Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)
1937-07-10 / 154. (4300.) szám
1937 jgKtta 10, szombat T>I«:<ai-7»W^ARMl MiAP Hírek Újabb hatvannégy kivégzés Szovjetoroszországban MOSZKVA, — Szovjetoroszországban tovább folynak a kivégzések és letartóztatások. A Chabarovszkban megjelenő „A Csendes óceán csillaga" cimü lap jelentése szerint a távolkeleti hadsereg parancsnoksága összesen 217 „trockistát és szabotőrt" végeztetett ki. Ezek közül legújabban 64 embert ítéltek halálra és végeztek ki, azért, mert állítólag szabotázsmerényleteket követtek el a távolkeleti vasút ellen. — ORSZAGH ELNÖK SZABADSÁGON. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Országh József, Szlovenszkó országos elnöke augusztus 16-ig szabadságra utazott. Helyettese dr. Dula Igor országos alelnök. Ugyancsak szabadságra utazott dr. Krno Vladimír pozsonyi polgármester, mégpedig Marienbadba. Dr. Krauss Ferenc és dr. Förster Viktor alpolgármesterek helyettesítik. — EZÜSTMISE VEZEKÉNYBEN. Hidaskürtről jelentik: Vörös János vezekényi és tal- lósi plébános most tartotta ezüstmiséjét. A huszonötéves jubileum alkalmából a két község hívei nagy szeretettel köszöntötték fel plébánosukat. Az ünnepségen az egész környék lakossága megjelent. Mise után diszebéd volt és azon több pohár köszöntő vei éltették a jubilánst. — KINEVEZÉS. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Skácelik Sándor kormánytanácsost a köztársasági elnök az országos pénzügyigazgatás helyettes elnökévé nevezte ki a pozsonyi yezérpénzügyigazgatóságra. — MEGHÍVÓ A KOMAROMI „MARIANUM" INTERNÁTUS - EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSÉRE. A komáromi „Marianum" magyar középiskolai katolikus internátus-egyesület julius 19-én, hétfőn délelőtt 10 órakor Érsekujvárott a Flenger-intézet nagytermében igazgató-választó rendkívüli közgyűlést tart, melyre az egyesület összes tagjait ezennel tisztelettel meghívom. — Gregorovits Lipót s. k. elnök. — UJMISÉS LELKÉSZEK. Hidaskürtről jelentik: Pozsonyeperjes községben e napokban tartotta első szentmiséjét Szüllő Rezső katoli- likus lelkész. Vörös János tállósi plébános tartotta a szentbeszédet, az ujmisés manuduktora Nagy József volt. Az ujmisés pap áldást osztott a híveknek. — Magyardiószeg községben Varjú Vendel lekész tartotta első szentmiséjét az elmúlt vasárnap a szabadég alatt felállított oltár előtt. Gregorovics Lipót jókai plébános, szentszéki tanácsos tartotta a szentbeszédet, majd mise után az uj pap áldást osztott. — SPANYOLORSZÁG MŰKINCSEINEK MEGMENTÉSE. Lapunk már megemlékezett ama mozgalomról, amely Spanyolország műkincseinek megmentésére irányul. A „The Tablet“ e napokban az egész kulturvilághoz intézett felhívást tett közzé, melyet a történelmi tudományok és művészetek akadémiái adtak ki. „A forradalom tragikus játéka — úgymond a nyilatkozat — mely ma Spanyolország nemes földjén folyik, minden müveit embernél érezteti hatását. A san fernandoi, granadai, sevillai, cordobai, maiagai, toledoi, cadixi, valladolidi, corunai és saragosai művészeti és tudományos akadémiák behatóan foglalkoztak mindazokkal a kérdésekkel, amelyek műkincseinknek sorsával a forradalom kitörése óta kapcsolatban állanak. A legnagyobb fájdalommal kell látnunk a rombolást «s pusztítást, amelyet a forradalmárok nemzeti műemlékeinken elkövettek és tekintélyünk teljes súlyával kell felemelnünk tiltakozó szavunkat az egész világ lelkiismerete előtt a műkincsek leirhatalan pusztításával és gyalázatos kifosztásával szemben, amelyeket a spanyol nemzet századokon keresztül híven megőrzött." — A felhívás leírja a templomok, kolostorok, székesegyházak, múzeumok, történelmi értékű építészeti műemlékek és egész városok közismert pusztulását és kivált a pótolhatatlan műkincseknek a külföldre történt elhurcolása ellen tiltakozik, amelyeket a forradalmi seregek részére szolgáló fegyverekkel cseréltek ki. „A világhírű Prado-muzeum sorsa különös figyelemre tarthat számot Fennáll-e még ez a nagyszerű muzeum? Igaz-e, hogy Velasquez és Goya müveit Velenciába szállítottak? Elvitték-e Greco, Raf- fael, Murillo halhatatlan festményeit? A spanyol akadémiák ma nem tudják, hová lettek Prado kincsei; attól kell tartaniok, hogy valónak bizonyul ama híresztelés, mely szerint ezeket külföldre szállították, hogy a hadikölcsön zálogául szolgáljanak. Az egész jmüvelt világ előtt ki kell jelentenünk, hogy a műkincseinkkel való ilyen üzérkedés a jogtudósok véleménye szerint tilos és törvényellenes. A spanyol alkotmánytörvény 65. §-a értelmében a nemzeti műkincsek kiszállítása tilos és a hágai egyezmény 75. §-a a nemzeti tnükincsek rombolását és elhurcolását a háború idején |» eltiltja. A spanyol akadémiák egyben sajnálatuknak iádnak kifejezést afölött, hogy a múzeumok nemzetközi szövetsége, mely a népszövetség kebelében felállított szellemi együttműködés intézményével kapcsolatban áll, mindeddig még kísérletet sem tett arra, hogy a Prado és a toledoi székesegyház pótolhatatlan mükin- ieeeit megvédelmezze," Haldoklik a hírhedi francia idegenlégió Az idegenlégió kétharmada éveken át németekből állott ■ ■ Megszűnt az utánpótlás ■ ■ Nincs varázsa többé az idegenlégió-romantikának A PMH munkatársától. PARIS. — A német és osztrák „kis-képes“ sajtó hirdetési rovatában már hosszabb ideje hiába keresem a „hős légionárius" üzeneteit, akinek „ellbusult német szive" az afrikai vadon ben és este egy-egy harmadpohár természetes „Ferenc József" keserüvizet, mindig félórával az étkezés előtt. Az orvosok ajánlják. 777 telenebb világ megint egy legendával lett szegényebb. A mesés Hoggar-i váromladékok között vad arabokkal csatázó, nekibusult idegen- légionárius kalandori alakja bevonult a vad- romantika pantheonjába, a texasi trapper-ek, a kaliforniai aranyásóik, a kanadai lasszós csendőrök és cowboyok s más hasonlóan elmosolyodott sobrijóskai és rinaldói viaszfigurák közé. A francia idegenlégió fennáll ugyan változatlanul tovább is és a Szidi-Bel-Abbesz-i főtéren, mikor vasárnap felzendül a ikioszkban a rezesbanda szép szava, facér cselédlányokkal vegyest festői egyenruhájukban a „légionaire“-ek ezentúl is buzgón köpködnek a feketedohányu algieri eráris cigaretta mellől — de ezek már nem hőseik, nem érkeznek marokkói véres csatákból, sötétmultu, idegennyelvü urifiu is nagyon elvétve ha akad egy-egy közöttük: a híres légiót bármely más francia gyalogezredtől megszűnt a nemzetéhez való tartozása, hanem a tisztek mégis nemzetek szerint értékelték a légionáriusaikat. „A legjobb katonáink" — magyarázta nekem az ezredesük néhány év előtt — „kétségtelenül a németek: a legvitézebbek és egyben a legfegyelmezettebbe!k is; utánuk következnek a magyarok, a svédek és az oroszok, nehezebben kezelhetők, de ugyanoly rettenthetetlen katonák. Harmadsorban az angol következik, de ilyen csak ritkán akad és mindezekután következnek (értékben; nem szám szerint) a spanyolok és a szerbek. A legrosszabb katonáink a románok és az olaszok. Hát ez' nagyon tanulságos becslési sorozat; aki felállította, ugyan illetékes emberbecsüs, mert egész életét a légió élén töltötte el. Mindamellett ez a nemzetközisége a légiónak inkább formailag állott fenn: valójában a légió kétharmada emberemlékezet óta németekből állott. A világháború előtt és alatt elzászi és lotharin- giai németekből, akiknek francia volt az anyanyelvűk és az idegenlégiókba szökdöstek a kötelező németbirodalmi sorozások elől; a világháború után, hogy Elzász és Lotharingia francia lett, hadviselt, császárhü tisztek és altisztek jöttek helyükbe, kik megszokták a hadi fegyelmet és a weimari Németorszgában nem lelték többé helyüket. Hanem, mióta rend van Németországban, mióta a sasos német zászlók megint büszkén lengenek a széliben, azóta a légióba több német nem jelentkezik. Maga ez az egy tény is megváltoztatta a légió egész jellegét. Nincs utánpótlás Az elmaradozó németeket eleinte még a menekült cári tisztek és altisztek pótolták, de azoknak az áradata is rég lefutott már, a magyarok viszont inkább a háború előtt adtak nagyobb kontingenst, mig idegen, osztrák volt odahaza a dinsztreglama: a nemzeti hadsereg ma már csaknem maradéktalanul abszorbeálja ezeket a hajdan számunkra elveszett erőket. De a többi országban is egyre gyérebb eredménnyel működnek a francia rekrutáló-irodáit a légió abból az emberfajtából toborozta az újoncait, melyet néhai Mikszáth Kálmán a fenyvesmadarakkal szeretett összevetni, merthogy az is mindig „a zordabb éghajlatot " keresi. A légió unatkozik Márpedig a légió „éghajlata" alaposan megenyhült az utóbbi esztendők folyamán. Menetelés most is van az okkervörös „bled"-ben, 40— [ 50 fokos tűző napon, táborozás a sivatagban, kaszárnyázás 'kietlen erődökben több napjáratnyi távolban európaiak által lakott városoktól —- hanem a „barud" oknak, a meglepő lovasrohamoknak, rögtönzött véres csatáknak a Riff marcona népével, márcsak a hire él. Mert 1928-tól 1932-ig tartott a nagy harc Tafilalet-ben s a Dsebel Száró-n; az utolsó záró hadművelet 1934 februárjában folyt le a délmarokkói határon. A I szabad törzsek két utolsó végvárát, Tinduf-ot és Gulimin-t, meg az utolsó lázadó oázisokat már egész hadtest, egységesen vezényelt moto- lTos, tankos, repülőgépes húszezer ember vette be s ezzel Északafrika pacifikálása negyedfél évtizedes vérontás után teljesen végétért. A légió tovább is ott manőverezik a be nem hóJolt spanyol Rio de Oro határvonalán, izzad, fárad, menetel: hanem a puskák nem sülnek el többé ... A légió unja magát ♦ . * Minden hadviselt tiszt tudja, hogy a harcos egységeknek más a mentalitása, mint a békében élő kaszárnyakatonáé: a légiónak nemcsak az összetétele s az emberanyaga változott meg, hanem a szelleme is. Egységesebb lett a légió és kevésbé összetartó. Most értik egymást nyelvét, hiszen jobbára mind franciák, de a bajtársi szellem erősen alábbhagyott közöttük: nincs veszély, nincs önfeláldozás. Megváltoztak még a tiszti káderek is. Mig folyamatos háború volt a légió élete, addig külön kasztot alkottak a légió tisztjei. Aki mint alhadnagy a légióhoz került, az ott is maradt mindvégig: más ezredbeli tiszt nem tudott bánni a legionáriusokkkal, aki pedig beletanult a légió életébe, az már nem tudta megszokni a más ez- redek kaszárnyaéletét. Most ez is megszűnt: a tisztek sorra váltják fel egymást; a légió ma már csak egy szám a tiszti áthelyezések sablonos „roulement“-ja során. óvatosan kell kezelni Üj harisnyák mindig ránctalanul simulnak a lábhoz. De mit kell tenni, hogy ez a simulékonyság és rugalmasság meg is maradjon? Nagyon egyszerű! Használat után mindig ki kell mosni, mégpedig Luxban és lehetőleg hidegen! A lágy Lux hah kíméletesen tisztít. A kötés szemei nem oldódnak föl s így a harisnya sokkal tovább tart. c Sohasem kimérve, hanem csak ezen csomagban valódi. halálveszedelmei között egy „megértő szőke leányka után eped — házasság nincs kizárva". A bécsi, müncheni, drezdai s egyéb rendőrség jól ismeri ezeket a kishirdetéseket, mik* egy-egy kalandos Gretahen vagy Mitzi hirtelen elutazásával kezdődnek és különböző bonyodalmakba torkolnak azután, az algieri és orani német és osztrák konzuloknak szerezvén keserves órákat. Ez is elmúlt hát: a harcos nem eped, a leányka nem utazik s az egyre szürkébb és szinxx Ha le akar fogyni, igyék reggel, délhovatovább csak az uniformisa különbözteti meg. A legjobb katona: a német Megváltozott ez utolsó három esztendőben mindenekelőtt a „légió" legénységi állománya, minthogy igen megszükült az ujoncozási területe is. A légionáriusok büszke mondása szerint „a kerek világ volt a légió ujoncozási területe"; a légió a föld minden népéből állt össze a hárcm- szinü francia zászlók alatt. Itt mindenkinek Harminchét hatottja van az amerikai hőhullámnak NEW YORK. — Az Egyesült Államok keleti részében tegnap óta borzalmas hőség uralkodik és már eddig is számos halottja van az abnormális időjárásnak. Eddig harminchét ember halt meg hőguta következtében. Newyork belvárosában 40 fok Celsiust mutat a hőmérő árnyékben és a hőség következtében úgyszólván teljesen szünetel a forgalom a szűk munkásnegyedekben. Az ittlévő bérházak lakosai ezerszámra menekülnek lakásaikból és a parkokban töltik az éjszakát. A rendőrség itt rendszeres őrszolgálatot teljesít, nehogy zsebtolvajok garázdálkodhassanak az alvók között. Kanadában is gyilkos hőség van QUEBEGK* — A közégkanadai Saskatchewan tartományt példátlanul heves hőhullám perzseli, amely rettenetes pusztítást végez. A hőmérséklet 40 és 44 fok között váltakozik; a csúcspontot Weyburnban érte el 45 fokkal. A Lloyd- minster—Melville vonaltól délre fekvő területen, Saskatchewan legfontosabb búzatermő részén, a búzatermés teljesen megsemmisült. A viszonyok az 1931-i aszálykatasztrófára emlékeztetnek. A kétségbeesett gazdacsaládok minden ingóságukat szekérre rakva, hosszú karavánokban vándorolnak észak felé. Nemhivatalos becslés szerint egész Saskatchewan tartomány búzatermése alig éri el a 90 millió bushelt, minek következtében a prairie-tartományok összes termése 200 millió bushel alatt marad. Ez annál súlyosabb, mert a legjobb minőségű Manitoba-buzát rozsda támadta meg, amely gyorsan terjed az északon uralkodé nedves hőségben. A legionárusok apja Maitre Larrouy, a „légionáriusok apja**, a kitűnő Fez-i. ügyvéd, kinek egész prakszisa a légionáriusok védelmében merült ki, méltán írja nekem FezbőJ, hogy elkezd kontemplativ életet folytatni: a testi sértések, a nemi erőszak, a tettleges függelemsértés a légióban egyre ritkábban fordul elő: nincsenek már védencei * , * A légió megszelídült. S az őszbajuszu ezredes, kinek nemzetek szerint való katonaértékelését idéztem ez irás elején, minap szabadságon járván Párisban, elkeseredetten újságolta: „Képzelje csak: a múlt héten egy hadnagyom jelentkezik nálam rapportra az újak közül, hogy ő-------nősülni akar! Tör-vé-nye-sen megh ázasodik és még hozzá: egy francia, jó csajágból való urinőt vesz el. Egy hadnagy a légióból!!" , . . Hát bizony: ha eddig nem tudtam volna; ebből a jelenségből végleg meg kellett értenem, hogy a Légió, a kalandorok vadromantikus légiója, igazán és végérvényesen halott . . . BENEDEK KAROLY* j 5
