Prágai Magyar Hirlap, 1937. július (16. évfolyam, 147-170 / 4293-4316. szám)

1937-07-25 / 167. (4313.) szám

f Egy dühöngő asszony borzalmas gyilkossága a libák miatt Szétverte haragosa koponyáját és még az orvost is meg akarta harapni 10 Pályázatok, ösztöndíjak Római katolikus magyar kántor-tanítói állásra: Baka (dunaszerdaihelyi járás) 1937 julius 31-ig: Baraca (tornaijai járás) 1937 augusztus 8: Ipolyfödémes (korponai járás) 1937 juliius 31; Gergő (szépén járás) 1937 augusztus 7: Leled (párkányij árás) 1937 augusztus 1: Tardoskedd (érsekujvári já­rás) 1937 jiulius 31; Zsaliz 1937 augusztus 1. Magyar tannyelvű református iskoláknál tanítói” állásra: Bakti (rimaszombati járás) 1937 augusztus 25; Kisdobronv (ungvári járás) augusztus 12; Feketepatak nagy- szőllősi járás) július 30. Magyar tannyelvű ág. evangélikus isko­lánál tanítói állásra: Pozsony. Határidő: 1937 július 31; Hos6zuezó (tornaijai járás) Határidő: julius 31; Lekenve (tornaijai járás). Határidő: julius 30. Magyar tannyelvű izraelita iskolánál ta­nítói állásra: Nagy magyar (somorjai járás.) Magyar tannyelvű községi iskoláknál ta­nítói állásra: Guta (komáromi járás.) Ha­táridő 1937 julius 31: Nagykő vesd (királv- lielmeci járás.) Határidő augusztus 8; Ko­márom, határidő: augusztus 5; Kosait, (ga- Tántai járás), batáridő: augusztus 15; Főré­ven és a Zaboson (pozsonyi járás), batár­idő: augusztus 5; Zseliz (tanítónő), batár­idő augusztus 1. A kőhegyi (rimaszombati járás) körorvosi állásra. Határidő: augusztus 14. A feisőviznicei (munkácsi járás) köror- - vosi állásra. Határidő: augusztus 16. A nagylucskai (munkácsi járás) köror­vosi állásra. Határidő: augusztus 16. A beregrákosi (munkácsi járás) köror­vosi állásra. Határidő: augusztus 18. A vilkei (losonci járás) körorvosi állás­ra. Határidő: augusztus 14. A trencséni országos közkórház 3 segéd­orvosi állásra. Határidő: julius 31. Az eperjesi járási közkórház segédorvosi állásra. Határidő: augusztus 31. A nagyrippényi (nyitrai járás) állatorvosi állásra. Határidő: augusztus 15. Szenice község számfejtői állásra-. Határ­idő augusztus 10. A gérgői körjegyzőség irodai segéderői állásra. Határidő augusztus 15. Bábaszék község (zólyomi járás) erdőőri állásra. Határidő: augusztus 15. Az érsekujvári közkórlház segédorvosi ál­lásra. Határidő: julius 28. A sókiuti körjegyzőség hivatalnoki állás­ra. Határidő: 1937 augusztus 1. A közegészségügyi minisztérium az ál­lami kórházak és gyógyintézetek részére nagyobbszámu externista orvost keres egész éven át. A besztercebányai és rózsahegyi kerületi bíróságoknál és a kékkői és érsekujvári já­rásbíróságoknál bírósági irodatiszti állások­ra. Határidő: 1937 augusztus 25. A'-'.pfk?n"»:+fryi -országos hivatal 8 körzeti erdőkerülői állásra. Határidő: augusztus 15. # Szlovenszkó országrész a mezőgazdasági főiskolák hallgatói részére ösztöndíjat nyújt. Határidő: 1938 január. 31. Szlovenszkó országrész a földmüvesieko- lák tanulói részére ösztöndíjat nyújt. Ha­táridő: 1937 december 15. Szlovenszkó országrész a földműves! fő­iskolák gazdasági osztálya hallgatói ré­szére ösztöndíjat nyújt. Határidő: 1937 de­cember 1. A szlövenszkói országos választmány az erdészeti főisko’ák hallgatói részére ösztön­díjat nyújt. Határidő: 1937 október 31. Szlovenszkó országrész a Selmecbányái erdészeti főiskola és a liptóujvári állami er­désziskola hallgatóinak ösztöndíjat nyújt. Határidő: 1937 szeptember 30. Az újbányái járás a járás szülöttei, vagy odavaló illetőségűek részére, úgy a főisko­lákra, mint a középiskolákra és mezőgaz­dasági iskolákra ösztöndíjat nyújt. Határ­idő: 1937 október 31. Közelebbi felvilágosítást az egyesült or­szágos keresztényszocialista és magyar nem­zeti párt központja (Veniur-u. 15) és a po­zsonyi (Köztársaság-tér 12, ü.) és a rima- szombati magyar Jogvédő Iroda nyújt. — KÉSELŐ HÁBORÚ NYITRA KÖRNYÉ­KÉN. Nyitráról jelentik: Tordaméc községben összevesztek ivás közben a falubeli legények s csakhamar előkerültek a kések és a legények úgy megdolgozták egymást, hogy néhány legényt életveszélyes sérüléssel kellett beszállítani a nagy- tapolcsányi kórházba. A három Tamás-fivér tü­dejét járta át a kés, Grznár Jánosnak a torkát szúr­ták keresztül és egyik sebesült felépülésében sem bíznak az orvosok. xx Este gondoljon arra, hogy reggelre kelve szép lehessen. Mossa arcát a Leton-szappan krémszerü habjával, ezt öblítse le bő meleg víz­zel, majd rögtön utána hideg vízzel. Kapható minden illatszertárban, gyógyszertárban és dro­gériában. — ERKÖLCSRENDÉSZET A NYITRAI STRANDON. Nyitráról jelentik: Az utóbbi na­pokban több panasz érkezett a nyitrai strandon látható túlzottan indiszkrét női fürdőruhák miatt. Főleg a fiatal leányok tüntették ki magukat a nyitrai strandon, ami arra indította a város ve­zetőségét, hogy rendeletet adjon ki, amely meg­tiltja a frivol viselkedést és a tulmerész fürdő­ruhák viselését. A rendelet ellen vétőket több­napi elzárá- d vagy pénzbírsággal sújtják. A vá­rosi rendőrök rendszeres ellenőrzést fognak vé­gezni a strandon. KOMÁROM. — (Saját tudósítónktól.) Szörnyű módon ölte meg Széles Györgyné 41 éves tarkanyi asszony Ónodi István 56 éves csőszt, aki vele egy udvarban lakott. Ónodi libái átmentek Szélesné udvarrészé­be és ott megették a csirkéknek kiszórt ma­got. Szélesné haragjában lapáttal támadt a libáknak és ütötte-verte őket. Ónodi István nem hagyta annyiban a dolgot s meg akar­ta fékezni a dühöngő asszonyt. Szélesné er­re még inkább dühbe jött, felkapott egy ha­talmas tűzoltó szekercét és teljes erővel fej- besujtotta Ónodit. A csősz ájultan esett ösz- sze, mire az asszony tomboló furia módjára ütöt­te-verte tovább Ónodi fejét, majd mikor meglátta, bog)/ az ember vérezni kezd, BERLIN. — Néhány hónappal ezelőtt a Stettinben alakult „Gesellschaft für Seeforschungen" nevű rész­vénytársaság igazgatójánál egy szegényesen öltözött ember jelentkezett. Az illető több terjedelmes bőrönd­del érkezett a pompás palota portájára és csak néhány ajánló levélnek felmutatása után jutott be nag^nenezen az igazgatóhoz. Úgy ment be hozzá, mint aki eleve tudja, hogy kidobják. És úgy jött ki, mint aki csatát nyert Waterloonál. Az igazgató ötszázmárkás csekkjét tartotta kezében, a nagyur ,.kedves barátom“-nak ne­vezte és utasitotta személyzetét, hogy Lorschy Pál urat, bármikor jönne, bárkivel is tárgyalna az igazgató, soronkivül be kell jelenteni nála. Hogy mi történt az igazgatói szobában, az csak ké­sőbb derült ki. Lorschy Pál állástalan mérnök ugyanis a következő szavakkal nyitott be a vállalat vezető­jéhez: Uram. Én szegény ember vagyok bár, de nem kérni jöttem. Fel akarok ajánlani önnek egy talál­mányt, melyet többszörösen kipróbáltam, modelljét el­hoztam és amely a társaságnak milliárdos hasznot je­lenthet. Hat esztendő óta nem vállaltam állást miatta. Szabadon dolgozhattam, tegnap készültem el végkép­pen találmányommal. Az igazgató kétkedéssel fogadta a nem éppen biza­lomgerjesztő ember ajánlatát, de azért megengedte, hogy a modellt bemutassa előtte. Ez meg is történt. A bemutatás oly sikerrel járt, hogy azonnal szerződ­tette a mérnököt vállalatánál. Lorschy jelenleg már a perzsa öbölben dolgozik, találmányának máris hatal­mas haszna van és a társaság boldog, hogy a véletlen hozzá sodorta az akkor szinte éhező embert, aki min­den pénzét befektette, úgy hogy még rendes lakása sem volt. Bahrein kalóz kincseit megtalálták Teljesen hiteles és különösen az angol történelemben közismert tény, hogy 1780 körül egy Muheddin Bah­rein nevű kalóz tartotta kezében a Perzsa-öböl for­galma fölött a hatalmat. Ez az ember néhány hozzá­férhetetlen, rejtett sziget öbleiben valóságos kis hadi­flottát tartott fönn és régi, tapasztalt tengerészcsalád­ból származván, évtizedeken át ,,uralkodott" az akkor már brit szemügyre került arábiai és perzsiai partok valamennyi szegény gyöngyhalászán, nemkülönben az öbölben közlekedő más, nagyobb hajókon. Adatok vannak rá, hogy a régi Keletindiai Társaság is szubvencionálta ezt a sötét hatalmasságot, aki arra is képes volt, hogy az Arab-tengeren India felé tartó angol hajókat, ha azok nem fizették le az obulust, egy­szerűen elfogta és elvitte titokzatos szigeteire, ahonnan sem a hajók, sem személyzetük soha többé elő nem került. Egy ilyen elfogott hajón utazott három angol hölgy is. Ezek indiai katonatisztek menyasszonyai voltak. Két leány később el is jutott Indiába, a harmadik, bi­zonyos Hookiss Júlia, azonban a daliás kalózhoz pár­tolt és házasságra is lépett vele. A házaspár élete vé­géig csendes boldogságban élt rejtélyes birodalmának központjában. Együtt is haltak meg. Állítólag tündér! palotában, fejedelmi körülmények között lakott az an­gol származású asszonyka. Egyébként Bahrein kalóz­vezérről úgy tudják, hogy egykor ősei német földről szakadtak messze idegenbe. Bahrein Muheddin 1811-ben halt meg. Saint-Etienne francia tengerészkapitány három fregattjával várat­lanul behatolt a kalóz rejtett fészkébe. Irtózatos ten­geri csata fejlődött ki s a francia ágyuk tüzében egy­eldobta a szekercét, felkapott egy kiska- pát és avval szaggatta tovább a férfi fe­jét és nem hagyta abba akkor sem, mikor már a szerencsétlen ember agyveleje ki­loccsant. A szomszédok még ekkor is alig tudták megfékezni a dühöngő asszonyt. Az előhí­vott orvos már holtan találta Ónodit és a dühöngő asszony, akit általánosan izgága természetűnek ismertek, még az orvosnak is nekiment. A fogát csattogtatta és meg akarta harapni az Orvost. Végül is erős csendőri fedezettel, megbilincselve vitték a fogházba. Szélesné mindenkivel haragban volt, mindenkit megrágalmazott és a ható­sággal is nem egyszer meggyűlt a baja. másután semmisültek meg a kalóz készületlen vitorlás­gályái. Bahrein utolsó leheletéig védekezett. Feleségé­vel együtt merült a Perzsa-öböl fenekére azon a kör­nyéken, ahol most a róla elnevezett szigetek vannak. Magával vitte nemcsak hűséges feleségét, hanem minden kincsét is. A gáiya, mellyel elsüllyedt, állítólag többszáz mázsa ezüstöt és aranyat hordott. Hatalmas rézládákban pihent a tengernyi kincs. Ezekből a lá­dákból kettőt már felszínre hozott a zseniális Lorschy mérnök villamos kotróhálója. Tudjuk, hogy az ezerötszázas években milyen két­ségbeesett harcok dúltak portugál és indiai részről a kincses Goe megtartásáért és a malabári partok bir­tokáért. Cabral Alverez Pedro, a nagy portugál tenger­nagy 1500 márciusában tizenhárom hajóval és 1200 emberével indult el Indiába. Az utazáson felfedezte Braziliát, de útközben rettenetes vihar érte flottáját, úgyhogy végeredményben mindössze hat hajója ma­radt. Ezzel a flotillával jelent qj)eg Calicut malabári város előtt, ahol a bennszülöttek vad, kétségbeesett haraggal fogadták. Cabral mégis kierőszakolta a parton való letelepü­lést és a mai értékben szinte hihetetlen aranytömege­ket, gyöngyöt, ékszereket gyűjtött össze. Hogy rendes kereskedelmi módon-e, arról nem szól a krónika. — Pedig úgy Cabral, mint a többiek voltaképpen keres­kedők voltak. Állítólag csereüzletet folytattak, de hogy milyet, azt a felfedezések történetének böngészése al­kalmával akárki is megállapíthatja. Cabral kereskedőtársa, Da Nova János 1501-ben már valóságos tengeri csatát vívott Calicu előtt. De mig a portugál karavellák gyorsmozgásu, fürge jármü­vek voltak, könnyen elbántak a malabári szultán ne­héz, otromba vitorlásaival. Mégis Da Nova hamaro­san otthagyta kincses Indiát, hazafelé indult, felfedezte Ascension és Szent Ilona szigeteket és hatalmas meny- nyiségü fűszerrel, kinccsel érkezett haza. Már ő sokat regélt arról, hogy tengeri csatája közben közvetlenül Calicut előtt nem is egy arannyal roskadásig megra­kott hindu hajót küldött a tenger fenekére. Ezeket az adatokat a nagy felfedező, Vasco di Gama is megerő­sítette. Vasco di Gama 1502-ben kelt útra húsz hajó­val és többszáz katonával. Vad kegyetlenséggel ve­tette magát az indiai és arab hajókra, Calicut városát rommálövette, megadásra kényszeritette a rádzsát és akkori szokás szerint akkora váltságdíjat szedett, hogy a rádzsának hamarosan ennivalója sem maradt. A kin­cseket hajóira rakatta. Mikor aztán hazafelé indult, négy kincseshajója közvetlenül a partok előtt, érthe­tetlen okból elsüllyedt. Valószínű, hogy merénylet történt és a hazájukat körömszakadtáig védelmező indiaiak fúrták meg észrevétlenül a karavellákat. Hogy hová lettek ezek a roncsok, azt nehéz meg­állapítani, de annyit jól tudnak a malabári partokon, hogy senki sem kísérelte meg a történelmi századok során kiemelésüket, úgyhogy a kincseshajók máig is békében pihennek a sejtelmes vizek fenekén. Kincsek a Lakadiva-szigetek öblében Körülbelül háromszáz kilométerre a malabári partok előtt vannak a Lakadiva-szigetek, melyek ma angol birtokok és ahol szintén érdemes lesz a tenger fenekén kotorászni. Az ezerhétszázas esztendők végén egy Morfon nevű angol altiszt benősült a szigetek benszülött családjai­nak egyikébe. A házasságot Morton parancsnoka ér­vénytelennek jelentette ki, mire a tengerészaltiszt meg­szökött és saját szakállára kezdett dolgozni, mint gyar­matos. A kérlelhetetlen parancsnok azonban elfogatta és rettenetesen megkinoztatta, de azt még sem tudta megakadályozni, hogy Morton újból is megszökjék. Ásó és kapa helyett azonban ezentúl kalózkodni kez­dett a bosszuszomjas ember. Elsőnek kínzóját kerítette 1937 Julius 25, vasárnap. n Nem akarok megSszűlni! .Ml tiajregeneratar Csalhatatlan szer az egészséges, természetes hajszín visszanyerésére és az ászülés ellen vá­ló védekezésre. t- Ezen híres, rég bevált hajvíz nem festőszer és nem tartalmaz semmiféle festőanyagot. A haj magábaszivja ezen haj­vizet és igy kellő táplálékot nyer, minél fogva az őszülő hajszálak rövid idő múlva egészséges, természetes szint és megfelelő sűrűséget nyer­nek. Erősiti a hajat és megakadályozza az őszülést a legmagasabb korig. £ra Ké 10.. Kapható: Vörfisrák-Patikában, BRATISLAVA, Mihály ucca 24. szám. mi JniiiiHiiiii i kézre hajójával együtt, aztán hosszú esztendőkön át hihetetlen vakmerőséggel szállt szembe minden hajó­val, amely a szigetek környékén megjelent. Tudta, hogy katonaszökevényképpen kezelik otthon Angliá­ban és golyót kap, ha elfogják. Morton tengerészaltiszt többek között egy kinai hajót is elfogott. A drágábbnál-drágább porcellánok, selymek, kés.zpénzkincsek, szobrok és egyéb értékek mai pénzben milliót értek. Ezeket a holmikat Morton, a pénz kivételével, értékesítette mindig kéznél levő or­gazdáknál s igy óriási vagyont szedett össze. Ez a kalóz talán az egyedüli összes kollegái között, aki vízszintes helyzetben halt meg, mégpedig —- cso­dálatos — Londonban! Mikor már kiöregedett, titok­ban visszatért hazájába, de előzőleg minden kincsét a tengerbe süllyesztette. Londonban már a végét járta, amikor magához hivatta egykori katonatársát, aki addigra már tengerészkapitánnyá avanzsált. —• Alkalmat adok önnek, hogy egy katonaszökevény elfogatása révén érdemeket szerezzen magának — mondotta — és megnevezte magát. A kapitány azon­nal kocsiba ültette a lázas, reszkető Mortont, de mire az állomásparancsnokságon rányitották a kocsiajtót, Morton már halott volt. És kincsei ismeretlen helyen, a tenger fenekén rejtőznek, csak a sziget nevét tudják, ahol a süllyesztés megtörtént. És most jön Lorschy mérnök mindentérző rádiója Jön és kutat és láthatatlan elektromos hullámai ré­vén azonnal jelzi, ha a vízfelület alatt valahol fémek rejtőznek. Lorschy mérnök két hajót használ egyszerre, egyiken leadó, a másikon felvevő állomása van, de az áramot valamiképpen a tenger vizén vonultatja át. Az áram azonnal reagál, ha fémes tárgyak hevernek a tengerben. Ilyen helyeken aztán ezer méter mélységre is le tudja bocsátani a felfedező villamosárammal telitett ac-él : kotróhálóit, melyek egyrészt mágneses vonzás, más­részt gépi erő segítségével töhbszáztonnás súlyokat is : felhoznak a hallatlan mélységekből. Az Indiai óceán és a Perzsa-öböl szélein átlag két-háromszázméteres mélységek vannak, ott, ahol a kincses hajók roncsai pihennek. Lorschy gigászi kotróhálói egy nap alatt egy négyzetkilométer tengerfeneket bolygatnak föl, munkájuk tehát gyors és tökéletes. A Bahrein-féle aranyládák közül néhány már a ten­ger felszíne fölé került és a stettini részvénytársaság - máris megtalálta számítását a tengerfenékkutatás dol­gában. Kétségtelen, hogy az egykor, nem is régen, még nélkülöző német mérnök szenzációs találmánya lassan előszedi a vizek mélyében pihenő történelmi kincseket és talán oly dokumentumokat is kapunk általa, melyek fényt vetnek régi, legendás kalózok és kereskedők meglehetősen titokzatos élményeire. Társadalmi Élet HU I IIHIIi 11 lill II lllll1 # Az Érsekujvári és Környéki Magyar Aka­démikusok Köre nagysikerű fagylalt-estét ren­dezett az érsekujvári1 kioszkban. Á rendezőség ez­úton is köszönetét mond mindazoknak, akik meg­jelenésükkel és anyagi támogatásaikkal előmozdí­tották az est sikerét. A felüliiz-etésekböl is tekin­télyes bevétel gyűlt egybe. — EGY KILENCVENESZTENDÖS MATRÓNA ÖNGYILKOSSÁGA. Komáromi tudósítónk je­lenti: özvegy Lukács Ferencné 90 esztendős asz- szony egy idő óta erős búskomorságban szenve­dett. Az volt a rögeszméje, hogy mindenki, meg­hal a világon s ő lassankinf egyedül marad. Efö­lötti elkeseredésében az ablakkilincsre felakasz­totta magát. Mire rátaláltak, már halott volt. xx Érelmeszesedésnél tiltva van a sok fo­lyadék, csak S alva tor Forrás vizet ihat bár­milyen mennyiségben, mert az diuretikus hatású. A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye -----------------­'A 30. számú rejtvényeket megfejtette! (olvasható név és pontosam:) Régi Kalózok és gyöngy Kereskedők kincsei! kiemelik az óceánból Villamos kotróhálók, fémkereső rádió- készülékek dolgoznak a Perzsa-öbölben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom