Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-15 / 185. (4331.) szám
Mai számunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2'- Ke Ha: Kis Magyarok Lapja A XVI. évf. 185. (4331) szám • Vasárnap ■ 1937 augusztus 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havontd 26 Ke., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. • R képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Es/es szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II„ Panská ulice 12, III. emelet. O 9 TELEFON: 303-11. © 3 SÜRGÖNYCIM HÍRLAP, PRRHfl. AZ UJ VILÁGBIROD (sP) PRÁGA. — Az uj japán világbirodalom keletkezését külföldi erő nem tudja vagy nem akarja megakadályozni s a helyzet az, hogy a kínaiaknak a saját erejükből kell megkisérelniök megállítani a japán előnyomulást. A húsz és a tiz év előtti állapotokhoz viszonyítva ez óriási változást jelent. A Mennyei Birodalom egy-két évtizeddel ezelőtt még tabunak számított a nagyhatalmak között s valamennyien kínosan ügyeltek érintetlenségére. Kölcsönös megegyezéssel nem engedték, hogy egyikük rátegye kezét valamelyik részére, mert valamennyien szívesen tették volna ezt s a versengésben inkább senkit sem engedtek a jó falathoz, semhogy valamelyikük lemaradjon. Ellenben megegyeztek, hogy érdekeiket a kinai birodalmon belül érvényesítik és mindegyikük a lehető legnagyobb gazdasági előnyt aknázza ki a tehetetlen kolosszusból. A nagyhatalmak féltékenykedése őrizte évekig Kína látszatfüggetlenségét és nagy dolgoknak kellett történniük, amig a féltékenység megszűnt és Japán szabad kezet kaphatott a hóditgatásra. Valamikor Anglia, Amerika, Japán és Oroszország érdekei ütköztek Kina területén (egyideig Németország is beleszólt a játékba, 1902-től 1914-ig, inig Franciaországot egyedül az aránylag nyugodt dél- nyugati Kina érdekelte indokínai gyarmatai miatt és általában az angol érdekeket! támogatta). A négy nagyhatalom egyfor-f ma eréllyel vett részt a távolkeleti politi- kában és elképzelhetetlen volt, hogy az egyik a másik rovására előtörjön, mert ez háborút jelentett volna. Anglia érdekei a legősibbek voltak s a legszétágazottabbak a Mennyei Birodalomban. Ügyelt Kina épségére nemcsak kereskedelmi kapcsolatai miatt, hanem azért is, mert ha valaki erősen megvetette volna lábát Kínában, veszélyeztette volna Indiáját és csendesóceáni birodalmait. Vonatkozott ez elsősorban Japánra és Oroszországra, de az amerikai Unióra is. Az Egyesült Államok kormánya több ízben megkísérelte, hogy hatalmát imperialista módon kiterjessze Kina felé, de nem jutott tovább a Fülöp-szigeteknél. Viszont nem engedhette, hogy Anglia vagy| Japán tulhatalmassá váljék Távolkeleten, mert igy gyengítette volna Amerika csendesóceáni pozícióját s a kaliforniai partokat. Oroszország befolyása azóta nőtt meg, amióta a cári seregek Vladivosztokig kiterjesztették az oroszok hatalmát, amióta a transszibériai vasút építése megkezdődött s a pétervári imperializmus nyíltan Kelet felé terjeszkedett s Kinán át Indiára is ránehezedett. A kis Japántól kezdetben senki sem félt. A múlt század végén az európai nagyok jóindulatú mosollyal figyelték, ahogy a tokiói csapatok némi területet kanyari- tottak le Kínából, nem tartották veszélyesnek Japán e „helyi ambícióját“. Oroszország volt az első, amely érezni kezdte a tokiói sárga veszedelmet s amikor a japánok megverték az oroszokat, a többi nagyhatalom is ^kénytelen volt egyenrangú versenytársként kezelni Nippont. Sürgősen megkötötték vele azt a távolkeleti egyezményt, amely biztosítja Kina függetlenségét és az egyensúlyi helyzetet Keleten. Ma az egyesség nem hat többé és Japán szabadkezet kapott. Mi történt, amig az események eddig fejlődtek? — Elsőnek Anglia vonult vissza Kínától. Némileg kényszerűségből, de legfőképpen a háboruutáni uj empire-politika miatt, amely az angol birodalom telítettségének elvéből indul ki, nem akar több hódítást s főcélja, hogy meglevő birtokállományát megszervezze, kiépítse és a szomszédokkal kötött szerződésekkel biztosítsa. Mint piac amugyis legyengült Kina s a londoni kormány európai bonyodalmai miatt nem volt többé abban a helyzetben, hogy katonailag érvényesítse presztízsét Távolkeleten. Másodiknak Amerika vált ki a féltékenyek közül. Az Unió a wilsoni kalandok csömörei után egyre határozottabban amerikai autarkiára rendezkedett be, közgazdaságát is igy szervezte s miután Délamerikában elfoglalta Anglia pozícióit, nem törekedett többé tengerentúli birtokokra és a Fülöp-szigeteknek is önállóságot adott. Sőt, Kina és Japán viszonylatában Washington belátta, hogy jobb, ha Amerika szabadkezet biztosit Tokiónak az ázsiai kontinensen: a japán expanzió és kivándorlás igy legalább Kelet felé irányul és békén hagyja a Csendes óceánt s az amerikai pártokat, -—• ami tényleg bekövetkezett. Maradt az orosz versenytárs. Oroszország szovjetformájában is szívesen folytatta volna a cári expanziós politikát s most elsősorban világnézetének nyerte volna meg Kínát, hogy e világnézeterősödéssel folytassa világnézeti hódításait másutt is, de Csankaiszek felülkerekedésével 1924 — 25- ben megbuktak Kínában a bolsevista tervek. Oroszország egyébként is átrendezkeNanking erélyesen Kínai légitámadás a sanghai Japánok ellen A harcok második napja a városban - Egyre véresebb összecsapások - Kinai eilenoffenziva SANGHAI. — A sanghai harcok tovább tartanak. A nemzetközi telepek szombaton délelőtt kerültek először veszedelembe. Reggel 10 óra 15 perckor helyi időszámítás szerint a nemzetközi város lakói hatalmas bombázásra és gépfegyverkattogásra lettek figyelmesek. A zaj egyre közelebb jött és egyre hevesebbé vált, majd a Szövetség-Rakpart fölött alacsonyan szálló repülőgépek jelentek meg és motorjaik zaja hozzájárult a lárma növeléséhez. A nemzetközi város hatalmas irodáiban és raktárépületeiben néhány percre megbénult minden munka. Amikor később a telepen belül az Elgin-utra bombák estek, a kínai kulik között pánik támadt, mire a külföldiek sietve bezárták üzleteiket és leeresztették a vasredőnyöket. Megjelennek a repülőgépek Időközben kitűnt, hogy a nemzetközi város fölött megjelenő repülőgépek kínai gépek voltak, amelyek először avatkoztak a küzdelembe. A gépek visszatérőben voltak Hongkewből, ahol a Wangpo folyó balpartján a kaszárnyákká átalakított japán textilgyárat bombázták. A bombázás után a repülőgépek a folyó fölött lefelé röpülve, megtámadták a Wangpón horgonyzó japán hadihajókat és azt a két cirkálót is, amely a Wangpo jobbpartján, Putungnál horgony- zoít és onnét a kínai állásokat lőtte. A megtámadott japán hadihajók közé tartozott az „Itsumu“ cirkáló is, amely a Szövetség-Rakparton közvetlenül a japán konzulátus előtt horgonyzott. Több bomba a hajó mellé esett a vízbe, mig a cirkáló légelháritó ütegei azonnal lőni kezdték a repülőgépeket. A „Sassoon“ húszemeletes felhőkarcoló tetejéről a külföldiek pontosan megfigyelhették a légi ütközetet. Ebben az időben már a menekülők sürü tömege hömpölygőit a Garden Bridgen át a nemzetközi városba. A parti utak csakhamar járhatatlanná váltak a beláthatatlan embertömeg miatt. Érdekes, hogy a kínaiak a nemzetközi városban biztonságban érezték magukat, annak ellenére, hogy a Garden Bridge északi végén a japán csapatok homokzsákbarrikádok mögött állottak. Délben a kínai repülőgépek másodszor is megtámadták a Wangpón horgonyzó japán hadihajókat, amelyek most még erélyesebben válaszoltak légelháritó ütegeikből a támadásra. Különösen az „Itsumu“ ágyúi szóltak szakadatlanul. A nemzetközi városba rengeteg gránátrész hullott és több kínait és egy angolt megsebesített. . A bombázás borzalmait növelte az, hogy Sanghai lakossága nagy rettegéssel tájfunt várt. Az elmúlt napokban hatalmas esőzések pusztítottak a városban és a vámház tornyára ma reggel fölhúzták a tájfunt jelző zászlót, mert a meteorológiai állomások jelzik a veszedelmes forgószél közeledését. Két kínai gép lezuhan! A kínai repülőgéptámadásról még a következőket jelentik: Négy kínai bombavető gép átrepült a japán tengerészosztagok fölött és két bombát dobott a japán hadihajókra, de a bombák eltévesztették céljaikat. Két bomba hullott a japán kereskedelmi iskolára a Jantsepu-uccá- han. A gépek ezután a japán főkonzuli tust és a harmadik japán flottaosztag vezérhajóját bombázták, de itt sem értek el célt. Két bomba a brit konzervgyárat pusztította el, ahol néhány kínai kuli meghalt. Eddig ellenőrizhetetlen hírek szerint a kínai repülőgépek nagy kárt okoztak a japán textilgyárak épületeiben. Délután harmadszor is megtámadták a repülőgépek az „Isumo“ csatahajót s ezen a harmadik utón már fiz kínai repülőgép vett részt. A japán konzulátust és a japán szárazföldi vonalakat hevesen bombázták a gépek. Az egyik japán légelháritó üteg azonnal lőni kezdte a kínai gépeket és az egyik kínai repülőgép lángokban lezuhant a Honhau-negyedben, ahol sok japán lakik. Állítólag a japánok egy másik kínai gépet is lelőttek, Az északi pályaudvart több japán ágyulö- vés érte. Tekiö erélyes megtorlást jelent be TOKIO. — A tengerészetügyi minisztérium 13 óra 40 perckor hivatalosan jelentette, hogy szombat reggel tíz óra óta számos kínai repülőgép bombázza a sanghai japán főkonzulátust és városban lévő japán katonai osztagokat. Ilyen körülmények között a japán haditengerészet kénytelen erélyes rendszabályokat foganatosítani és lehetetlenné tenni az állandó kinai provo- kálásokat. A sanghai Ofköiel Szombaton reggel a kínaiak heves offenzivát inditottak a sanghai japán állások ellen. A japán tengerészetügyi attasé szerint erős kinai osztagok több rohamot intéztek a hongkewwegi japán állások ellen. Rendkívül heves tüzérségi párbaj után órákig tartott a küzdelem. A legnagyobb japán ágyuk is résztvettek a harcban. Az eső ellenére a Paosan-uccában a japán gránátok több tüzet okoztak. A kínaiak azt jelentik, hogy szombat reggeli heves támadásaik több helyen sikert értek el és a japánokat visszaszorították. Ezzel szemben a japánok azt állítják, hogy a kínaiak valamennyi támadását visszaverték. Beavatott körök szerint a 88. és a 87. kinai hadosztály rendkívül vehemens támadásokat indított a japánok ellen, hogy visszaverje a Sang- haiba bevonuló hadsereget, még mielőtt a japán szigetekről erősítés érkezne. Ha a japánok négy-öt napig tartani tudják állásukat, akkor nyert ügyük van, mert hír szerint Tokióból két teljes hadosztály indult Sanghaiba a tengerész- csapatok megsegitésére. A kínai bombák 30 kínait és két külföldit megöltek SANGHAI. —■ A szombati légitámadás alkalmával a kínai hadirepülőgépek bombája Sanghai főuccáján egy előtt robbant föl és megölt 20 — járókelőt, továbbá két külföldit. A nyolcéin elet es modem szállodaépület és Sanghai egyik legnagyobb angol bérháza között ugyancsak bomba robbant és megrongálta az angol bérpalotát. A legújabb hírek szerint Sanghaiba még egy kinai hadosztály érkezett s a nankingi kormány további tizenkét hadosztályt tart készenlétben, hogy szükség esetén a harcvonalba vesse. FOLYTATÁS A 3. OLDAL KÖZEPÉN két szálloda 30 kinai
