Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-11 / 181. (4327.) szám

1937 augusztus 11, szerda. A spanyol harctér tőszomszédságában gondtalanul zajlik a legmondénebb fürdőélet Uralkodók, hercegek és mágnások kastélyai Biarritzban ■ ősi kultúra és régi háború emléke *■ Az előkelő idegenek közt elrejtőzve csendben dolgoznak a spanyol ügynökök Francia és angol hadihajók vigyáznak a Cole d’Azur békéjére 7 BIARRITZ. — (MTP) Párieban ég az egész vi­lágon a spanyol háború eseményei tartják izga­lomban a kedélyeket, csak itt nem esik egyetlen szó sem a háborúról, a véres események közvet­len közelében. A csodálatosan szép francia ten­gerparton, a franciaországi baszkok földjén tudni sem akarnak az emberek a háborúról, an­nak ellenére, hogy néha idáigr is elhallatszik az ágyú dörgés. Nem kell csodálkozni! A valószinütleniil szép tengerpart, Franciaország leggyönyörűbb fekvésű vidéke, amely a Pyrreneusok koszorúja alatt hú­zódik a tengerparton, valóban mindenre inkább inspirálja az embert, mint a halál gondolatával való foglalkozásra, ősi kultúra nyomta rá bélye­gét erre a vidékre és minden részlet valósággal történelmi emlékek tára. Itt folytak valamikor a harcok a frankok és mórok között, itt építették a megközelithetet- lennek látszó sziklák között az első francia erő­dítményeket a portugálok és spanyolok ellen. Á franciák aránylag későn kezdték el a tengeri hódításokat és sokáig megelégedtek azzal hogy a kikötőket erődítményekké építették ki, amelyek jó védelmet nyújtottak a normanok támadásaival szemben. Bordeaux-tól kiindulva, Bayonne-on, Biarritzon keresztül St. Jean-de-Luzig vonult ez az erődítési öv. Itt nőtt fel Charles Martell, Fran­ciaország nagy hőse és a nyugati kultúra elő- harcosa.. A legdivatosabb viíágíürdő Ezen a csodálatosan szép s történelem és kul­túra által megihletett, vidéken ad találkozót egy­másnak az elegáns világ az év két nyári hónap­jában. St. Jean-de-Luz és Biarritz júliusban és augusztusban, de még szeptemberben is a gazdag­ság, a divat és a társadalmi szenzáció változa­tos revüjét szolgáltatja. Mindkét fürdőhelynek megvannak a maga tradíciói. Viktória királynő Biarritzban építtetett villát. Ez az épület ma muzeum céljaira szolgál. Bolo pasa, a szerencsétlen pénzmágnás, aki a vin- cen nes-i erőd árkaiban végezte életét mint lelep­lezett kém, szintén Biarritzban rendezett be ma­cának annakidején fényűző villát, amely ma tel­jesen elhagyatottan áll a tengerparton. Eugénia császárnő minden év augusztus 15-én érkezett Bíarritzba és szeptember 15-ig tartózkodott itt. Az Anglet-Plage közelében lévő fejedelmi villá­ban lakott, ahol állítólag a világ legfinomabb homokja van. Tizenegy hadihajó védelmében A windsori herceg még velszi herceg korában itt golfozott évröl-évre és Simpsonnénak is vil­lája volt itt. A Morgenthau-, a Rockefeller-családok, Aga K'hán, a Singapore^ maharadzsa, gazdag kanadai földbir­tokosok. cári tisztek és hercegek, magyar mágná­sok. a Rotsehildok voltak a biarritzi társaság elő­kelőségei és így nem csodálható, hogy a 35.000 főnyi lakosság két hónap alatt meg­keresi egész évre való kenyerét. Miért is gondoljon a látogató a háborúra, amely közvetlen közelben tombol? A biarritzi fürdőélet, nyugalmára francia és angol cirkálók vigyáznak. Motorcsónakkal juthatunk el a biarritzi Port- Vieux-ből St. Jean-de-Lu7.be. amelynek öblében tizenegy hadihajó védelme alatt szórakoznak a fürdővendégek© Itt horgonyoz a „Royal Oak“, az angol hadiflotta büszkesége. /gyui San Sebastianra és Fontará- biára vannak irányítva és különösen emlékeztet­nek az agóniában lévő henemavatkozási egyez­ményre. Most már a hadihajók védik csak az an­gol érdekeket a spanyol konfliktusban. Hat fran­cia torpedóromboló és négy angol torpedónaszád csoportosul körülötte. A tengerparton a „Royal Oak“ zenekara ját­szik ás ennek hangjaira táncolnak a fürdőruhás vendégek. Egy bis vWa a tengerparton Nem is sejtik, hogy ugyanebben a fürdőben, amelynek vendégei mit sem akarnak tudni a há­borúról, tanyáznak a hadviselő felek ügynökei, akik itt ütötték fe.l főhadiszállásukat. Egv kis villában, amely a tengerparton fekszik és amely­nek ablakaiból pontosan meg lelhet figyelni a francia ős angol hadihajók kéményeit és ágyúit, emberek vaunak, akik mindent tudnak, mindent ha- ia.nak é«$ innen küldik titkos jelentéseiket meg­bízóiknak. A villát már mintegy húszszor átku­tatta a rendőrség, de semmit sem találtak benne. Mégis állandó, összeköttetésben van Burgos-szaJ, •-'aiamancával, Sevillával és Pamplonával. H .zatérnek a spanyol önkéntesek A Pyrreneusokon keresztül hét kilométer ut választja el St. Jean-de-Luzt Hendayetól, a határ­várostól. A nemzetközi hídon nagy forgalom bo­nyolódik Je. Tucatszámra mennek át az emberek Franciaországból Spanyolországba, a jobboldali spanyol emigránsok azok, akik visszatérnek San Hebastianba. Franco mozgósította az uj évjárato­kat és a külföldre menekült hívek gyermekei önként jelentkeznek. A szülők pedig követik katona-fiaikat. Hendayetól alig ötven méternyire, a Bidassao- fo’yó másik partján fékezik írun. amelyet egy év­vel ezelőtt megsemmisítettek az ágyúgolyók és amelynek tornyai még ma is romokban hever­nek. A gyönyörű országban elkeseredett harc fo­lyik, ameiynek titkos hullámai átterjednek a fran­cia tengerpartra. A jobboldali spanyol emigránsok St. Jean-de- Luz-ben tartózkodnak, a baloldaliak Bayonne- ban ütötték fel hadiszállásukat. A jobboldaliak kémkedésére a baloldaliak ellenkénikedéssel vá­laszolnak és mindkét párt elkeseredetten foly­tatja a propagandát. Az egymás elleni harc minden feltűnés nélkül fo­lyik és a be nem avatott fürdővendégeknek sej­telmük sincs arról. A világfürdő közönsége in­kább érdeklődik a corrida iránt, amelyet havonta egyszer tartanak meg az előkelő idegenek, meg­tanulják a fandangót. a baszkok nemzeti táncát és résztvesznek a szamárversenyben. Ha véletle­nül politikai témára terelődik a beszéd a benn­lakók és a fürdővendégek között, úgy a baszk földműves unatkozva mondja: „Ugyan, politika!“ Háromszor kiköp, azután nagyot szív a pipájából és hozzáteszi: ..Azok ott Spanyolországban még két évig, fognak verekedni! De Franco győzni fog !“ A spanyolokat általában nem nagyon szeretik, különösen a népfront híveit nem. A szorgalmas francia baszk földműves nem szívesen látja, hogy a népfrontért lelkesedő spanyol vendég déli 12 órakor kel fel. három órakor ebédel és este 11 órakor vacsorázik. Ezzel szemben az itteni baszk nép nagy megbecsülésben részesíti a hatá­ron túl élő testvéreit, a spanyol baszkokat. Ezeket nem tekintik spanyoloknak . . Meghalt egy titokzatos magyar műgyűjtő, aki teljes csendben milliós múzeumot rendezett be budai házában Ki voll Selevér József? BUDAPEST, — Selevér József vállalati igazgató élete 49. esztendejében hosszas szenvedés után Budapesten elhunyt. A ma­gyar fővárosban alig tudtak valamit erről az emberről és csak csodálatosan szerény­nek emlegették szükebb baráti körében. Voltaképpen senki sem tudta, hogy mivel foglalkozik és csak annyit sejtettek, hogy apja szép vagyont hagyott hátra és hogy Selevér József egy német répamagkeres- kedő céghez társult be. Senki sem tudta, miért utazik oly gyakran Északolaszország eldugott városaiba és mit keresett Amszter­damban és Antverpenben. Nyaralásai köz­ben Magyarországon is gyakran ismeret­len helyekre távozott és kínos gondosság­gal beburkolt csomagokkal érkezett vissza. Van Dyckek, Tlzianok, Franz Hahók egy kis budai házban Az év nagyobbik felét Budán töltötte. A Lovas-uton bérelt egy egyszerű, ötszobás, kertre nyíló földszinti lakást. Ha valaki be­juthatott hozzá, alig tért magához az ámu­lattól. A kertre nyíló három legnagyobb szoba beillett volna Európa bármely mú­zeumába. Micsoda képek! Selevér hol .Thü- ringiába vitt festményeket, hol onnan ho­zott ide valamit. A kis múzeumban van két életnaqysáqu Van Dyck, egy Tizian, egy Franz Hals és Potter Pál. Átlag ötven kép függött pesti lakásán és thüringiai otthonában ugyanekkora gyűj­teménye volt. Teljes gyűjteménye 120 festményt tesz ki s ezeket 3 — 5 millió pengőre biztosította be. Van Dyck egy mitológiai nőalakja sokat szerepelt külön­böző nemzetközi kiállításokon és sok mű­vészettörténeti vita is volt a kép körül. Végül is megállapították, hogy ez a Van Dyck — Velasquez egyik leghíresebb festménye! A zongoraszobában egy két négyzetméter átmérőjű Rubens-kompozi- ció függött, valamint több Paolo Vero­nese is volt látható ebben a szobában. Selevér roppant érdekesen vásárolt. Egyik ausztriai autóturáján egy stájer városka ré giségkereskedésben három, fára festett, megbámult férfiportrét pillantott meg Visszasietett Becsbe, ott tanulmányokat folytatott, azután a stájer városkában meg­kezdődött az alku. Hetekig tartó huzavona után a kereskedő 12.000 sillingért és két régi bécsi festő képéért odaadta a három portrét. Selevér a vastag patina alatt alig látott még valamit a tulajdonképpeni képből s két európai metropolist is bejárt vele, mig vég re olyan restaurátorral találkozott, aki Hol- bein-Dürrer-Cranach portrékban legjárato- sabb volt. Mikor a kép az első felületes tisztításon átesett, rájöttek, hogy szerzőjét a német reneszánsz első mesterei körött kell ke­resni. Hajszálfinom fényképezés után megérkezett öt európai hírű muzeumigaz- gató válasza: Dürrer! Ismeretlen Dürrer egy kis stájer városban Selevér hetekig joggal hihette, hogy vi­lágraszóló kincsre tett szert. Ő azonban nem volt az az ember, aki könnyen meg­nyugodva vette tudomásul a szakértők íté­leteit. Bázelbe sietett a fatáblával, mert őt az izgatta, hogy a tábla hátulján az év­szám fölött egy H betűt talált. A bázeli szakértők azt mondották, nem Dürrer, de egy igen ritka germán reneszánsz nagy­mester. Ulrich Abt festette a képet. Sele­vér a tízszeresét kereshette volna a képen, de nem adta el. mert nem volt műkereske­dő. A végén mégis kiderült, hogy a kis stá­jer városkában valódi Dürrer-képet vásá­rolt. Fotter-csendélet pár fillérért A másik vásár, amely hires lett, a Pot- ter-csendélet. Potter Pál a legnagyobb hol­land mesterek egyike. Igen korán hunyt el és nagyon keveset dolgozott, úgy hogy alig két tucat képét ismerik. Hamburgban bukkant rá Selevér egy ilyen Potter-festményre egy könyvkeres­kedőnél. Olyan nevetséges árat adott érte. hogy elmondani is szégyelte. Egy londoni műkereskedő látatlanban 5000 fontot kínált érte. Ugyanekkor London hói figyelmeztették, hogy ne adja ilyen olcsón, mert megér vagy 15.000 fontot. Selevér nem volt restaurátor és szerinte Európában alig van egy-két kiváló restau­rátor. Egyszer megvásárolt egy képet, amelyről azt hitték, hogy Franz Hals mun­kája. Ő maga akarta megtisztítani és gazd­asszonya mesélte, hogy reggelenként háló­ingben többórás körsétát tett képei közt, mielőtt hozzáfogott a munkához. Évekbe telt, amig egy-egy képével végleg megba­rátkozott vagy végleg összekülönbözött vele. Selevér József, a titokzatos és csen­des magyar ur húsz esztendőn keresztül szinte regényes hangtalanságban gyűjtötte össze a világ nagy mestereinek festmé­nyeit. A kis budai házban elhelyezett kép­gyűjtemény szakértők óvatos becslése sze­rint több milliót ér. (*) A budapesti Nemzeti Sziniiáz száz­éves jubileuma. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti Nemzeti Színház — mint ismeretes — ez évben lesz száz esztendős. A jubileumi év miatt a sze­zon előkészületeit már most megkezdik. Augusztus közepén összehívják a színház társulatát és megkezdik a jubileumi dara­bok próbáját. (*) Díszvacsora volt Salzburgban Dohnányi Er­nő tiszteletére. A Salzburgba érkezett Dohnányi Ernő tiszteletére a magyar mester hatvanadik születésnap­ja alkalmából díszvacsora volt a Bristol-szállóban. A díszvacsorán igen sok ismert személyiség jelent meg, köztük a salzburgi tartományi főnök és Max Rein­hardt. (*) Balthazár református püspököt szín­padra viszik. Budapestről jelentik: Oláh Gá­bor debreceni költő tizenöt képből álló ver­ses játékot irt. amely a debreceni kollégium fönnállásának 400. évfordulójával kapcsola­tos ünnepségeken filmre kerül. A színjáték egyik képének főszereplője az ördöngös Hatvány professzor, a másik kép a kalapos király látogatását eleveníti föl. A nyolcadik képnek tárgya a debreceni rézmetsző diákok története. Csokonay kicsapatásáról is van egy jelenet és a befejező rész Baltazár De­zső püspök amerikai körútját örökíti meg. amelyben negyedmillió dollárt gyűjtött a kollégium megmentésére. (*) Az Andrássy-uti Színház lesz a Nem­zeti Szinház kamaraszínháza. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Nem­zeti Szinház igazgatósága elhatározta, hogy Andrássy-uti Szinház volt helyiségében f megnyitja az állami kamaraszínházat. A ka­maraszínház október közepén kezdi meg előadásait. (*) Reinhardt, Hofmannsthal és Doszto­jevszkij. Salzburgból jelentik: Reinhardt csak szabadságra jött vissza Európába és Salzburgban maga köré gyűjtötte barátait a világ minden tájáról. A leopoldskroni kas­télyában elmondotta, hogy folynak már a tárgyalások néhány újabb salzburgi bemu­tató beállítására, természetesen az ő rende­zésében. Már az idén be akarták mutatni Hofmannsthal ,,Das grosse Welttheater“ cimü müvét, azonban nem volt elegendő pénz. Jövő évben ezt a darabot föltétlenül be akarja mutatni Reinhardt. Szeptember első felében a bécsi Theater in der Josef- stadtban Claire Boothe amerikai Írónő egy színdarabját rendezi, amelyben csak nők szerepelnek. A főszerepet Helene Thimig játsza. Októberben Reinhardt visszatér Amerikába, ahol Dosztojevszkij „A játékos“ cimü regényének filmváltozatát készíti el, amelynek főszerepeit Charles Boyer és Betty Davies játszák. (*) Film készül Gerhardt Hauptmann egyik vígjátékéból. Gerhardt Hauptmann, Németország legnagyobb élő drámaírója a napokban ünnepli 75. születésnapját. Ebből az alkalomból filmre viszik egyik leghíre­sebb színdarabját. ,,A bundát“. A Haupt- mann-féle darab főszereplői Heinrich Geor­ge, Ida Wüst és Rotrauch Richter. A filmet Jürgen von Iten rendezi. , (*) Kis művészeti és filmhirek. A torockói meny­asszony cimü film zártkörű bemutatója igen nagy si­kert aratott. A főszereplők Rózsahegyi Kálmán. Day- ka Margit, Jávor Pál, Kabos Gyula művészetük leg­javát nyújtották. — Hadimuzeumok titkai elevened­nek meg egy magyar filmen, amelyet Balassa Imre irt és amelynek cime „így történt!“. A film főszere­peit Kiss Ferenc és Egri Mária alakítják. — Hunya- dy Sándor „Az aranyifju“ cimü vigjátékát megvásá­rolta egy filmgyártó vállalat. Indig Ottó ir belőle filmkönyvet és e filmben azok a szereplők fognak játszani, akik a színpadon szerepeltek. A női főszere­pet Titkos Ilona vállalta. — Ernst Deutsch játsza a bécsi Theater an der Wien megnyitó újdonságában a „Szókimondó asszonyságban" Napolenon szerepét. — Oswald Kabasta, a neves bécsi dirigens az uj idényben a liverpooli filharmonikusokat fogja vezé­nyelni. — Muráti Lili játsza Molnár Ferenc „Delila“ cimü vigjátékában a pincérnő szerepét a pesti Szín­házban. A garázstulajdonost Somlay Artur játsza. — Siegfried Wagner halálának nyolcadik évfordulóján ; megkoszorúzták a mester sírját. A bayreuthi ünnepi játékok résztvevői rengeteg virágot tettek a sírra. — A „3:1 a szerelem javára“ cimü film felvételei Keszt­helyen folynak. A főszerepeket Bársony Rózsi, Hal- may Tibor és Hortense Raky játszák. (*) Spanyol Izabella a színpadon. Bécsböl jelentik. Heinz Ortner, akinek „Beethoven" cimü drámáját az elmúlt idényben sikerrel mutatták be. most fejezte be „Spanyol Izabella" cimü uj darabját. Az Amerika felfedezéséről és Kolumbus Kristófról szóló újdonsá­got a Theater in der Josefstadt fogja bemutatni és Bassermann játsza majd Torquemada főinksizitor szerepét. AZ UNGVÁRI MOZIK MŰSORA: KINO PASSAGE: VIII/9—10—11: A szent és rajongója. VIII/12 _13—H—15—16: Az aranyember BIO RADIO: VIII/11—12: Cirkus Saran. ym/13—14—15: Irén regénye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom