Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-19 / 188. (4334.) szám

1937 augusztus 19, csütörtök. ^^gH-MAG^^HTELag 9 Bennsőséges ünnepség keretében szentelték föl a kárpátaljai Sislócon a modern szövetkezeti épületet A „kárpátaljai Galánta“ diadalmas példája: Kezdetben 605.031, az idén már eddig 4 milliónál nagyobb forgalmat bonyolított le a magyar mintafalu szövetkezete - Hódolat Egán emlékének UNGVÁR. — (Kárpátaljai szerkesztőségünk­től.) A maga neméből kedves, bensőséges és végeredményében tanulságos ünnepség folyt le .vasárnap délután az Ungvár melletti Sislócon, ahol a helybeli hitelszövetkezet uj otthonát szen­telték föl fényes külsőségek között. Sislóc ősrégi magyar község, alig hatvannégy- hatvanöt házat számlál, de e kisközség mégis hatalmas lendülettel igyek­szik a szövetkezeti élet terén a „kárpátaljai Galánta“ nevet kivívni. A kis, alig néhány száz lakosú községnek fogyasztási és hitelszövetkezete van. A fogyasztási szövetkezet alakult meg előbb s ezelőtt tizenkét évvel valóságos megosztódás utján keletkezett belőle a hitelszövetkaeet, amely tizenkét év alatt úgy megvagyonosodott, hogy tekintélyes összeggel csinos és modern szövet­kezeti épületet s mellé óriási gabonamagtárt épithetett. Az épülettömb ünnepélyes fölszentelését a sislóci görögkatolikus templomból egyházi zász­lók alatt kivonuló görögkatolikus és római ka­tolikus hivek processziója élén Flenykó János őrdarmai görögkatolikus paróchus és Lőrincz István szentszéki tanácsos, ugyancsak őrdarmai római katolikus plébános végezte. Ott áll az épület az Ungvár—Kapos közötti országút mellett, a falu szélén, oromzatán a szö­vetkezet jelvényével, a méhkassal. Körötte a falusi és környékbeli ünneplők százai állanak, de megjelent a szentelésen az ungvári szövetkezeti központ képviseletében Moncsák Sándor alel- nök és Franczl Géza központi igazgató, vala­mint Fodor István tanfelügyelő, Rácz Pál, la­punk kárpátaljai szerkesztője és a vidék intelli­genciája. Szentelés után Lőrincz István hatalmas szónoki készséggel rövid beszédet tartott, majd a szövetkezet dísz­közgyűlése következett, melyet Flenykó Já­nos elnök nyitott meg. Megnyitó beszédében megemlékezett a szövetkezeti eszme kárpát­aljai megvalósítójáról* a ruszin népet a sze­génységből felemelő Egán Edéről, akit Firczák Gyula akkori munkácsegyházmegyei görögkatolikus püspök kérésére küldött ki a magyar kormány az úgynevezett „felvidéki ak­ció“ megszervezésére, negyven-nyegvenöt évvel ezelőtt. Az Egán Ede nyomdokain haladva vert gyö­keret Kárpátalján a szövetkezeti élet és ennek köszönhető, hogy Sislóc község is két szövet­kezetét vallhat magáénak. Rámutatott végül arra, hogy Sztojka Sándor, a munkácsi egyházmegye jelenlegi püspöke is fel­ismerte a szövetkezeti élet rendkívüli fontossá­gát és az ungvári görögkatolikus teológián külön tan­széket állított föl a szövetkezeti eszme tudo­mányos ismertetésére. Ezután a szövetkezet igazgatója. Medve András sislóci görögkatolikus tanító tartotta meg a szö­vetkezet tizenkétéves működéséről szóló beszá­molóját. A szövetkezet 1925 március 25-én ala­kult a fogyasztási szövetkezetből kivont üzlet­részekkel , Ekkor 55 tagja és 810 üzletrésze volt, mely öt év alatt 208 tagra és 1059 üzletrészre sza­porodott, mig ma 414 tagja van 1185 üzlet­résszel. A kis szövetkezet alapítása évében 605.031 ko­rona forgalmat ért el, amely a következő évben 896.763 koronára emelkedett. A harmadik évben már egymillión felüli forgalmat ért el, a negye­dikben pedig két és félmilliót Az ötödik évtől a forgalom rohamosan emelkedett, úgyhogy 1932- ben már elérte az 5 millió 121 ezer koronát. Ez évben eddig 4,100.748 korona forgalomról számolt be az igazgató. A sislóci és környékbeli magyarság takarékos­kodására vall a betétek rohamos emelkedése, amely az alapítás évében 123.197 koronát tett ki, a hatodik évben már egymillión felül volt s jelenleg a betéti összeg 1,518.048 koronára rúg. A kölcsönügyletek is az első évi 172.169 koro­nával szemben másfél milliónál magasabb össze­get képviselnek. A tartalék (jelenleg 6%%-ra ad kölcsönt az intézet, minden mellékilleték nél­kül) az első évi 760 koronáról 72.446 koronára nőtt fel, mely összegből építették fel a modern szövetkezeti házat és 45.000 koronából pedig a gabonamagtárat, melyet az ungvári kereskedelmi központ bérelt ki tiz évre, úgyhogy ez idő alatt a szövetkezet az építési költséget a bérösszegben visszakapja. A közgyűlés Medve András igaz­gatónak, úgyis mint a szövetkezet tizenkét év előtti egyik alapítójának, jegyzőkönyvi köszöne­tét szavazott. A véletlen különös játéka, hogy a díszközgyűlés borzasztóan ható égiháboru, dörgés-villámlás és katasztrofális szélvész köze­pette folyt le, melyhez még jégverés is társult, de az elemek haragja a gyűlés méltóságos me­netét egy pillanatig sem zavarta meg. A szövet­kezet igazgatósága a díszközgyűlés után 60 terí­tékes bankettet adott, melyen sok pohárköszön­tő hangzott el, köztük több olyan, amely példaképül állította a sislóci magyarokat Kár­pátalja magyarsága elé, mint az élniakarás, a takarékoskodás és okos gazdálkodás megtestesítőit. ötmillió koronás költséggel villamosítják a gaiántai járás harminc községéi Folynak a beruházási munkálatok Handlován HANDLOVA. — Handlován az utóbbi idő­ben a beruházási munkálatok során számos mun­kás nyert elhelyezést. A Fischer-cég, amely uj gyárépületet építtet, két váltásban 150—150 munkással dolgozik. Az uj országút építésénél 300 munkás nyert alkalmazást. Az uj szénosz­tályozó talajplanirozási munkálatait végző Stechlik-cég 120 munkást állított munkába. A handlovai kőbányában 70 munkás nyert alkal­mazást, minthogy itt készítik a besztercebánya —divéki vasút építésénél az alagút boltozásá­hoz szükséges anyagot. A munka mindenütt gyors ütemben folyik. Készül a Privigyére ve­zető 4 kilométeres uj országutszakasz is. A bányatelepen a közeljövőben megkezdik a tiszt­viselőlakások építését. A munkáslakások fel­építésére hír szerint csak jövőre kerül sor. Miiyen föltételek mellett engedhető e! az iparosok kereseti adója? PRÁGA. — Az egyenesadókról szóló törvény 54. §-a megengedi az adóbizottságoknak, illetőleg az adó­kivető hatóságoknak, hogy részleges, vagy pedig kel­lően megindokolt esetekben teljes kereseti adóelenge­dést engedélyezzenek az olyan nehéz anyagi hely­zetben lévő iparosok részére, akik kereseti adótevé­kenységüket segéderő nélkül végzik, vagy ha már maguk munkaképtelenek és igy inast vagy segédet kénytelenek alkalmazni. Minden esetben azonban az elengedésnek alapfeltétele az, hogy a kereseti adóalap ne haladja meg az évi 7000 koronát. Ha az adófizető 65 évnél idősebb és vállalata után már legalább 20 éven át fizetett adót, akkor az elengedésnél az adó­alap a 10.000 koronát is elérheti a 7000 korona he­lyett. Az elengedést kérvényezni a kivetési eljárás al­kalmával külön kell kérni. A kérvények bélyegmen­tesek. Ha azonban fellebbezés utján akarják elérni az ilyen adóelengedést, akkor a kellően megindokolt kér­vényt fel is kell bélyegezni. Ez az adóelengedési kér­vény főként a falun lakó elaggott s nincstelen kisipa­rosokat érdekli. Megkétszereződött az első félév­ben Magyarország borkivitele BUDAPEST. — A bortermelés feleslegének elhe­lyezése állandóan foglalkoztatja a magyar kereske­delempolitika intézőit. Azok a különféle intézkedések, amelyekkel Magyország borkivitelét növelni igyek­szenek, mutatnak is eredményeket. Ha az idei első félév borkülforgalmát szembeállítjuk-az előző év azo­nos időszakával, kiderül, hogy amig tavaly 82.690 mázsa hordósbort vitt ki Magyarország 2.2 millió pengő értékben, addig az idén a kivitel mennyisége 170.769 mázsát tesz 3.3 millió pengő értékben. A pa- lackborkivitel ugyanilyen szembeállításban 754 má­zsáról 1.133 mázsára növekedett. Legjelentősebb az emelkedés a nyugati államok felé és ezek között is Svájcba, ahová ezidén tizenhétszer többet vittek ki, mint a múlt évben. Ugyancsak örvendetes a belgiumi és franciaországi kivitelnek a multévi számba sem vehető kivitellel szemben való igen tekintélyes meny- nyiségre történt növekedése. GALÁNTA. — Tudósítónk jelenti: A ga- lántai járás képviselőtestülete a napokban tartott ülésén elhatározta, hogy a járás 30 községét és 2 szlovák telepét villamosítani fogja. A villamostársaság az egyes magánházak­ban köteles a villanyt az óráig bevezetni. A költséget 5 millió koronára becsülik, amelyre a járás 2,500.000 korona segélyt ad, a hiányzó 2,500.000 koronát pedig a járás a pozsonyi bank gaiántai fiókjánál veszi föl 5.5%-os kamatra. A kölcsönt a községek a járásnak 20 év alatt fogják visszafizetni. A képviselőtestület egyben kéréssel fordult a villamostársasághoz, hogy az áram árát szállítsa le. A villamostársaság ígéretet tett, hogy amennyiben az egyes községek lakosai nagyobb számban vezetik be a villanyt há­zaikba, vagy ha valamelyik szomszédos já­rás szintén bevezetteti, úgy az áram árát en­nek arányában le fogja szállítani. (—) A Phönix-biztositottak figyelmébe. (CTK) Augusztus 22-én jár le az a határidő, ameddig a biztosítottak' kérésére a volt Phönix - biztosítások föluij ithatók. (—) Kedvezményes postai szállítás Nagybri- tanniába és Írországba. A napokban vezették be á postai csomagoknak Nagybritanniába és Íror­szágba való kedvezményes szállítását. A szállí­tás a „Holland Express“ társaság közvetitésével történik. (—) Csehszlovákia sertésvásárlása Magyaror­szágon. Belgrádból jelentik: Itteni lapjelentések szerint Csehs-zlovákia fixáron 30.000 darab ser­tést vásárolt Magyarországon. A belgrádi sajtó utal arra, hogy a csehszlovák kormánynak ez az elhatározása szenzáció erejével hatott jugoszláv és román gazdasági körökben, mert ez az első eset, hogy Csehszlovákia fix áron vásárolt ser­tést. A belgrádi sajtó azt hiszi, hogy a magyar exportőrök jó üzletet csináltak, mert az ősszel és a jövő évben a sertésárak alacsonyabbak lesz­nek az olcsó tengeri következtében. A belgrádi sajtó szerint a csehszlovák kormány ezzel a vá­sárlással szívességet tett Magyarországnak, mert a román és jugoszláv exportőrök eddig kedve­zőbb helyzetben voltak Csehszlovákiában, mint a magyar etportőrök, mig most a magyar kivitel biztosítva van Csehszlovákiába a román és jugo­szláv konkurenciával szemben. (—) Kereskedelmi csődök. Az állami statisz­tikai hivatal jelentése szerint julius hónapban ke­reskedők ellen 14 csődöt és 20 kémyszeregyessé- gi eljárást indítottak meg. (—) Nem kielégitő a csehszlovák-francia ke­reskedelmi kapcsolat. A ,,Venkov“ mai száma azt írja, hogy Franciaország Németországgal sóikkal kedvezőbb kereskedelmi szerződést kö­tött, mint Csehszlovákiával s hogy a csehszlo­vák-francia kereskedelmi mérleg hiánya Cseh­szlovákiának régi sebe. A „Venkov“ cikkírója elvártja, hogy Franciaország legalább ugyanannyi csehszlovákiai árut fog átvenni, mint amennyi francia árut vesz át 'Csehszlovákia. A cikk azzal a megjegyzéssel fejeződik be, hogy Franciaor­szág politikai ellenfeléinek sokkal nagyobb elő­nyöket nyújt, mint valóságos barátjának. (—) Vasúti megállót létesítettek a füleki zo- máncgyárnáL Tudósítónk jelenti: A füleki zo- máncgyári munkásság régi követelése volt, hogy a vasút létesítsen megállót. A sok kilincselés eredménnyel járt, mert a vasutügyi miniszté­rium jóváhagyta a megálló létesitését, amelyet a zománcgyár saját költségén épített. Az uj meg­állót augusztus 15-én nyitották meg. (—) Milliós veszteségeket szenvedtek az épí­tési vállalkozók a középitkezéseknél. Az építé­szek társulatának központja szeptemberben me­morandumot nyújt át a kormánynak, amelyben kéri a köz építkezések során az építészek által szenvedett károk megtérítését. A központ által lefolytatott vizsgálat során nyert adatok szerint a csehországi 34 középitkezésen az 50 millió ko­rona vállalati összegnél az építészek 6 millió koronát veszítettek, a morvaországi veszteségek meghaladják az egymilliót, Szlovén szkon pedig három milliót. (—) Nagy a külföldi kereslet a szepességi mészkőmárvány iránti Lőcsei tudósítónk jelen­ti: A szlovenszkói mészkőmárvány (travertin) telepek egyik legnagyobbika a Szepesváralja és Szepesolaszi között húzódó Drenyik hegységben van. Ez a mészkőmárvány nemcsak egyszerű építőanyagként szolgál, hanem kitünően felhasz­nálható az épületek művészi díszítéséhez és azt számos középületen láthatjuk, azonkívül szo­boralapzatok is készülnek a travertinből. E sok- nemü felhasználhatóság hire a külföldre is elju­tott s nemrégiben az egyik szepesolaszi kőfa­ragócég (Vinduska) néhány vagon szállítására kapott megrendelést Palesztinából, most pedig Bulgáriából futott be megrendelés palotadiszités céljára. . (—) Drágább lesz az őrölt paprika. A papri­kaszindikátus már közölte a malmokkal a pap­rikakontingenseket, a termelőkkel pedig azt, hogy termésüket melyik malomnak kell átadniok. A fölvásárlást szeptember elején kezdik meg. Ta­valy a friss papria szabad eladásánál az ár 1.25 koronát tett ki, az idén 1.35 koronát, amelyhez azonban hozzá kell számítani a szindi­kátusi illetéket, úgyhogy a megörölt kész pap­rika az idén 15—20 fillérrel drágább lesz. A szlo­venszkói papirkatermés minősége jó, a mennyi­ség elegendő a belföldi szükséglet fedezésére, sőt fölösleg is marad, amit a szindikátus külföl­dön akar eladni. (—) Mezőgazdasági kényszeregyességek, A pozsonyi kerületi bíróság körzetében 2, a be­regszászi kerületi biróság körzetében pedig 3 uj mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás indult. (—) Magyar szénakivitel Lengyelországban« [Varsóból jelentik-: A takarmányinség enyhítésé­re szolgáló intézkedések során a lengyel kor­mány augusztus 12-étöl kezdve ötezer tonnás szénabeviteli kontingenst engedélyezett Magyar- országnak a magyar-lengyel fizetési megállapo­dás keretében. (—) Harmincmillió márkával aktív Németor­szág júliusi külforgalmi mérlege. Berlinből je­lentik: Németország júliusi behozatala 500 millió márkát tett ki (júniusban 505 millió márkát), úgyhogy a múlt év júliusával szemben a beho­zatal 154 millió márkával emelkedett A beho­zataltól eltérően Németország kivitele júliusban jelentősen emelkedett. Az 530 millió márkát ki­tevő összeg mellett a júniusi eredményt 10 szá­zalékkal múlja felül, mig a múlt év júliusával szemben a kivitel emelkedése 135 millió márka. A júliusi külforgalmi mérleg 30 millió márka ki­viteli fölösleggé zárult. Az első hét hónapban a kiviteli fölösleg 219 millió márkát tesz ki a múlt év azonos szakában kimutatott 180 millió márkával szemben. (—) Devizapiac, A szerdai prágai devizapiacon a zloty 2 koronával gyöngült, a lej 0.25, a disáT 1 koronával javult. (—) Devizapiac. A szerdai prágai devizapiac javult irányzat mellett Athén 0.03, Konstantiná­poly 0.02, Zürich 0.25, Kopenhága. Stockholm 1. Lisszabon, Páris 0.15. Oslo 1.25 koronával ja­vult. Berlin 0.50 koronával gyöngült-. ÉRTÉKTŐZSDE Prága szilárd PRÁGA. — (Pragoradio.) Az értéktőzsdé­nek ma igen szilárd napja voit. A kínai milliár­dos megrendelésre vonatkozó hir élénk vissz­hangot keltett és a tőzsdeüzletre kedvezően ha­tott. Az érdeklődés középpontjában a nehézipari értékek állottak, amely ipar a kiviteli lehetősé­gek folytán jelentősen fog profitálni. Az üzlet zárlatig igen élénk volt s zárlatkor a tőzsde szi­lárd irányzatú volt. Csak néhány érték gyön­gült. Nyertek: Alpine 9, Amylon 5, Apollo 11, Bánya és Kohó 90, Brünni Gépek 6, Koburg 30, Cseh Kereskedelmi 50, Cseh-Morva 165, Hell- mann 5, Hernych 15, Kábel 15, Karborundum 23, Kolini Vegyi 3, Cosmanos 5. Königshofi Cement 20, Krizsik 10, Melichar 2, Rézmüvek 3, Brüxi Szén 5, Ólom 10. Poldi 25, Prágai Vas 19, Rakó 5, Ringhoffer 19. Rotihau 10, Sphinx 6, Egyesült Gyapjú 2, Zettletzi Kaolin 10, Sel­ber 120, Északi Vasút 30, régi bonok 50, uj bo­nok 40, Északcseh Szén 10, Schoeller 70, Cseh­szlovák Solo 10, Aussig! Vegyi 28, Hengermű­vek 84. Walter 30, Kovarik 5, Nyugatcseh Kaolin 115, Nyugatcseh Szén 7, Skoda 70 ko­ronát. Gyöngébbek maradtak: Bergman 8, Cseh Cukor 20, Deli 3, Horvát Cukor 1, Schönprie- seni 3 koronával. A beruházási értékek piacán nyugodt irányzat mellett az államkötvények ár­folyama változatlan. Egzofcakuliszban javultak: Dráva 5, Odkolek 2.50, Jagodina 2, Smichovi Sör 300, Cseh Fegyver 27.50, Dynamit 70. Epiag 2. Stőlzle 4. Sublima 5, Telegrafia 7.50 koronával. Gyöngült: Trbovlje 2.50 koronával. Az osztrák C. C. járadék 2.50, a magyaT 1 ko­ronával gyöngült A bankrészvények piacán Union- és Eskomptbank 3, 2ivno, Óeská Banka és Industriebank 2.50 koronával javult A ma- gánlombardtételek változatlanok. BUDAPEST SZILÁRD BUDAPEST. — A tőzsde élénk üzletmenet mellett barátságos irányzattal nyitott. A szilár» dulás a vasipari értékek piacáról indult ki, ahol több érték spekulációs vásárlásra megszilárdult. Rima, Magyar Fegyver és Ganz jelentősebb ár­folyamnyereségre tett szert. A szilárdulás átter­jedt a többi piacokra is és a legtöbb érték a napi legmagasabb árfolyamon hagyta el a tőzsdét. A beruházási értékek piacát elhanyagolták. BECS BARÁTSÁGOS BÉCS. — A külföldi hírek hatása alatt az értéktőzsde barátságos irányzattal nyitott. A kuliszértékek legnagyobb része megszilárdult. Alpine, Rima és Salgó jelentős árfolyamnyere­ségre tett szert. Siemens gyöngébb maradt. Kor­látban minden érték, de különösen a magyar ér­tékek javultak. Néhány osztrák fémipari érték gyöngült. A beruházási értékek piacán a hely­zet javult. BERLIN GYÖNGE BERLIN. —■ A tőzsde egyenetlen, gyöngü­lésre hajló irányzattal nyitott. A külföldi tőzs­dék idegessége és a világpolitikai helyzet meg­ítélése tartózkodásra vezetett. A külkereskedelmi forgalom kedvező fejlődésének hire hatás nél­kül maradt. A járadékok piacára áru került, en­nek ellenére azonban a kölcsön hatása alig ér­vényesül. Az első árfolyamjegyzések után lemor­zsolódásra került sor. A prolongádós pénzt 2.75 —3, a biankó napipénzt 25/s—27/s százalékkal jegyezték. ÁRUTŐZSDE + Cukorpiac. A mai prágai cukorpiacon nyu­godt irányzat mellett a következő árat jegyezték: Nyerscukor Aussig loko októberi szállításra 78.25 —78.50 korona. ' + Húspiac. A szerdai prágai húspiacon köze­pes forgalom mellett a következő árakat fizették: birka 6.50—9.50, kivételesen 10, vidéken vágott belföldi borjú 7—8.50, Prágában vágott 8—9.50. vidéken vágott belföldi sertés 9 10.30. Prágában vágott 10.20—10.80, bakonysertés 8.75—9, sza­lonna 9.50—10 korona. + Marhahusárak. Prágában ma a következő marhahueárakat érték el: ökör eleje 9—11.25. hátulja 9.50—12.50, bika 7.7o—8, tehén eleje 7—8.75, hátulja 8.50—9.75. növendékmarha 7.30— ,8 korona,

Next

/
Oldalképek
Tartalom