Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-03 / 149. (4295.) szám
^i^<ggMAo^AR-Hna5g mman 1937 julius 3, szombat* Mozaikok Losonc magyar társadalmának a közművelődést szolgáló munkájáról A Losonci Magyar Dalegylet legutóbbi koncertjével befejezést nyert az idei kiulturszezon. Ha visszatekintünk erre a közel (háromnegyedévi idényre, örömmel kell megállapítanunk, hogy ez miniden tekintetben eleven és mozgalmas volt s nagy mértékben járult hozzá a kulturális színvonal fenntartásához 'és felemeléséihez. A jó példát esősorban a különböző felekezetek Nőegyletei nyújtották, amelyek úgy az őszi, mint a téli napok alatt magasszinvonaliu estélyek, előadások rendezésével szolgálták a közművelődés nagy céljait. Mindegyik társadalmi egyesület kitünően felkészült műkedvelő gárdával szereped ezeken az estélyeken, amely meglepő tanúbizonyságát adta ügyességének és rátermettségének. Ez a tapasztalat ébreszti fel bennünk azt a gondolatot, nem volna-e célszerű — a rimaszombati példát követve — egy egységesen megszervezett műkedvelő társulatot alakítani, hiszen ilyen helyi erőkkel és értékekkel bőven rendelkezik Losonc társadalma ? ! A Nő egyleteknek magyar kulturális célt szolgáló munkája mellett meg kell emlékeznünk az ág. h. ev. Nőegylet irodalmi délutánjairól is, amelyen egy -egy kiváló magyar író vagy költő emlékét újították fel irodalmi méltatásban, szavalatokkal’. énekszámokkal, szóval változatos, szórakoztató programmal. A magyar kultúra egyik lelkes élharcosának kell tekintenünk a losonci Magyar Dalegyletet, amely különösen őszi hangversenyén reprezentatív műsorral igazolja be a működéséhez fűzött jogos várakozásokat. Az elmúlt idényben egy vig- opera előadásával aratott maradandó sikert. Fontos hivatást födfc be kulturális és művészeti szempontból a Márkus János igazgató vezetése alatt álló „Zenekedvelők LKöre“ is, amely a közelmúltban több nagysikerű koncertet adott jól •megszervezett zenekarával és több külföldi mii- vész hangversenyének megrendezésével szerzett igazi élvezetet a losonci müértő pub ikumnak. A kulturmissziót teljesítő társadalmi és kulturált egyesületek közül hosszasabban kell foglalkoznunk — érdemei és értéke szerint a Járási magyar közművelődési testület múlt évi munkájával. ame vet a Losoncot környező magyar községekben végzett. A járási magyar közmüve’ő- dési testület ebben az évben is buzgón vette ki részét az elvégzendő feladatok megvalósításában. 24 községben 96 előadást tartott az egyesület, amelyeken a falu felnőtt ifjúsága is hozzáfűzte a maga műsorát: éneket, szavalatot, szinmüelő- adást, zenét, felolvasást, szabadelőadást stb. Az előadásokon 4315 férfi, 2869 nő, összesen 7184 hallgató vett részt. Egy-egy előadásra átlag 77 hallgató esik. Ennél az eredménynél nagy elismerés illeti a tanítói kart, mely készséggel állott a rendezés szolgálatába s több esetben maga is tartott magasszinvonalu -népszerű előadást. Á 28 előadó között volt 4 tanár, 5 tanító, 10 orvos, 1 állatorvos, 3 ügyvéd, 1 okleveles gazda, 1 mérnök. 3 magántisztviselő. Mindenki a maga szakmájából választotta érdeklődést keltő tárgyát. íme a városban jól megszervezett és tervszerűen irányított munka milyen áldásos eredményeket érhet el a magyar falvak népe köréhen. így találkozik egymással a város és a fain lelke. A JMKT igyekezett a községi könyvtárakban is rendet teremteni, valamint a SzAlKE-fiókok felállítását is előmozdítani. A pinci kulturház felavatásán küldött ségi lég képviseltette magát. Nagy lehetőségekkel biztató munkáját a jövő éviben is folytatni fogja. A társadalmi egyesületekkel karöltve a reálgimnázium magyar párhuzamos osztályai mellett működő Segítő egyesület, a Polgári Kör, valamint az Iparosok egyesülete is kiveszi a maga részét éhből a magyar kulturális célt szolgáló egyetemes munkából Köz- és egyesületi könyvtárak A losonci magyar társadalom kulburszükség- le telnek kielégítésére a fent említett intézményeken kívül rende’kezésre állanak még az egyes közkönyvtárak és egyesületi könyvtárak. Ezek között első helyen áll a losonci városi könyvtár évről-évre emelkedő hatalmas forgalmával. Dicséretére szolgáljon a város vezetőségének, hogy évenként tekintélyes összeget állit be a költség- vetésbe a. legújabb, értékesnél értékesebb müvek beszerzésére, hogy növekedő olvasótáborának kulturális szükségleteit nemzetiségre való különbség nélkül kielégíthesse. Nem lesz érdektelen a könyvtárforgafomnak egy pár statisztikai adatát leközölni. Az elmúlt (1936.) évben az olvasók száma volt: magyar 554, szlovák 216, német 30. A kikölcsönzött könyvek száma volt: magyar 36.042, szlovák 10.009, német 2910. A magyar szerzők közül a legkeresettebbek voltak Harsányi, Zilahy, Móricz, Földi, Körmen- dy. A régiek közül Jókai regényei iránt is igen nagy érdeklődés mutatkozik. Az egyesületi könyvtárak közű! legnagyobb olvasótábora van a Polgári Körnek és az Iparosok egyesületének. A Polgári Kör az elmúlt években szinfén jelentős mértékben gyarapította könyvtárát s azt a legújabb és legmodernebb müvekkel egészítette ki. . A szlovák iskola magyar tanulóinak negyedrésze nem kapott osztályzatot, mert nem tanult meg szlovákul... A mésnyelvQ iskolába járás szomorú epilógusa * ■ A túlbuzgó Kollmanné különös lélekhalászási esete KASSA* — Az iskolai beiratások idején ebben az évben talán még fokozottabb érdeklődést vált ki az a kérdés, mint a múlt években, hogy miképen biztosítsuk a kisebbségi magyar gyermek oktatását saját anyanyelvén. A PMH számos közleményben és cikkben tárta újból elő ezt a nagy- fontosságú problémát, rámutatott az itteni magyar oktatás eszközeinek elégtelenségeire és arra a lélekhalászásra, amely az illetékes kijelentések ellenére magánemberek és a Slovenská Liga részéről folyik, hogy a magyar gyermekeket egyes túlbuzgók szlovák iskolába csalogassák. Többizben foglalkoztunk a kassai szlovák felekezeti középiskolákkal, amelyek magyar lapokban elhelyezett apróhirdetésekkel csábítják intézeteikbe a magyar gyermekeket, különös hangsúllyal mutattunk rá a premontrei szlovák gimnáziumra, amely az egykor nagyhírű tanitórend presztízsét használta föl lélekhalászásra, holott az intézetben uralkodó valóságos állapotok csak arra alkalmasak, hogy a régi hírnevet kompromittálják. (Közleményeink hatása alatt az intézet jelenlegi vezetőjét. Siklai Gyulát ■—■ mint értesülünk — felsőbb egyházi hatósága el is akarja helyezni állásából.) A premontrei igazgató különös túlbuzgóságában most méltó társra akadt egy királyhelmeci iskolaigazgatóban, akinek furcsa működéséről már szintén megemlékezett a Prágai Magyar Hírlap. Koll- raann Károlynéról, a királyhelmeci szlovák elemi iskola igazgatójáról van szó, akiről annakidején megírtuk, hogy antiszemita heccelődéssel keltett kínos feltűnést az intézetben, amelynek növendékei közül nyolcvan százalék a zsidó vallásu, Kollmanné jónak látta, hogy egy erősen fe- lekezetellenes versikét tanítson az iskolában, amely versikének tartalma körülbelül a következő. ,,Haza jöttem a háborúból, sétáltam a Dunaparton, megláttam ott egy zsidót, megfogtam és úgy, ahogy volt, beledobtam a Dunába." Mikor a szülők a tan- felügyelőnél tiltakoztak a különös vers tanítása miatt, az igazgatónő azzal védekezett, hogy csak a szlovák tájszólás ferdeségeitől akarta megóvni növendékeit és ennek illusztrálására ismertette a verset. Mindenesetre különös dolog, hogy éppen ezt az otromba verset kereste ki az igazgatónő ama növendékek fölvilágositására, akiket aligha kell óvni a szlovák tájszólás ferdeségeitől, mert hiszen nem is tudnak szlovákul, amikor beíratják őket az iskolába. Nem kapnak osztályzatot a magyar gyermekek Hogy mennyire nem tudnak, szlovákul, annak ékes bizonysága az a körülmény, hogy a királyhelmeci szlovák elemi iskolában negyven gyermek közül tiz gyermek van *— tehát a növendékek 25 százaléka —, akik nem kaptak osztályzatot azon a címen, hogy nem értik a szlovák nyelvet. Az osztálykönyvben szóról-szóra a következő bejegyzés látható e tiz gyermek neve mellett: „Pro neznalost* jazyka neklasi- fikovany. (A nyelv nemtudása miatt nem osztályoztatott.) Ha tehát a gyermekek negyedrésze egy év alatt sem képes elsajátítani a szlovák nyelvet, úgy alig érthető, hogy antiszemita vers példájával egyenesen a legtisztább irodalmil nyelvet akarják beletölteni a nyolcvan szá-J zalékban zsidó növendékek fejébe. A nyelvtudás tekintetében hasonló a helyzet a Királyhelmec mellett lévő tiszta magyar községben, Nagygéresen is. Itt csupán a harmadik osztályban nyolc • ama gyermekek száma, akik nem kaptak osztályzatot az oktatási szlovák nyelv nemtudása miatt. A harmadik osztályban összesen huszonkilenc növendék van, az arányszám tehát magasabb, mint 25 százalék. Tehát a szlovák oktatás harmadik évében még annyit sem tanultak meg a gyermekek szlovákul, hogy egyáltalán osztályozni lehessen őket! Kallódó magyar lelkek Hogy a megdöbbentő eredmény ellenére is oly sok magyar gyermek kerül a szlovák iskolába, annak több magyarázata van. Kétségtelen, hogy a legnagyobb mértékben a szülők hibásak, akik egészen hamisan fogják föl gyermekeik érdekét, mikor azt hiszik, hogy azok könnyebben boldogulnak az életben, ha szlovák iskolába járatják őket. Nem egyszer rámutattunk a saját anyanyelven való oktatás föltétien szükségességére, nem egyszer bizonyítottuk be, hogy a magyar gyermek csak magyarnyelvű oktatásban sajátíthatja el a szükséges műveltséget, őrizheti meg a kulturális és lelki egyenrangúság tudatát és karakterének gerincességét. Az államnyelvet játszva megtanulja az élet folyamán a magyar iskolába járó gyermek is, de emberi önbizalmában éri egész életre szóló és helyre nem hozható sérelem az olyan magyar gyermeket, akit szülei szlovák iskolába adnak, Kollmanné akcióba lép Ahol pedig a szülők ingadozók, bizonytalanok vagy nem törődnek eléggé gyermekük sorsával, ott jut szerep a túlbuzgó lélekhalászok számára. Az említett Kollmanné, a királyhelmeci szlovák iskola igazgatónője hallatlanul messzire megy eme buzgalmában. Kétségtelen adataink vannak arra nézve, hogy az igazgatónő megváltoztatta egy növendéke születési adatát, és ilymódon még óvódás korban, időnek előtte beírta a szlovák elemi iskolába. az igazgatónő szintén az iskolaköteles kor előtt, félévvel a szabályos beiratások megkezdése előtt irt be önhatalmúlag a szlovák elemi iskolába. Az óvódás gyermekkel üzente meg a szülőknek, hogy a kisleány már be van íratva a szlovák elemi iskolába. Kollmanné eljárására a legnagyobb nyomatékkai hívjuk föl az illetékes fölöttes hatóságok figyelmét és követeljük a vizsgálat sürgős lefolytatását, főleg annak megállapítására, hogy mennyire sértette a törvényt, amely szigorúan védi a hiteles ok-« mányokat és azoknak adatait, (re) * 1 — PAGANINI HEGEDŰJE. Nemrég zárták b« Cremonában a Stradivarius-hegedük kiállítását, mely, ben a világhírű mesternek csaknem összes ismert alkotásait bemutatták. Genova városa Paganini hegedűjét küldte a kiállításra. Ez alkalommal az olaszországi lapok felelevenítették a „boszorkánymester" csoda- hegedűjének történetét, mely a legendás hirü hegedű- királynak élettörténetébe méltón illeszkedik bele. — A múlt század elején P. lengyel gróf parkjában, egy fiatalember holttestére találtak, aki ott magát agyonlőtte. Kezében egy szőke hölgy miniatűr arcképe volt, mellette pedig egy hegedű feküdt. A grófnő a halottat eltemettette, a hegedűt gyászfátyolba borította és anyja arcképe mellé függesztette. Egy évre rá a grófnő meghalt. A hegedűt ifjabb nővéreinek játékszerül adták. Ezek kocsinak használták és a szobákban ide s tova hurcolták. Egy este szegény hegedűs kopogta- tatott be a kastélyba és alamizsnát kért. A komorna a már eléggé megrongált hegedűt neki adta. A vándor- hegedűs a legközelebbi városban a hegedűt kijavíttatta és további vándorutján eljutott Becsbe. Itt a vendéglősnek számlája kiegyenlitéseül a hegedűt adta. A korcsmárostól azután a hegedűt 40 krajcárért megvette egy hangszerkészítő segédje, aki azt mesterének 5 frtért átengedte. A mester felismerte a hegedű értékét, mely Amati egyik alkotása volt. A hangszert gyökeresen restaurálta és igy eredeti hangját visszaadván, gróf K. követségi tanácsosnak 250 aranyért A beiratási napló harmincadik oldalán szerepel Sánta Márta, egy királyhelmeci lakos gyermeke, akinek születési dátuma a bejegyzés szerint 1930 február 12. A valóságban azonban Sánta Márta 1931 február 20- án született, tehát a beiratás napján még távolról sem volt iskolaköteles. A gyermek a szlovák óvodába járt és a túlbuzgó igazgatoilő nyilván azért irta be időnek előtte a szlovák iskola növendékei közé, nehogy a szülők későbben esetleg meggondolják a dolgot s magyar iskolába próbálják járatni gyermeküket. Amely gyermek ugyanis egyszer szlovák iskolába iratkozott be, az többé nem léphet át magyar iskolába. Hasonló eset történt egy másik királyhelmeci lakos gyermekével, Török Icával, aki szintén a szlovák óvodába járt és akit adta cl. A grófot nemsokára Madridba helyezték, ahová a hegedűt magával vitte. Madridban egy olasz énekesnőbe szeretett, akinek a hegedű nagyon megtetszett s elkérte a gróftól. Viszonzásul másnap estére légyottot Ígért neki. De megcsalta őt, mert kedvesével, Donellivel Nápolyba szökött. Donelli az olasz nemzeti gárda karmestere lett és ily minőségben részt kellrtt vennie Napóleonnak 1812. évi orosz hadjáratában. Ott az egész ezred megsemmisült és Donelli kocsija az oroszok kezébe került. Egy kozák a hegedűt a kocsiról magához vette és Moszkvában egy niesterlegénynt k 1 rubelért eladta. Ez a hegedűt vörösre festette és vándorlása közben Boroszlóban egy hangszerkészítőnek adta el, aki történetesen ugyanaz a segéd volt, aki a hegedűt egyszer már Bécsben eladta. Egy kis céduláról ismert rá, melyet az első javítás alkalmával beléragasztott. Azonnal elküldte régi mesterének, aki 200 tallért adott érte. Gróf K. ez időtájt Londonban tartózkodott. A hangszerkészítő újból felajánlotta neki a hegedűt és 250 aranyat kapott érte. Két évvel utóbb a gróf Firenzébe ment s ott megismerkedett Paganiniül, aki a hegedűért azonnal 500 aranyat ígért. A gróf Paganini játéka által elragadtatva, a hegedűt neki ajándékozta. Mikor később egy angol lord a hegedűért 40 ezer frankot Ígért, Paganini kinevette. A kalandos múltú hangszer Paganini halála után szülővárosának, Genovának birtokába került, mely azóta kegyelettel őrsi. ebh A SzMKE s a PrMKE célja: müveit magyar ember Szlovenszkó és Ruszinszkó minden városában, falujában. A tiszta magyar kultúra vára minden kulturház, építője minden kulturmunkás. Ön még nem tagja a kulturegyesületnek? WKsm
