Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-01 / 173. (4319.) szám
1937 augusztus 1, vasárnap, ^^CAlMAiE&aRHTRLar» 17 Száz éwel ezelóff született a leg- roma ntikusabb életű magyar költőnő Egy hires „irodalmi“ szerelem és tragikus házasság a múlt század derekán A költő megfutamodik és — halálosan szerelmes lesz ■■ ■ ■■ Kemény Zsigmond báró, a vészmadár Hungária gyógyforrás, Budapest Lithiumus és rádiumos (69 eman.) ásványvíz (40 C°). Ivókúrák a modern ivócsar- nokban. Vese- és hólyagbajoknál, valamint köszvénynél az orvosi tapasztalat szerint kiváló gyógyitó hatású. A Hungária gyógyvíz szénsavval telítve kitűnő borviz és „Harmatviz“ néven kerül forgalomba. Kapható kicsinyben és vagontételben Budapest szkfv. Ásványvíz üzeménél, L kér. Gell ért-rakpart 1. szám. Miért nem volt botdog Tóth Kálmán és Matonyay Flóra házassága? A pesszimista jóbarát Tóth Kálmán barátjához, Kemény Zsigmond báróhoz fordul, akit nagy eraberismerőnek tart Megkérte, menjen el vele, ismerje meg a leányt s mondja meg, mi sors várna reájuk, ha örök frigyben egyesülnének? Kemény egyeden látogatás után tisztában volt jövendőjükkel: „Mi sorsot képzelek el, azt szóval meg nem mondom, hanem küldök egy regényt, olvasd el!" Másnap elküldte Flygare Carlen Emilia egy nagyobb svéd regényének fordítását. Tóth Kálmán nem merte elolvasni, Vadnay Károlyt kérte meg erre és amikor barátja elmondotta annak bus tartalmát, csaknem bán- tódottan mondotta: „Kemény nagy pesszimista!" A kicserélt méregpohár Az anya kezdetben hallani sem akart a házasságról. Nem azt a sorsot szánta Kállay Péter unokájának, hogy egy szegény magyar költő felesége legyen. Flóra egyszer Szendrey Ignác ellenkezésével példázott, mire Tóth Kálmán felfortyanva mondta: „Úgy ám, de én nem vagyok a kiskőrösi mészáros fia, hanem jó magyar nemes házból eredtem." A boldogtalan szerelem érzésvilágában odáig mennek, hogy méregpoharat akarnak üríteni, de a szemfüles cselédleány kicseréli a bürkös poharakat olyanokkal, mikbe fehér cukorport öntött. A költő megbántott érzékenysége a lemoudás gondolatával kezd foglalkozni, bár: Lemondani, lemondani. Könnyű nektek ezt mondani, De amikhez nevét kötém: A rózsa, a csillag, a nap, ök egészen mást mondanak, ök szeretpj tanítanak, Az összekötő szegénység A ■’legnagyobb akadály azonban elhárul. A család elveszti a vagyonát. Flóra -szegény és most Tóth Kálmán úgy érzi, hogy kötelessége is Flórát feleségül venni és gyámolitani őt. Eljegyzi a leányt. Madách az eljegyzés hirére elborultan mondja: „Nem várok én semmi jót a két költő frigyétől, csak olyan Bulwer-féle házasság lesz abból". — Két nagyon kiváltságos, nagyon tehetséges és nagyon önálló egyéniség akadt össze ebben á házasságban. A külső világ tehát — fő- lég az első években'— boldognak tartja ezt a házasságot, főleg amikor a házasságkötés utáni évben megszületett gyermekük: Béla. Az anya kedves gyermekversekre hangolódik, az apa termékenysége fokozódik. A némtet vadrózsák Írója, Saphir, aki nagyobb társaságban tölt náluk egy estét, frigyüket két csillag egyesülésének mondja. De nem válik ikercsillag belőlük, hanem eltávolodnak, mint a tehetség egyenlő töltésű atomjai. Ahogy Zsolt irta találóan, nem voltak alkalmasak a kicsinyes élet mindennapi alkalmazkodására. Egyikük sem beszélt idegennek az elhidegülés okairól, folyamatáról. Most már tudjuk, hogy Tóth Kálmán volt, aki nem tűrte a házasélet korlátáit, amikor pedig hirtelen fellobbanásra hajló lelke a féltékenység iszapjába süllyed, a büszkeség nem engedi más megoldáshoz, mint a durvasághoz. Tizenkét évi együttélés után elválnak. Majthényi Flóra magával viszi gyermekét a meg- engesztelődött nagymamához a borsodmegyei Kácsra, az egykori nagy vagyon utolsó maradványára. Itt neveli a kis Bélát igazi grand seigneurré Kállay Péter leánya. Itt oltja a szivébe a magyar múltnak soha el nem múló megbecsülését és szeretetét. Az igazi hűség A megbántott Flóra engesztelhetetlen, de amikor megtudja, hogy férjét azon a végzetes október 13-án (1879-ben) agyszélhüdés érte, Pestre siet és a lassú haldoklás másfél éve alatt igazán önfeláldozó hűséggel ápolja az élő halottat, aki következetesen „orvos ur"-nak szólította őt, bár olykor-olykor, az értelem felvillanó szikrájában, felismerte. 1881 február 3-án halt meg Tóth Kálmán, most történt a tragikus elválás és utrakelés: a költő elköltözött az örökkévalóság kapuján át, az asszony elindult messzi vándorútra nyugatnak, a fiú pedig útra kelt keletnek, Törökországba. Ei Spanyolhonba Ekkor látta utoljára a fiát is, akit nagyon szeretett. Mi vitte férjének halála után késői vándorújára, amely csak életének befejezte előtt ért véget, felderítetlen lélektani rejtély marad. Teljesen megszakította kapcsolatát a múltjával. Szevillában telepedett le. Olykor-olykor 4«katktsett s lagokbao ^y-t&y sga-, nyolországi levéllel, ezeket aztán könyvalakban i* kiadta és spanyolul egy „Adorationes" dmü kötete Is megjelent. Lelke egyre jobban vallásos rajongásba merült. — Beutazta Afrika északi partjait, majd a Szentföldre ment és hol Jeruzsálemben, hol Betlehemben lakott a szent helyek közelében. Fia felkereste leveleivel, de minden szomorúságtól megkímélte, még azt sem irta meg, hogy hőn szeretett hitvese, Lórikája meghalt. Néha pénzt is küldött, egyszer nagyanyja hagyatékából két páratlanul értékes unikumot adott el az antikváriusnak és ezt a pénzt anyjának küldte. 1908 április 3-ika után aztán megszűntek a levelek. A jó „effendi" elköltözött szeretettéi után, pedig az anyja nem igy gondolta a bölcső felett: Midőn "én meghalok, Te élni fogsz akkor, Mintha egy buborék Elpattan, s a másik Felbukik ilyenkor. A budai magány Majthényi Flóra csak idegenektől hallotta meg fia halálát 1910-ben a török forradalmi mozgalmak haza- kénvszeritették. A Császár-fürdőben a családnak az irgalmas renddel kötött szerződése értelmében volt egy örök lakása, amelynek régi bútorai között meghúzódhatott. Itt élt csöndes visszavonultságban, büszke szegénységben. De még most is segített azokon, akik rászorultak. Vagyona roncsaiból alapítványt tett fiának emlékezetére a magyar irók segélyegyletének a javára és fiának emlékezetére még örök misealapitványt is létesített a belvárosi templomban. Elméje aztán hovatovább elborult. Gyanakvó volt az egész világgal szemben, amely eföl — úgy hivé — egyelőre rejtegetnie kell csodálatos találmányának tervét, hogy aztán sikerével az egész rossz világot boldoggá tehesse. 1914-ben a lipótvárosi gyógyintézetbe szállították. Itt is halt meg 1915 május 18-áo, Egykor lelkes hívek emlegették a nevét, most hat em* bér állott a ravatala mellett: Kozma Andor és a leánya, egy ismerétjén angol hölgy,' két kisasszony és Kre- csányi Ignác, az ősz színigazgató, aki meghatottan mondotta, hogy ő az egyetlen életben lévő, aki ott volt Tóth Kálmán és Majthényi Flóra fényes esküvőjén.. * A farkasréti temetőben a fősirásó mondott egy Mi- atyánkot és Üdvözlégyet a nyitott sir felett. Májusi dongók repültek a friss sirhant felett: Dong, zsong, bong, Száll a méhe. zsong ... Szétrebbennek uj erővel Szedni mézet okos fővel. KASSAY VIDOR. Nyugdíjasok tanácsadója A legközelebbi rovat augusztus 15.-1 számunkban jelenik meg. Hűséges előfizető. A kért szaklapot megküldtük. A prágai minisztériumban egy év óta fekvő kérvénye tárgyában azt tanácsoljuk, hogy a szaklap felelős szerkesztője utján sürgesse meg az elintézést, A sürgetés költsége mérsékelt. Fényképész. Húga érdekében eljárunk az általános nyugdíjintézetnél. Az eljárás eredményét levélben közöljük. Református lelkész. A külföldön állandó lakhellyel biró nyugdíjas 10 százalékos levonással kapja kézhez nyugdiját. Hogy mennyi a levonás a belföldi nyugdijaknál és az erre vonatkozó ösz- szes tudnivalókat közli a ..Penzista" most megjelent száma, A számot egyidejűleg ingyen megküldjük. Az állandó külföldi tartózkodáshoz miniszteri engedély kell. Ha kíván egyéb felvilágo- sitást, küldjön válaszbélyeget. Nyugdíjas utkaparó. Szabályszerű nyugdija évi 10.640 korona volna, a mostani nyugdijának tehát több mint kétszerese. Sajnos, a kormány még mindig nem határozott abban a kérdésben, hogy a volt vármegyei utmesterek és utkaparók miért nem kapják meg az őket megillető nyugdijat. Míg az állami utkaparók már régen kapják a felemelt, nyugdijat, sőt a többi vármegyei alkalmazottak már egyenjogusitva is lettek, addig az utkaparók ügye 1930 óta elintézetlenül fekszik a belügyminisztériumban. Levélben többet. ... Nyug. művezető. Az általános nyugdijbizt-ositó intézettől járó járadék semmiféle címen sem foglalható le. Ami a másik járandóságot illeti, úgy a közigazgatási levonások korlátlanul eszközplhe- tők, az adóhátrálék azonban nem tekinthető ilyen közigazgatási levonásnak. Adjon^ be egy kérvényt az -utalványozó hatósághoz és kérje, hogy a levonásokat a törvényben megengedett egyharmad.- részre szállítsák le. . Kassai nyugdíjas. Évi 9000 koronáig terjedő nvugdij ezévi jan. 1-től nem esik levonás alá. 9000 koronától 12.600 koronáig a levonás 5.8 százalék. A már levont összegek legkésőbb szeptember .havában derülnek visszafizetést®. A költőről, ha nem fárosz, háromszor történik megemlékezés. Amikor meghal, nekrológot Írnak róla és szokásban van, hogy születésének és halálának századik éves fordulóján is megemlékezzenek életéről és alkotásairól. Majthényi Flóra érdekes egyéniség volt, különös életű asszony s talán nem is annyira szerény, bár tehetséges költészete, mint inkább életének folyása, nagy belső válságai keltették fel kortársainak figyelmét. A hatvanas években általánosan ismerték és kedvelték, mondhatnék: akkoriban ö volt Magyarország legnépszerűbb asszonya. „Flóra" jegyzéssel megjelent költeményeit szerették, szépsége, műveltsége, előkelő származása és gazdagsága kivételes helyzetet biztosított számára a magyar főváros előkelő társadalmi köreiben. Később mint az akkori idők legnépszerűbb költőjének, Tóth Kálmánnak szerelme, majd házastársa vitt nagy szerepet az irodalmi körökben, aztán elválása irányította a figyelmet reá. Nemsokára az önkéntes számkivetést választotta, megsebzett lelkének titkait magába zárta és magával vitte messzi bolyongásaira, ekkor lassanként elfeledték az egykor körülrajongott, boldogtalan sorsú költőnőt. Csak egy ember nem feledkezett meg róla: a fia, Tóth Béla, a magyar újságírásnak ez a nagy büszkesége, aki ugyan még a legmeghittebb baráti körben sem beszélt soha az anyjáról, de felkereste leveleivel, anyagilag is támogatta és mindig a fiú gyöpgéd érzéseivel gondolt rá. Fia halála után négy évvel tért vissza hazájába Majthényi Flóra, most már törődött, ősz- haju, fáradt mosolygásu öregasszony és végső éveit egyre fokozódó értelmi elborulásban töltötte, míg szenvedéseitől az elmegyógyintézet kórtermében meg nem váltotta a halál. A régi család sarja Magyarország egyik legelőkelőbb családjából származott, amely eredetét a honfoglalókig vezeti vissza. A Divék-nemzetség egyike volt a száznyolc ősmagyar törzsnek. A költőnő a család bars- és hontmegyei ágából való, 1837 julius 28-án született. Törökverő vitézek, országnagyok, vármegyék vezetői, püspökök vannak szép számmal az ősök között és az atvafiságban ott találjuk a régi Magyarország legelőkelőbb családjait. A családi birtok alapjait a 16. században veti meg János péterváradi kapitánynak a fia, Márton, a nógrádmegyei Novák községben. — A 18. század derekán élt Bálintnak hét fia közül Flórián volt a legfiatalabb. Birtokán gazdálkodott és a megyénél töltött be tisztséget, főadóbeszedő volt. Felesége a szabolcsi nábobnak, nagykállói Kállay Péternek a leánya, Kállay Johanna. Akkor, amikor Flóra serdülő leányka volt, még megvolt a családi vagyon és őt úgy nevelték, hogy majd méltó hitvese lesz egykor valamelyik rangbelijének. Édesapja 1844-ben elhunyt és édesanyja két fiával és leányával felköltözött a pesti házba, amely a Király-ucca és Rombach-ucca sarkával szemben állott. A Majthényi-ház a társadalmi összejöveteleknek központja volt: fényes estélyek, táncmulatságok, irói és művészi események váltották egymást a pompás termekben. Mindenki megfordult a vendégszerető házban, aki a politika, irodalmi, művészeti és társadalmi életben valamire való szerepet vitt , Irodalmi szalon a múlt század derekán Az irodalom és művészetek pártolása nemcsak divat és családi hagyomnány volt a Majthényi-házban, ha- üem bévülről érzett, szükségesség és a korszellem parancsa. Az előkelő társadalmi osztálynak irodalom- és művészetet pártoló tevékenységéről már sokat Írtak, de még mindig nem eleget. Hiányzik egy olyan mimika, amely kimutatná, hogy ezeknek az irodalmat, művészetet pártoló előkelőségeknek műveltsége mennyire egyetemes, a kor egész ismeretanyagát átfogó volt. Olvassuk csak el Dessewffy Józsefnek Kazinczyhoz intézett leveleit, olvassuk a múlt század első felének levelezéseit, naplóit, elcsodálkozunk, milyen széleskörű és mélységes irodalmi műveltsége volt akkoribein a vezető magyar társadalmi osztálynak, viszonylagosan sokkal mélyebb, mint napjaink szellemi és társadalmi vezető rétegének. A nagy nemzeti összeomlás után az irodalom pártolását a korszellem is magával hozta. Az irók tartották a nemzetben a lelket, író, művész és színész megbecsült vezető szellemi rétege volt az országnak és az irói, művészi foglalkozás szabad belépést biztosított a legelőkelőbb szalonokba is. A Majthényi-házban mindig megbecsülték a nemzeti léleknek irányitóit. Az özvegy az íróknak és művészeknek kibérelte a Páva-szigetet és ingyen lakást adott itt nekik. Ő nála szabad asztala volt mindenkoron a magyar literatura képviselőinek. Az egyik leggyakoribb vendég Szemere Pál, a kitűnő költő és esztétikus, a legmagasabb irodalmi fórumnak, az Akadén iának és Kisfaludy-társaságnak a tagja. Neki mutatja meg a tizenkétéves kis Flóra első verseit és a bíráló szeme tehetséget fedez fel bennük. Az ő biztatására irogat tovább és alig múlt el tizenöt éves, verseit már közli a Hölgyfutár, amelynek nyilvánossága akkoriban irói fémjelzést adott Az első sikerek Szép, müveit és komoly leány volt Majthényi Flóra. A Hölgyfutár 1854-iki folyama közli a női költők sorában az ő arcképét is. Szabályos, szép, telt az arca, halványszinü, rövid hullámos fekete haja még jobban kiemeli ezt a halványságot. Formás kicsiny keze sűrűn szerepel Tóth Kálmánnak „Irénhez" szóló verseiben. (Ez az Irén Majthényi Flóra.) Eleinte csak játékszerül óhajtja azt, később sorsának irányitója lesz. Vagyon, előkelő családi kapcsolatok, műveltség, szépség övezik, csak természetes, hogy körülrajongják. Az első érzelmet Madách Pali, a költő öccse, ébresztette szivében, hozzá is irta első verseit. —• A gyermekszerelem tárgya fiatalon hal meg, de hogy ez az ismeretség milyen mély hatással volt ré, mutatja, hogy legszebb versét Pali emlékéhez irta. Regényes próbatétel Ahogy kortársai, barátnői leírják, nagyon hirtelen fefetoaé* szenvedélyes veit mto akkoriban Aa egyik Szilveszter-estén ólomöntés közben — a .Handschuh“ hősnőjének példájára — azzal a kérdéssel fordult az őt körülfogó if jakhoz, hogy a forró ólmot melyikük kapná tenyerébe. A nyalka, szőke Beleznay Árpád, aki már vőlegény számba ment, mint egy modem Delorge, kinyújtotta tenyerét, megmarkolta az ólmot és hónapokig nyögte a sebet. Élete végéig mutatta az emléket, amit a szeszélyes Flórától kapott, de azóta messzire elkerülte. ,Csalóka szerelem Ezután jelentkezett életében az a szenvedély, amit komoly érzelemnek hitt ő is, az is, aki felé irányult és csak később derült ki róla, hogy két nem egymásnak teremtett lélek hirtelen fellángolása volt. A bajai köznemesi fiú, Tóth Kálmán akkortájban úgynevezett érdekes fiatalember volt. Versei, amikben első, boldogtalan szerelmét énekelte meg, tépettszivü poétának mutatták és sok hívet szereztek neki a nők táborában. A Majthényi-házban is sokat beszélt róla Tóth Endre, a Mátravidék szorgalmas poétája, földijök. A hirtelen elhatározásu leány meg akarta ismemi Tóth Kálmánt mindenáron és Tóth Endre megigérte, hogy majd szerit ejti ennek. A Nemzeti Színház egyik legközelebbi előadásán lett volna a tervezett megismertetés. Tóth Endre . el is vitte a színházba a barátját, de amikor felmutatott a Majthényiék páholyába, hogy az a szép, fiatal mágnáshölgy kíván vele megismerkedni, a költő egyszeriben magára hagyta barátját és még csak fel sem nézett a páholyba. De nem azért akart valamit Majthényi Flóra, hogy meg né valósítsa. Tóth Kálmán csakhamar bejáratos lesz a házba és megjelennek a versei, a szerelmi' vadrózsák, amelyekért a szerelem tárgya aranyserleggel ajándékozza meg poétáját. A vadrózsákból megismerjük Irént: Saját nagy házukban lakik, szeretett anyjával, termeik ragyognak a fénytől, de a lányka szobájának ékei csupán könyvek és egy kis kereszt. Maga is költőnő, kedves verseket ir. Zene (Majthényi Flóra néhány csinos zenedarabot is szerzett és adott ki), virág, utiemlékek és könyvek teszik kedvtelését. Modorában játszi kellem vegyül előkelő hidegséggel, társalgása tele van ésszel és sajátszerü ötletekkel. A költő érdeklődése folyton növekszik s mivel ez sok érzékenységgel, izgatottsággal jár, úgy hiszi, hogy ez az érzés az igazi szerelem. Tépelődése sok vergődéssel jár. Arra vágyódik, hogy megnyerje ezt a sajátszerü, rendkívül érdekes és vonzó fiatal leányt, de fél is tőle. Nem tudja igazán megismerni és az alacsonyabbrendü- ség érzése is bántja. Elsősorban a vagyoni különbség: vájjon szeretheti-e őt, a szegény poétát, a dúsgazdag főnemesi leány? Flóra versben felel: Bírni óhajtok koronát, Trónt s rá a fél világot még. Hogy aztán mindezekről Te éretted lemondhatnék.
