Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-15 / 185. (4331.) szám

1937 augusztus 15, vasárnap. Az Uj Szellem második télévé Kóborl ások Európán kereszfül-kasul A folyóirat második nyári kettős száma: „európai utazások“ ■ A svájci demokrácia Finnország példája ■ ■ Uj stilus a párisi világkiállításon ■ ■ Hitvallás Itáliáról ■ Prága két lelke ■ ■ Siovenszkói ár viz ■■ Európai expresszvonat ■■ Orosz hírek stb. Az Uj Szellem most megjelent második nyári I kettős száma tulajdonképpen már a folyóirat őszi programjának beharangozója. Létezésének második félévét a lap megerősödő ve, elterjedve, tapasztalatokban gazdagodva kezdheti meg. Azok, akik megszokták, bogy a szlovenszkói magyar kulturális kezdeményezések gyorsan iszapba fúlnak és a nagy garral „korszakalkotó­nak“ hirdetett összejövetelek soha nem jutnak túl az első „manifesztációs“ és terveket ková­csoló stádiumon, s letűnnek a porondról, amint reális munkát várnak tőlük, az Uj Szellem meg­indulását is szkeptikusan fogadták. —• Szaporítani fogja a megfeneklett indulá­sok számát— vélte a pesszimista kritika. Annál örvendetesebb, hogy a szerény mére­tű. de a szlovenszkói lehetőségek között egye­dül teherbiróképes lap immár a második félévé­be lép, s megszervezett olvasótáborával, a szloven­szkói magyar érdeklődés középpontjában áll­va folytatja munkáját. Tényleg uj tábor nőtt a lap körül: a realisták tábora, akik illuziómentesen kívánják felépíteni az uj szlovenszkói magyarságot. Elsősorban a fiatalság volt az, amelyet a lap maga köré tudott gyűjteni. A folyóirat levonja a tapasztalatokat első féléves létezéséből. Főtörekvé^ most az, hogy ne legyen annyira elvont, mint eddig volt. Reális és mindenkinek hasznot jelentő kétheti összefoglalásokban akarja ezentúl gyakorlati­lag is kiegészíteni az olvasó ismeretsziikségle- teitt kis, csattanós cikkekben adja meg preg­nánsan a külpolitika, a közgazdaság, a ma­gyar, a kisebbségi és az európai szellemi élet, színházi világ eseményeinek összefoglalását, amivel olyan orgánummá válik, amelyben mindig „utána lehet nézni a dolgoknak“, mint a lexikonban és a mindennap’’ élet ügyes, könnyen kezelhető segédkönyve lehet. A második főtörekvés, hogy a lap többet fog­lalkozzék Szlovenszkóval, mint eddig. A folyó­irat körül megindult kulturkoncentráció örven­detesen halad tovább: sikerült számos uj jócsen- gésü szlovenszkói nevet bekapcsolni és kiterjesz­teni a problémák és a nézetek körét. Ma a lapnak minden nagyobb helyen van már embere s igy biztos, hogy az eddigieknél fel­készültebben tud beleszólni a szlovenszkói életbe. A lap az általánosságokból egyre határozottab­ban halad a részletek felé. Egyre jobban bele­merülve a szlovenszkói talajba, nélkülözhetet­len intellektuális szemléjévé válik életünknek. A most megjelent kettős szám jogosan sorolja fel az elért eredményeket. — Kétszáztizenhét cikk foglalkozott eddig problémáinkkal, szavunk nem volt pusztában elhangzó szó — Írja. Egyre jobban halkult a tá­madás, egyre több lett a dicséret. A lap idézi azokat a többnyire részletes méltatásokat, amelyeket a magyar irodalom leg­jobbjai írtak az Uj Szellemről a legelőkelőbb fo­lyóiratokba és lapokba. Márai Sándor egyik hosszú cikkét közli, amely a Pesti Hírlapban jelent meg, említi a Szép Szó, erdélyi „Hitel“ tanulmányait, s „egy volt ellenfél" elismerő Írását. — A lap már beletartozik a magyar kultúra számottevő tényezői közé­Ez szép szlovenszkói magyar munka, ritka eredményesség volt. A kettős számban különösen gazdag az uj „Szabad szó“ rovat, amely a laphoz beküldött olyan cikkeket közli, amelyek a legleplezetlenebbül tárják fel akár legkényesebb problémáinkat. így közli most egyik legjobb fiatal „baloldali“ írónk, Czuczor László cikkét a magyar iskola­ügyről, Jakabffy Elemér hozzászólását az Uj Szellem erdélyi számához és Adorján Manasszé elmés és szellemes fejtegetéseit a szlovenszkói magyar katonanyelvről. Hosszú tanulmányban számol be a lap a lévai előadássorozatról és kiadványainak tudományos értékéről, Kovács Endre a cseh F. X. Salda problémájával kapcsolatban „a nemzeti művészet kérdését" fej fegeti. De a második nyári kettős szám főértéke, hogy pompás útleírásokkal, a népek és nemzetek eredeti és szellemes leírásával kelti fel az ol­vasó figyelmét Európa iránt. Az előző kettős szám erdélyi szám volt, ez uta­zási szám. „Európai utazások“, hangzik az ösz- szefoglaló cim. A mai európai életből vett pom­pás kóborlásokat közöl a lap, mint például Bal­ia Borisz „Európai Expresszvonat“ cimü cikkét, Két otthoni jellegű útirajz közelebb eső dolgo­kat is tár elénk. Nagy figyelmet érdemel Sándor Imre no- vellisztikus, s tudatosan a régi Jókai-Petőfi- kor nemzeínevelő árvizleirásaira emlékeztető útirajza: az Árvíz Szlovenszkón. Ugyanilyen érdekes Gogolák Lajosnak klasszi­kus cikke „Prága két leikéről“. Egy fiatal ma­gyar tudós utiélményei a modern Prágában va­lóban érdekelhetik a szlovenszkói olvasót és sokat is tanulhat belőlük. HeistiáSat s!őtt Szvatkó Pál megkezdi „Svájci utazásának", a nyugati négynemzetü állam igazi demokráciája és példaadó élete leirásának közlését. Ez az első cikk még Párisról szól s elemzi a párisi világkiállítás és Európa viszonyát. Egész uj hangon ir a kiállítás jelentőségéről és uj stílusáról. Cziszár Béla megkezdi az ujrendszerü külpoli­tikai rovatot: négy európai külügyminisztériumot ir le, a párisit, londonit, berlinit és rómait, mint az európai boszorkánykonyha központjait. Bá­lint György „Itáliáról“ ir érdekesen: egy haladó gondolkozásu ember hitvallása ez a kitűnő lírai cikk. Kodolányi János „Finnország példája“ cí­men összefoglalja azt, amit Szuómiról irt és min­taképül állítja a rokon nép demokráciáját. Má­rai Sándor összefoglalása az „Európai helyzet­ről lezárja a feltűnően gazdag és a szlovenszkói méreteket mind érdekességében, mind jelentősé­gében messze túlhaladó utazási szám gazdag tartalmát. Resid hasfalat után BUDAPEST. — A főváros idegenfor­galmi hivatala az egyházi és világi ténye­zők közreműködésével állította össze az idei Szent István-heti ünnepségek nagy­szabású programját. Évről-évre mind gaz­dagabb és mind vonzóbb látványosságok­kal és eseménysorozattal kedveskedik a magyar főváros ezekben az ünnepi napok­ban a Budapestre sereglő külföldiek és ide­genek hatalmas tömegének. Az idei Szent István-heti ünnepségek kiemelkedő attrak­ciói az eddigieket is felülmultják úgy szám­belileg, mint nivó tekintetében. Az ünnepi program főbb eseményei a következők: Egyházi ünnepségek Augusztus 19—27-ig a Várplébánia­templomban minden este 6 órakor szentbe­széd és ájtatosság lesz s ez idő alatt a Szent Jobb őrzési helyén közszemlére van téve. Augusztus 20-án, Szent István nap­ján rendezik a szokásos nagyszabású Szent Jobb-körmenetet a Várban. A körmenetben résztvevő csoportok reggel fél 8 óráig gyü­lekeznek a Tárnok-uccában és a honvéd­szobor körül. A körmenet reggel fél 9-kor indul az ud­vari Várplébánia-templomból Serédi Juszti­nján bibornok, esztergomi érsek, hercegprí­más vezetésével. A körmenet a Palota-so­ron, Szent György-téren, a Disz-téren és a Tárnok-uccán át vonul a koronázó főtem­plomba, ahol a hercegprímás nagymisét pontifikái. Ezzel egyidejűén a Szenthárom­ság-téren és a Kapisztrán-téren szentmisét és szentbeszédet tartanak. Ennek végezté­vel a körmenet visszatér a Szent jobb őr­zési helyére, ahol a hercegprímás áldást oszt. Augusztus 20-án este 7 órakor a Gél- lért-hegyi sziklatemplomnál a Pálos-rend egyik tagja szentbeszédet mond, majd li­tánia és áldás fejezi be az ájtatosságoU Gyöngyös Bokréta A világi ünnepségek keretében idén is megrendezik az immár világhírre szert tett Gyönyös Bokréta sorozatos előadásait. A Gyöngyös Bokréta eredeti magyar tánco­kat. népdalokat, népszokásokat mutat be, földműves szereplőkkel, ősi népviseletek­ben. A Gyöngyös Bokréta előadásait a Tisza Kálmán-téri Városi Színházban tart­ják meg augusztus 15.. 16., 17., 18., 19., 21., 22., 23., 24. és 25-én minden este 7 óra 30 perckor, augusztus 20-án délután 3 órakor. A bokrétás csoportok öt turnusban érkeznek és öt teljesen különböző összeállí­tású előadás keretében mutatkoznak be. A Magyar Bokréta Szövetség népipari kiál­lítást rendez a Tamás Galériában (V., Akadémia-ucca 8), a kiállítás, amely junius 15-én nyílt meg, szeptember 15-ig marad nyitva s egész nap megtekinthető, belépő­díj nincs. Zenei események Az ünnepi hangulat fokozása érdekében ez évben olyan zenei események lesznek Budapes­ten, amelyek a magyar fővárost a Szent István- ünnep alkalmából a nemzetközi zeneélet érdek­lődésének is a homlokterébe helyezik. Három templomban rendeznek idén ünnepi hangversenyeket. A Budavári Koronázó Fő­templomban augusztus 16-án, délután 6 órakor. Sugár Viktor vezényletével., 17-én délután 6 órakor a Szent István-bazilikában, Demény De­zső vezényletével, 19-én délután 6 órakor a Bel­városi Főplébániatemplomban, Harmat Artúr vezénylete mellett. Nemzetközi vonatkozásban is nagyjelentősé­gű zenei esemény lesz az a szabadtéri ünnepi hangverseny és magyar zenejáték, amelyet aug. 18-án este háromnegyed 8 kor a Szentháromság­téren. a Koronázó Főtemplom előtt mutatnak be. „István Király Dicsérete“ a cime ennek a nagyszabású zeneünnepségnek, amelyet Koude- la Géza egyházzenei igazgató rendez! Az első részben a régi magyar muzsikát mutatják be, Tinódi Sebestyén, liszt Ferenc, Bartók Béla alkotásai kerülnek előadásra. 150 tagú monstre- zenekar működik közre a hangversenyen. A második'rész keretében Kodály Zoltán, Harmat Artur. Bárdos Lajos, Weiner Leó müveit ad­ják "elő. Közreműködik a hangversenyen Né­meth Mária, vezényel Dohnányi Ernő, Vaszi Viktor és Koudela Géza. A szereplő zenei tes­tületek sorában a Palesztrina-kórus, a Budapesti Hangversenyzenekar, az Egyetemi karok, a Ko­ronázó Főtemplom vegyes kara, a Budai Ceci- lia-kórus és a Külső Lipótvárosi református egyházi énekkar működik közre. Augusztus 14-től 23-ig a főváros különböző helyein szimfonikus, fúvós és cigányzenekarok rendeznek szabadtéri hangversenyeket. Tűzijáték Augusztus 20-án este fél 10 órakor a Gellért­hegyen, a Citadellánál rendezik a szokásos tűzi­játékot, amely azonban idén még pompásabb, még káprázatosabb lesz, mint más években. A színes tűzijátékon kívül fényjátékokat is rendez­nek, amelyeket nagy teljesítményű katonai fényszórók vetítenek az égboltozatra a tűzijáték előtt és után. Őrségváltás a Várban A Szent István-heti ünnepi hét alkalmából augusztus 18-án és 20-án zenés őrségváltás lesz a királyi palotában. 12.40 órakor az alabárdos testőrség, 12.54 órakor a koronaőrség, 12.50 órakor a puskás testőrség vonul fel. 1 órától fél 2-ig a zenekar a várudvaron hangversenyez. Az Országos Magyar Gyermekvédő Egyesü­let augusztus 18-án, délután 5 órakor az Állat- kertben nemzeti kerti ünnepélyt rendez. Augusztus 19-én délután 6 órakor az uj város­háza közgyűlési termében a kormány, a főváros és Pest-vármegye képviselőinek részvételével zajlik le a Magyar Anyák Szent Istváni ün­nepsége, amikor is a legtöbb gyermekes ma­gyar anyák nyernek elismerést és jutalmazást. A városligeti világitó szökőkút az egész Szent István-hét tartama alatt naponta este fél 9-től 10 óráig kivilágítva fog működni, délután pedig fél 6-tól fél 7-ig gyönyörködtetik a vizsugarak a sétáló közönséget. Budapest ünnepi díszkivi­lágításban tündököl Szent István hetében. A megszokott kivilágításon kívül a Lánchíd ünnepi kivilágítását is bőkapcsolják. Hatalmas sportesemények, gazdag program várja a Budapestre érkező vendégeket. A kül- öldi utasok már augusztus 17-től utazhatnak féláron Budapestre, vízummentesen léphetik át a határt és 29-ig érvényes számukra a féláru visszautazási kedvezmény. Zsíros, pattanásos arcbőrhöz használjon púder helyett SULFAMYL kénpudert, amely megszünteti az arc pattanásait és mitesszereit. A SULFAMY L kénpuder szabadalmazott eljárás szerint készül, amely a legfinomabb elosztásban tartal­mazza a gyógy-ként. A SULFAMYL kénpuder kellemes illatú, diszkrét színekben készül és a legérzékenyebb arcot sem izgatja. Ivaplia'tó minden szaküzletben! Kis doboz Ke 9.—, nagy doboz Ive 15.—■ Főlerakat Bratislava, Masarykovo 6, Ventúr u. 12 Gazdag ünnepi programmal ¥árfa Budapest a Szent István-hét vendégeit Templomi és szabadtéri hangversenyek, sz" rdtéri zeneiáték, Magyar Anyák ünnepe, Gyöngj < s B réta, tűzi- és fényjáték az ünnepi hét lu.^orán

Next

/
Oldalképek
Tartalom