmak LONDON, A világlapok részletesen foglalkoznak a csehszlovák-portugál kon­fliktussal. Az angol reggeli lapok közül í News Chronicle azt jelenti Párisból, hogy Portugália magatartását beavatott körök az európai veszély uj jelének tekintik. Páris- ban az a gyanú merült föl, hogy Portugá­lia, amely hatalom a spanyol háború meg­kezdése óta közeledést mutat Olaszország és Németország felé, most is ezekkel a ha­talmakkal megegyezve cselekedett és a két hatalom tudomásával, sőt támogatásával járt el Csehszlovákia ellen. Ámbár az első pillanatban a hatalmak nem tulajdonítottak túlzott fontosságot a csehszlovák-portugál diplomáciai szakításnak, a News Chronicle mégis megállapítja, hogy a külügyi hivata­lokban a szokatlan lépés nyugtalanságot keltett. Európa figyelme hosszabb idő óta Csehszlovákiára irányul, mert egyesek azt tartják, hogy a középeurópai konfliktus Csehszlovákia körül fog kitörni. Az abesz- szin, a spanyol és a japán-kínai háború azt bizonyítja, hogy mily könnyen törhetnek ki ma az ilyen konfliktusok és hadüzenet nél­kül gyakran mily nevetséges okokból tá­madnak a legveszélyesebb bonyodalmak. A figyelmeztetés A. lap szerint a csehszlovák kormányt a berlini csehszlovák követ már két héttel ezelőtt figyelmeztette, hogy a hónap végén uj offenziva várható Csehszlovákia ellen. A Prága-Lisszabon közötti viszály az angol vélemény szerint azért előnyös Németor­szágra, mert a precedens-eset alapján a bi­rodalom esetleg még nevetségesebb kifogás­sal szakíthatja meg a diplomáciai viszonyt Prága és Berlin között. A prágai kormány a legkínosabb óvatossággal figyel arra, hogy Németországnak semmiféle okot ne szolgáltasson a beavatkozásra, de a portu­gál eset azt mutatja, hogy aki akar, mm' dig talál okokat. Az angol sajtó nagyrésze higgadtan és túlzó kommentár nélkül foglalkozik a por­tugál-csehszlovák viszállyal. Ezzel szemben a francia lapok többnyire Csehszlovákiá­nak adnak igazat és megállapítják, hogy a portugál lépés mögött Németország és Olaszország áll. UJabb prágai hivatalos nyilatkozat PRÁGA. — A Csehszlovák Sajtóiroda jelenti: Csehszlovákia és Portugália diplo­máciai szakításával kapcsolatban a lapok számos olyan értesülést közölnek, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Többek kö­zött azt állítják, hogy a csehszlovák kor­mány álláspontját a Portugáliának szállí­tandó fegyverek ügyében a benemavatko­zási megállapodásban vállalt csehszlovák kötelezettségek határozták meg. Ez az állí­tás csak annyiban igaz, hogy a prágai kül­ügyminisztérium július 24-ike után, amikor a portugál követ először kérte a külügymi­nisztérium hozzájárulását a fegyverszállítá­sokhoz, a kérdéssel ebből a szemszögből is foglalkozott. De a külügyminisztérium au­gusztus 2-án és 3-án már értésére adta a portugál kormánynak, hogy megelégszik Lisszabon erre vonatkozó kedvező ígéreté­vel és elfogadja a portugál kormány beje­lentését arra vonatkozóan, hogy a fegyve­reket nem juttatja a spanyolországi ellen­felekhez. Ezóta a fegyverszállításról csak mint üz­leti ügyről tárgyaltak Prágában. Teljesen valótlan az az állítás, hogy a szállítás már És mégis az történik, hogy komoly diplo­máciai affér válik a megrendelés nemteljesi- téséből, a világpolitika boszorkánykonyhájá­nak legfőbb mestereit foglalkoztatja a nem­sikerült kereskedelmi ügylet, amely máskor csak a polgári bíróságot szokta foglalkoztat­ni. A portugál nyilatkozatra hangosan felel a csehszlovák sajtó, még hangosabban üti meg a húrokat egynémely angol lap és ma már a legkomolyabb európai külpolitikusok fáradoznak azon, hogy a konfliktust elsimít­sák. Az emberre szinte úgy hat ez a fölröpi- tett affér, mint a földobott futballabda, ame­lyikbe mindenki igyekszik minél nagyobbat belerúgni és ma még nem látni, hogy ki lesz az a bíró, aki a játékot lefújja. A zűrzavaros európai helyzetben az angol politika veze­tőire lehetne számítani, mint a mérséklet és az egyensulyozási művészet mestereire, mert Anglia ma látszólag az egyetlen, amely nem engedi beleráncigálni magát a kierőszakolt „világnézeti“ tusakodásba. Kétségtelen, hogy a tulnagyitott világné­zeti hisztéria idézte föl a csehszlovák—por­tugál konfliktust isi amely egyes, sötéten. látó angol lapok szerint arra vezethet, hogy esetleg Németország is hasonló diplomáciai akciót kezd. A „Manchester Guardian“ pe­dig azt írja, hogy a portugál kormány léte függ attól, hogy fegyvereket szállítson Franco hadseregének, mert Franco veresége könnyen a jelenlegi portugál diktatúra bu­kását idézhetné elő. Itt már nyilvánvalóan mutatkozik meg, hogy miként destruál a világnézeti betegség, miként mérgesíti el a helyzetet valószínűtlen és gyanúsító föltevéseivel. A baj ma éppen az, hogy a világnézet köntösébe burkolnak mindent, akár indokolt, akár nem. Az olasz- abesszin háború idején a rabszolgatartó, visszamaradt, abszolutisztikus afrikai ország volt a „fölvilágosodott“ baloldali szellem féltett expoziturája és ugyanez a szellemi tá­mogatás — egyelőre szellemi ■—■ mutatkozik meg a kínai—japán háborúban is. Fasizmus és demokrácia jelszavai állanak egymással szemben olyan megmozdulásokban, amelyek valamikor egyszerűen csak két nemzet erő­mérkőzését jelentették, ahogy volt idő, mi­kor a humanizmus és .civilizáció szent névé­■■KI ben folytatta hóditó hadjáratait egyik-másik nagyhatalom. A jelszavak változnak, a cél marad. A bátrabb publicisták és filozófusok fasizmus és demokrácia helyett dinamikus és sztatikus törekvéseket különböztetnek meg és ez a megjelölés kétségkívül közelebb jár a való­sághoz. Viszont nyilvánvaló, hogy a két el­lentét nem végleges és nem örökre determi­náló állapot. A dinamikusból könnyen vál- hatik sztatikus, a sztatikusból dinamikus ál­lapot. Mélyről előtörő, természetes okok ha­tározzák meg, hogy melyik állapotba kerül valamely nemzet és a belső szükségszerű­ségtől függetlenül burkolja be céljait az azoknak leginkább megfelelő világszemlélet­tel. Portugália uj magatartása azt mutatja, hogy a dinamikus törekvések szolgálatába lépett, de nyitva marad a kérdés, vájjon belső szükségszerűségből cselekedett-e, vagy pedig valamely oldalról rákényszeritették a cselekvésre. A jövő ezt meg fogja mutatni. Mindenesetre a föllobbanó izgalom hatalmas lángjánál mutatkozik meg. mennyire óva­kodni kell ma -minden ellentét fölidézésétől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom