Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-04 / 150. (4296.) szám

1937 fuKua 4, vasárnap. rPKaxM-jV^ACtaRHTKLap 15 Megjegyzések az „illetékes hely11 paprikaszindikátusi dicséretéhez A szlovenszkői adóbizottságok tagjai PRÁGA* •— A szlovenszkői adóbizottságok kinevezett rendes-* és póttagijai névsorának is­mertetését az alábbiakban folytatjuk: LBptószeiitniikílósi adóigazgatóság (Rózsahegy kivételéivel.) Rendes tagok: Sopko János keres­kedő (Liptóezentnniklós), Janek Müitofi kereskedő (Liptóözentmiklós), Unbanoivic Gusztáv földbirto­kos (Németüpcse), Obrcdan János bérlő (Kissel- mec), Jaknba János kereskedő (Liptóezeutmik- ilós), ’ Mar&alko Gyula vendéglős (Liptószentmik- lós),’ Brezniicky János szabó (LLptószentmiklós.) Póttagok; Rázns Pál könyvkötő (Liptószentmik- lóg), Koréit Rudolf asztalos (Liptószent-miklós), Kvfcely Elemiér földbirtokos (iBemiedekfalu), Se- key Péter bérlő (Turapatak), Pohorely János kereskedő (Németlipcse), Lojdl Adolf szabó (Lip- tószentmiklós), dr. Kustra Béla orvos (Liptó- szentmikl'ós.) Trencséni adóigazgatóság. Rendes tagok: Ábel Károly molnár (Trencsénpáispöki), Hortlik Jó­zsef kereskedő (Treuceén), Műnk Ernő vaskeres- kedő (Trencsénbán), Kuclhta János asztalos (Pu­fió), Vankó Ferenc gazda- (iMáriatölgyes), P-elöin Vvsoky József (Ribény), Oel-leír Károly kereskedő (Trencsén), Kácer Jenő kereskeidő (Illává), Vodiié- ka Vince penzió tulajdonos (Treocsémteplic), Janik József szállodatulajdonos (Trencsén), id. Zitftan János asztalos (Trencsénbán.) Póttagok: Rlsko János kőművesmester (Tre-nosén), Markovié Ist­ván ke repkedő (Prémeséin), Popelis Antal temet­kezési vállalat tulajdonosa (Trencsen'hán), Mik­iik János lakatos (Trencsén), Pavllk István gaz­da (Vágkolhány), Ziaéek Jakab gazda (Máriatöl- gyes), Habeirmayer Károly mészáros (Trencsén), dr. Goé ár Timot orvos (Trencsén), Apellt József kereskedő (Trencsén), Bagár Béla kárpitos (Tre-n- csénteplic), Őrei Henrik dolhány-nagytőzsdés (Tren- csénbán.) Nagyszombat város: Rendes tagok: Forisch József kereskedő, Spr-ona Lajos kereskedő, Gross Salamon földbirtokos, Smeikal Ridhárd kereskedő: ifj. Koreoek János órás. Póttagok: Skaloud Jenő kereskedő,. Sadlon Tivadar kereskedő, Ing. Kop­pal Ágost fölldibirtokos. Mátlhó Vilmos szabó, Floriscih Antal vendéglős. Gálszécsi adóigazgatóság: Rendes tagok: Szabó Miklós kereskedő (Tőketerebes), Majercin János gazda (U-jszomotor), Korytko Mihály gazda (Gálszécs), Mayer József ga-zda (Varamnómezö), Cirman János ügynök (Tőketerebes), Drzatko József kereskedő (Varamnó), Fálbry Lajos gyógy­szerész (Gálszécs). Bárdos József kereskedő (Va- ranmó), Neumam Béla szesznagykereskedő (Gál­szécs). Póttagok: Groszman Mór nagykereskedő (Gálszécs), Mihalcin András gazda (Csáklyó), Geci József gazda (Tőkeretébes), Sémán György gazda (Kolcsmező), Budán József földbirtokos (Zemplénmátyás), Rosenberg Salamon kereskedő (Gálszécs), Murin János bognár (Gálszécs), Benk-ó Péter vállalkozó (Tőketerebes), Amsei Zsigmoncl szeszkere6kedő (Varanno.) Iglói adóigazgatóság: Rendes tagok: Zoldák József autótaxis (Poprád), Spengel Frigyes keres­kedő (Lőcse), Korenica. Rudolf szabó (Igló), Hru- s-ovs'ky Mátyás gazda (Pálmafáivá), ifj. Sta.s Já­nos gazda, (Csütörtökhely), Zbell András gazda (Batizfalva), Zvick Károly kereskedő (Igló), Ing. Boly Václav vállalkozó (ígló), dr. Opat-my János orvos (Szépkilátás), Kováts Gyula szerelő (Pop­rád), Jasovsky János vendéglős (Lőcse.) Pótta­gok: Polák Ernő kereskeidő (Igló), Rusnák Jó­zsef lakatos (Lőcse), Róth János villányinütulaj­donos (Szepesszoimbat), Brinckó János gazda (Lő­cse), Sedlacko György gazda (Szepesedelény), Luéivjansky József gazda (Kárposztafalva), Bá­nyász Géza- kereskedő (Ótátrafüred), NessI Henrik kereskedő (Lőc-se), Krahulik József dr-ogériatu- ia-jdionios (Lőcse), Kroupa Nándor hentes (Igló), Zafko Márton cipész (Igló.) Nagybiccsei adóigazgatóság: Rendes tagok: Adamiik Nándor fűrésztula jdonos (Nagybiecse), Novolhradsky Géza kereskeidő (Vágbeszter-ce), Skotnicky József gazda (Nagybic-cse), Biros Ist­ván szabó (Nagybiecse), Pauer Róbert molnár (Vághéve). Póttagok: Láng László asztalos (Nagybiecse), Jurácek Rudolf kőművesmester (Vágbeszterce), Brzy András gazda (Vágibeszter- ce), Őmár Jenő gazda (Nagybicicse), Varsányi László borbély (Vágbeszterce.) (Folytatjuk.) r; ! i (—) Rendelettervezet az autóalkatrészek nor­malizálásáról. A közmunkaügyi minisztérium kormányrendelettervezetet dolgozott ki a gép­kocsialkatrészek normalizálására vonatkozóan. A normalizálásnak azonban annyi akadálya van, hogy nem valószínű a rendeletnek a közmunka­ügyi minisztérium által kidolgozott, formájában yaló elfogadása. (—) A Zetnská Banka a csehszlovákiai hite­lezők követeléseit julius 2-ig a jugoszláv kliring- ben a 123.310., az olaszban a 2167. számig fi­zette ki. A görög kliringben a 20.000., a török­ben pedig a 11.000. számig nyújtanak előleget. (—) Állatvásári hir. A szerdai prágai állatvásárra 500 szarvasmarha, 1800 bel­földi sertés és 1600 külföldi bakonysertés fölhajtását jelentették be. (—) A déli szünet rendezése Turócszent- mártonban és Ruttkán. A szlovenszkői hivatalos közlöny (Krajinsky vestnik) 20. számában; két országos hivatali hirdetmény jelent meg, melyek­kel Turócszentmártonban és Ruttkán a déli szünetet a következőképpen szabályozzák: a borbély és fodrászüezemek 12.30 órától 14 óráig, a cukorka-, a tejelárusitó üzletek 12-től 14, az élelmiszerüzletek, a mészárszékek és hentesüz­letek, péküzletek,' valamint a nem élelmiszerüz­letek 12-től 12.30-ig, a papirikereskedések szep­tembertől júniusig 12 órától 12.45-ig, vasárnapo­kon pedig minden üzlet és ipari műhely a déli szünet diait 12-től Xi 6í#g 8#&y§» ... n. (f* i.) Hogy a paprikaíeinneMs szabályozá­sára szükség volt, azt én is állitottam, de nem olyan alapon, mint ahogy az történt. Megírtam azt is, hogy azért, mert a feldolgozók egy ré­sze ki akarta használni a termelők szervezetlen voltát s 1936-ban a szerződéses 1.20 koronás ár helyett csak 70—80 fillért volt hajlandó fi­zetni s még tovább folytatta volna a lelkiisme­retlen manipulációt, ha az oroszkai malom 80 vagont át nem vesz teljes áron, ez még egyma­ga nem tette indokolttá a mai formában végre­hajtott szabályozást. A Jugoszlávia példát vi­szont, ahol 8 malom kétszerakkora termést dol­goz fel, tőlem vette át azt „illetékes hely" s teljesen egyetértünk abban, hogy 32 malom sok, spekulációs alakulat, azok jó­részének el kell tűnnie. De nekünk más az álláspontunk annak a megíté­lésénél, hogy melyek is azok a „malmok", ame­lyeknek el kell tünniök. Miszermtünk el kell tűnnie annak a malom­nak, amely úgy jött létre, hogy valamelyik paprikaérdekelt a régi cégét azzal, hogy a tár­sakat vagy családtagokat mint uj cégeket ad­ta meg, megsokszorosította. El kell tünniök azoknak a malmoknak, amelyek a legjobb esetben füszermalmot, de a legtöbb esetben csak füszemagykereskedőt jelentenek, aki az azelőtt külföldről hozott nyersanyagot (legtöbbször igen kétes értékű s az őrlésnél csú­nyán meghamisított spanyol paprikát) őröltetett valamilyen őrlőüzemben, amely ugyanúgy vál­lalja a paprika őrlését, mint a gyógyszerét, festékét és ásványi anyagét. El kell tünniök azoknak, akik a tavalyi év­ben a gazdák kiuzsorázását akarták keresztül­vinni. El kell tünniök azoknak a paprikamalmoknak, amelyek a termelési területtől oly messze feksze­nek, hogy a malomnak nem áll már módjában a termelővel állandó, személyes összeköttetésben állani, a termelt faját, a termelést, a nyersáru­nak őrlésre való előkészítését állandóan ellen­őrizni. El kellett volna tűnni azoknak a mal­moknak, amelyek nincsenek a paprikaőrlésre specializálva. Hymódon megmaradt volna 3—4 malom, ami megfelelt volna a jugoszláviai viszonyoknak s módot adott volna arra, hogy a paprika­termelés minőségi termeléssé váljon, amely nemcsak a belföld sokkal nagyobbá kiépít­hető szükségletét tudta vökxa ellátni, hanem exportálhatott volna is. E szelekció helyett az „illetékes hely” azt a szelekciót tartja helyesnék, amely úgy jött lét­re, hogy a jól informált, jó összeköttetéssel bíró érdekeltek egy szövetkezetbe tömörültek, de amelyben nem volt bent sem az a malom, ame­lyet a termelők építettek fel anyagi erejük tel­jes megfeszítésével, sem a szlovenszkői igazi (—) Vasárnapi szolgálat a kassai benzinku­taknál. Az országos hivatal a kassai benzin­kutaknál a vasárnapi szolgálatot a következő­képpen szabályozta: a november 1-től március 31-ig terjedő időben vasárnap reggel 7 órától 15 óráig, április 1-től október 31-ig pedig reggel 6 órától 14 óráig tartható szolgálat. (—) Jogerős a szlovenszkői kéményseprők országos szakipartársulatának megalapítása. A szlovenszkói hivatalos közlöny 197. s2ámu intézkedése szerint a szlovenszkői kéménysep­rők által Zsolna központtal létrehozott orszá­gos szakipartársulat megalakitása jogerős. A ké­ményseprők nem kötelesek tovább fizetni a ve- gyesipartársulati tagsági dijakat és a zsolnai szakipartársulat tagjaivá váltak. (—) Az Apollo Kőolajfinomitógyár rt, Po­zsonyban, 1937 junius 28-án megtartott 39. ren­des közgyűlésén jóváhagyták az 1936. évre szó­ló zárszámadást és részvényenként 20 korona osztalék kifizetését határozták el, amely junius 3Q-tól kezdve a prágai Zivnostenská Banká­nál és annak fiókjainál .valamint a prágai Böhmische Escompte-Bank und Kreditanstalt-nál és annak fiókjainál, nemkülönben a prágai Angio-Pragobaniknál és annak fiókjainál vehe­tő fel. (—) Megkezdi működését nyitral molnár- szakjpartársulat, A volt nyitramegyei molnárok által létesített szakipartársulat magalkitása jog­erőssé vált. Ezáltal a volt nyitramegyei molná­rok megszűntek vegyesipartársulati tagok lenni s a szakipartársulat tagjai lettek. A szakipartár­sulat alapszabályait jóváhagyták s igy az meg­kezdi működését. (—) Mátyusföldi építkezési tevékenység. Má­tyusföldön az építkezési tevékenység az idén szokatlanul megélénkült annak ellenére, hogy az építkezési anyagok 30—50 százalékkal drá­gábbak. Igen sok kétszobás lakást építettek, Az épületek anyaga a legtöbb helyen tégla és vá­lyog. Mátyusföldön a blokkcement építkezés tel­jesen elmaradt. Az építkezési tevékenység meg­élénkülése miatt Mátyusföldön téglahiány mu- tatkozik, nagy papriikamalmok. amelyeknek nem volt ér­dekük ez a szövetség, mert nem volt szándé­kuk a termelővel harcolni, nem akartak az ár­letörésben résrtvenni, sőt amikor a nagy harc jött, az árakat védték. Hogy pedig a szindikátus „demokratikusan dolgozik", az nem vicc és nem érdem. Köny- nyü ott demokratikusnak lenni, ahol a többség úgy jött létre, hogy mindenki jogot kapott, akinek az orra tetszik s amikor ez nem volt elég, akkor az egy érdekeltből egyszerűen többet csináltak. A demokrácia pedig még akkor sem lenne ér­dem, ha a paprikafeldogozók megállapításánál először szigorú kritériumokat alkalmaztak vol­na. Minden vád, tehát az is, hogy a szindiká­tus működése az alkotmánytörvény súlyos meg­sértése, teljes mértékben fennáll továbbra is. Ami ezután következik, az a demagógiának egyik legszebb fajtája. Azzal akarták állítólag megakadályozni a szindikátus munkáját, hogy a termelőket felbujtották, termeljenek annyit, amennyit akarnak, nem törődve a szindikátus­sal s igy az 1936. évi termelés a köztársaság szükségletét kétszeresen meghaladta. Ezért jött a szindikátus — mondja az „ille­tékes hely", — a termelés 50 százalékos csökkentése s „természetes" (az illetékes hely szerint), hogy a csökkentés ott történt elő­ször, ahol megegyenzi nem akartak — értsd a régi termelőknél, a magyar gazdáknál. Elsősorban is nem áll az, hogy ay 1936. évi ter­més a szükséglet kétszeresét tette ki. Az arány­lag nagy termés mellett még igen jelentős be­hozatalunk volt s csak az importőrök kesereg­hetnek, akik az olcsón importált spanyol papri­kán többet kerestek. A szindikátus elleni uszí­tás állítása egyenesen bornirt. 1936 tavaszán még híre sem volt a s,zindikátusnak, ki, miért és ho­gyan uszitott ellene? Hogy a termelők nem voltak hajlandók az importőrök nagyobb im­portra vonatkozó óhajait respektálni, ha nem a termelés érdkekeit tartották a szemük előtt, — különösen amikor igy is megköthették a szerző­déseiket azokkal, akik tényleg csak malmok s nem importőrök — az csák magától értetődik. A Magyar Újság a letárgyalt cikket igen óva­tosan, mint az illetékes helytől kapott informá­ciót, közölte. Ennek ellenére sem mentes ama vád ódiuma alól, hogy ezt az információt, amely széles rétegeket téveszthet meg, az ada­tok minden ellenőrzése nélkül közölte le. A Magyar Újság valamelyik szerkesztőjének 'kiváló alkalma lenne arra, hogy a paprikatermelőktől direkt információt szerezzen be — de nem azoktól az ,^agrármiagyaroktól“, akiket vezé­nyelnek, hanem olyan termelőktől, akik teljes mértékben kell, hogy, viseljék magyarságuk ódiumát. Az ilyen információk után biztosra vesszük azt, hogy a Magyar Újság helyesbiti a páprikacikkét. (—) Mezőgazdasági kényszeregyességek. Po­zsonyi kerületi bíróság: Horváth Etelka, Csek- lész, Kv. 303/37, Horváth Lajos, Cseklész, Kv. 302/37. A követelések mindkét ügyben julius 30-ig jelentendők be a pozsonyi járásbíróságnál. (—) Több mint félezer mezőgazdasági kény­szer egy esség megindítását kérték a beregszászi kerületi bíróságnál. Tudósítónk jelenti: A bereg­szászi kerületi bírósághoz eddig összesen 540 kérvény érkezett be a mezőgazdasági kényszer- egyességi eljárás megindítása iránt, A kérvé­nyek közül 372-t tavaly adtak be, mig az idén 168-at. A legtöbb kérvény az ilosvai járásbíró­ság területéről érkezett, legkevesebb a bereg­szászi járásbíróság körzetéből, ahonnan mind­össze 140 kérvényt nyújtottak be. A kérvények elintézése lassan halad, mert a legtöbbjét kel­lékhiányosán nyújtották be és a bíróság pótlás véget visszaadta azokat. Sok kérvényt elutasí­tott a bíróság,, mert nem felelt meg a törvény­ben előirt követelményeknek. Több esetben megszüntette a bíróság az eljárás folytatását, mert a kérvényező nem tudta befizetni az 500 korona költségelőleget. (—) Megkötötték a lengyel-magyar kereske­delmi szerződést. Az uj lengyel-magyar kontin­gens- és fizetési egyezményt, amely 1938 julius 1-ig lesz érvényben, tegnap aláírták. Az egyez­mény megkötése folytán remény van a két állam közötit árucsereforgalom lényeges megélénkülé­sére. Tegnap Varsóban aláírták az 1936. évi len­gyel-magyar kereskedelmi konvenció pótegyez­ményét, melynek értelmében bizonyos árufajták­ra kölcsönös vámkedvezményeket biztosítottak. (—) A romániai engedélyezési eljárás meg­változtatása. A román kormány a gépek és al­katrészek behozatalát a fegyveripar számára tel­jesen szabaddá fogja tenni. A második kategó­riába fognak tartozni a nem kontingentált áruk, főleg nyersanyagok, a harmadikba a félkészit- mények és a könnyen nem pótolható vagy nem nélkülözhető gyártmányok. Ez utóbbi csoportra vonatkozóan az eddigi rendszer marad érvény­ben. Hir szerint Románia azokkal az államok­kal, amelyekkel kliringszerződése van, újabb tár- g^alásokat szándékszik kezdeni. Árlejtések, árverések Dohánytőzsde bérletére Pozsonyban, Grösslingvu. 20. Határidő: 1ŰÍI7. julius. 15. — A. munkácsi állami gyermekotthon bükkfa szállításra. Határidő: julius 10. — Modor város állami polgári iskola építésére és berendezési iparos munkákra. Határidő: julius 38. — Li ptós/.en t mik] óoo n katonai épületeknél szerelési munkákra. Határidő: julius 9. — Zsolnán lövölde építésére és berendezésére. Határidő: julius 32. — Tren- csénpüspökiu katonai épületek építésére és. berendezésére. Határidő: julius 15. — Ali­jává, községnél a Mi java-patak szabályo-zá- I sára. Határidő: julius 24. — Nagy bors án iskolaépítésre. Határidő julius 21. — Szob- ráncon állami lakóiház építésére és bérén- | dezésére. Határidő: julius 23. — Nagyeu- I rány—Kisvárad között a Nyátra szabályo­zására-. Határidő: julius 31. — A nagy­szombati állami gazdasági iskola építésére I és berendezésére. Határidő: julius 24. — I Nagypaládnál pénzügyőri laktanya építő- I sere. Határidő: julius 19. — Zsolna város bérháznál berendezési munkákra. Határidő: augusztus 7. — A nagyszombati országos köz-kórházban asztalos- és egyéb iparos munkákra. Határidő: julius 9. — A zsolnai országos köz-kórházban kőműves és egyéb iparos munkákra. Határidő: julius 8. — Az alsópéli népiskola építésére. Határidő: julius 23. — Zni-óváralján patak szabályozá­sára, Határidő julius 15. — A nagykaposi járásbíróság építkezésénél kőműves és egyéb iparos munkákra. Határidő: julius 17. — Szucsányban uoca létesítésére. Ha- I táridő julius 9. — Pásztóu-ál az Ipoly jobb- partja megerősítésére. Határidő: juhos 12. | — A csorbái állomáson kőműves és egyéb I iparos munkákra. Határidő: julius 23. — Nagygéresen iskolaépítésre. Határidő: ju- { Jiius 21. — A kassai vasutigazgat-óság gőz- E gépek szállítására. Határidő: julius 20. — B A tátralomnici állami szállodákban fekvő- i nó szállítására -és meleg-, hidegvíz beveze­tésére, Határidő julius 19. — A lőcsei köz- « kórháznál festő és mázoló munkákra. Ha­táridő: julius 10. — A dohány jövedék köz­ponti igazgatósága 'hivatalai részére szén­szállításra. Határidő: julius 19. — Ipolyság | részleges csatornázására. Határidő: julius i 30. — A Selmecbányái bánya,igazgatóság I fecskendőik szállítására. Határidő: julius I 10. — A nagyszalóki vizs-zövetkezet viz- K esés szabályozására. Határidő: julius 10. — Lipt-óüjvárnál folyószabályozásra. Határidő: julius ,17. — Rózsahegynél Vág-szabá.lyo- zásr-a. Határidő: julius 17. — Turóeszent­mártonnál országút javítására. Határidő: j julius 7 — A nagyszombati országos köz- | kórházban javítási munkálatokra. Határ- | idő: július 7. — Pozsonyiban a volt kerületi 5 biróság épületének a magyar gimnázium j részére szolgáló átalakítási munkáira. Ha­táridő: julius 13. — Holics és Kopesány községeknél patak szabályozásra. Határidő: julius 17. — Fajkürt községben iskola épí­tésre. Határidő: julius 20. — A trencséni (hadtest intendat-urája fa és szén szállítá­sára. Határidő julius 8. — Szeipsi község vendéglő bérbeadására. Határnap: julius 18. — A bábaszéki (korponai járás) ág. ev. egyházközség templom- és toronyépitési tervezetére. Határidő: augusztus 1. Közelebbi felvilágosítást az egyesült or­szágos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt -pozsonyi központja (Ventur-u. 15.), továbbá a pozsonyi (Köztársaság-tér 12/11.) és a rimaszombati Magyar Jogvédő Iroda ny-ujt. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai magántőzsde PRÁGA, —> (Pragoradio.) A prágai szombati magántőzsde forgalma szilárd irányzat mellett bonyolódott le. Az üzleti forgalom élénk volt s az árfolyamok délig javultak. Déli 12 órakor a következő árfo­lyamokat hirdették ki: Skoda 1800-—'1802 (szombati záróárfolyam 1783), Poldi 1425 *—1427.50 (1405), Bánya és Kohó 4280— 4300 (4240), Cseh-Morva 4150—4160 (4095), Königshofi Cement 1865—1875 (1865), Aussigi Vegyi 1350—1355 (1320), Prágai Vas 2110—2120 (2095), Alpine 346 —348 (344) korona. BERLIN BARÁTSÁGOS BERLIN. — A tőzsde nyitáskor meglehetősen szilárd volt. Főképpen kötött márkával eszközöl­tek vásárlásokat. A közönség is vásárolt. A tőzs­de a benemavatkozás kérdését elhanyagolja. A járadékok piacán a szelvényterminus érezteti ha­tását. A pénzpiac enyhült. A tőzsdeidő későbbi folyamán a hangulat alig változott s bár nem minden érték tartotta meg a legmagasabb napi jegyzését, zárlatkor a tőzsde ennek ellenére ba­rátságos volt. Felelős szerkesztő: ForgáchGéza Kéziratokat nem firzünk meg és nem adunk vissza. — Képeket csak megállapodás sze­rint díjazunk. Hirlapbélyeg használata a prágai postaigazgató* ság 56.660/yjj—1934, rend. engedélyezve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom