Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)
1937-08-14 / 184. (4330.) szám
1937 augusztus 14, szombat« > - Y lASaXAK-'riAKJiAP Guíenbergtöl a rofációsgépig Szombaton nyílik meg a budapesti Nemzeti Nyomtatvány-kiállítás BUDAPEST. — (Budapesti szerkesztőségünktől.) Holnap megnyílnak a budapesti Műcsarnok kapuszárnyai, hogy bebocsássák a nagyközönséget a Nemzeti Nyomtatvány Kiállításra. Az utolsó simításokat végzi a munkások hada s lassan kibontakoznak a hatalmas kiállítás körvonalai. A kiállítás tervező művészeinek vezérkara irányítja a gyorsütemü munkát. Ott látjuk Kaesz Gyulát, aki a kiállítás belső installációját tervezte. Hozzá fordulunk s megkérdezzük tőle, milyen elvek vezették a tervezésnél. —- A jó kiállításnak az a leglényegesebb pontja — hangzik a válasz —, hogy a rendelkezésre álló épületeket olyan építészeti keretté kell alakítani, amely a kiállítandó anyagot helyesen fogja körül, anélkül, hogy önálló életet élne. Ez a kiállítás hatalmas háttér, de építészeti arányait, megjelenését tekintve, mégis komoly kompozíció. A rendelkezésre álló kiállítási anyag megkönnyítette a munkát, mert túlnyomórészt képszerű s igy rendkívül hálás. A töténelmi betűtípusok Szigeti Imre, az első nagyterem 64 faliképének tervezője és rajzolója épp a gyönyörű szinpompás képek elhelyezését irányítja. Az irástörténeti sorozat az altamirai barlangképnél kezdődik, majd a gondolat- írásnak a betűírásba való átmenete után az egyes betűtípusokat illusztrálja. Harmincféle történelmi betütipus rajza következik egymásután. Mindegyik képen egy-egy korbeli alak, mellette pedig a magyarázó szöveg a megfelelő betűtípussal. A másik sorozat a nyomdatechnika fejlődését mutatja Gutenbergtől a legmodernebb nyomdatechnikai módokig. Az Atelier-müteremben találjuk Svéd István tiz térképét. Ezek a térképek hivatva lesznek tájékoztatni a nagyközönséget, hogy Gutenberg találmánya miképen terjedt el Európában, Magyarországra mikor jutott el, ott milyen termékeny talajra talált s hogyan virágzott ki. f,Kovács András“ élete Nagyon hálás szerephez jutottak Mallász- Dallosék, akik nagy színes képekkel illusztrálják a legendássá vált Kovács András képzeletbeli életét. A művésznők szellemes formában tárják a néző szeme elé Kovács András életének egyes állomásait. Kner Albert, a „Kovács András-te- rem" megvalósitója, miközben a megszámlálhatatlan hivatalos nyomtatványok felragasztását irányítja, néhány szóban elmondja, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdenie, amig azt a 11.000 nyomtatványt összeszedte, amely „Kovács András" életét érzékelteti. Most már mosolyogva meséli el, hogy volt olyan hivatalos nyomtatvány, amelyért huszonötször is el kellett járni a hivatalba. Elképzelhető, hogy például milyen nehéz lehetett a meg sem született Kovács Andrásnak — születési bizonyitványt szerezni Szűcs Pál a magyar sajtó elterjedését az egész földkerekségen szemléltetően és szellemesen mutatja be hatalmas térképén. Az egyes termek bejárata felett rendkívül artisztikus emblémák szimbolizálják a bennük Egy magyar tudós érdekes felfedezésea Szent Sebestyén- katakombában RÓMA. — A \ ia Appián fekvő Szent Sebesté1? katakomba, a legnagyobb ókeresztény temetkezőhely állandóan a régészek érdeklődésének középpontjában áll és szinte szünet nélkül folyik a roppant kiterjedésű katakomba feltárása Legutóbb Nagy Tibor magvar archeológus végzett kutatásokat a Szent Sebestyén-katakombában és magyar szempontból érdekes felfedezésre jutott. A fiatal magyar archeológus, aki a Pannóniára vonatkozó római emlékeket tanulmányozta, a katakomba egyik részén talált stukkó-diszité- eek alapján megállapította, hogy ott a Rómában élő pannoniai keresztények temetkezőhelye volt. Ugyanezen a. helyen van eltemetve a sabariai (szombathelvi) származású Quirinus vértanú iß, de eddig még nem tudták, hogy Quirinus sírja körül a pannóniaiak tömeges temetkezőhelye van. Erre a megállapításra. a magyar archeológus úgy jutott, hogy a strukkódiszitéseken olyan moti vumokat fedezett fel, amelyek csakis a Dunán ttuon, nevezetesen Aquincumban és bizonyos vonatkozásokban a pécsi Cubáriumban lelhetők fel. A felfedezés értékes adalékokkal gazdagítja az ókeresztény művészetre vonatkozó általános ismereteket is. elhelyezett kiállítási anyagot. A szignetszerü jelképet Filó tervezte. A riport születése Igen érdekes az aiz uj módszer, ahogyan a Tér tervezőiiroda fiatal grafikusai a sókszorosdtó- ipar kulturális, gazdasági és szociális szervezetének statisztikáját szemléltetik. Rajkai László, az iroda vezetője igy foglalja össze uj módszerüket; — A régi száraz grafikonokkal szemben dekorativ megoldásokkal, m/üvészi, színes képekkel hívjuk fel a néző figyelmét, az unalmas szám- oszlopókból pedig csak a legjellemzőbbet ragadjuk 3d. ... Ugyanezek a fiatalok készítették a papíripar termének hatalmas két miéter hosszú papírgyártó gépmodeljét is. . , Végül Haar Ferenc fényképész-muvesszel beszélgettünk. Elmondja, hogy a sajtó termében magyarországi kiálitáson eddig meg nem látott hatalmas méretű, méternél magasabb fényképsorozat mutatja be a riport születését. ^ Ugyancsak fényképen és fotominitazások tarkítják a Kovács András-tenmet .és a papírgyártás termét is Körsétánk befejeztével megnyugodva állapítjuk meg, hogy ez az igazén nagyszabású kiállítás művészi színvonal szempontjából is minden várakozásnak megfelel. 440ezer korona költségvetési hiánypótlására 40 ezer koronát utalt ki az országos választmány Rimaszombatnak RIMASZOMBAT, — Rimaszombat képviselőtestülete dr. Bartos Gyula kerületi bkóságd tanácselnök, városbiróhelyettes elnöki,ősével ülést tartott tegnap. A napirend leg.fonto'sabb tárgya a folyó évi költségvetés jóváhagyása volt. Az országos hivatal most küldötte le az 1937-es költségvetést az országos választmány jóváhagyó záradékával ellátva. Az országos választmány jóváhagyta a házbéradó utáni 170 százalékos és az egyéb adok utáni 350 százalékos pótadókuicsot, egyben 50 ezer koronát szavazott meg Rimaszombat részére az országos szanálási alapból a 440.110 koronát kitevő költségvetési hiány részbeni fedezésére. A négyszázezer korona további hiány eltüntetésére a következő atyai tanácsokkal látják el a város vezetőségét: uj adók bevezetése, a régi adók felemelése, szigorúbb takarékoskodás, az elkerülhető beruházások mellőzése. Az országos választmány végzését hozzászólás nélkül, egyhangúlag vette tudomásul a közgyűlés, miég a kommunista és szociáldemokrata városatyák is, akik tudvalévőén nem vettek részt an- naíkidejián a költségvetés megszavazásában. Több illetőségi, iparemgedéiyezésl, építkezési és köitiségivetési ügy leitárgyalása után egyhangúlag hozzájárult a közgyűlés Tóth Vilmos helyettes városi mérnök fizetésének felemeléséhez 6 ugyancsak egyhangúlag tudomásul vették a polgári iskola csatornázásának és vízvezetékének építését jóváhagyó járási választmányi határozatot, amelynek remélhetőleg még e nyár folyamán érvényt szerez a város. A Tátra vidékét is nyaraló- és sporthellyé kell kifejleszteni! A fürdőtelepek túlzsúfoltsága életrevaló idegenforgalmi vállalkozásokra készteti a Poprádvölgyét ■■ KÉSMÁRK. - (A PMH tudósítása.) A Magas Tátra nyári szezonja minden várakozást fölülmúlt. Annyi volt a vendég, mint talán még soha, az összes fürdők és penziók zsúfolva voltak és Madárházától Csorbatóig ma is minden megvan telve. A Tátra iránti érdeklődés olyan arányokat öltött, hogy június utolsó hetétől mostanáig ezrekre rúgott azoknak a vendégeknek a száma, akik a tátrai telepeken már nem találtak elhelyezést. Hozzávetőleges becslés szerint legalább négyezer emberrel többen jelentkeztek tátrai nyaralásra, mint amennyit a fürdőtelepek befogadni képesek. Ez a körülmény és az a remény, hogy egyrészt az utazási konjunktúra, másrészt a Magas Tátra iránti érdeklődés továbbra is megmarad, arra indította a Poprádvölgye városait és községeit, hogy egységes akcióval igyekezzenek a Tátravidéket is nyaralóhellyé és téli sporthellyé átformálni. Habar a legutóbbi téli és a mostani nyáii évad eredményei magában a Magas Tátrában is több építkezési tervet váltottak ki, mégis fönnáll annak a lehetősége, hogy azt a vendégsereget, amelyet a Tátrában nem lehet elhelyezni, megfelelő propagandával és az ehez szükséges intézmények létesítése után levigyék a Tátra alatti városokba és községekbe: Poprádra, Késmárkra, Kakas lomnicra, Nagyszalókra, a két Erdőfalvára stb., valamint, hogy nagyobb mértékben kul- tiválják a tátraalji fürdőket: Gánócot, Lubló- fürdőt, Lőcsefüredet, a leibici kénesfürdőt, valamint a többi kisebb fürdőhelyet, amelyekben a Szepesség bővelkedik. A gondolatot egyszerre két irányból is fölvetették: késmárki járás főnöke, Braveny főtanácsos idegenforgalmi értekezletet hivott egybe, amelyen megbeszélték a szükséges teendőket. másrészt dr. Nemény Vilmos, a Tátra- szövetség és a Kárpátegyesület sajtóelőadó- ia részletes beadvánnyal fordult Késmárk város képviselőtestületéhez, amelyben konkrét javaslatok formájában jelölte meg azokat az utakat és módokat, amelyek a Poprádvölgyének virágzó nyaraló- és téli sporthellyé való kiépítését lehetővé tennék. A járási főnök által egybehívott tanácskozáson elhatározták, hogy Késmárk városa több uj parkot épit, nyilvános fürdőt és strandfürdőt létesít, akciót indít a vasúti forgalom megjavításáért, valamint a Zsdjár és Tátralomnic felé irányuló autóbuszvonalak létesítéséért, tájékoztató füzeteket és térképeket ad ki Késmárk nevezetességeiről és a környéki kirándulásokról, intézkedéseket tesz a szállodai viszonyok modernizálása és megjavítása érdekében, információs irodát állit föl, a város utait és járdáit átépíti, az ifjúság számára éjjeli szállásokat létesít, továbbá a Thököly-várat (miután az most a kaszár- nyaépités folytán fölszabadul) nemcsak tatarozza és az ott elhelyezett városi múzeumot kibővíti, hanem kongresszusok megtar tására alkalmassá teszi éíkszabadszintéri előadások számára is átalakítja. Elhatározta to vábbá az értekezlet, hogy Késmárk uccai világításának és a telefonhálózatnak a kibővítésére vonatkozólag is mozgalmat indít, folyamatba teszi a Poprád folyó szabályozását, mozgalmat indít a Késmárkról Tátrahá- zára és onnan a Magas Tátrába, a késmárki itatóhoz vezető ut kiépitése érdekében, kívánni fogja, hogy a tátrakörnyéki körutazási jegyeket a lomnici csúcsra épülő függővas- utra is terjesszék ki, közvetlen autóbuszjáratot kíván Késmárkról Ruzsbachfürdőre, a városban szlovák- és németnyelvű tájékoztató táblákat állit föl és szlovák, német, magyar, lengyel, francia és angol nyelven prospektusokat jelentet meg. Végül kimondta az értekezlet, hogy a volt késmárki járási hivatali épületet, mihelyt az a körzeti polgári iskola megépítése folytán fölszabadul, szál’o- dává alakítják át, továbbá az autósok számára uj garázsokat építenek. Tervbe van véve nyári ünnepségek rendezése Késmárkon, ebből a célból a késmárki kulturális egyesületek munkabizottságot fognak alkotni. Amig ez az értekezlet kizárólag Késmárk városa és környékének idegenforgalmi szempontból jelentős terveivel foglalkozott, addig dr. Nemény Vilmos javaslata messzebbmenő és az egész Tátravidéket magában foglalja. Egyrészt azt kívánja, hogy a Poprádvölgye összes érdekelt városai és községei alakítsanak idegenforgalmi hivatalokat, ezekből pedig alakuljon — a Tátraszövetség, a Kárpátegyesület és a többi érdekelt testület, valamint a járási hivatalok bevonásával központi idegenforgalmi hivatal a Poprádvölgye számára. Ez a hivatal az idegenforgalmi munka számára egységes irányelveket állapítson meg, amelyek a városok és községek idegenforgalmi hivatalainak ne csak Útmutatásul szolgáljanak, hanem rájuk nézve kötelezőek is legyenek. Az idegenforgalmi hivatal munkája terjedjem ki minden szempontra: az elhelyezés, az élelmezés, az ármegállapítás, a közlekedési kérdések, az újítások, a városszépítés, az egységes propaganda, a szervezés kérdéseire. Egyszóval mindarra, ami az idegenforgalommal összefügg és ami szükséges és alkalmas arra, hogy a Poprádvölgyét olyan kedvelt és ismert nyaraló- és téli sporthellyé alakítsa át, amilyenek például Ausztriában az alpesi községek, Sziléziában a Mohra-völgye és a többi sziléziai területek községei. A javaslat ezenfölül arra is rámutat, hogy a mai közlekedési viszonyok között milyen nehéz a Tátra vendégei számára a Tátra- vidék nevezetességeinek meglátogatása. Ma leginkább csak autókkal lehet a Dunajec áttöréséhez és a Vörös Kolostorhoz, a dob- sinai jégbarlanghoz, Késmárkra, Lőcsére, a szepesi, káptalanhoz és a szepesi várhoz, I Ruzsbachfürdőre, a deménfalvai cseppkőbarlanghoz, a krasznahorkai várhoz, valamint „Szlovenszkó paradicsomába“: a Her- nádvölgyébe eljutni. Tekintettel arra, hogy a Tátra külföldi vendégei (akik e nevezetességek megtekintése szempontjából elsősorban veendők számba) a mai devizanehézségek mellett csak kötött összegekkel jöhetnek el a Tátrába, mindnehezebb lesz az ilyen autókirándulások szervezése a Tátrából. De a belföldi vendégek is takarékosak és csak ritkán kaphatók a költséges autókirándulásokra. Ez a mostani nyári szezonban az eddiginél jobban mutatkozott meg és rendkívüli veszteséget jelent a Tátravidék lakossága számára, amely — ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni — elsősorban az idegenforgalomból él, mert a mai viszonyok között ez jelenti legfontosabb és legjelentősebb életlehetőségét és kereseti forrását. Éppen ezért akcióra van szükség, hogy az állam létesítsen legalább májustól szeptember közepéig közvetlen és olcsó autó- buszjáratokat a Magas Tátrából a Tátravidék fölsorolt nevezetességeihez. Késmárk város a dr. Nemény által javasolt akciót meg fogja indítani és összefogásra fogja fölszólítani a Poprádvölgye minden városát és községét a tervezett idegenforgalmi hivatal létesítésére, másrészt a Tátravidék egész érdekeltségét a gyors és olcsó, közvetlen összeköttetések létesítésére megindítandó mozgalomhoz. Remélik, hogy az államvasut be fogja látni, hogy olyan fontos és jelentős idegenorgalmi területen, mint aminő a Tátravidék, nem lehet ama elv mellett megmaradni, hogy ahol vasútvonal van, ott nem kellenek autóbuszjáratok. Mert a Tátravidék mai vasútvonalai egyáltalában nem adják meg a lehetőséget arra, hogy a Magas Tátrából megfelelő módon el lehessen jutni a Tátra környékének értékes, szép és nagyszerű nevezetességeihez. A késmárki járási hivatal és dr. Nemény javaslatai nyomán bizonyára meg fog most valósulni az, amit a Kárpátegyesület idegen- forgalmi osztálya már tiz évvel ezelőtt kezdeményezett, de ami a gazdasági válság következtében megakadt: hogy a Poprádvölgye azzá váljék, amire fekvése, klímája és szépségei predesztinálják: a Magas Tátrát kiegészítő idegenforgalmi terület. Erre pedig a lakosság megélhetésének biztosítása érdekében elengedhetetlen szükség van. VIZUMOT (magyart, lengyelt, bolgárt) igen t. Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadó- hivatalunk: Bratislava, Lazaret-ucca 45. Telefon 41-70. Ilyen útlevelek meghosszabbítását ia vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és Í meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha 11., Panská ul 12. ül.
