Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-11 / 155. (4301.) szám
1 2 többet a latban a legforróbb világnézeti vonzalomnál. Franciaországnak nem csak León Blumja van, hanem van Lavalja és Tardieuje is és mi még emlékszünk, hogy Laval nagyon erős szálakkal fűzte össze az olasz és francia érdekeket és el lehet képzelni, hogyha Olaszország megveti lábát Spanyolországban, Franciaország megtalálja a lavali politikához visszavezető utat. Elvégre, ha Anglia céltudatosan törekszik a németek barátságának elnyerésére, mért ez az egyetlen mód arra, hogy az olasz akarat kizárólagos érvényesülését megakadályozza és Olaszországot egyezkedésre és osztozkodásra kényszerítse a spanyol kérdésben, akkor Franciaország is megtalálhatja a másik oldalon az olasz barátságban a német tekintély : megnövekedésének ellensúlyát. Igen. veszélyes lenne a helyzet Európa szempontjából akkor, hogyha csak Olaszország vagy csak Németország állna Francos oldalán, a másik oldalon meg csak Anglia és csak Franciaország. így azonban a partnerek nemcsak segítik egymást, hanem el-| lensulyozzák is. Bizonyos, hogy a polgárháború az olasz és német befolyás gyarapodásával fog végződni, de azért semmi szín: alatt nem áll elő például Franciaország számára az a veszélyhelyzet, amit egyes lapok úgy jellemeznek, hogy azontúl a német hadsereg nemcsak a Rajna, hanem a Pirenneu- sok túlsó oldaláról is fenyegetni fogja Franciaországot s igy kerül Páris a berlini harapófogó két szára közé. Sokkal valószínűbb, hogy Spanyolországban Mussolinii veti meg a lábát, ez pedig nem jelent ve-f szélyt Franciaországra, csak a népfront-re-j; zsimre. Németország külpolitikai céljait tekintve. nem is valószínű, hogy közvetlen eredményeket akarna elérni Spanyolország-1 bán, hiszen Németországnak legalább is egyelőre nincsenek úgynevezett földközitengeri érdekei, ehelyett közápeurópai politikájának és gyarmati követeléseinek megerősiJelentkeznek a választások első politikai kalandorai 1937 juftus tt, vasárnap* ..Villámkeresztes párt** címen névtelen lélekhalászok jelentkeznek Szlovenszkó politikai frontján ■■ POZSONY. — Az egyesült párt pozsonyi sajtóosztálya közli: A legutóbbi időben Pozsonyban és Nyugatszlovenszkón rejtélyes kezek „ A keresztény földművesek és munkások polgári pártja, központ: Bratislava, Ventur ucca 15,, III. emelet” alálrásu és „Polgártárs, hová mész?” címzésű röpiratot terjesztenek, amely a bal- és jobboldalnak hadat üzenve, „egységes keresztény harci frontot sürget — a villámkereszt jegyében” és a szlovákokat, magyarokat és németeket igyekszik egy uj, szélsőséges pártba tömöríteni. Az uj páríalakulás, — amelynek vezetői mindeddig óvakodnak attól, hogy a nyilvánosság elé álljanak, — fantasztikus agyrémekkel | dolgozó egyének müve és elsősorban a magyarság egységes pártja, az Egyesült Országos Ke- resztényszociálista és Magyar Nemzeti Párt hive- I ire igyekszik hálóját kivetni. Nyomatékosai figyelmeztet jiik itgy tagjainkat, mint a pártunk | célkitűzéseivel együttérzőket, hogy ne téveszt- tessék meg magukat az állítólagos uj párt szólamai- ! tói, mert ez az uj alakulás kétségkívül egyik láncszeme a választások előszelére máris mozgolódó érdekcsoportok megfizetett pártbontási kísérleteinek. Itteni magyar embernek a nemzet jövőjére való tekintettel saját érdekében semmiféle szélsőséges alakuláshoz nem szabad csatlakoznia, mert a politikai túlzók kísérleteinek támogatása soha sem igaz nemzeti ügy! * 8 lifiiü és Pvfea közetegését Kadta középe utósai terve is Néteelcrszág tésére törekszik. Anglia nem győzelmet akar, hanem hasznot s el is fog követni mindent, hogy a haszonból ki ne máradjon, ha mindjárt nem is tudja többé végleg kiszorítani az olaszokat Spanyolországból és arról a földközitengeri pozícióról, amit Mussolini biztosítani akar Afrika-politikája számára. A játék súlypontja ebben a pillanatban Anglián és Olaszországon van, ők a főérdekelték, közben Anglia keresi Olaszország partnerének barátságát s ezért • bánik újabban ilyen selymes kézzel Németországgal s ezért invitálják ilyen melegen, többszöri refü után is Londonba Neurathot. Viszont Franciaország, ha nem sikerül győzelemre segítenie Valenciát — mert egyelőre, ugv látszik, még mindig ez a francia politika célja s ha ez sikerül, akkor természetesen gyökeresen megváltozik az egész helyzet —, úgy Olaszország felé fog orientálódni, hogy ,.minden eshetőséggel" szemben fedezetet biztosítson magának. A dubovai finomító és az állami számvitel és ellenőrzés reformja PRÁGA. — A dubovai finomító ügye még mindig foglalkoztatja a közvéleményt és a sajtót. A „Casopis pro úéetnictví a kontrolu" (Számviteli és ellenőrzési lap) legutóbbi száma a dubovai ásványolaj finomító kérdésének hosz- szabb cikket szentel. A lap többek között a következőket írja: „Nem lehet tagadni, hogy megsértették a költségvetési törvényt és a parlament alkotmányos jogát. A költségvetési tételek rendeltetési célja nem akadályozza meg az utaló hatóságokat abban, hogy a hitelek fölött saját bélátásuk szerint, saját elhatározásuk alapján másképpen ne diszponáljanak, mint az állam szükségletei szempontjából. Vájjon törödött-e már valaki valamikor azzal, hogy miképpen fest a költségvetés tételeinek a zárszámadások tételeivel való összehasonlítása." A cikk ezután Remes főelőadó fellépésének erkölcsi jelentőségét méltatja, majd többek között a következőket írja: „Amiről sem a takarékossági, sem a költség- vetési bizottságban, sem pedig a sajtóban nem történt említés, az éppen a legfontosabb: az ellenőrzési szolgálat reformjának szükségessége. Ezen a helyen meg kell jegyezni, hogy az állami számviteli hivatalnokok képzését az 1852. évi előírások szabályozzák, a tulajdonképpeni számviteli és ellenőrzési szolgálatot pedig az 1866. évi császári rendelet, amely tiszteletreméltó korára való tekintettel alig tart lépést a fej,ó',A"">1. sőt ellenkezőlég bizonyitéka az elmaradottságnak, ami mindenekelőtt a köz rovására van| olyan formulázását, amely bizonyos kötelezettségek automatikus érvényesítését kizárja. 2. Németország feltétlenül kívánja, íjhogy a megegyezéshez a szadéíanémet párt 8 hozzájáruljon. 3. Berlin Hódza Duna-íer- | veiben Németország legitim dunavölgyi ér- |dekeítiek veszélyeztetését látja. A lap munkatársának jelentéséhez bi o- nyos reflekszlókat fűz és megállapítja, hogy a Berlin és Prága közötti diplomáciai öszI szeköttetés egész módszerét meg kellene változtatni és mindenesetre élénkebbé kel-| Az északi frontról megerősítést kaptak a Madrid előtt küzdő nemzeti csapatok MADRID. — A madridi nemzetvédelmi tanács pénteken este kiadott jelentésében a kormánycsapatok újabb sikereiről számol be. A jelentés szerint a csapatoknak sikerült elérniök a tegnapi nap folyamán maguk elé tűzött hadicélokat. Rendkívül heves harcok voltak Bruneíetől délre, de sikerült a nemzetiek támadását visszaverni és tovább folytatni az előnyomulást Villa Nueva dél Pardillo felé. Az aragoniai fronton tovább folynak a harcok és a madridi jelentés szerint a kormánycsapatoknak sikerült Albarracin előtt a nemzetiek állásait elfoglalni. A santanderi fronton a nemzetiek csapatokat vonnak össze és a marokkói és falangista osztagokat állítólag újonnan érkezett olasz csapatokkal egészítették ki. Az United Press munkatársa jelenti Saint jean de Luzból, hogy a nemzetiek az északspanyol frontról kilencven repülőgépet küldtek a kormánycsapatok előrenyomulása által veszélyeztetett madridi frontszakaszra. Egyelőre azonban csapatokat még nem küldtek az ésbaki frontról Madrid felé. lene tenni a személyi kapcsolatokat a két ország között. A rendkivül érdekes jelentésnek tagadhatatlanul az a legérdekesebb része, amelyben a miniszterelnök saját lapja megállapítja, hogy Jtiodza Duna-tervei veszélyeztetik Németország érdekeit, holott a miniszterelnök egyetlenegy alkalmat sem mulaszt el hangoztatni, hogy középeurópai tervet Németország hozzájárulása nélkül megvalósítani nem lehet. Irány: az Északi Sark! Teljes csendben, észrevétlenül startolt északsarki útjára E. H. Bunner tengerészkapitány buvárnaszád ja ■■ ■ ■■ rtsl Junius 19-én furcsa társaság gyűlt egybe a hajnali órákban Liverpool kikötőjében, a külső bassinok egyikének szélén. Nyolc marcona, jól kihizlalt férfi állt egysorban a betonkockák előtt. Egyikük lebog'ót bontott. A társaság halkan elénekelte az angol királyhimnuszt. Ezután mindnyájan elszívtak egy-egy cigarettát. Végül a tengerészek csapatának vezetője, egy tömzsi, energikus arcú egyén mosolyogva kiáltott fel: — Sajnálom az itthonmaradottakat. Önök a nyárban megsülnek, mi pedig hüsölni fogunk s ha utazásunk sikerül, hozunk önöknek néhány font jeget az északi sarkról! Beszállás uraim! A hatalmas tartány szélén vadonatúj, sötétszürkére festett buvárnaszád fedélzete csillogott. Még egy üdvözlet, a motorok megindultak, apró, pöfögő kék gőzcsomók szálltak elő a pufogóból és a naszád sebesen megindult. Alighogy kifordult a bassin félrehúzott hídja alatt, újságírók érkeztek lihegve. — Megkéstek az urak — jelentette a partónmaradt magasrangu tengerésztisztek egyike —, Bunner kapitány már elindult és tiszteletén kívül az önök számára nem hagyottt hátra semmit. Egész Liverpool polgárságának nyugalmát, másnap pedig egész Anglia népét rendkivül felvillanyozta a hir, hogy Edmond Herbert Bunner, aki annakidején Sir Hu- bert Wikins balulsikerült északsarki tengeralattjáró- kirándulásában is résztvect, titokban összeszerezte egy teljésen uj, sajátos konstrukciójú buvárnaszád építéséhez szükséges tőkét, megépítette hajóját és meg is kezdte nagy nyári kirándulását —> az északi sarkvidékre. Lehet, hogy ez a nap — junius 19-ike — nemsokára történelmi adattá lép elő. Mindenesetre Bunner nem követte elődjének eléggé hangosan bevezetett reklámeljárását, hanem teljes csendben készítette elő hatalmas „wikendjét", melytől az angol szakvélemény feltétlen sikert vár. Utjának végcélja Yokohama s ha a Siblria valóban elérkezne oda: az emberiség megint gazdagabb lesz egy egészen újszerű, kiszámíthatatlan jelentőségű gazdasági eredménnyel. A személyközlekedés problémája Amerikából vagy Európából Ázsiával az északi sarkon át: évtizedek óta izgatja a tudósok elképzelését. Elvileg a dolgot régen megoldották már. Hiszen az ügynek óriási a jelentősége! Ha most egy hajó Liverpoolból kiindulva Yokohamába hajózik, akkor a hajónak át kell mennie a Panama-csatornán és 18.500 kilométer utat kell megtennie! Ezzel szemben a sarkvidéken keresztül az Északi Sark irányában a távolság csak 11.200 kilométer, az időmegtakarítás ide-oda hatvan nap és az utazás költségei is ennek megfelelően redukálódnak. Hozzájárul mindehhez Oroszország, ,Alaszka és Kanada eddig elhanyagolt, parlagon heverő és néptelen partjainak hozzáférhetővé tétele, ami csakis a sarki útvonalak megnyitása esetén lehetséges. Ezek a területek együttvéve nagyobbak, mint egész Európa, rendkivül gazdagok nyersanyagokban és többmillió ember számára nyújthatnának biztos, kényelmes egzisztenciát. Rendes hajóval azonban az Északi Sarkvidék nem utazható be eredményesen. A Jeges-tenger jégpáncélját Semmiféle felszínen haladó gőzös át nem törheti. Maradt tehát a közlekedés két lehetősége: vagy a levegőben, vagy a tenger felszíne alatt! Mint tudjuk, utóbbi eszmének úttörője Sir Hubert Wilkins, akinek kísérlete ugyan nem sikerült, de elgondolása terméke- nyitöleg hatott és most itt a második kisérlet, ami — ismerve Bunner tengerészkapitány felkészültségét és szakmai kiválóságát —■ feltétlenül sikerülni fog. Érdekes, hogy a vállalkozásban nagyrészt német tőke is helyet kapott, az utazók közül négyen németek, a tengeralattjárót is német Diesel-motorok hajtják. Viszont az elektromos gépek, melyek viz alatt mozgatják a naszádot, angol-amerikai gyártmányúak. A „Sibiria'* testében tehát három világhatalom tudósainak készítményei vívják a maguk ipari harcát, A gépek részt kérnek majd a dicsőségből s ez az ipar- küzdelem, ez a hatalmas versengés tette lehetségessé, hogy Bunner a ma előállítható legtökéletesebb gépek birtokában kezdhesse meg mindenképpen aktuális nyári, „weekendjét". Mint a jelentésekből kitűnik, Bunner személye körül elnémult a világpolitikában tapasztalható ádáz, nem- zetekközti csatározás lármája. Itt mérnökök, vegyészek és konstruktőrök harcolnak önzetlenül — nem az elsőségért, hanem a tudományért és gazdasági eredményért. Az is érdekes, hogy Amerika, Anglia és Németország máris felszerelt egy-egy hatalmas sarki gőzöst, amely, amig lehet, elkíséri a naszádot, biztos menedéket nyújt esetleges veszély alkalmával és ugyanazt a szerepet tölti be, amit betöltötték a hóbaépitett élelmiszerállomások a sarki utazásoknál. Nansen, Peary és Wilkins egymástól független megállapításai és mérései szerint az Északi Sarkpont óriási óceán kellős közepén fekszik, lebegő, de minden oldalról milllószorosan is lekötött, rögzített, 4—40 méter vastag jégtáblán. Egyetlen mázsa szilárd föld sem található ebben az óceánban. Aki tehát lemerül a felszin alá éS egyenes irányban átutazik a Sarkpont alatt; igen rövid idő alatt kikerülhet a zajló jég zónájából és máris biztosítva van az eredmény, mert az ut nyitva áll a Sark alatt! Bunner naszádja száz méternyire képes lemcrülni és négy napig maradhat víz alatt egyfolytában. Az ember nem is hinné, hogy éppen a sarki tenger előtti útszakasz mennyire veszélyes erre a technikai, csodára nézve, mig maga a sarki tenger teljesen veszélytelen. Mert előbbi tele van jéghegyekkel s az Atlanti Óceán vizében legfeljebb húsz méter távolságra látni tisztán. A sarkvidéken a jég között, mozdulatlan,- vagy teljes tömegében lassan mozgó massza, átlagosvastagsága sehol sem haladja meg a negyven métert, pontosan feltérképezett lékjei vannak, úgyhogy a tengeralattjáró minden harminc-ötven kilométerre hatalmas nyílt tengereket találhat s ezeken bármilyen járó- mii mindenütt felbukkant levegőkészletének kiegészítése céljából. >> Ezeken a nyílt helyeken meg lehet tölteni az akkumulátorokat, s felszínen lehet előrehaladni nem ritkán kétszáz kilométert is. Jéghegyek ily földrajzi magasságban egyáltalán nem léteznek, mert a jéghegyek voltaképpen a tengerbe előretolt grönlandi gleccserlábak elválása és Összetorlódása következtében keletkeznek. A jég alatt a sarkvidéken oly tiszta a viz, hogy bármely mélységben 50 méter távolságra is ellátni szabadszemmel mesterséges.világitással pedig ennek kétszeresére. És pedig nemcsak nappal, hanem éjszaka is! Két egymásután szerelt buvárkamra segítségével a Sibiria emberei bármikor elhagyhatják hajójukat viz alatt és körsétát tehetnek a mélységben, vagy kijavíthatják viz alatt az esetleges hibákat, sérüléseket. Vertikális irányban négy hatalmas fúrója van a naszádnak. Ezek a villanyfúrók egy perc alatt nyolcméteres jégpáncélon verik át magukat. Egymás- batolt csövekből állnak, hatvan méternyi vastagságot fúrhatnak át, s így a jég alá szoruló naszád bármikor hozzájuthat friss levegőhöz. A 3400 kilométer hosszú sarkvidéki ut lesz a Sibiria személyzetének legkellemesebb szórakozása. A tervek szerint akad az utazásnak egy igen megható epizódja is. Pontosan a Sarkponton a jég alatt haladó naszád átfúrja a jégpáncélt és a keletkezett nyíláson át, belül üres acélrudat tol a felszínre, A rúd belsejében a sarkpont elérésének percre kiszámított időpontja, tengertan! adatok és más tudományos megállapítások foglalnak helyet. Valóban felemelő perc lesz az, amikor a Sibiria megjelöli a sarkpontot cs a maga acélvesszőjével a mélyből jelentkezik, mint valami tengeri szörny a csápjával. Ez a csáp azonban ezúttal az Ember nyughatat-, lan tudományszomjának legújabb bizonyitéka lesz, S aki az acélrudat megtalálja s hazahozza Liverpoolba: ez a szerencsés ember a tervek szerint csekély ötezer font jutalomban részesül majd..-, feltéve, hogy Bunner kapitány vállalkozása sikerrel jár W* PRzGA. — Az agrárpárt központi lapja, a „Venkov", nagyon érdekes tudósítást köröl berlini szerkesztőjének tollából a csehszlovák-német megegyezés lehetőségéiről. Az újságíró véleménye szerint Berlinben nem látnak komoly akadályokat Berlin és Prága megegyezése előtt. Berlinnek mindenesetre három feltétele van, amit Prágának a megegyezés érdekében respektálnia kell: 1, Németország nem kivárja a csehszlovák-orosz szövetségi szerződés megszüntetését, csupán a szerződésnek
