Prágai Magyar Hirlap, 1937. augusztus (16. évfolyam, 173-198 / 4319-4344. szám)

1937-08-10 / 180. (4326.) szám

XVI. évf. 180. (4326) szám • Kedd • 1937 augusztus 10 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több, Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulice 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. & 9 SÜRGÖNYÖM HÍRLAP, PRAHA. A személyes szabadság hathatós védelme Irta: Dr. Törköly József V- . IIL Amrikában, a demokrácia második ha­ir ' zájában az alkotmány a következő szósze- L ■ rinti rendelkezéseket tartalmazza: ,,Mi, az Egyesült Államok népe, abból a 4 célból, hogy tökéletesebb egyesülést alkos- * sunk, igazságosságot létesítsünk, biztosit- f. suk a belső békét, gondoskodjunk a közös ,Jr védelemről, előmozdítsuk az általános jó­létet és megóvjuk a szabadság áldásait a magunk és utódaink számára, rendeljük és megállapítjuk ezt az alkotmányt az Ameri- ^ kai Egyesült Államok részére.“ (Az Ameri­kai Egyesült Államok alkotmányának beve­zető része.) „A Habeas Corpus parancs előjoga nem £ függeszthető fel, kivéve, ha a lázadás vagy X betörés eseteiben a köz biztonsága kívánná. f Semmiféle visszaható erejű büntető törvény nem hozható.“ (Az alkotmány I. cikkének 9-ik szakasza.) „Az összes bűncselekményeket, a parla­menti vád alá helyés eseteit kivéve, esküdt­szék tárgyalja." (Az alkotmány III. cikké­nek 2-ik szakasza.) ... „Az Egyesült Államok elleni árulást csak l‘‘ az ellenük való háboru-inditás alkot, vagy * az ellenségeikhez való pártolás, nekik se­gítséget és támogatást nyújtva. Árulásért senki sem ítélhető el, csak két tanúnak ugyanazon nyilvánvaló tényre vonatkozó t vallomása, vagy nyílt bírósági tárgyaláson tett beismerés alapján. A kongresszusra tartozik az árulás büntetésének megállapí­tása, de árulásért semmiféle elitélés nem *• eredményezhet megbecstelenitést vagy jó­szágelkobzást, kivéve az elitéit személy élete tartamára." (Az alkotmány III. cik­r i kének 3-ik szakasza.) „Egy, bármelyik államban árulással, fő- jA benjáró bűnnel vagy más büncselekmény- jÉ" nyel vádolt személyt, aki elmenekül az igaz- ** ságszolgáltatás elől és akit más államban találnak meg, azon állam kormányhatóságá­nak a megkeresésére, amelyből elmenekült, ki kell szolgáltatni és átadni a büncselek- ,mény szerint hatáskörrel bíró államnak." ,(Az alkotmány IV. cikkének 2-ik szaka­sza.) „A kongresszus nem alkothat semmiféle ^«ftörvényt valamely vallás bevezetésére 'Vagy szabad gyakorlásának eltiltására; * vagy a szólás vagy sajtószabadságának a ‘ korlátozására; vagy a népnek a békés gyü- ' Iekezésre és a kormányzathoz intézett sé­relmek orvoslását célzó kérelmezésre irá- L. nyúló jogának a korlátozására." (Az 1791. évi első alkotmánymódosítás.) „A népnek az a joga, hogy személye, háza, iratai és ingóságai tekintetében in­dokolatlan házkutatások és letartóztatások . / ellen védve legyen, nem sérthető meg és elfogató parancsok nem adhatók ki, csak K: .valószínű, eskü vagy ünnepélyes fogada- £? löm által támogatott esetekben és részlete- '■sen leírva a kutatandó helyet és a letartóz­tatandó személyt vagy lefoglalandó tár­at." (Az 1791, évi 4-ik alkotmánymódo- itás.) Senki nem vonható felelősségre főbenjáró vagy más tekintetben súlyos bűncselekmé­nyért egy nagy esküdtszék általi vádeme­lés és döntés nélkül, sem valamely személy nem tehető ki kétszeresen ugyanazért a bűncselekményért élete vagy tagjai veszé­} Az angol premier szenzációs nyilatkozata Chamberlain hajlandó elismerni Olasz-Abessziniát fi feltételek - Német-angol nehézségek - A kiutasítások LONDON. — Angliában nagy föltünést kelt az a közeledés, amelyet Chamberlain miniszterelnök egyre határozottabban épit ki Olaszország felé. A miniszterelnök vasár­nap rendkívül fontos nyilatkozatot tett az angol—olasz viszony fejlődéséről. Anglia szerinte hajlandó Olaszországgal minden te­kintetben teljes politikai megegyezést kötni. E megegyezésnek a következő négy előföl- tétele van: Ha Olaszország teljesíti ezeket a föltétele­ket, akkor hajlandó a következő ellenszol­gáltatásokat tenni: 1. A máltai, gibraltári és a többi földközi­tengeri angol erődökből visszavonják a ten- gerészkatonaságot. 2. Az olasz impérium elismerése. 3. Kereskedelmi koncessziók az olasz áru angliai behozatalára. Illetékes angol körök véleménye szerint Chamberlain ilymódon messzemenő enged­ményeket tesz Olaszországnak. A két nagy­hatalom diplomatái hosszabb idő óta lázasan tárgyalnak a megegyezés" lehetőségeiről. Chamberlain és Eden között meglehetősen nagy ellentét uralkodik az olasz kérdésben s nem lehetetlen, hogy Eden kénytelen lesz a helyzetből levonni a következtetéseket s vagy elhagyni eddigi programját és a mi­niszterelnök szerint igazodni vagy lemonda­1. Az olasz csapatok visszahívása Spa­nyolországból az ottani harcok befejezése után. 2. Pantellerianak, a Szicília és Tunisz közt fekvő olasz szigeteknek megerősítését az olaszok abbahagyják, 3. Olaszország nem szállít további csapa­tokat a Vörös tenger vidékére. 4. A bari rádióleadó propagandájának megszüntetése. A német és az osztrák külügyminiszter politikai tanácskozást folytatott BÉCS. — Dr. Schmidt osztrák külügyi államtitkár Vorarlbergben tartózkodott és meglátogatta Neurath német külügyminisz­tert, aki ottani birtokán tartózkodik Brand- ban. A brandi látogatást régóta tervezték. A találkozóról hivatalos jelentést is adtak ki, amely leszögezi, hogy Schmidt és Neu­rath Mackensen német politikai államtitkár társaságában politikai kérdésekről tanács­kozott. Az összejövetelnek jól értesült kö­rök szerint a welsi frontharcostalálkozón és a breslaui dalosünnepen történt események adtak aktualitást. Különösen az nagyjelen­tőségű, hogy az összejövetelre Mackensen, a volt budapesti német követ Berlinből egyenesen leutazott Brandba. ni. Ha Edén lemondana, akkor Chamber­lain szükebb környezetéhez tartozó politikus venné át a külügyek vezetését. Lord Ruf- clife volt munkaügyi miniszter semmiesetre sem kerülhetne számításba, mert olyan poli­tikust kell keresni, aki tisztában van a Foreign Office munkájának módszereivel, A Scottland Yard Hitler emberei ellen LONDON. — Vasárnapi számunkban jelentettük, hogy három német újságírót ki­utasítottak Angliából s az esemény újabb feszültséget támasztott Nagybritannia és Németország között. A News Chronicle értesülése szerint a Scottland Yard a bel­ügyminisztériummal karöltve nagy akciót tervez, hogy Londont és a vidéki városokat megtisztítja a Hitler-ágensektől. Az utóbbi hónapokban a Scottland Yard megfigyelte, hogy különösen a magasabbrangu angol társadalmi körökben rengeteg német for­dul meg, akik bizonytalan célok érdekében dolgoznak és igyekszenek befolyásra szert tenni. Ezek a németek nagy összekötteté­seikkel mindenütt elérték, hogy szavaikat komolyan veszik. Ugyanakkor a Scottland Yard megszigorítja a kikötők ellenőrzését és kényszeríteni fog sok külföldit, hogy pontos időközökben jelentkezzék a rendőr­ségen. Winston Churchill néhány hét előtt az alsóházban azt követelte, hogy a belügymi­nisztérium erélyesebben lépjen föl az an­gliai német és olasz ágensekkel szemben, íjzemmelláthatóan a konzervatív politikus intelmét most megszívlelik és hozzálátnak a gyanús idegenek kiutasításához. lyének, sem nem kényszeríthető bármilyen bűnügyben, hogy önmaga ellen tanúskod­jék, sem életétől, szabadságától vagy va­gyonától nem fosztható meg a kellő törvé­nyes eljárás nélkül; sem magánvagyon nem vehető el közhasználatra igazságos ellen­szolgáltatás nélkül." (Az 1791. évi 5-ik al­kotmánymódosítás. ) „Minden bűnvádi eljárásnál a vádlottnak joga van gyors és nyilvános tárgyaláshoz, melyet annak az államnak és kerületnek pártatlan esküdtszéke tart, melyben a bűn­cselekmény történt s mely kerületet meg­előzően törvény állapítja meg és joga van, hogy a vád természetéről és okáról felvi­lágosítást kapjon, hogy szembesítsék az ellene valló tanukkal, hogy a javára szóló tanuk megszerzésére kényszereljárást és sa­ját védelmére ügyvédi segítséget vehessen igénybe." (Az 1791. évi 6-ik alkotmány­módosítás.) „Mindenki, aki az Egyesült Államokban született vagy honosítást nyert és fennha­tóságának van alávetve, polgára az Egye­sült Államoknak és annak az • államnak, amelyben lakik. Egyik állam sem alkothat vagy hajthat végre semmi olyan törvényt, mely az Egyesült Államok polgárainak előjogait vagy mentességeit csorbítaná; sem egyik állam nem foszthat meg egy sze­mélyt sem életétől, szabadságától vagy va­gyonától a kellő törvényes eljárás nélkuT; sem nem tagadhatja meg senkitől, aki fenn­hatósága alá tartozik, a törvények általi egyenlő védelmet." (Az 1868. évi 14-ik al­kotmánymódosítás.) Amerikában is megvan a Habeas Corpus rendszer. Megvan a személyes felelősség elve is honosítva. És ott is megvan, miként Angliában, az erkölcsi és anyagi elégtétel, a kártalanítás a személyes szabadság jog­talan megsértésének eseteiben. A jog ural­ma is mindenképpen biztosítva van Ameri­kában is és ott is a legszűkebb térre van szorítva a diszkrecionális hatalom. A sze­mélyes szabadság tehát Amerikában is élő valóság. Egész nyugodtan lehet tehát Ame­rikát is követendő példaként kezelni a sze­mélyes szabadság védelme tekintetében. De példaként lehet kezelni Amerikát és Angliát a vallásszabadság, a szólás- és sajtószabadság, a békés gyülekezési és az egyesületi jog és minden emberi és nem­zeti szabadság tekintetében és azokra néz­ve az összes, népszövetségi államokra és nemzetekre egyformán kötelező, egyforma törvényeket lehetne alkotni, azokat, már mint a kisebbségi szerződések alapelveivel megegyező alaptörvényeket, illetve alkot­mánytörvényeket minden állam törvénytá­rába be kellene cikkelyezni s ezáltal azokat minden állam belső közjogává lehetne ten­ni, amelyekkel semminemű törvény rende­let vagy hivatalos intézkedés nem lesz el­lentmondásban vagy ellentétben s eze^Kel szemben semmiféle törvény, rendelet vagy hivatalos intézkedés nem lesz hatályos. Ehhez még meg kell adni a nemzeti ki­sebbség nemzetközi jogalanyiságát és a megfelelő jogi bíráskodást. És akkor bizto­sítva lesz a béke lehetősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom