Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-18 / 187. (4333.) szám

\ar£*t*Xim.wJ. w MMIMK-'n lKliAii? 1937 augusztus 18, szerda« (A VEZÉRCIKK FOLYTATÁSA) „ tor is keres. Sokan akkor mondtunk le a ki­állítás megtekintéséről, amikor láttuk a „L'IUustration“ pompás szines reprodukcióit a kiállítás „csodáiról“. Ezek a csodák kissé a berlini Lunaparkot, a bécsi Prátert, a bu­dapesti Angolparkot elevenítették meg előt­tem, erősen fölnagyitott méretekben és at­trakciókban, vegyítve a berlini Café Vater­land folklorisztikus hangulattermeivel, ame­lyekben népviseletben népi ételeket szolgál nak föl és végül minden nemzeti teremben foxtrottot és tangót táncolnak. A párisi világkiállitás tervezett nagy attrakciója, a kétezerméteres torony, amely­nek tervezgetéseíről lelkes riportokat irtunk a Prágai Magyar Hírlapban is, valóban nem készült el. Nem hisszük, hogy azért nem készült el ez a világcsoda, mert a ki­állítás rendezői már fölöslegesnek tartották az emberi civilizáció eme gigantikus kihang- suiyozását. Úgy véljük, hogy inkább az volt az ok, hogy nem futotta erőből a két­ezerméteres toronyra. Fantázia már lett volna hozzá, tervező is, munkáskéz is, csak éppen a körülmények nem kedveztek. Más­ra kellett a tervező, a munkáskéz, főleg pe­dig a pénz, amibe került volna. Másra kel­lett az acél is, a rengeteg acél. Úgy hisz- szük, hogy a technika csodálatos kiteljese­dése valóban elképesztő mértékekben lát­ható, csak nem éppen a világkiállításon, hanem másutt. A nagy francia védelmi vo­nal, a Maginot-vonal csodái, ahogy a sajtó beszámol róluk, bizonyára felérnek a két­ezerméteres toronnyal. Bizonyára nem az emberi fantázia és nem az emberi termé­szet okozta, hogy a mai technikai csodák nem a föld felett lendülnek a magasba, hanem a föld alatt tűnnek el és nem járhat mindenki csodájukra, hanem csak a meg­bízható kevesek, akik olyan részleteket tud­nának elmesélni e csodákról, amelyek jóval felülmúlják a kétezerméteres torony káp- rázatát. Ma talán még az Eiffel-tornyot sem lehetne újra építeni, a föld felett sem­miesetre sem. A technika csodáiról, sajnos, ma nem ki­állításokon győződhetünk meg, hanem — egyelőre, szerencsére — ujságtudósitások- ból. A Távol Keleten mutatják be a tech­nika csodáit, nem a párisi világkiállításon. Két bomba: ötszáz halott — ez ma a tech­nikai fejlődés eredménye. Ma. még csak Távol Keleten, Európában pedig csak dél­nyugaton dörög az ég a technikai fejlődés jóvoltából, magában Európában pedig min­den igyekezet arra irányul, hogy minél ke­vesebben találkozhassanak szemtől-szembe a technikai fejlődés döbbenetes eredmé­nyeivel. Az erre irányuló igyekezet való­ban emberi, azt mondhatjuk, nemes. Elég kétségbeejtő a gondolat, hogy a kétezer­méteres tornyot nem lehetett felépíteni, hogy a technikai képesség egyenlő értékei a föld alá kerültek, vagy magasan a ru1J fölé, több mint kétezer méter magasságba, hatalmas repülőgépekké alakulva, amelyek bombákat hajigáinak a nemzetközi sanghaji szállodára. Egy kis technikai tévedés tör­tént, mondják a 'kínai hatóságok, bocsána­tot kérnek a tapasztalatlan pilóták ügyet­lenségéért, — ma még ott tartunk, hogy bocsánatot kérnek. Nem csodálható, hogy a technika ilyetén felhasználásában, a felidézett müvihar iz­galmában mindenki minél többet akar még látni ebből a Földből, amelyen él. Azok, akik nem láthatják a kétezerméteres tor­nyot Párisban, legalább az ódon európai kultúra csipkés tornyait akarják látni, gyor­san, gyorsan, még egyszer. Az a rengeteg acél. az a rengeteg munkateljesítmény pe­dig. amelyből nem egy, hanem sok kétezer­méteres tornyot lehetett volna építeni, egye­lőre elvándorol a végekre, Délnyugateuró- pába és a Távol Keletre. Egyes technikai érdekcsoportok ide, mások amoda szállíta­nak. Minél többet szállítanak, annál inkább enyhül a helyzet minálunk. Mintha valami­lyen szerencsés villámhárító működnék, amely itthon kisülés, robbanás nélkül vezeti le a telitett villamosságot. Ma olvassuk, hogy újabb nagy tételeket szállítanak Kí­nának. Azt kell mondanunk, akármilyen szomorú: hál Istennek. Valóban sikerül megalkotni Európa számára art a nagy mü­vet, amely levezeti a villámokat? Sikerül összeállítani a nagy villámhárítót, amely az emberi akart és emberi törekvés legnagyobb csodája volna? A kétezerméteres torony nem készült el. Hozzá sem fogtak a Bá'bel-torony építésé­hez. mert máris kitört a zűrzavar. A szim­bolikus torony elbújt a föld alá és az talán kedvező jel. A bombavető repülőgépek me-s-e szállnak tőlünk. Az izgatott utasok pedig rohannak keresztül Európán és látni akarnak, látni.,, ' n.r-iw Horthy kormányzó nagy beszéde a magyar mezőgazdaság Kiépítéséről „Biztosítani kel! a törpebirtokosok és gazdasági cselédek megélhetését ■ ■ A fiatalság leikébe a gazdasági élet iránti szeretedet kell beoltani ■ ■ SZOLNOK. — Az újjáalakult Országos Alföldi Bizottság ma délelőtt tartotta meg nagygyűlését. A gyűlésen Horthy Miklós kormányzó is megjelent és nagy beszédet mondott. Az Országos Alföldi Bizottság célja a Nagy Alföld gazdasági életének nagyvonalú át­szervezése és az Alföld öntözése. Kállay Miklós elnök üdvözlő szávaira a kormányzó hosszú beszéddel- válaszolt, melyben hangsúlyozta, hogy a mai nap for­dulatot jelent a Nagy Alföld életében. — Az a munka, amelyet most kezdünk meg, — mondotta a magyar kormányzó —» első részlete annak a rendszeres vállalko­zásnak, amely foko.atosan folytatva arra irányul, hogy az Alföld magyarságának sorsán segítsünk és a most terméketlen föl­deket művelésre alkalmassá tegyük. A be­fektetett összeg százszázalékban az ország­iban marad és azon országrészek színvona­lát emeli, amelyek erre a leginkább rászo­rulnak s a törpebirtokosok, valamint gaz­dasági cselédek megélhetését biztosítja. — Az öntözési probléma megoldása meg­indítja a tőkeképződést. Ez nagyon fontos, mert az országnak gazdaságilag meg kell erősödnie, mert szegényen nem állhatunk meg az európai nejnek forgatagában. A ma­gyar fiatalság szivébe be kell oltani az ér­deklődést a gazdasági élet iránt. Kell, hogy minél többen szeressék meg a gazdasági életet, mert csak ezáltal gyűjthetnek va­gyont és alapozhatják meg az ország va­gyoni gyarapodását. Ki kell törülni a fiatal­ság leikéből azt a szemléletet, amelynek ha­tása alatt mindenki állami szolgálatban kí­vánja megélhetését biztosítani. Ez egyik legfőbb akadálya a nemzeti vagyon gyara­podásának. A nyugatszlovenszkói hadgyakorlatok Gépesített lovasosztagok harca a Kiskárpátokban Az eSsi nap - Heves esőzések feláztatták a falait PÖSTYÉN. — Kedden reggel kiadták az első hivatalos jelentést a sziovenszkói hadgyakorla­tokról. A jelentés szerint a nyugatszlovenszkói hadgyakorló csoport zárógyakorlatai kedden haj­nalban kezdődtek meg. A gyakorlat lényegében a gépesített osztagokkal megerősített lovas dan­dárok ütközete volt. Az ellenségeskedés reggel öt órakor kezdődött, de a felderítő repülőgépek hétfő délutáni tevékenysége megállapította már, hogy a két hadsereg egységei a Kiskárpátók északkeleti részén gyülekeznek és megkísérlik, hőgy átkeljenek a hegyen. A vörös hadsereg osz­tagai a keleti Vág vidékén gyülekeztek. A vörösök és a kékek túlnyomó többségét gépesített lovasosztagok alkotják, amelyek rend­kívül gyorsan mozognak és kitűnő értesítéseket szerezhetnek áz ellenség hadmozdulatairól. A küzdő felek az elmúlt napokban megerőltető gya­korlatokat végeztek, de a katonák ennek ellené­re nagy ellen tálló erőt és kiváló szellemet mutat­tak. A jó hangulatot a kedvezőtlen időjárás sem befolyásolja. Az elmúlt két nap alatt heves eső­zések áztatták föl a talajt, ami megnehezítette a föld ^hadmozdulatokat. Az első csoport zárógyakor­latait Éliás Alajos hadosztálytábornok, a tren- cséni hadtest parancsnoka vezeti. Ezenkívül résztvesz a hadgyakrolatokon Machnik nem­zetvédelmi miniszter, Syrovy tábornok, a cseh­szlovák haderő főparancsnoka és Krejci tábor­nok, vezérkari főnök, valamint Faucher francia tábornok és Országh József, Szlovenszkó orszá­gos elnöke. „Ütközet a jablánci szorosban“ PÖSTYÉN. — A nyugatszlovenszkói had­gyakorlatokról kedden délután a következő hiva­talos jelentést adták ki, amely a hajnaltól délig történt eseményeket vázolja: A vörös sereg: A vörös lovas dandár reggel öt órakor Galgóc és Szered között átkelt a Vá­gón és gyorsított menetben északnyugati irány­ban előnyomult. Az egyik lovasságból és gépesített részekből álló osztag Nagyszombaton át Nádasdig előnyo­mult, ahol meggátolta a kékek dőtörését a ja'» Ionéi szorosból. A kékek nyomása alatt a vörö­sök Binócból visszavonultak Dejtére és itt meg­gátolták a kékek előnyomlását Jókőre. f' A kék seregi A kék lovas dandár reggel öt órakor a Nádas—jókői térből előnyomult, hogy délkeleti irányból benyomuljon a Vág völgyé­be. A gépesített rész Jablonc felől Nádas-Nagy. szombat félé nyomult elő. A jabionci szoros ne­héz terepe meggátolta a gyors előnyomulást, an nál is inkább, mert a szorosban sáncok emel­kedtek. Nehéz küzdelem után déli 12 órakor a kékek Binöcig nyomultak előre s a kékék pa rancsnoka 13 órakor támadást rendelt el a Sarkamnál lévő vörösök ellen. A jókői térben élő- nyomuló kék lovasság megkísérli, hogy Dejté- től északnyugatra bekerítse a vörösök állásait Tizenkét óráig a kékek a Katlóctól északnyugat­ra fekvő vidékre jutottak, A nemzetvédelmi miniszter Nagyszombatban NAGYSZOMBAT. — A hadgyakorlatokra utazó Machnik miniszter kedden délben Nagy szombatba érkezett, ahol ünnepélyesen fogadták. Benovsky járási főnök, Vyskocil polgármester Homonna megvásárolja a nagy értékű Andrássy-kastélyt? KASSA. — (Kassai szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A Prágai Magyar Hírlap már több ízben megírta, hogy a homonnai Andrássy-kas- tély és a hozzátartozó hatalmas park eladó. Eleinte az volt a terv, hogy a parkot építkezési telkek céljaira felparcellázzák,, de ennek a terv­nek a megvalósítását nem engedélyezték. A kas­tély és a park értéke meghaladja a kétmillió ko­ronát. Eddig nem akadt reá vevő, most azonban Homonna városa szeretné megvenni, hogy ott he­lyezzék el a kereskedelmi akadémiát, amelyet a város most kapott meg. A homonnai Andrássy- kastély egyike Szlovenszkó legszebb műemlékei­nek. 1619 és 1649 között építették. Kilencven­kilenc szoba van a kastélyban. Úgy tervezik, hogy ha Homonna megvenné a kastélyt, az egyik részében múzeumot rendeznének be. Érthetetlen rádiójeleket adnak le az eltűnt szovjetrepülők MOSZKVA. — Az illetékes repülőügyi ható­ság közlése szerint valamennyi sarkvidéki rádió- állomás igyekszik felfogni az Amerika felé ve­zető utón eltűnt szovjetrepülők rádiójelzéseit. Eddig csak érthetetlen rádiójclxésckct sikerült felfogni, amelyek ■ minden valószínűség szerint az orosz gépről érkeznek és ez amellett szól, hogy . ^ a 9ép rádiókészüléke megsérült a kényszer­leszállás után. A ,,Krassin“ jégtörő a Schmidt-foknál üzemanya­got, három egymotoros kötinyü repülőgépet vett fel és útnak indult az alaszkai partok irányába, hogy minél északabb vidéken kezdje meg a kuta­tásokat. Moszkvából három repülőgép indult út­nak, ezeknek benzintartályait kiegészítették, úgyhogy a gépek 3500 kilométer körzetben vál­tak tcijesitőképessé. és 2iska szenátor után a nemzetvédelmi minisz­ter a hadsereg nevében megköszönte a fogadta­tást és ünnepelte a hadsereget. Súlyos repüiőszerencsétlen- ség PRÁGA. Hétfőn este 19 óra 20 perckor egy három gépből álló légi osztag leszállásánál a vnorovyi repülőtéren a morvaországi Sfcrasch- nitz mellett Súlyos repülőgépszerencsétlenség történt. Ä Rozhon Bohuszláv repöiőszakaszve- zető által kormányzott gép leszállás közben szárnyával súrolta a földet és lezuhant. A pilóta meghalt, A gép megrongálódott LEGÚJABB SPORT A budapesti úszó- és vizipólóverseny keddi eredményei BUDAPEST. — (Szerkesztőségünk telefon­jelentése. } Kedden délután folytatták az uszó- bujnokságokat és a Horthy-kupa versenyt. 200 méteres hölgy gvorsuszás: Harsányi BSE 2:36.4, 2. Ács Ilona BSE 2:46.4. — 100 méteres női hát: Győrffy Irén BSE 1:26.2, 2, Ács 1:30.5. Harsányi Vera ideje a 200 méteren rekord. 400 méteres férfi gyorsuszás: Gróf UTE 4:57.2, 2. Lengyel BEAC 5:07.8. Horthy-kupa eredmények: Magyarország—Ausztria 9:2 (4:1). Gólok: Németh (5), Brandy (3), Halassy (1), illetve Kunz és Steinbach. Németország—Belgium 4:3 (3:1). A holland—francia mérkőzés lapzártakor fo­lyik. Nagyszabású katolikus kulturház épül Királyhelmecen KIRÁLYHELMEC. — Az elmúlt hét közepén kezdték meg a királyhelmeci katolikus kulturház építését Leskó János városbiró, a jónevü építész vezetése mellett. A nagyszabású építkezés, amely­nek költségelőirányzata 200.000 koronát tesz ki, a község költő-plébánosa, Mécs László kezde­ményező és szervező munkájának az eredménye. A fáradhatatlan lelkipásztor hűséges segítőtársai nagy munkában Zabó Gyula uradalmi intéző és Bachnyák János nyug. pénzügyi tanácsos, akik egész Bodrogköz magyar társadalmának tehető­sebb tagjait személyesen keresik fel s mindenkit felszólítanak, hogy az építkezés költségeihez ere­jükhöz mérten járuljanak hozzá. Az adakozást Mécs László édesanyja 1.100 koronás adományá­val nyitotta meg. Az uj kulturháznak rendkívül nagy jelentősége lesz s hivatva lesz arra, hogy a Bodrogközben eddig alig tengődő mifgyar kultur- életnek erőt kisugárzó központjává váljék. A szín­paddal, öltözőkkel és taozgóképszinházhelyiség- gcl ellátott épület mintegy ezer személy befoga­dására lesz alkalmas. Az építkezést oly erős iram­ban készülnek végrehajtani, hogy a kulturházat minden valószínűség szerint még ebben az esz­tendőben átadhatják rendeltetésének nagyszabá­sú-ünnepség- keretében;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom