Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-09 / 153. (4299.) szám

2 1937 julius 9, péntefc. Páris bizalmatlan Franco éket akar verni Franciaország és Anglia közé Milyen fogadtatásra talált Franco jegyzéke Parisban? A francia kormány is hajlik már a kompromisszumra melynek végeztével Mihalovics lelkész a göt>, kát. magyar híveknek tartott magas szárnyalásu szentbeszédet. Délben negyventeritékes bankett volt, melyen számos pohárköszöntő hangzott el, köztük a já* rási főnöké is. —rp— Sorozatos lapkobzás Prágában PRÁGA. — Az államügyészség rendeletére az A—Zet, a Ceské Slovo, a Právo Lidu, a Né­ród, a Deutsche Landpost, a Neue Morgenpost csütörtöki számát, valamint a Hitel cimü köz­gazdasági hetilap e heti számát elkobozták. PÁRIS. — A francia külügyminisztériumba jj megérkezett Franco jegyzéke, amelyben a spa-\ nyol nemzeti erők vezére elismertetését követeli I a nagyhatalmaktól. A Franciaországba küldött I jegyzék szószerint megegyezik a Londonba kül-8 dött jegyzékkel, de Franciaországban sokkal hü-1 vösebb fogadtatásra talált, mint Angliában. | Delbos külügyminiszter a szenátus külügyi bi-1 zottságában ismertette a jegyzéket, este pedig minisztertanács lesz, amelyen a kormány állást foglal Franco követeléseivel szemben. A francia válasz állítólag egyértelmű lesz az angollal és nem zárja ki a kompromisszumos megoldás le­hetőségét. Francia fölfogás szerint, amennyiben Franco tábornok teljesiti a francia és angol ja­vaslatban foglalt feltételeket, úgy nincsen aka­dálya az elismerésnek. A legfőbb feltétel, mint ismeretes, a Spanyolországban küzdő önkéntesek ■ szabadonbocsátása. Ennek ellenére Franciaor- i szag el van határozva arra, hogy amennyiben olasz és német részről akadályokat gördítené- j nek a spanyol partok semleges megfigyelők utján való ellenőrzése elé, a pireneusi határon meg­szünteti az ellenőrzést, Párisi lapok úgy tudják, hogy Franciaország londoni követe a benemavaí- kozási bizottság pénteki ülésén ilyen értelmű nyilatkozatot fog tenni. Ideges francia sajtóvisszhang A francia kormánykörökben élénk nyugtalan­ságot keltett Franco közeledése Angliához. A n^mgtalanságnak hangot adnak a ma reggeli lapok is, amennyiben az Echo de Paris megállapítja, hogy természetesen lényegesen sokat változtat-1 na a spanyol kérdésen, hogyha Franco megsza­kítaná a szoros együttműködést Rómával és Berlinnel. A Petit Párisién Franco jegyzékének arra a részére utal, amely megállapítja, hogy Olaszország és Németország nem igyekeznek Spanyolországban vagy a Földközi tengeren po­zíciót nyerni s ezt egyébként a spanyol nemzeti kormány nem is tűmé. Ez a kitétel nyilvánvalóan Anglia felé van adresszáiva és az a célja, hogy az angolokat megnyerje Franco céljainak. Hasonló szellemben ir a Populaire is, amely megállapítja, hogy Franco igyekszik Londont ígéretekkel és fenyegetésekkel megnyerni. Nem lehet kétséges, irja a lap, hogy ezt Berlinnel és Rómával egyetértésben teszi. A manővernek az a célja, hogy Londont és Párist elszakítsa egy- mástól. Az Ami de Peuple szerint az önkéntesek visszahívásáról közvetlenül Francoval és a va­lenciai kormánnyal kell tárgyalni s nempedig a harmadik hatalmakkal. Azzál a javaslattal kap­csolatban, hogy amennyiben Franco szabadon- bocsátja a külföldi önkénteseket, elismerik had­viselő félnek, felveti a lap a határozottan gro- teszkül hangzó kérdést, hogy: amennyiben pedig később visszatérnének az önkéntesek Spanyol- országba, visszavonják Francotól az elismerést? „Már megint rossz iaera teli Anglia" MILÁNÓ. — A Popolo dTtalia foglalkozik az angol kormány megváltozott magatartásával a nemzeti Spanyolországgal szemben. Egyelőre ugyan még vonakodik Anglia Francot hadviselő félnek elismerni, de azért megbízottait már el­küldte Bilbaóba, mert a Bilbao-kömyéki vas­ércbányákat akarja megmenteni magának. Nagy- britannia előtt, úgy látszik, megint világos lett az utolsó pillanatban, hogy rossz kártyára tett, aminthogy rossz kártyára tett a négus esetében is. Ezért mutat a londoni barométer bizonyta­lan és változékony időt, Bilbao ostroma alatt VÍZUMOT (magyart, lengyelt, bolgárt) igen t. Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyor­san és megbizhatóan megszerez pozsonyi kiadó- hivatalunk: Bratislava, Lazaret-ucca 45. Tele­fon 41-70. Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljak. A (öhbi országba szóló vízumot és meghosszabbkást prágai kiadóhivatalunk esz­közli: Praha lí., Panaká ul 12, Ili, „humánus okokból" angol fegyvereket szállítot­tak a kormánycsapatoknak, dé még ez a segít­ség sem tudta a sokat dicsért „bolseviki vas- övet“ megmenteni az összeroppanástól. Most abba az irányban fejti ki minden energiáját LONDON. — Szerdán este az alsóház folyo­sóján nagy feltűnést keltett az a hír, hogy Neu­rath külügyminiszter rövidesen Londonba érke­zik. Mint ismeretes, Neurath londoni látogatása már teljesen elő volt készítve, amikor a Leipzig- konfliktus miatt lefújták a látogatást. Londoni német körökben úgy tudják, hogy az angol kormány újból meghívja Neurath külügyminisztert. UNGVÁR. —' (Saját tudósítónktól.) I Ungvártól mindössze negyvenkét-negyven-j három kilométerre fekszik Nagygéres. Ab magyar határ mentén van, igazi alföldi környékkel és homokba süppedőn, melyben igen szépen terem a dinnye és a dohány. Ésrégi falu ez. Kálvinista község. Ezt igazolja szép, nagy, tiszta és büszketornyu temploma, mely előtt pompás kockakőut húzódik végig a falun . .. Nagygéresben nem járnak sárban. A mindenképpen fejlődni akaró faluban vasárnap szép. lélekemelő ünnepség folyt le. A község kisszámú, de annál buzgóbb és vallásosabb katolikusai, római katoliku­sok és gö/ögkatolikusok vegyesen —- kezük munkájával, pénzáldozattal, lelkesedésük­kel és a sikerben való töretetíen reményük­kel templomot emeltek a falu közepére. Kicsi, de szép, áhítatra gerjesztő temp­lom áll ma Nagygéresen, hirdetve a ma­gyar élniakarást minden vonatkozásban, nemcsak nemzeti, gazdasági, de vallási té­ren is. Nagygéres fii iája a királylhelmeci római katolikus és a dobrai görögkatolikus plébá­niának, illetve paróchiának. A falu lelkes római- és görögkatolikus magyarjai tehát Mécs László királylhelmeci és Szklár Jenő dobrai "lelkipásztorukhoz fordultak temp- lomépitési kívánságukkal. Nincs pénz Mécs László kétkedéssel hallgatta meg a nagygércsi magyarokat. — Nincs pénzük, jó emberek! Hogyan akarnak pénz nélkül templomot építeni? — Majd lesz, főtisztelendő ur, csak kezd­jünk bele, — mondotta Kondás uram, a gö­rögkatolikus kurátor. És ahogy mondotta, úgy lett. Persze az első segítő maga Mécs volt. Mécs László megindult. Járt országot-világot. Szavalt itt, szavalt ott, prédikált ezen a búcsún, prédi­kált amazon, részt vett ezüst- és aranymisé­ken, harangszenteléseken és keresztavatáso­kon és mindenütt kérésre nyújtotta kezét: — Adjatok a géresl magyarok templo­mára ... És gyűlt a pénz a nagygércsi templomra. Nagyrészét már összeszavalta és összepré­dikálta Mécs, amikor megindult az épít­kezés. Anglia és Franciaország, hogy a londoni bizott­ságból egy „genfi stílusú koalíciót" építsenek ki, amely a parlamentáris, úgynevezett többségi határozat alapján biztosítaná a francia és angol hadihajók uralmát a spanyol vizeken. | A Star úgy tudja, hogy Chamberlain el van ha­tározva, hogy rövid időn belül Londonba hozza a német külügyminisztert. Ennek ellenére az a vélemény, hogy Hitler változatlanul tartózkodó álláspontot foglal el a kísérlettel szemben, mert az a meggyőződése, hogy Neurath elé London­ban olyan követeléseket fognak terjeszteni, amelyeket később kénytelen lesz a német kor­mány visszautasítani. I Tuíkovics kisvárdai műépítész vállalta magára ezt a föladatot s ha közben kifo­gyott a pénz, őmaga biztatta az épittetőket: „Nem baj, majd csak ád az Isten!" És úgy is történt. Jöttek százan és ezren § és adtak százat és ezret. Összesen százezer koronát. — A szeretet építette föl itt a templo-j mot — mondotta Mécs László vasárnap < a bezárt templom ajtaja előtt —, az áldo-j zaíos szeretet, amely csodákra képes. íme, itt a templom, amelynek minden köve, minden téglája ezt a szereteíet hirdeti... A szent elési szertartás, amelyre a közeli és távoli községek többezernyi magyarsága gyalog és szekérén, zászlók alatt, énekelve és imádkoz­va gyűlt össze a templom előtt, pontiban tiz óra­kor kezdődött. A hívek serege a kurátor lakása elé vonult, ahol szeretettel fogadta a kassai jj püspök kiküldöttét, Gasparik János battyányil római katolikus_.„esperes-plébánost, valamint a I görögkatolikus egyházmegye kiküldött képvise-1 lőjét, Szabó Jenő bodrogszerdahelyi esperes-1 lelkészt. A két hivatalos kiküldöttet tekintélyes I számú papság vette körül. Megjelent a kárpát­aljai római katolikus apostolig kormányzóság képviseletében Szenfmihályi Lajos pápai kama­rás, főesperes, császlóci plébános, ott volt Die- nes Adorján pápai kamarás, nagykövesdi római katolikus plébános, a neves iró, Lőrincz Ist­ván szentszéki tanácsos, ezüstmisés őrdarmai plébános, akit „bucsujáró pap"-ként becéz egész Keletszlovenszkó és Kárpátalja, mert min­den búcsún ott van..majd Szmrecsámyi György tárkányi római katolikus plébános jel­legzetes alakja tűnt fel és még spk más s mind­ezek előtt ott haladt Mécs László mint a temp­lom papja, fehér ruhájában, mig a menet a temp­lom bezárt ajtaja elé vonult. Két fehérruhás kislány virágcsokorral és szép üdvözlőbeszéddel köszöntötte a templom felszen­telésére érkezett róm. kát. és gör. kát. esperest, mely után Mécs László mondott rövid üdvözlő beszédet s ezzel megkezdődött a szentelés! szer­tartás, melyet előbb Gasparik esperes végzett el a római-, utóbb Szabó Jenő esperes görög szer­tartás szerint. Az ünnepi misét ugyancsak a két szentelő pap végezte, melyeknek előtte a temp­lom főajtajából Lőrinqz István, a hatalmas han­gú, kiváló egyházi szónok mondott ünnepi szent­beszédet a templom körül összegyűlt többezer­nyi magyarságnak. Mise után Mihalovics gör. kát. parochus szlo- váknyelvü szentbeszédet tartott, majd megkez­dődött a flör. kát. magyarnyelvű szentmise, Felszentelték a nagygéresi templomot, melynek legtöbb kövét Mécs László „szavalta és prédikálta össze" Újból meghívják Neurath®! Londonba? A szlovenszkóf adóbizottságok taglal PRÁGA. — A PMH már több folytatásban kö­zölte a szlovénszkói adóibizottságok kinevezett rendes és póttagjainak névsorát. A névsor köz­lését az alábbiakban folytatjuk: Selmecbányái adóigazgatóság: Rendes tagok: Kiu-zma József kereskedő (Sel­mecbánya), Horák Lajos cementgyáros (Gelet­tnek). Sekuris János ny. tanító (Bacis ófalva), Or- gonás László gazda (Újbánya), Hromátka. István kereskedő (Szénásfalu), Fusek Viktor kereskedő (Zsarnóca), Drexler Samut kereskedő (Selmecbá­nya), Blahus András asztalos (Geletnek), Lesik Pál kárpitos ('Selmecbánya). Póttagok: Tesák Béla lakatos (Selmecbánya), Klein Lajoe kereskedő (Selmecbánya), Bozka Gá­bor- gazda (Újbánya), Katreniak János gazda (Zsarnóca), Bálik Márton gazda. (Istvánbánva), Kabina András vendéglős (Zsarnóca), Rónai Gyula kereskedő (Selmecbánya), Andrási József bányaellenőr (Selmecbánya), Kriippner József festő (Selmecbánya). Bártfai adóigazgatóság: Rendes tagok: Katiik Miklós dohánynagytőze- dés (Girált), Priekopa András gazda (Zboró), Pri- bula János gazda. (Margónya), Cobej János gaz­da (Sztropkó), Bánás András gazda. (Nyirjes), Steril Adolf kereskedő (Bártfa), Psenicka Károly asztalos (Bártfa), Vidliöka Károly autószállitó (Sztropkó), Cizmadia János korcsmáros (Girált). Póttagok: Ifj. Bandzák János bognár (Kará­csony-mező), DzuriSin János gazda- (Margonya), Buvalic András gazda (Csarnó), Saírankó Mihály gazda (Borosnya), Hankó Tamás gazda (Tapoly- radvány), Augustinsky Sándor mészáros (Szröp­ítő), Yisnovsky Sándor lakatos (Bártfa), átegena Imre kályhás (Bártfa), Vitkoviő Mihály kovács (Tapolyah amis f alva). Alsókubini adóigazgatóság: Rendes tagok: Zimányi Pál kereskedő (Alsó- kubin), Dudás János gazda (Medzilhradné), Mular- Óik János vendéglős (Polhora), Buga Mátyás András gazda (Lestül), Nahunek Ján-os mészáros - i(Námesztó), Kap'árik József vendéglős (Hrus- tin), Sctheiman Mihály kereskedő (Trsztena). Póttagok: Ledin János kereskedő (Alsó kabin), Misiga János gazda (Trusetnica), Mlynarcik Mik­lós gazda (Párnica), István János gazda CBabin), Fruska Emil kereskedő (VeSzele), Zuffa Elek gazda (Nemesdedina), Ing. SiUbiger Béla. építész (Turdossin). Hcmonai adóigazgatóság: Rendes tagok: Bajzák János szíjgyártó (Ho­rnon na), Palo István asztalos (Homonim), Pavlov- cin János gazda (Cirokalhosszuimező), Mandrik József gazda (Kelen), Holüb Váelav mészáros (Homonna), Atlasz Lajos gyógyszerész (Ho- monna). Daniö János kereskedő (Mezőlaborc). Póttagok; Mittelman Miksa, kereskedő (Tak- csány). Lipkovitz Ármin a>u tófű var ózó (Homon­im). Zatk ovié Mihály gazda (Laborcifő), Hrickó András vendéglős (Mezőlaborc), Schönfeld Mór kereskedő (Mezőlaborc), Weisberger Mór keres­kedő (Homonna), Nevolmik József kereskedő (Szinna). Vágujheiyl' adóigazgatóság: Rendes tagok: Várta József asztalos (Váguj- hely), Fajnor János kereskedő (Berezó), Gábor Rudolf gazda íCsejte), Marika Alajos gazda (Al- sólészéte), Váláséit Mihály kereskedő (Mijava), Ma récék György vendéglős (Vágujlhely), Varsik János kereskedő (Mijava). Póttagok: Galbavy István pék (Mijava), Ha- labrin Márton kereskedő (Berezó). Horváth Osz­kár földbirtokos (Vágujlhely), Palansky István tímár (Berezó), Klein Sándor kereskedő (Váguj- Ihely), Kiska. Ambrus kereskedő (Ótura). Nagyszombat — vidéki adóigazgatóság: Rendes tagok: Horák József építész (Modor), Klimo Márton gazda (Selpöc), Faíb’ok János gazda (iKorompai, Vlásek József gazda. (Öttóvölgy), Baumgarfen István asztalos (Modor), Retzer Mi­hály molnár (Farkas'hida), Mlcuch Mihály kőmű­ves (Bazin). Póttagok: Gregor József szabó (Bazin). Morvay Mihály gazda (Cifer), Hlavaty János földibirtokos (Felsődomlbó), Stiibrany Sánidjör tanító (Száraz,pa­tak), Demovió János vendéglős (Bazin), Krása Ottó villanyszerelő (Modor), Félix Jakab keres­kedő (Tej te). (Folytatjuk.) v Van Zceland amerikai utjának eredmé­nye. Az „Intrasigeant" közli tudósítójának van Zeeland belga miniszterelnökkel az amerikai ut eredményéről folytatott beszélgetését. Van Zee- land ikijelentette, hogy teljesen meg van eléged­ve ama megbeszélések eredményével, amelyeket. Roosevelt elnökkel és számos amerikai vezető egyéniséggel lefolytatott. Ezek a megbeszélések lényegesen hozzájárultak a világgazdaság hely­zetéről folyó ankét megvilágításához. Európá­nak nincs szüksége pénzre, hanem Amerika bi­zalmára — mondotta van Zceland. Az Egyesült Államok a vámok és a kontingensek ellen fog­lal állásit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom